Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-03 / 241. szám

1997. szeptember 3., szerda Nyugdíjasok Oldala Dünántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Percesek Cukorbetegeknek. Ezen a héten pénteken délután két órai kezdettel tartja követ­kező összejövetelét Pécsett az Apáca u. 15 sz. alatt a Diabétesz Baráti Társaság. A téma most a helyes táp­lálkozás, ezen belül a szója lesz. A bemutatóval egybe­kötött találkozón dietetikus szakember recepteket is ad a szója elkészítéséhez. Érdek­lődőket is szívesen látnak. Nyugdíjasok és magá­nyosok klubja. Új klub létrehozását tervezik Pécsett nyugdíjasok és magányosok részére. Az elképzelés sze­rint még ebben a hónapban megnyitják a Dischka Győző u. 2. sz. alatt. Ugyan­itt rendszeresen ingyenes jogi tanácsadást tart minden héten szerdán fél egytől fél kettőig dr. Berényi István. Kiállítás. Dr. Schank László nyugalmazott főor­vos festményeiből nyílt ál­landó bemutató Pécsett, a Hungária út 28. sz. alatti Egészségközpont háziorvosi rendelőjében. Megtekint­hető kedden és csütörtökön délután, szerdán és pénteken pedig délelőtt. Olcsó mosószer. Kimért, olcsó mosószervásár lesz ma délután 1-től 3 óráig Pé­csett, a Mecsek Áruház mö­götti parkolóban. Az Arany Pajzs Segítő Szolgálat mun­katársai elsősorban a nyug­díjasokat és a nagycsaládo­sokat várják. Kerékpártúra. A Pécsi Nyugdíjas Egyesület kerék­pártúrákat szervez. Minden hónap második vasárnapján - legközelebb szeptember 14-én - délelőtt 9 órakor ta­lálkoznak a pécsi Verseny utcai Postáspálya nyugati sarkánál, ahonnét Malom­völgybe kerekeznek. Nappali szolgálat. Min­dennap 13-19 között fel­hívhatnak egy pécsi telefon­számot, ha úgy érzik, hogy bajban vannak, segítségre szorulnak, vagy tanácstala­nok, magányosak. A szám: 212-813. Ugyanitt gyógyult depressziósok önsegítő cso­portja működik minden pén­teken 16 órakor. A mohácsiak versenycsapata Iváncon Tomafesztivál házigazdái lesznek A gondozottak a nemzetközi tornaversenyen futottak, súlyt löktek, távol- és magasugrásban versengtek, valamint kislab- dát dobtak - és az összesítés alapján a mezőny győztesei lettek. MOHÁCS Az újvárosi Pándy Kálmán Szociális Otthon versenycsapa­tának tagjai, Bayer Jánosné, Varjas Annamária, Garé Tibor, Gulicska Ferenc, Kun Gábor, Kovács József és Orsós Sándor már rutinosan mozognak a ha­zai és a külföldi sportpályákon egyaránt. A honi tornák mellett idén második alkalommal kép­viselték a közösséget azon a Nemzetközi Speciális Sport­fesztiválon, ahol négy ország tíz csapata mérte össze tudását és ügyességét. Az Ivánéi Szoci­ális Otthon vállalta ezúttal a rendezői feladatokat, s a mohá­csiak a 60 méteres síkfutást, a 200 méteres terepfutást, a súly­lökést, a kislabdadobást, vala­mint a magas- és a távolugrást tudásuk legjavát adva teljesítet­ték, így az eredményeik alapján a második diviziós csoportban az első helyen végeztek. Mind­ezek után egyértelmű, hogy a korábban Krakkóban tartott ha­sonló versenyen szerzett győ­zelmük nem a véletlenen múlt. Az 1997-es év utolsó „baj­nokságát” szeptember 11-14 között Ausztriában rendezik. Ha lehet, minden eddiginél na­gyobb erőbedobással készülnek az újabb megmérettetésre a mohácsi otthon lakói, hiszen ott dől el, hogy a csapatnak sike­rül-e feljutni az első csoportba. Ám az már most biztos: jövő augusztusban Mohácson fogad­ják a sportfesztivál nemzetközi mezőnyét, és jelenleg minden esélye adott a csapatnak arra, hogy hazai pályán a legjobbak között induljanak. Berta M. Pezsdítő pécsi programok Mozgáskorlátozottak közössége Valamennyien a Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egye­sületéhez tartoznak. A 2250 fős tagságból ők alkotják a legna­gyobb csoportot: 974-en vannak. PÉCS Aki egy kicsit is ismeri a gond­jaikat, az tudja, hogy épp elég megbirkózniuk azokkal a kihí­vásokkal, amelyek a teljesen ép, egészséges embereket is gyakran alapos próbára teszik, honnét lenne még kedvük, ere­jük valami többet akarni. Már­pedig most ilyesmiről lehet szó, ha végignézzük a maguk mö­gött hagyott egy évet.