Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-23 / 261. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. szeptember 23., kedd Répaszezon - Megkezdődött megyénkben a cukorrépa betakarítása. A munkák elsősor­ban a Mohács környéki földeken folynak, ahol idén is jó termés ígérkezik. fotó: müller a. A többség elképzelését a kisebbségnek is el kell fogadni Szükség van a vízitársulásokra Sokan kétségbe vonják a vízitársulások működésének szüksé­gességét, holott ha nem léteznének, Magyarország termőterüle­tének nagy részét még most is mocsár borítaná. Az állam soha sem tudta fedezni a mezőgazdasági területek vízgazdálkodásá­nak költségeit, az önkéntes társulások viszont a tagok befizeté­seiből és az állami támogatásból finanszírozni tudják a leg­szükségesebb beruházásokat. Röviden Üzletember-találkozó. A Pécs-baranyai Kereske­delmi és Iparkamara októ­ber végén bosnyák-magyar üzletember-találkozót szer­vez Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban. A részvételi szándékot és a keresett üzleti partnereket előzetesen lehet jelezni a kamara kereskedelemfej­lesztési osztályán. (k) Elterjedt gépek. A ma­gyar háztartásokban a leg­gyakrabban a következő márkájú gépeket használják: Hajdú, Zanussi-Lehel, Whirpool és Karancs. A mikrohullámú sütőkkel ren­delkező háztartásokban fej­fej mellett vezet a Samsung és a Whirpool. A nem beépí­tett gáztűzhelyeknél és gáz­elektromos tűzhelyeknél a legelterjedtebb a Karancs, az elektromosoknál az Elekthermax. (k) Munkaügyi fórum. Mun­kaügyi, humánpolitikai ak­tualitásokkal jelentkezik ok­tóber 7-8-án a Vezetési Tu­dományos Társaság Bara­nya szakmai fóruma. A résztvevők az EU-csatlako- záshoz szorosan kapcsolódó témakör jogi, eljárási, szer­vezési újdonságaival ismer­kedhetnek meg. (k) Kevesebb sertés. A ma­gyarországi sertések lét­száma az elmúlt másfél év­ben 5 millió alá csökkent. Ezen belül a kocalétszám 23%-kal lett kevesebb. A kedvezőtlen változás első­sorban a kisgazdaságokat és a termőterülettel nem ren­delkező vállalkozókat sújtja Baranya megyében is. (k) Magán-nyugdíjpénztári szolgáltatással bővíti tevé­kenységét a Hungária Biz­tosító Rt. nyugdíjpénztára - jelentette be Borbély Attila, a HB Rt. ügyvezető igazga­tója hétfőn a nyugdíjpénztár küldöttközgyűlésének ezt jóváhagyó döntését köve­tően. Az első egy-két évben 150 ezer magán-nyujdíj- pénztári tagra számítanak. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 314,69 Francia frank 32,70 Japán jen (100) 159,70 Német márka 109,80 Olasz líra (1000) 112,58 Osztrák schilling 15,61 Svájci frank 133,62 USA-dollár 196,14 ECU 215,42 A rendszerváltást követően több ezer valamikori gazda, vagy annak leszármazottja ju­tott ismét földterülethez. Az „újbirtokosok” közül jó néhá- nyan csak akkor értesültek a ví­zitársulások létezéséről, amikor megkapták a társulat elnökének felhívását az érdekeltségi hoz­zájárulás befizetésére. Hamar­jában nem is tudták, mit kezd­jenek a felszólítással, mire is kell fizetniük a súlyos ezreket, s ha be is fizetik a hozzájárulást, milyen szolgáltatást kapnak érte cserébe. Már a múlt században is Pedig a vízitársulások léte nem újkori képződmény. Már 1907-ben törvény született - korabeli kifejezéssel élve -, a „kényszertársulások” jogi és szervezeti feltételeiről. Széche­nyi István kezdeményezésére és személyes közreműködésé­vel 