Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-01 / 239. szám
4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1997. szeptember 1., hétfő Hírcsatorna Ma körzeti Ív-műsor. Először jelentkezik új helyen, új időpontban a Pécsi Körzeti Stúdió magazinműsora 17 óra 15-kor a TV 1- en. Ajánló a programból: 50 éve kitelepített felvidéki magyarok találkozója. Pécs díszpolgára ’97: dr. Uher- kovich Gábor címzetes egyetemi tanár. Görög hét. Portré Hajda Gy. Zsigmond fafaragó művészről. Komlói új iskolaszárny. A Kazinczy Ferenc Szakközépiskola mintegy hetven- millió forintért kialakított új épületszámyának ünnepi avatója volt tegnap, amelyen részt vett dr. Szili Katalin államtitkár is. (cs) A megye vadászai Siklóson. A tegnapi megyei vadásznapi ünnepséget Siklóson tartották, amelynek kezdetét kürtösök jelezték a máriagyűdi templomnál. A varban festmény-, valamint trófeakiállítás nyílt. (cs) A pécsi Mozgókönyvtár tanácsadásai. Szeptember 1-jétől, mától ismét működik a Pécsi Városi Könyvtár Mozgókönyvtára. Ma az Egészséges Városért Alapítvány egészségvédelmi tanácsadást tart a kölcsönzőhelyeken, így az Ady E. utca 67- ben 13-tól 15, míg a Csikor K. u. 17-ben 16-tól 18 óráig, (dz) Bezárt a laktanya EGERÁG A településen 1952-től figyelték a dél-dunántúli égboltot. A lokátoros laktanya augusztus 31-én bezárt. A honi rádiótechnika-század első állománya 1952. március 4-én vonult be. Azóta képzési és szolgálati időszakonként 130-an töltötték itt katonaidejüket. A 15 hektáros objektumban kikapcsolták az eget kémlelő berendezéseket és műszereket, melyeket áttelepítettek Medinára és Jutára, illetve Városföldre, Tatára, Mező- csátra. A volt megfigyelő bázis a hadseregé marad, és amíg el nem adják, katonák óvják a csaknem félmilliárd forint értékű területet. A ra- darosok tíz épületet, úthálózatot hagytak maguk után. A környékbeli önkormányzatok, ha meg tudják venni, kialakítanak egy idősek otthonát és varrodákat, hogy félszáz embernek munkalehetőséget biztosítsanak. Cs. J. A bükkösdi Petrovszky kastély is vevőre vár FOTÓ: WÉBER TAMÁS Kacskalábon forgó kastélyok Valamikor a kastély - lévén egy jól működő nagybirtok része - fenntartása nem okozott problémát tulajdonosának. Ma koránt sincs így, a megyei önkormányzat két kastélyt is el szeretne adni. BARANYAI KÖRKÉP Nehezen található olyan funkció ma, mellyel a kastélyok rentábilisan fenntarthatok, hiszen megszűnt az eredeti gazdasági háttér, mondja Sonkoly Károly művészettörténész, a műemléki épületek kiváló szakértője és védelmezője. A megyében több jelentős kastély található. A legnagyobb a bakócai gróf Majláth-kastély, a bükkösdi Petrovszky-kastély és a csertői gróf Festetics-kastély a hozzá tartozó szolgaházzal. A bakócai gyermekintézményként üzemel, a csertőiből már teljesen, a bükkösdiből pedig félig kiköltöztek a gyerekek, ezek eladásra várnak. Leginkább kastélyszállónak lennének alkalmasak, mondja Sonkoly Károly, de véleménye szerint az induláshoz több száz millió forintra lenne szükség. Baranyában egyetlen igazán jól működő kastélyszálló van, a bikali, amely a jó színvonalú helyreállítás után kiválóan funkcionál. Kevésbé szerencsés a véleménye szerint az üszögpusztai, amely helyreállítása műszaki és műemléki szempontból nem volt éppen szerencsés. A mecseknádasdi püspöki kastélyt, amelyben hosszú ideig iskola működött, most visszakapta az egyház, egyelőre üresen áll, rendbetételéhez feltehetően sok pénz kellene. Dél-Du- nántúl egyik legszebb kastélyában, a bólyi Batthyány-kastélyban gyermekintézmény működik, a sellyei, 1746-ban épült ugyancsak Batthyány-kastély- ban, amelyik a Földművelés- ügyi Minisztérium kezelésében van, szakközépiskola üzemel, melyet az elmúlt évben a műemlékvédelmi szakemberek bevonása nélkül felújítottak, meglehetősen szakszerűtlenül. Ennél lényegesen mostohább a sorsa a boldogasszonyfai Ig- mándi-kastélynak, amelyben jelenleg kacsakeltető