Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-03 / 241. szám
6 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. szeptember 3., szerda Demokrata összefogás Közép-Európában Szabadság jogállamban, a magántulajdon biztonsága, a közös európai jövőre nyitott nemzeti hagyományok - fogalmazza meg alapvető értékrendjét a Közép-európai Demokrata Fórum (KDF), melynek alapító okiratát 11 országból 35, a kommunizmus ellenzékét alkotó demokratikus párt és mozgalom vezetője írta alá 1997. április 21-én. A szervezet egyhetes lakitelki nemzetközi konferenciáján mintegy 70 vendég, ugyanennyi meghívott előadó, politikus és szakember vett részt, 8 nagykövet és több nyugat-európai diplomata kapcsolódott a vitafórumhoz. Le zsák Sándor, a KDF ügyvezető elnöke hangsúlyozta megnyitó beszédében, hogy a társadalmi szolidaritás, a keresztény értékek iránti tisztelet, a szociális piacgazdálkodás jeleníti meg a XXI. század fordulóján a minőségi forradalmat. Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum külügyekért felelős alelnöke kiemelte, hogy a folyamatos párbeszéd, az információáramlás, tapasztalatcsere nemcsak politikai szervezetek, hanem szociális és szakmai testületek között is szükséges, ennek felvállalása a KDF alapvető feladata. Az euroatlanti integrációval kapcsolatos társadalmi elemzés során a további előadók kifejtették többek között a hadsereg civil kontrolljának, a tartós munkanélküliség-emelkedés megakadályozásának szükségességét, az önkormányzatok szerepét terület- fejlesztési rendszer kiépítésében, az elektromos drog (média) használatának veszélyeit. A biztonságpolitikai szempontból felmerülő semlegesség kérdéséről Póda Jenő, a parlament Honvédelmi Bizottságának tagja mutatott rá ennek történelmietlen voltára. Mellár Tamás egyetemi docens a csatlakozás előnyeként a technikai, technológia fejlődését emelte ki, a maastrichti kritériumok pusztán mechanikus követését azonban veszélyesnek ítélte. A konferencia záró előadásában Kádár Béla professzor, a parlament Költségvetési Bizottságának elnöke rámutatott, hogy a nagyhatalmak stratégia nélkül döntöttek a kelet-kö- zép-európai országok rendszerváltoztatási folyamatairól, a térség gazdaságilag világviszonylatban is súlyos vereséget szenvedett el. Azonban olyan történelmi sorsközösség alakult ki, ahol az értékek azonossága és a nemzeti identitások felvállalásával kialakított együttműködési stratégia érvényesítésével a közepesen fejlett országok egy új lehetőséget nyújtanak Nyugat-Európa számára. Csigi Antal Minek több kilincs egy ajtón? PÁRTHÍREK Lnsztig Péter országgyűlési képviselő fogadóórát tart szeptember 4-én, csütörtökön 8-11 óráig Pécsett, a polgármesteri hivatalban. A Szocialista Párt jogsegélyszolgálata szeptembertől újra indul. 4-én, csütörtökön 16 órától dr. Horváth Katalin várja az ügyfeleket. A kertvárosi nyugdíjas bányász szakszervezet és az MSZP városi szervezete szeptember 6-án 10 órakor a bányásznapon megkoszorúzza a pécsbányai bányászemlékművet. Találkozó 9 órakor a művelődési háznál. Délután 14 órakor a Németh László utcai mozgalmi házban ünnepi megemlékezést tartanak. Páva Zoltán országgyűlési képviselő szeptember 4-én, csütörtökön 12.30 órakor Komlón, a polgármesteri hivatalban, 18 órakor Mánfán, a kultúrházban fogadóórát tart. Az MD.\P pécsi szervezete taggyűlést tart szeptember 4-én, csütörtökön 18-kor a Megyei Levéltár Rét u. 9. sz. alatti épületében. A MIÉP felhívása. A MIEP alapszervezetek alakítását tervezi a megye területén. Várnak minden segítem kész személyt, akik részt vesznek a szervezésben. Jelentkezés és felvilágosítás a 06-30-271-496-os telefonon, vagy levélben: MIÉP Bm-i Szervezete 7617 Pécs Pf. 3. A Munkáspárt szeptember 5-én 14—16 óráig ingyenes jogsegélyszolgálatot tart a Varsány u. 20. szám alatti irodájában. A föld körül mindig valós, vagy képletes csaták dúltak, gondoljunk csak a középkori hűbéri rendszerre, vagy a közelmúltbeli tsz-szervezé- sekre. Nem véletlen tehát most sem, hogy éles vita alakult ki a földtörvény módosítása kapcsán. A jelenlegi