Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-19 / 257. szám
10 Dhnántúli Napló Háttér - Riport 1997. szeptember 19., péntek Mit üzent Iliescu a magyar kormánynak? Beszélgetés dr. Iglói Zoltánnal arról, hogy miként lett a románok barátja akár magyar, szeretettel váijuk. Persze azért most, utólag talán érthető is, hogy abban az éles politikai küzdelemben, ami az Iliescu-érát is jellemezte, nem nézték jó szemmel az RMDSZ politikusai, hogy mi a párbeszéd során azokkal is szóba állunk, akik az RMDSZ szemében nemkívánatos személyek voltak.-És, hogy Ion Iliescu elnök is a pécsi társaság tagja lett. Ennek mi a története?- Hosszú.- Vágjunk bele.- A romániai rendszerváltás után a társaságnak gombamódra szaporodtak a tagjai, sok ottani szervezet - filiálé - is megalakult. Hívtak, s mentem Bukarestbe is. A magyar követség munkatársai segítettek, s tőlük kaptam a hírt, hogy a kot- roceni-rezidenciában fogadja a társaság vezetőségét Iliescu elnök. Erről a látogatásról egyébként a magyar külügyminisztériumban is tudtak, sőt előre felkészítettek rá. Mondván: „Iglói úr, esély van arra, hogy ön találkozzék a román elnökkel, aki a diplomácia szabályai szerint bizonyára szeretne valamit üzenni a magyar kormánynak. Ön figyeljen, s majd szeretnénk, ha az üzenetről tájékoztatna bennünket.” Erre megkérdeztem, hogy miből fogok rájönni, hogy mi az üzenet?-És miből?- Amikor az általános román-magyar kapcsolatokról tesz említést. De nem kellett aggódnom, hiszen a követség első titkára is velünk volt, a diplomácia nyelvére jobban kihegyezett füllel.- Mit üzent Iliescu?- Amolyan bikfa-nyelven elmondta, hogy hajlandó lenne a magyar vezetőkkel találkozni, hogy ott a közös és kölcsönösen égető problémákról szót váltsanak. Amikor meghallotta Ceausescu, hogy Pécsett megalakult a Magyar-Román Baráti társaság, előbb provokációra gyanakodott, aztán ellentételezésként maga is megalakította a román-magyar társaságot. Igaz, abban a legalacsonyabb rangú társasági tag is alezredes volt. És a titkosrendőrség tagja. Később is nehezen hitték dr. Iglói Zoltánnak és társaságának, hogy a szándék spontán, civil kezdeményezés volt, hogy a háttérben nincs semmiféle sandaság. Pedig támadták őt sokfelől. Még Tőkés Lászlóval az élén, az RMDSZ legfőbb vezetői is. semmi értelme a dolognak. Meg is ijedtem például, amikor az első levelet megkaptam Romániából. Mit tegyek? Ha nyilvánosságra hőzom, hogy egy Erdélyben élő magyar ember a társaságunk tagja akar lenni, talán bántani fogják. Ha nem, megsértődik. Végül is többször konzultáltam hozzáértőkkel, akik azt mondták, hogy jobban vigyáznak a diktátorok azokra, akiket külföldön is jegyeznek.- A marosvásárhelyi véres események, Sütő András félszemének kiverése bizonyára nem használt a magyar-román barátságnak.- Ez volt az az időszak, amikor megkezdődött a társaságunk félreértése az RMDSZ köreiben. Mi a napi politikától távol tartjuk magunkat, s kimondtuk már akkor, hogy nem óhajtunk semmiféle diszkriminációt. Aki egyetért a barátság gondolatával, azt akár román, Dr. Iglói Zoltán pécsi újságíró, a Magyar Távirati Iroda főmunkatársa volt. Ma már legföljebb ha a társaság lapjának, a Barátság-Prietenie-nek a hasábjain ír, főként bokros teendői miatt és azért, ami nem látszik meg rajta. Életéveire tekintettel nyugdíjas lett. Megjelenése, öblös, erős hangja tiszteletet parancsoló. Határozott, következetes típus. És sokak jó barátja.