működik. A bükkösdi és a csertői kastélyt a Baranya Megyei Önkormányzat el szeretné adni, tájékoztatta lapunkat dr. Kurucsai Csaba alelnök (képünkön). Egyelőre készül az értékbecslés, aztán meghirdetik; ha több jelentkező is lesz, liciteljárást folytatnak. Az alelnök reméli, hogy nem kell a kikiáltási ár alá menni. Flogy mi lesz a két épület sorsa az eladás után, az az új tulajdonosok szándékaitól és pénztárcájuk vastagságától függ. Cseri László Megszökött két műtét között Nemrégiben megkéseltek Pécsett egy férfit, aki nem várta meg a második műtétet: angolosan távozott a POTE klinikájáról. Mindez a hét elején történt, amikor a behegedt seb varratait szedték ki, ám megnyílt a hasfal. A műtéten átesett annyira megrémült, hogy bejelentés nélkül elhagyta a kórházat. Az intézetben megszokták már, hogy vizsgálat vagy beavatkozás után szó nélkül elmennek azok a páciensek, akik korábban alkoholos állapotban kerültek be verekedés, egyéb baleset folytán. Ez a típus magabiztos, nem akar emlékezni az orvosi ellátásra, úgy viselkedik, mintha nem is történt volna baja. Hetente ketten-hárman mennek el így, de mindegyikük könnyebb sérüléssel került a kórházba. Dr. Nyárády József professzor-igazgató a lelépések tényét nem is cáfolja; ő és kollégái igyekeznek meggyőzni a távozni szándékozókat, hogy egy operáció után nem szabad azonnal elhagyni a kórházat. A legtöbb, műtét utáni lelépő azonban italozik, és nem búja elviselni az alkohol hiányát. Dr. Vigand Norbert, aki kollégáival több mint négy órán át operálta a most megszököttet, azonnal értesítette a rendőrséget, a mentőket és a körorvost, hogy a 44 éves férfit pécsi lakásán próbálják jobb belátásra bírni. Egy verekedés során ugyanis több késszúrás érte a hasat, és életfontosságú belső szervek is sérültek. A férfi azonban írásban is rögzítette, hogy nem hajlandó újabb orvosi beavatkozásnak alávetni magát. Dr. Jakab Tibor, aki betegjogi képviseletet lát el, kérdésünkre elmondta: ha nincs életveszély, és a környezetére nem ártalmas a sérült vagy operált ember, akkor az elutasíthatja a javasolt műtétet. Csuti J. Az ismeretlen bányász PÉCS Köztéri szobor állítását kezdeményezte a Pécsbá- nyatelepi Telepszépítő és Környezetvédelmi Egyesület a Pécs környékén megszűnő bányászat emlékére. Az egyesület azzal indokolja az ismeretlen bányász szobrának felállítását a pécsbánya- telepi szelídgesztenyésben, hogy a helyszín jelkép lenne: a kezdeté és a végé. A szénbányászat Pécs környékén több mint 200 éve a Lámpásvölgyben kezdődött, és az új évezredben a Karolina külfejtésben fejeződik majd be. A bányászat a majd’ 250 éve alatt összesen 240 ezer embernek adott megélhetést, sokszáz bányász halt meg a tárnákban, és több ezren váltak rokkanttá. Úgy értékelik a múltat, hogy a szénbányászat tette nagyvárossá Pécset. A szoborállításhoz a pécs- bányatelepi egyesület adományozásra kérte fel a polgárokat, a vállalkozókat, intézményeket, cégeket. Az adományokat .Emlékmű” megjelöléssel kéri befizetni az OTP Kereskedelmi Bank Rt.-nél vezetett 11731001-20141783 számú számlára. Mindezt a cél méltánylásán túl csak azért ismertettük, mert a terv megvalósulásának erős garanciája a Pécsi Erőmű Rt., mint fő támogató; továbbá azért, mert a városházán is tudnak a kezdeményezésről. A köztéri emlékműállítás ugyanis nem olyan egyszerű és biztos sikerű ügymenet, hogy adományok nyilvános gyűjtésével lehetne kezdeni. Pécsett például az önkormányzat testületé mellett külön szakértő-bizottság alakult az ilyen elképzelések elbírálására, és a szobor-, emlékmű- és emléktábla-állításról végül a város közgyűlése rendelettel dönt. D. I. Monitorok a vásártéren SZIGETVÁR A város vonzáskörzetében húszszázalékos a munkanélküliség. Ezért nem közömbös, milyen munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg a térségben. Hamarosan egy négyszáz főt foglalkoztató üzem építése kezdődik. Egy olasz cég monitor-ösz- szeszerelő