jogszabály ugyanis nem rendezi a gazdasági társaságoknak a termőföld tulajdonlására vonatkozó lehetőségeit, ami alkotmányellenes, hiszen sérti a versenysemlegességet a különböző gazdasági formák (magán, szövetkezeti, társasági) között. Ezt tehát rendezni kell. Egy nyitott gazdaságú országban, ahol jelen vannak a külföldi tulajdonban lévő, vagy külföldi érdekeltséggel is rendelkező (de hazai bejegyzésű!) gazdasági társaságok, törvény- szerű, hogy a termőföld tulajdonlásából, ha erre mód nyílik, kivehéssék a részüket. Ugyanakkor félő, hogy a jelenlegi földárakon szinte az egész ország „megvásárolható” lenne, és ez veti föl a másik nagy kérdést: Hogyan lesz reális értéke a földnek? Erre a válasz tulajdonképpen egyszerű: akkor, ha lesz valódi földpiac. Ugyanakkor a helyzet mégis bonyolult, leginkább a 22-es csapdájához hasonló: amíg nincs földpiac, nincs reális ára a földnek, de amíg nincs reális ára a földnek, addig nem is lehet földpiac. Jól látszik tehát, hogy itt csak lassan, de mégis belátható határidővel lehet és kell előbbre lépni. Ez a határidő pedig az Európai Unióhoz való csatlakozásunk időpontja, illetve talán még utána pár év - a csatlakozási tárgyalások eredményei és engedményei szerint. Ez után a dátum után mindenféle protekcionista rendelkezést meg kell szüntetnie minden tagállamnak (a külföldieknek velünk szemben és nekünk a külföldiekkel szemben). A föld ügyét tehát ebben a vonatkozásban kell a továbbiakban kezelni. Nagyon jól tudják ezt a parlamenti pártok is, hiszen mindannyian az EU-csatlakozás elkötelezett híveinek vallják magukat. Az ellenzék mégis népszavazást kezdeményezett a termőföld tulajdonlásáról, általánosan ki szeremé mondani, hogy külföldi kézbe termőföld nem kerülhet. A kormány szándéka ugyancsak az, hogy addig amíg nincs valódi földpiac és - például az osztrák árakhoz képest - potom pénzért lehetne Magyar- országon termőföldet szerezni, ne vásárolhassa azt meg külföldi magánszemély - gyakorlatilag kisemmizve a jelenlegi magyar tulajdonost. A tervezett törvénymódosítás erre megfelelő garanciákat kíván adni. Ha ez így van, akkor mire kell a népszavazás - kérdezhetnénk -, amely gyakorlatilag olyan jogszabályt hozna létre, amely csakis átmeneti és a csatlakozási tárgyalásokat nehezítő lenne? Nos, erre is kézenfekvő a válasz: az ellenzék semmilyen vonatkozásban nem akar közösséget vállalni a jelenlegi kormánykoalícióval. Márpedig a NATO-hoz való csatlakozás ügyében népszavazás lesz. Mivel ebben mindenki egyetért, nyilván a kormány malmára hajtaná a vizet - gondolják az ellenzéki politikusok -, ha egy gyékényen árulnák a politikai portékájukat ellenfeleikkel. Ezért kell egy másik népszavazás is, ahol olyan ügyet kell elővenni, amely elsősorban érzelmi és nem gyakorlati jellegű. Erre kiváló téma a termőföld ügye. Mert természetes, hogy senki sem akarja kiárulni a „haza földjét”, így tehát meg lehet szerezni a többséget, ezáltal a kormány ellen fordítani a referendumot. A kétszázezer aláírás minden bizonnyal összejön majd, hiszen az ellenzéknek van ekkora szavazótábora. Az ellenzéki elképzelések szerint kiírandó népszavazáson azonban nem a kérdésre kell majd igazán válaszolni, hanem inkább arról kell nyilatkozni, hogy hisznek-e a kormánynak vagy sem. A tragédia viszont az, hogy egyik végeredmény sem hoz igazi megoldást, mert ha elutasítja a szavazáskor a közvélemény a külföldiek földszerzését, azt néhány éven belül fel kell oldani, ha viszont megengedi, olyan jelzést ad a külföldnek, amely hazánk tárgyalási pozícióit gyengíti az EU-csatlako- zási tárgyalásokon. A kormány elébe menve a várható negatív hatásoknak olyan népszavazást kezdeményezett, amely az uniós csatlakozásunkig egyértelműsíti a helyzetet, de nem nehezíti meg feleslegesen a tárgyalásokat. Jellemzően az ellenzék mindentől függetlenül fenn kívánja tartani saját kezdeményezését. Fel kell tennünk éppen ezért a kérdést: Kinek használ a népszavazásnak az ellenzéki pártok által erőltetett módon történő megtartása? Meggyőződésem, hogy senkinek, hiszen önös pártérdekek méhében