1846-ban jött létre a Tisza- völgyi Társulat, amelynek ve­zéralakja a másik neves vízi- mérnök, Vásárhelyi Pál volt. Itt, a Tisza-völgyben, társulati keretek között valósult meg Eu­rópa legnagyobb árvízvédelmi rendszere. A kiépített gátak, a szervezet által létrehozott és üzemeltetett belvízlevezető csa­tornarendszerek és szivattyúte­lepek hazánk mezőgazdasági művelés alatt álló területének mintegy felén szolgálták a víz­károk elleni biztonságot. A termővé tett területek nagysá­gát tekintve a társulatok mun­káját a századfordulótól kezdve gyakran és méltán nevezték második honfoglalásnak. Óriási volt a kár A vízitársulások működését a legtöbb, frissiben gazdálko­dóvá vált termelő szükségesnek ítéli meg, ám vannak olyanok is, akik a szervezetet a szocia­lista korszakból itt maradt „kö­vületnek” tartják, vitatják mű­ködési szabályaik korszerűsé­gét, intézkedéseik törvényessé­gét. Polohn István, a Dél-du­nántúli Vízgazdálkodási Szö­vetség titkára szerint lehet, hogy a társulat működése nem felel meg a jelen kor követel­ményeinek, de ezen a tagok ja­vaslata alapján változtathatnak. A működés szükségességét viszont nem lehet kétségbe vonni. Példaként elmondja, hogy 1948-ban a nagy államo­sítási hullámnak a vízitársulá­sok is áldozatul estek. Több mint tíz évig nem működtek, ez idő alatt a gondozás hiányában jórészt tönkrementek azok a belvízcsatornák, vízlevezető árkok és más vízépítési létesít­mények, amelyeket az érdekel­tek anyagi áldozatvállalásával egy évszázad alatt hoztak létre a társulatok. A kár óriási volt, több száz hektár termőterület vált ismét mocsarassá. Jelenleg hazánkban több mint 60, szőkébb térségünkben, Baranyában 3 vízitársulás mű­ködik. Érdekeltségi területe csaknem az egész megyét le­fedi. A mezőgazdasági termelés vízgazdálkodási biztonságának megteremtésére a vízgyűjtő te­rületeken tevékenykedő birto­kosokat és bérlőket fogja össze. A beruházások finanszírozását, a létesítmények fenntartását a tagok befizetéséből összegyűlt pénzből, valamint az állami hozzájárulásból fedezik. A hozzájárulást mindenkinek fi­zetni kell, aki az adott területen mezőgazdasági tevékenységet folytat. Összege a birtok nagy­ságától függ, s ha valaki nem fizet, ugyanolyan vétséget kö­vet el, mintha a közadózási számláit hagyná rendezetlenül. MUliárdok hiányoznak Tavaly 1,6 milliárd forintot fordítottak védelmi célra, az összeg viszont csak a legszük­ségesebb fejlesztéseket tette le­hetővé. Vízügyekben jártas szakemberek véleménye szerint a megnyugtató biztonság meg­teremtése több száz milliárd fo­rintba kerülne. Baranyában például a vízitársulások kezelé­sében 1800 kilométer hosszú csatorna van, de csak 400 kilo­méternyit lehet rendezettnek mondani. Meg kell tehát nézni minden fillérnek a helyét, hogy mire fordítsák. B. G. Választások előtt a könyvvizsgálók A jelenleg egyesületi formában működő könyvvizsgálói szer­vezet még idén olyan köztestületté alakul át, amelyben tagjai önállóan intézik szakmai ügyeiket és a közérdekkel össz­hangban képviselik szakmai, etikai és gazdasági érdekeiket. A könyvvizsgálók megvá­lasztják a kamara elnökét, négy helyettesét és' a tizenöt tagú elnökséget. Az átalakuló megyei szervezetek is vezető­séget választanak. Az alapsza­bály-tervezet szerint kibővül a megyei szervezetek munkája. Nagyobb önállóságot és jobb anyagi