üzemet kíván létesíteni a volt vásártér területén, tájékoztatta lapunkat Mozsgai Péter polgármester (képünkön). A telket már meg is vásárolták. A terveket magyar tervezőkkel készíttetik el. Az elképzelések szerint a jövőre induló beruházás első ütemében kétszáz főt alkalmaznak, majd négyszáz fősre fejlesztik az üzemet. A beruházás több tízezer négyzetméteres üzemcsarnokot jelent a 2-3 hektáros területen. Cs. L. A halpusztulás miatt nem fordultak a rendőrséghez NAGYVÁTY Nemcsak a meleg, de rossz szándékú vízleeresztés is okozhatta a múlt heti hal- pusztulást. A község határában egymás szomszédságában két halastavat üzemeltet a mezőgazda- sági szövetkezet. Az egyikben pénteken halpusztulás történt, ami nagyobb mértékűvé vált volna, de beköszöntött a hűvös idő, illetve a zsilipet lezárták - ezúttal szakszerűen. Valószínű, hogy valakik a zsilipnél .játékból” vagy bosszúból túlengedték a vizet, így a tóban megcsappant a vízmennyiség. A tó eléggé gondozatlan, nem így a mellette lévő, amelyre horgászegyesületi tagok ügyelnek. Mindegyik létesítmény évtizedekkel ezelőtt víztározónak készült, és a zsilipjeit nem a gát legmélyebb részén építették meg, ahonnan biztonsággal lehetne a felesleges vizet elfolyatni. A vízcsere és a -szellőztetés tehát rosszul oldható meg. A szövetkezet nem fordult a rendőrséghez. A horgászok most már éjjelente is őrködnek a gátakon. Cs. J. Nagyobb helyen a legkisebbek HIDAS Megfelelő környezetben nemcsak a közérzet, hanem a pedagógiai munka hatékonysága is javulhat. A falu és a telep szavak sokat mondanak a hidasiaknak. A település két részét a hatos főút választja el egymástól. Szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között, a faluban adták át Hidas felújított és bővített óvodáját. A korszerű, száz gyermeket befogadó létesítmény átadása egyben a telepi óvoda megszűnését is jelenti.- Az összevonást a túl magas rezsiköltség mellett a telepi óvoda kihasználatlansága és korszerűtlensége is indokolta. Mivel pályázatra nem volt lehetőség, a tizenötmillió forintos beruházást önerőből fedezte az önkormányzat - mondta Vajda Pétemé polgármester.- A négy tágas, világos, saját mosdóval és öltözővel felszerelt csoportszobában a gyerekek is jobban érzik majd magukat, de az is fontos, hogy a magasabb összlétszám mellett kedvezőbb elosztású csoportok alakíthatók majd ki - újságolta örömmel az óvoda vezetője, Nagyváradi La- josné. A beruházás költségvetésébe még a gázfűtés kialakítása is belefért, így nemcsak szebb, de kényelmesebb is lesz az élet a felújított óvodában. S. G. Őzeket marcangoltak szét a kutyák PÉCS Mint arról vasárnapi lapunkban már beszámoltunk, a szombatra virradó éjszaka kilenc őz pusztult el a pécsi állatkert egyik karámjában. Azt még nem tudni, hogy miként jutott be kóbor eb, hiszen erős és magas a kerítés valamint a védő rácsrendszer, és egyik sem rongálódott meg a behatolás során. A fegyveres őrzést is ellátó kft. embere, aki képzett kutyával járőrözik, elismerte, hogy ezen az éjjelen, mivel zivatar tombolt, nem észlelte a zajokat. A kft. vezetése tudomásul vette, hogy alkalmazottjuk hibázott, ezért megtérítik a csaknem 300 ezer forintos kárt. A történtek után most már három őr teljesít szolgálatot, ugyanis újabb kutyatámadástól tartanak. A környékben évtizedek óta bolyonganak éhes ebek, tudtuk meg Fülöp Istvántól, a Mecseki Kultúrpark igazgatójától, aki javasolni fogja, hogy legalább az intézményük területén a kilövésükre engedélyt kaphassanak a biztonsági szolgálat emberei. Az állatkert nem zár be. Vezetése rendőrségi kivizsgálást nem indítványoz, látszott, némelyiknek pedig a tényét állapította meg. Azt Dr. Koszorús József állatorvos combjából és hasából tenyérnyi azonban nem sikerült eldönteni, elmondta, hogy az állatokat le- részt haraptak ki. Mindebből és hogy hány eb tört a karámba, teperték, rajtuk fojtás nyoma is a lábnyomokból kutyatámadás Csuti J.