fogant, csakis a választópolgárok elbizonytalanítását célozza, így a népszavazás intézményét és méltóságát tudja lejáratni, valamint a létérdekünknek számító Európai Unióhoz való csatlakozásunkat nehezítheti. A helyzet olyan, mintha több kilincset szerelnénk egy ajtóra. - Szükség van rá? Meixner András, MSZP Nemzeti összefogást! Az „56-os Magyarok Világszövetségének Pécs-Baranya Megyei Szervezete felhívással fordul a Magyarországon működő keresztény és nemzeti politikát valló pártok szervezeteihez (FKgP, KDNP, MDF, MIÉP) és mindazon parlamenten kívüli pártokhoz és szervezetekhez - különös tekintettel az 56-os szervezetekre -, amelyek keresztények, népiek és nemzettek. A baloldali kormányzó pártok már rég megindították választási kampányukat, amely ismételten a széles néprétegek megtévesztésére irányul és körmönfont módon igyekszik népszerűségre szert tenni. Gondoljunk csak az egyházi javak visszaadására, Hóm Gyula vatikáni látogatására, vagy a nyugdíjak 19%-os megemelésére. Az SZDSZ a vezető posztokon cseréket hajtott végre és most követeli a kormánytól, hogy nagyobb összeget különítsenek el szociálpolitikai célokra. A soha nem tapasztalt korrupció támogatói, éllovasai most egyszerre keresztény piros-fehér-zöld álarcban próbálnak atyáskodni a nemzet felett. Össze kell fogniuk a nemzeti oldalon álló pártoknak. S egyenként is elfogadható egységet kell felmutatnunk. Az egyéni és pártérdekeket teljes mértékben alá kell rendelniük a nemzet érdekeinek. Téved, aki azt hiszi, hogy egyetlen nagy, nemzetérdekű párt biztosan megnyerheti a választásokat. A tét óriási, Magyarország jövője. Kockáztatásnak helye nincs! Még úgy sem, hogy kijelentjük: két, vagy három párt fogjon össze egymással. Nem! Minden hasonló elképzelés a múltban is csődöt mondott. Egyetlen megoldás létezik. Az ország valamennyi nemzeti szervezete alulról kezdeményezve gyakoroljon nyomást pártjaik vezetőire. Mondják ki - azonnal tömörüljünk egyetlen óriási nemzeti szövetsége. Ennek neve legyen Nemzeti Választási Szövetség. E szövetség bírósági bejegyeztetése után egyetlen hatalmas nemzeti pártként kell elindulni a 98-as választásokon. Demokratikusan, a fővárosi-kerületi és vidéki küldöttek teljes létszámú bevonásával országos elnököt és egyben miniszterelnök-jelöltet, valamint egy mindent átfogó, mindent kézben tartó vezetőséget kell választani. Az egyes pártok megtarthatják önálló arcukat, de egyetlen, közös nagy nemzeti programot dolgozzanak ki. Igaz, tiszta szívű, minden tekintetben feddhetetlen, valódi hazafiakból országgyűlési képviselőjelölteket kell választani. Egyszer s mindenkorra el kell söpörni a fennálló népellenes, családellenes rendszert. Most, amikor nincs más kiút, ragadjuk meg az egyetlen lehetőséget. Ha mindez nem következik be, akkor a baloldal ismét megosztja, ismét feldarabolja a nemzeti erőket -, és hazánk jövője elveszett. Sasvári István, az „56-os” Magyarok Világszövetsége Pécs-Baranya Megyei Szervezetének elnöke Ifjú demokraták a lengyel árvízkárosultakért Az elmúlt héten az IDF felhívására egy tizenöt fiatalból álló csoport - köztük hatan pécsiek - a lengyelországi Wroc- lawba indult az árvízkárosultak megsegítésére. Júliusban a helyzet súlyosságát felmérő előzetes látogatáson ajánlotta fel az MDF a közvetlen segítséget a Szolidaritási Választási Akciónak (AWS), illetve a 700 ezres, árvíz sújtotta városnak. Feladatunk egy óvoda, általános iskola és egy gimnázium rend- behozatala volt a lehetőségekhez mérten. A csoport átadta az adományokból összegyűjtött élelmiszert a rászorultaknak. Munkánkról mind a helyi tv, mind a rádió tudósított. Fogadott bennünket Wroclaw alpolgármestere, aki elmondta, hogy amit hét év alatt infrastrukturálisan és város- szépítés szempontjából létrehoztak, azt a medréből kilépő Odra (Odera) két nap alatt lerombolta. Az anyagi kár tetemes ugyan, de az évszázad árvize ugyanakkor hihetetlen összefogásra serkentette a város lakosságát a templomok, az állatkert és a belváros megvédésére. Mint mondta, a lakosság mostanára belefáradt az elmúlt hónap