feltételeket kapnak. A törvény értelmében könyvvizsgálói tevékenységet a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja végezhet. A megalakuló köztestületnek tagja az lehet, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik, büntetlen előé­letű, könyvvizsgálói tevé­kenységét Magyarországon kívánja folytatni, munkavi­szonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban nem áll. Ezen feltétel teljesíté­sét - az átmeneti intézkedés alapján - a törvény 2001. de­cember 31-éig felfüggeszti, te­hát addig a jelenleg munkavi­szonyban álló könyvvizsgálók főállásuk mellett is végezhet­nek könyvszakértői munkát. Minden könyvvizsgálónak szeptember 25-éig kérni kell nyilvántartásba vételét. A könyvvizsgálói tevékenységet végző gazdasági társaságok nem lesznek tagjai az átalaku­lás után a kamarának, de kér­niük kell nyilvántartásba véte­lüket. Erre az átalakulás után kerülhet sor, várhatóan ez év decemberében. A felvételek megkönnyítése érdekében az átalakulást elő­készítő bizottság minden en­gedéllyel rendelkező könyv- vizsgálónak postán megküldi a jelentkezési adatlapokat és a felvételi tájékoztatót, valamint az ideiglenes alapszabályt. Azok a könyvvizsgálók, akik jelenleg engedéllyel nem rendelkeznek, de a feltételek­nek megfelelnek és tagok kí­vánnak lenni, tagfelvételi adat­lapot a Magyar Könyvvizsgá­lói Kamara Baranya Megyei Szervezeténél (Pécs, Czindery u. 6.) kaphatnak. K. E. Tőzsdére kerül a bizományi A pécsi fiókkal is rendelkező, nagymúltú Bizományi Keres­kedőház és Záloghitel Rt. ha­marosan a tőzsdére kerül. A 19 milliárd forintos várható for­galmat és ebből az idén 550- 600 millió forintos nyereséget realizáló cég részvényeinek nyilvános kibocsátására várha­tóan szeptember 29-én kerül sor. Az APV Rt. a még tulajdo­nában lévő, jegyzett tőkét meg­testesítő BÁV értékpapírok 34,84 százalékát bocsátja nyil­vános jegyzésre. A hó végi ak­cióval lényegében lezárul az országos gazdasági társaság privatizációja. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, decemberben már kereskedni lehet a Budapesti Értéktőzsdén az elsősorban a kínálatot színe­sítő papírral. B. G. cee Határidő cégvezetőknek Szeptember 23.-A befektetési szolgáltatók je­lentése a nyitott pozícióikról. Szeptember 25.- A bányavállalkozók bányajára­dékának befizetése. Szeptember 28.- A fogyasztási adó előlegének befizetése;- az útalap-hozzájárulás befize­tése;- a számítógéppel vezetett vám­áru-nyilvántartás hitelesíttetése. Agrártámogatások Az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet szerint a mezőgazdasági tevékenységet folytató termelők gazdálkodásuk tartós forgóesz­köz-szükségletének fedezetére felvett hiteleik után a hitelszer­ződésben szereplő kamat mérté­kével azonos összegű kamattá­mogatást vehetnek igénybe, négy-hatéves időszakra. A kedvezményes hitel összege az előző évi igazolt nettó árbevé­tel huszonöt százaléka, legfeljebb azonban ötvenmillió forint lehet (kezdő vállalkozásoknál az üzleti tervben elfogadott árbevétel az irányadó). A kamattámogatás az első évben ötvenszázalékos, az ezt követő legfeljebb öt évben a még fennálló hitelre hetven-, öt- ven-, negyven-, húsz- és tízszáza­lékos. Tb- és nyugdíjreform 1998. január elsejétől hatá­lyosak a társdalombiztosításra vonatkozó új törvények. Az 1997. évi LXXX. törvény ren­delkezik a