- Kézenfekvő, hogy megkérdezzem: Ön román ?- Semmiféle rokoni szálak nem fűznek a románokhoz, sőt még Erdélyben sem élnek magyar rokonaim. Továbbá semmiféle kötődésem nincs, sőt jószerével akkor láttam először román embert, amikor a társaság már prosperált. De ehhez gyorsan hadd tegyem hozzá: e soknemzetiségű Baranya se arról híres ugye, hogy itt román kisebbség élne.- Mégis, mi vezette Önt arra, hogy vagy tizenkét társával megalakítsa a Magyar-Román Baráti Társaságot 1988-ban, akkor, amikor a két nép kapcsolatait a mélypont jellemezte?- Éppen ez a mélypont. Furcsa volt látni, hogy a két nemzet közötti viszony miként lesz egyre rosszabb és rosszabb, s hogy szinte ez az egymásra acsarkodás állami, kormányzati segédlettel folyik. Tettünk a polgárok lázadása volt. Csak annyit akartunk kimondani, hogy ebből nekünk ennyi elég. Mindketten tudjuk: mindig több a normális ember, mint a hülye s éreztük, hogy mindkét nemzet soraiban a többség számára rendkívül kínos már á helyzet. Csak nem akad még, aki ezt nyíltan kimondja. Hát mi fölvállaltuk.- Beszéljünk a társaság alapdokumentumáról, az úgynevezett húsvéti nyilatkozatról.- Ebben kimondtuk, hogy a két nép barátsága érdekében alakultunk meg, s elhatárolódunk a szélsőségesen uszító kormányoktól. Ekkor főleg a Ceau- sescu-rezsimre gondoltunk. Mindenesetre akkor, 1988- ban itthon sem tudtak velünk mit kezdeni. Illegális szervezkedésért akár börtön is járt volna, azért kilincseltem különféle szervezetekhez, hogy valahol fogadjanak be bennünket. Végül a Hazafias Népfront fölvállalt minket. De ez sem hozott, csak átmeneti megnyugvást, hiszen amikor Romániában kitört a forradalom, egy reggel találkoztam az akkori alelnökkel, Beze- rédy Győzővel, aki megkérdezte: „Zolikám, mit gondolsz? Milyen lehet egy intemálótá- bor?” Bizonyára több volt benne az irónia mint a komolyság, de akkoriban e kettő között nem volt erős a határ.- Végül is jól jött a társaság számára is a romániai változás, hiszen ha akár itt, akár ott megdermed a politika, lehúzhatják a rolót.- Ez így van. Sokszor végiggondoltam a dolgot. A sajtó a megalakulás hónapjaiban sokat segített, főleg a Szabad Európa Rádió, de aztán már tényleg úgy nézett ki, hogy nincs- És aztán kérte felvételét a pécsi Magyar-Román Baráti Társaságba?- Pontosan így volt. Még kérdeztem is a tolmácsként fordító barátomat, hogy valóban jól értette-e. De jól. Erre aztán hirtelenében azt sem tudtam, hogy mit válaszoljak, hiszen nem akartam illetlen lenni, ugyanakkor az is átfutott az agyamon, hogy talán ezzel a tagsággal a szervezetünk sírját ássuk meg.- Mi volt a válasza?- A legdiplomatikusabb. Megköszöntem az elnök úrnak a szándékát, és azt mondtam, hogy az elnökségünk elé fogom teijeszteni a kérését, mihelyt hazamegyek. így is történt. S mivel a társaságunk romániai tagjait addig nem jó szemmel nézték a munkahelyeiken, másutt, arra gondoltunk, hogy Iliescu döntése a mi céljainknak kedvez. Mert ha a román elnök is tag, akkor nincs mit a többi, ott élő magyar vagy román szemére hányni.-Ma sok ezer tagjuk van, polgárfórumok jelzik a barátsági munka sikerét. A fdiálék önállósodtak, a kilenc esztendős szervezeti felállás azzal változott meg, hogy megalakult a Magyar-Román Baráti Társaságok Szövetsége, mint nemzetközi szervezete, s ennek az elnökévé is Önt választották meg. Úgy tudom, hogy már Strasbo- urgra tekintenek.