megpróbáltatásaiba, ezért is örültek különösen a magyarok és a németek segítségének, a mentőcsapatok ottani tevékenységének. A mostani kiutazás az ottaniak megsegítése mellett kezdete lett egy szorosabb, hosz- szú távú kapcsolatnak a lengyel és magyar jobboldali konzervatív szellemiségű fiatalok között. Tomcsányi Kata Ifjúsági Demokrata Fórum Ügydöntő népszavazás A KDNP az ellenzéki ösz- szefogás sikerének tartja, hogy a kormány meghátrált és magáévá tette az ellenzéki pártok és civil szervezetek álláspontját, miszerint a hazai termőföld tulajdonszerzés tárgyában ügydöntő népszavazást kezdeményez. A termőföldre vonatkozó külföldi tulajdonszerzési tilalmat a KDNP 1993-ban benyújtott törvényjavaslata eredményeképpen tartalmazza a jelenlegi földtörvény. A KDNP egyetért azzal, hogy Magyarország NATO-csatlako- zása és a termőföldtulajdon tekintetében egyidejűleg történjen az ügydöntő népszavazás. A KDNP a NATO-csatlakozás kérdésében eredetileg is az ügydöntő népszavazás álláspontját vallotta, a véleménynyilvánító népszavazást csak a hétpárti kompromisszum érdekében vette tudomásul korábban. Ugyanakkor a KDNP elutasítja a kormány által a népszavazáson a termőfölddel kapcsolatban feltenni javasolt kérdéseket, mivel azok félrevezetik a közvéleményt, továbbra is lehetővé teszik a külföldiek tulajdonszerzését és ezáltal a magyar vidék ki- semmizéséhez vezetnek. Mindezek alapján a KDNP tovább folytatja az aláírásgyűjtést, mert csak az ellenzék által megfogalmazott népszavazási kérdés záija ki a külföldiek termőföld tulajdonszerzési lehetőségét. Ursprung János KDNP alelnök Szemfényvesztők Igencsak kapkodhatta a fejét az az állampolgár, aki a tikkasztó nyári melegben megpróbálta figyelemmel kísérni belpolitikai életünk hullámveréseit. A ledorongoló miniszterelnöki dörgedelem „kimondottan Európa-ellenesnek” bélyegezte néhány ellenzéki párt „kezdeményezését”, mely a NATO-csatlakozás és a külföldiek földszerzésével kapcsolatos ügydöntő népszavazás kiírását sürgeti. Az ominózus nyilatkozat után pedig nem telik el 71 óra, és a kormány igyekezve kifogni a szelet az ellenzék vitorlájából bejelenti az ügydöntő népszavazás kiírását. A hatás tökéletes, de a lelkesedés csak rövid ideig tart. Kiderül, hogy a kormány által felteendő kérdések megfogalmazása nemcsak megtévesztő, de manipulativ is. A NATO-csatlakozás- sal kapcsolatban belekeveri a kérdésbe az ország védelmének biztosítását is, holott a katonai szövetségbe való belépés korántsem csak erről szól. Hiteles, a csatlakozás előnyeit és hátrányait is bemutató, korrekt tájékoztatás hiányában az emberek nem dönthetnek felelősen az adott kérdésről. Korrekt tájékoztatást pedig - mint ahogy ez már jó párszor bebizonyosodott - sem a kormánytól, sem a „közszolgálatinak” nevezett szócsöveitől nem várhatunk. Megfontolandó tény viszont, hogy a történelem folyamán minket még soha senki nem védett meg, és akármilyen szövetségbe bonyolódtunk, az előbb vagy utóbb bajt hozott ránk. A kormány másik csalafinta kérdése a külföldiek földvásárlásaira vonatkozik. A kérdés első felében látszólag a magyar jogi személyek és termelőszövetkezetek földtulajdonszerzéséről kérdezik a polgárt. A bökkenő csak ott van, hogy jogi értelemben magyarnak a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok számítanak, legyenek akár 100 %-os külföldi tulajdonban is. A másik gondot az EU csatlakozási határidő kikötése jelenti, hisz ez után az összes - a hatályos törvény megkerülését célzó - zsebszerződést legalizálni lehetne. A fentiekből kitűnik, hogy a kormányzatnak ezzel a legújabb sakkhúzásával a zavarkeltésen túl még egy célja van: A polgárokat megtéveszteni, hogy azok engedelmes szavazógépként igent mondva pontosan az ellenkezőjére hatalmazzák fel a kormányt, mint amiről eredetileg szó volt! Ez az ami igazán elfogadhatatlan. Az már csak a MIÉP személyes szomorúsága, hogy bár mindkét kérdésben mi szorgalmaztuk először az ügydöntő népszavazás kiírását, az ellenzék pártjai „elfelejtették” meghívni a végrehajtáshoz az ötlet gazdáját. Deák Péter MIÉP /