-Mi úgy gondoljuk, hogy mivel az egészségi állapotunk korlátokat szab, ezért szoro­sabbra kell fűznünk az össze­kötő szálainkat - magyarázta a kiindulópontjukat Kozák Ist­vánná, pécsi városi titkár. -Többet szeretnénk, mint az érdekképviselet, a tájékoztatás, s az önálló kezdeményezésekre az egyesület jó keretet, s tőle telhetőén minden támogatást megad. Tavaly volt az első na­gyobb lélegzetű összejövete­lünk: karácsony előtt egyrészt egy szórakoztató gálaműsort, másrészt élelmiszer- és ruha­osztást szerveztünk. Idén má­jusban vacsorával egybekötött majálist tartottunk csaknem négyszáz résztvevővel. Annak külön örültünk, hogy negy­vennyolc olyan társunk is eljött, akik tolókocsihoz kötöttek. Na­gyon sok segítséget kaptunk ehhez a rendezvényhez a Littke József utcai, területi szociális gondozási központtól. A kö­zelmúltban pedig Ópusztasze­ren jártunk. Nyolcvanketten vettek részt a kiránduláson, amelyet dr. Révész Mária al­polgármester támogatott. Az is a közelmúlt eseménye­ihez tartozik, hogy itt jártak a Vas megyei sorstársaik, akiket kedves vendégként fogadtak, s viszonzásként meghívták őket Szombathelyre. Októberben pedig egy újabb nagyszabású összejövetelt ter­veznek, tovább erősítve a kia­lakuló közösségi, baráti szála­kat. Népfőiskola az egészségről Egészség-betegség-életmi- nőség címmel ingyenes nép­főiskola programot szervez a pécsi Nővérszolgálat. Számos szakmai tapasztalat alapján fogalmazódott meg az az elhatározás, hogy nemcsak a ténylegesen be­teg embert, illetve annak hozzátartozóját kell segí­teni, hanem az egészségese­ket is. Ennek a gondolatnak jegyében pályázott és kapott támogatást a Nővérszolgálat a Soros-alapítványtól. Az első rendezvény Egészség-betegség címmel szeptember. 27-én 10 órakor kezdődik Pécsett, a Liszt Ferenc Hangversenyterem­ben. Várják az érdeklődőket is. Nyugdíjas szervezetek körzeti találkozója Azonosak a problémák KÁRÁSZ Kárász község nyugdíjas klubja adott otthont a közel­múltban a főleg bányász tele­püléseket magában foglaló körzetben lévő nyugdíjas szervezetek vezetőinek ta­pasztalatcseréjére. Az össze­jövetelen Kárász, Köblény, Bikái, Alsómocsolád, Máza, Szászvár klubja és a Komlói Nyugdíjas Egyesület vezetői illetve bizottsági tagjai vettek részt. Mezei Attila polgármester üdvözlése után Mihály Jó­zsef né, a klub elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Boj- tor László, a Nyugdíjasok Ba­ranya megyei Érdekvédelmi Kamarájának elnöke adott tá­jékoztatót az érdekvédelmi tevékenységről. Ezután a ta­nácskozás résztvevői számol­tak be klubjuk, illetve egyesü­letük működéséről. Az elhangzottakból kide­rült, hogy a nyugdíjasok prob­lémái többségében azonosak, bár a nyugdíjas szervezetek helyzete különböző létszám­ban és összetételben is vál­tozó, de a tagság mindenütt szereti a klubját és élénk szervezeti életet folytat a rendszeres összejöveteleken és a különféle rendezvénye­ken való cselekvő részvétel­lel. A tanácskozáson elhang­zott kölcsönös tájékoztatások segítenek abban, hogy miként lehet tartalmasabbá tenni a nyugdíjasok közös program­jait. Köves L. Imre Kulturális seregszemle HELESFA - EGER Ez volt a tizedik országos és egyben a második nemzetközi kulturális fesztivál, amit a fo­gyatékos felnőtteknek rendez­tek Egerben. Az egyhetes ta­lálkozón három baranyai in­tézet képviseltette magát: a mozsgóiak, a mohácsiak és a helesfa-rigópusztaiak. Az utóbbiak már az első rendez­vényen ott voltak, s amíg dí­jazták a résztvevők produk­cióit, szinte taroltak. Hat éven át tartott a helyezési rendszer, s a hat év alatt a helesfa-rigó­pusztaiak négy első helyet nyertek.