Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-20 / 258. szám
1997. szeptember 20., szombat Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Merényletek, azonos robbanószerkezetekkel Olajügyben tisztul a homály A Központi Bűnüldözési Igazgatóság munkatársai rájöttek az olajüzletek során gyakran elkövetett visszaélések nyitjára. A Conti Car cégekhez kapcsolódó csoport áfa-csalásaira a rendőrség már bizonyítékokat is szerzett - jelentette be tegnap Mikó István ezredes, a KBI vizsgálati főosztályának vezetője. Az ügy kapcsán jelenleg 85 személyt gyanúsítanak, közülük 26-ot letartóztattak, többeket őrizetbe vettek. Mikó elmondta: február óta foglalkoznak a kétes olajügyekkel. A nyomozás eredményeként megállapították, hogy a gyanúsítottak fiktív cégeket tüntettek fel vásárlóként számláikon. Ezzel a módszerrel 2 millió liter olajszármazékot értékesítettek, miközben áfa- különbözetként literenként 64 forintot nyertek. A főosztályvezető megjegyezte: az olajügyek felgöngyölítése önmagában nem vezet el a közelmúltbeli robbantásos ügyek feltárásához. Lázár János dandártábornok, a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója közölte: a szakértők szerint a kerületi pártirodák elleni robbantásos merényletek eszközeit azonos módon készítették. A nyomozást folytatják. A tábornok kitért arra is, hogy elfogtak három szír állampolgárt, akik június 12-én részt vettek a VIII. kerületi Blue Angel vendéglő berendezésének szétverésében. További három szír és egy litván állampolgárt is keresnek. Önkormányzati találkozó. Partnerség a barátságért címmel nemzetközi önkormányzati találkozót rendeztek tegnap az Országházban, amelyre hét országból érkeztek polgármesterek, közgyűlési elnökök, önkormányzati szövetségi vezetők. Képünkön Göncz Árpád köztársasági elnök és Kuncze Gábor belügyminiszter helyhatósági szakemberek társaságában. fotó: feb/diósi imre József nádor-kiállítás. Százötven évvel ezelőtt, 1847-ben halt meg Magyarország nádora, Habsburg József Antal főherceg. Halálának évfordulója alkalmából a Budapesti Történeti Múzeumban tegnap kiállítás nyűt, amelyen megjelent két mai leszármazottja is: Habsburg Mihály és Habsburg György. fotó: feb/kallus györgy Költségvetési intézményekben is állást találhatnak majd a rehabilitáltak Több munkaalkalom a sérülteknek Becslések szerint hazánkban több mint félmillióra tehető a megváltozott munkaképességűek tábora. Számukra a szokványosnál is nagyobb gond az elhelyezkedés, a megfelelő elfoglaltság megtalálása. Ezért a kormány a foglalkoztatási törvényt úgy kívánja módosítani, hogy a legalább 20 főt alkalmazó munkáltatóknak a státusok 5 százalékát megváltozott munkaképességűekkel kell betölteniük. Szilvási Sándorné, a Munkaügyi Minisztérium főtanácsosa szerkesztőségünknek elmondta: ilyen jellegű előírás eddig is volt, érvénye azonban csak a gazdasági cégekre, vállalatokra terjedt ki. Az új szabályozás szerint viszont ezentúl a költségvetési intézmények számára is kötelező lesz - 5 százalékos arányban - megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatni. Azok a cégek, amelyek az előírásnak nem tesznek eleget, a korábbi 8000 forint helyett 1998-ban a minimálbér 75 százalékát, 1999-től pedig a 100 százalékát kell évente egyszer rehabilitációs hozzájárulásként megfizetniük, annyi személy után, amennyivel kevesebbet foglalkoztatnak. A befizetések a rehabilitációs alapba kerülnek, amelyből viszont pályázat útján támogatást kérhetnek azok a munkáltatók, akik a kötelezőnél több ilyen munkahelyet kívánnak létesíteni. Megváltozott munkaképességűnek egyébként azok minősülnek, akik valamilyen testi vagy lelki sérülés miatt eredeti munkakörük ellátására képtelenné váltak. Erről az orvosszakértői intézet állít ki igazolást. A munkaképesség csökkenésének mértékét egyedileg mérlegelik. Ma már a rehabilitáció nem korlátozódik csupán a hagyományos, rokkantak által ellátható munkakörökre (kefekötő, telefonközpontos), mert különféle segédeszközökkel sok más munkahely is