- Sok víz lefolyt a Dunán és az Oltón azóta, hogy kimondtuk, tenni kéne valamit. A két nép viszonyát talán a francia-német ellentétekhez tudnám hasonlítani, amit a háború óta eltelt fél évszázad meg tudott változtatni. S ez az Európai Unió létének is köszönhető. Szövetségünk, amelynek elnökévé megválasztottak, semmi többet nem akar, mint azt, hogy folytatódjon a megkezdett enyhülés. Vágyam pedig az, hogy megérjem a közös uniós tagságot, azt, hogy ne legyen határ a két ország népei között. Kozma Ferenc Harmóniában a környezettel Mit tehetünk, hogy lakásunk és házunk táján környezetbarát légkört alakíthassunk ki? íme, néhány jó tanács! Szellőztessék rendszeresen a lakást. Aki forgalmas útvonalon lakik, ezt legokosabb, ha kora reggel vagy késő este teszi. Napközben csak néhány percre nyisson ablakot. Ha újra akar tapétázni, festeni vagy új padlóburkolásra vágyik, keresse a boltokban a természetes anyagokat. Ilyenek a fa, a pamut, a kókuszszőnyeg, a linóleum és a parafa. Ha új szőnyeget vásárol, először tegye ki a kertbe vagy legalábbis szellőztesse jól meg, mielőtt a lakásban elhelyezi. Hadd levegőzzön ki! Ha linóleumot cserél a konyhában, előtte lehetőleg mindig mossa le szabad térben a tervezett burkolatot. Tapétázásnál nézze meg alaposan, milyen ragasztóval ragaszt. Festésnél keresse a gyorsan száradó, bőrbarát és kevésbé szagos festékeket. Ha fali burkolatot vagy padlót csiszol, mindig használjon arcmaszkot. Ha lakkoz, nyisson ablakot, nehogy belélegezze. A száradási időt mindig várja ki. Ha vékonyak a falak, természetes anyaggal szigeteltessen. Ez a zajcsökkentésen kívül általában a meleget is jobban tartja. Ha azt akarja, hogy kellemes legyen a lakásban a levegő, állítson néhány cserép virágot a szobába. Ezeknek a levelét is le kell időnként vízzel permetezni. A szobai borostyán, a páfrány, a ger- bera, a filodendron és a többi zöld növény kiszűri a levegőből a káros anyagokat. Ha száraz lakásban él, vásároljon hygrométert. Ez elárulja, tennie kell-e a lég- nedvesség növeléséért és beszerezzen-e több, agyagcserépből készült párologtató edényt. Az ideális lakásnedvesség 40-50 százalék között mozog. Wransler Triumph O Samsonite adidas *Qamiolus Me GILL* cbi llerbeck ŐSZI KONFEKCIÓ! ÚJ MODELLEK ÉRKEZTEK! Hölgyeknek! Aljak Blézerek Szövet kabátok (rövid) Szövet kabátok (bosszú) Kosztümök Uraknak! MC GILL márkájú Zakók Öltönyök Autós és bosszú ballonkabátok Pierre Cardin bosszú ujjú ingek 3900 Ft-tól 4.900 Ft-tól 9 900 Ft-tól 16.900 Ft-tól 13.900 Ft-tól 12.400 Ft-tól 22.900 Ft-tól 21.490 Ft-tól 4.690 Ft-tól Igényes finomkonfekció legújabb őszi ajánlatát megtalálják átalakított osztályunkon! A Mura márka mellett megkezdtük a Pierre Cardin és Yves Saint Laurent világmárkák kizárólagos forgalmazását is. fit Jó vásárCást kjvánutikj SZÁZEZER OKOT ADUNK AA. hogy miért rendelje meg most a Shell Gas tartályos gázszolgáltatását Már 100.000 Ff-ot megtakaríthat, ha október 15-ig megrendeli a Shell Gas tartályos gázszolgáltatását. Ön helyett ugyanis mi fizetjük • a teruezés díját, • a THBF hatósági engedély diját • a tartály betonalap díját. Ismerje meg Ön is a Shell Gas által nyújtott minőséget, megbízhatóságot, ualamint uduarias. gyors szolgáltatásainkat. ingyenes híuás. 0G-80/622 Shell GAS üi Ml Gas Hungary Rt. H-2092 Budakeszi. Szölöskertu 5. Pf.: ISI Tel: 06-23/456-853