- Még mindig nem szoktuk meg, hogy nincs első, máso­dik és további helyezés - mondta Villantné Kuhn Anna, az intézet igazgatója - mivel a korlátozott értelmi képességű emberek számára szintén na­gyon fontos a sikerélmény. - Ugyanakkor el kell fogad­nunk az érvet, miszerint a sú­lyosan fogyatékosok produk­ciója legalább akkora telje­sítmény, s ezért nem lehet igazán összehasonlítani, rangsorolni a bemutatókat. Az utazásnak, az egy hétig tartó programnak viszont mindannyian nagyon örültek. Ezúttal is Szabó Sándor - az egykori KISZÖV-Pannónia Néptáncegyüttes művészeti vezetője, aki ma az otthon la­kóinak munkaadója - koreog­ráfiája alapján készült táncot mutattak be. Számos, elsősorban dunán­túli táncot tudnak, minden héten gyakorolnak és ezeket a táncokat különböző rendez­vényeken mutatják be. Legközelebb szeptember 18-án táncolnak elsősorban saját kedvtelésükre, ugyanis ekkor rendezik a szüreti bál­jukat. Ha sikerül az elképze­lésük, akkor felvonulással kö­tik össze, s így több helyen megállva, talán mások is lát­hatják: szeretnek és tudnak táncolni. EUkél a segítség a hetvenéves Vaskó Istvánnak, s meg is kapja, akár a többi, majd' ötven lakótársa a komlói Sallai utcai szociális otthonban fotó: tóth László így kezdte a búcsúzkodást rég látott ismerősöm, miután elsír­tuk egymásnak bánatainkat, s megosztottuk örömeinket. „Még hogy ne idegesked­jem! ...” - válaszoltam, s ezzel máris odavolt az elkezdett bú­csúzkodás. - „Miért is ne ide­gesítsen például ez a mostani föld körüli huzavona, amikor senki nem tiltakozott amiatt, hogy az ipar, a kereskedelem bagóért szinte teljes egészében külföldi kézbe került. Meg a til­takozási láz. Itt most már min­denki minden ellen tiltakozik. Már javában dolgoznának a magasházunk felújításán, ha nem sikerült volna elüldözni az osztrákokat. Most jobb? ... Több mint másfél évtizede nem lehet megoldani az atomhulla­dék elhelyezését, mert senki nem veszi figyelembe, hogy ez egy ilyen kicsi, sűrűn lakott or­szágban mindenütt érdeket sért. Vagy együk meg?... És ne „Csak ne idegeskedj!” idegeskedjem, amikor már előre félek az ősztől, amikor majd alig marad a nyugdíjból a megélhetésre, hiszen mindenki más - távfűtők, energiaszolgál­tatók és így tovább - sírás-rívá- sának nagyobb a foganatja, mint a nyugdíjasok nyomorú­ságának. És azon sem ideges­kedjem, hogy a nyugdíj csak­nem 20 százalékát gyógyszerre kell költenem?... És azon a tapintatlanságon, hogy épp az új kenyér és Szent István ün­nepe előestéjén kellett velünk közölni, hogy bizony drágulni fog a kenyér. És hogy teljes le­gyen az örömünk, máris meg­ígérték; karácsony felé már ezer forint körül lesz a karaj ára. De hisz az idejét sem tu­dom már, mikor vettem utoljára ebből az „olcsó” karajból! Rég ritka vendég az asztalomon a sajt is ... Minap az egyik bolt­ban egy eladóhölgy - látva ámuldozásomat - „megnyugta­tott”: szinte kéthetente módo- sítgatják a sajtárakat. És közben azt hallja az ember: így meg úgy mérséklődik az infláció. Csakhogy engem idegesít, hogy az az apró napi bevásárlás - tej, kenyér, kis felvágott, sajt, egy sör, miegymás -, amiért pár éve egy százas is elegendő volt, ma jó ha kijön egy ezresből. Aztán dobálják be a levélszekrénybe a bolti reklámlapokat, a rádió is hadarva kiabálja a „csak” és „mindössze” jelzőkkel díszített eszement árakat. Az ember már rá sem mer nézni a kirakatok­ban egy cipőre, hiszen néme­lyiknek az árára egy közepes nyugdíj már nem is elég. Persze ezeket a mai cipőket, ha elvásik a sarkuk, a talpuk, el is dobhatja az ember. Bezzeg valaha hány suszter élt meg tisztességesen a cipők sarkalásából, talpalásá- ból, fejeléséből. Régen a meg­kopott öltönyt a szabó kifordí­totta, s újként viselhetted to­vább. De nem hiszem, hogy egy mai „ruhakészítő kisipa­ros” - nem ám szabó! - vállal­kozna ilyesmire a konfekcióöl­tönnyel. Szóval ne idegesked­jem? És ha nem idegeskedem, akkor mi van? Olcsóbb lesz at­tól a tej, a kenyér, a hús, a sajt? Vagy több lesz a nyugdíj? Tu­dod, min nem idegeskedem? Azon, hogy ha Torgyán, vagy Orbán úr kerülne jövőre kor­mányra, a mostanit kénysze­rülne folytatni. Mint ahogy Hornnak sem volt sok választa- nivalója az MDF-örökséggel. Kényszerpályán vagyunk, ez az igazság. De azért megpróbálok nem idegeskedni...” Ezzel aztán el is búcsúzhat­tunk. Hársfai István

Next

/
Thumbnails
Contents