átalakítható a megváltozott munkaképességűek számára. (németh) A gázszolgáltatók sem zárkóznak el a kompenzáció anyagi támogatásától Állják szavukat az áramszolgáltatók A kormány csütörtöki ülése után nyilvánosságra került, hogy az energiaszolgáltató cégek ígéretük ellenére sem járultak hozzá a lakossági kompenzációra szánt pénzalaphoz. Tegnap azonban arról tájékoztatta a Ferenczy Europresst Darázsdi Zsuzsanna, az Energia Alapítvány titkára, hogy nem ilyen sötét a kép: az érintett cégek állják szavukat, s bizonyosra vehető, hogy beszállnak a kompenzációba. A kabinet felhatalmazta a népjóléti minisztert, hogy sürgesse meg az Energia Alapítványnál a villamos áram drágulása miatt számlajóváírást kérők igényeinek elbírálását és a kérelmezők tájékoztatását. Kormányzati részről azt az 500 millió forintot is hiányolták, amivel az áramszolgáltatók - ígéretük szerint - megtetézik az áremelés ellentételezésére központilag biztosított egymilliárd forintot. Nos, Darázsdi Zsuzsanna érdeklődésünkre elmondta, hogy a megajánlott összeg fele már megérkezett az alapítvány számlájára, s másik fele is úton van, vagyis a pénzhiány nem lesz akadálya a kompenzálásnak. A másfél milliárd elosztásának elvi és gyakorlati kérdéseiről a kuratórium napokon belül dönt. Várhatóan október második-harmadik hetében levélben értesítik számlajóváírásuk pontos mértékéről a kérvények benyújtóit. Kedvező elbírálásra számíthatnak az önkormányzatoktól rendszeres szociális támogatást kapó családok, valamint azok, akiknek rászorultságát valamilyen karitatív szervezet hitelt érdemlően bizonyítja. A gázszolgáltatók eddig nem jelezték, hogy részt vállalnak a kompenzáció anyagi terheiből. Információink szerint azonban hajlanak arra, hogy követik az áramszolgáltatók példáját. Erről a tárgyalások is megkezdődtek, így van esély arra, hogy jövőre a gázdíjak részbeni kompenzálására is sor kerülhet. Takács Mariann Paragrafusból a kevesebb több 150 jogszabály helyett egy fogyasztóvédelmi törvény kellene Hazánkban még nem alakult ki a fogyasztóvédelem intézményrendszere. Míg a nyugat-európai országokban a vásárlók pontosan tudják, hogy panaszaikra hol találhatnak orvoslást, nálunk e téren teljes a bizonytalanság. Már csak azért is, mert hiányoznak az erre vonatkozó jogszabályok. Rendkívül időszerű, hogy törvény szabályozza azokat a vásárlói jogokat és kötelezettségeket, amelyekre ma mintegy 150, részben elavult jogszabály érvényes. Ezek útvesztőjében kell eligazodnia annak, aki úgy érzi, hogy a kereskedők vagy a szolgáltatók megkárosították. Minderről Gyarmati András, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója beszélt a tegnap megrendezett fogyasztóvédelmi tanácskozáson. Elmondta: még mindig nem dőlt el, hogy az állam, vagy a civil szervezetek - esetleg a kettő közösen - legyen-e felelős gazdája a vásárlók megkárosítása elleni harcnak. Mérlegelni kell azt is, hogy hosszú távon nem jelent megoldást, ha csupán megyei szerveződések próbálják lehetőségeik és legjobb belátásuk szerint megoldani e feladatot. További gond, hogy - mint mondta - sajnálatos módon eddig még nem sikerült elfogadtatni az illetékes szervekkel a fogyasztóvédelem törvényi szabályozásának szükségességét. Pedig ezt az Unió országjelentése is sürgeti. Gyarmati megemlítette: a különböző reklámcégek sűrűn keresik fel a főfelügyelőséget, hogy segítsen értelmezni a reklámtörvényt. Nem akarják megszegni előírásait, de nem tudnak eligazodni a többféleképpen magyarázható paragrafusok között. HlKChüTORjiik Háromigenes népszavazás? Az SZDSZ arra kéri a választó- polgárokat, hogy a novemberi népszavazáson mondjanak három igent Magyarország jövőjére - jelentette be pénteken a párt három vezetője, Kuncze Gábor pártelnök, valamint Demszky Gábor és Magyar Bálint ügyvivők. Az SZDSZ úgy ítéli meg, hogy félrevezető az ellenzék által megfogalmazott kérdés, mivel összemossa a külföldiek és a belföldi társaságok földtulajdonlását. Vita a lakosságcseréről. Bár nem tudom magamévá tenni Meciar