társadalombiztosítási és nyugellátásra jogosultakról, valamint az ellátások fedezetéről (azaz a járulékokról). Jellemzője, hogy bezárja a járulékfizetés alóli kibúvás utolsó kiskapuit is, vi­szont valamelyest csökkenti a fi­zetendő tb-járulékok mértékét. A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék évente egy száza­lékkal növekszik. A kötelező egészségbiztosítási ellátásokat az 1997. évi LXXXIII. törvény sorolja fel. Té­rítésmentesen, részleges térítés mellett, illetve méltányosságból vehetjük igénybe az egészség- ügyi szolgáltatásokat betegség- megelőzés, illetőleg gyógykeze­lés céljából. A pénzbeli ellátá­sokról (táppénz, anyasági támo­gatás stb.) külön fejezet rendel­kezik. A nyugdíjreform legfontosabb új vonása a magánnyugdíj és a nyugdíjpénztárak megjelenése. A pályakezdőknek jövőre már köte­lező csatlakozniuk valamelyik ál­taluk választott magánnyugdíj­pénztárhoz, a 47 évesnél fiata­labbak pedig választhatnak, hogy tagjai lesznek-e valamelyik pénz­tárnak vagy sem. A magánnyug­díjpénztárak működéséről és a működés garanciáiról az 1997. évi LXXXII. törvény rendelke­zik. A társadalombiztosítási nyugdíj összege és kiszámításá­nak módja, valamint a szolgálati időre vonatkozó szabályok is vál­toztak, és ezentúl az özvegyi nyugdíjat az öregségi nyugdíj mellett is lehet folyósítani. Magyar vásárok külföldön PÉCS-MOSZKVA-ZENICA Két nemzetközileg is jegy­zett külföldi kiállításra jut­tat ki magyar résztvevőket a Pécsi Ipari Vásár Kft. A Moszkva Moda divatvásár hazai szervezői jogát har­madszor nyerte el a társa­ság, a zenicai vásár pedig a boszniai újjáépítés miatt tart számot kiemelt érdek­lődésre. A Moszkva Moda divatru­házati kiállításra 18 magyar cég utazott ki a PIV Kft. szer­vezésében. A ma nyíló három napos vásár ebben a temati­kában hagyományosan a leg­nagyobb az orosz piacon, nemcsak európai, hanem ten­gerentúli és ázsiai résztvevői is vannak. A bosnyák újjáépítésben a nemzetközi vásárok jelentő­ségét felismerve egyre komo­lyabb szerepet kap a Zenicai Általános Kiállítás. Az októ­ber 1-jén nyitó 7 napos vá­sárra ugyancsak kollektív magyar kiállítást juttat ki a PIV Kft. Mint a bosnyákok je­lezték, elsősorban a régi gaz­dasági kapcsolatok megújítá­sára törekszenek, és az újjá­építésben, illetve az élelmi­szerellátásban hasznos termé­kek iránt érdeklődnek. K. E. V'ico a íié! .minden napjára Legyen szó bevásár­lásról, mindennapi fuvarozásról, építke­zésről, szabadidőről vagy akár családi hétvégéről, a Vitoval Ön mindig a helyzet ura. Egy tonnás hasz­nos teherbírásával és 4,6 in '-es rakteré- vel számtalan feladat elvégzésére ideális, így a Vito amellett, hogy lendületbe hozza üzletmenetét, szabad­idejében is megbízha­tó társ. Gazdaságos­sága is példaértékű: kedvező beszerzési ár, takarékos motorok, magas értékállóság, hoszszű karbantartási intervallum és élet­tartam jellemzik a Vitot, amely már nettó 2.972.000.- Ft*-ért az Öné lehet, és kívánsá­gára új Vito vásárlása esetén a vételárba be­számítjuk bármilyen típusú használt transz­porterét. Kedvező fi­nanszírozási és lízing- lehetőségekkel készségesen állunk rendelkezésére, akár már 20% kifizetésével is elvihető a kivá­lasztott autó! Mercedes-Benz 107,00 FVDtM árfolyamon számítva AUTÓCENTER C. Kft. 7630 Pécs, Kiskőszeg u. 2-4. Tel/Fax: 72/214-222, Szerviz: 72/258-794

Next

/
Thumbnails
Contents