miniszterelnök magyarokkal kapcsolatos érzéseit, szerintem mégsem szabad minden további nélkül elutasítanunk a szlovák kormányfő előteijeszté- sét - mondta Kávássy Sándor, az FKGP parlamenti képviselője. Ugyanakkor Torgyán József e nyilatkozatról tudomást szerezve kijelentette: a Független Kisgazdapárt hivatalos véleménye szerint Vladimír Meciar lakosság- cserével kapcsolatos felvetése a fasiszta benesi dekrétumok fel- melegítése, ami elfogadhatatlan minden jogállam és az európai gondolkodás számára. Esélytelen a KDE. A KDNP és az MDF részvételével csak akkor jöhet létre a Keresztény- demokrata Unió elnevezésű pártszövetség, ha az MDF felfüggeszti a választási szövetségre vonatkozó tárgyalásait a Fidesszel - közölte Mizsei Zsuzsanna, a KDNP Országos Választmányának elnöke. Füzessy Tibor véleménye szerint a Fidesz és az MDF elhatározták, hogy a KDU nevű szervezet létrehozására nem kerülhet sor. A kereszténydemokrata vezetők nyilatkozataira keddi tárgyalásuk előtt nem kívánt reagálni Gémesi György, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke. Tüntetés az autópályán. Több kilométeres egybefüggő forgalmi dugó alakult ki pénteken délután az M3-as autópályán, miután a gödöllői önkormányzat és az Autópályadíj Ellenes Bizottság szervezésében tartott demonstráció résztvevői lezárták a fél utat a forgalom elől. A környék településein lakók díjkedvezményt szeremének kiharcolni maguknak. Intelligens tévé. Hazánkban először, a világon is az elsők között a Matáv mutatta be az úgynevezett intelligens televíziókészüléket, amely internetes és elektronikus kereskedelmi szolgáltatások igénybevételét is lehetővé teszi. A Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatott rendszer az Oracle komputeres vállalat által kifejlesztett hálózati számítógéptechnológián alapul. Történész a fél évszázaddal ezelőtti lakosságcseréről Ami ellen még Rákosi is tiltakozott 1946. február 27-én Gyöngyösi János magyar és Vladimír Clementis csehszlovák külügyminiszter írta alá a lakosságcsere-egyezményt. Ez volt a 20. századi magyar diplomácia történetének ránk nézve talán leghátrányosabb egyezménye - mondja Szarka László történész, akit arra kértünk: idézze föl a szégyenteljes áttelepítési akció eseményeit, körülményeit.- A második világháborúban győztes szövetségesek a megtorlásnak azzal az eszközével is éltek, hogy az évszázadok óta helyben élő népeket lakóhelyük elhagyására kényszerítették - mondja a történész. A kitelepítéssel jórészt anyagi jellegű kérdéseket, leggyakrabban a földkérdést kívánták radikálisan megoldani a győztesek. így volt ez a szlovákiai magyar településeken is. Az egyezmény szövegében olyannyira különböztek a jogok és kötelességek a magyar és a csehszlovák félre nézve, hogy az csak nyomokban emlékeztetett egyenlő felek megállapodására. A magyar tárgyaló küldöttség elfogadta például, hogy a csehszlovák fél szabadon toborozhat önkéntesen áttelepülő szlovákokat Magyarországon, de a Szlovákiából áttelepítendő magyar családokat a csehszlovák fél jelöli ki. A szlovák felhívásra 90 ezren jelentkeztek, ám mire a lakosságcserére sor került, számuk 73 ezerre csökkent. Az elkívánkozók jórészt nincstelen alföldi zsellérek voltak. Ugyanakkor a csehszlovák hatóságok által Szlovákiában áttelepítésre kijelölt magyar családok zömmel módos gazdák voltak színmagyar csallóközi és má- tyusföldi járásokból, akik csak ingóságaikat hozhatták magukkal. Házuk, földjük ott maradt a helyükre telepítetteknek. Ráadásul a szlovákiai magyarsággal olyan igazságtalanul és kegyetlenül bántak a helyi hatóságok, hogy egy ízben maga Rákosi Mátyás is nyilvános gyűlésen szót emelt azért, hogy a felvidéki magyarság kapja vissza csehszlovák állampolgári jogait. Amikor a csehszlovák fél látta, hogy a lakosságcsere- badulni, a párizsi békekonfe- lúan kitelepíthessen. De ezt már egyezmény keretében csupán rencián követelte, hogy még a nyugati hatalmak is elutasítot73 ezer magyartól tud megsza- kétszázezer magyart egyolda- ták. Tardos János
