Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-17 / 255. szám
8 Dlinántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. szeptember 17., szerda Kié lesz a magyar föld? Falu, mezőgazdaság, föld címmel tartott sajtótájékoztatót szeptember tizenkettedikén, a pécsi MDF Székházban dr. Medgyasszay László (képünkön), az MDF mezőgazda- sági szakértője és Habjánecz Tibor megyei elnök. Az elnök elöljáróban elmondta, hogy Baranyában augusztus húszadikán kezdték meg a kormánykoalíció által előterjesztett, a termőföldről szóló törvényre vonatkozó módosítási javaslat elleni kampányt, és eddig mintegy tízezer aláírást gyűjtöttek össze. Dr. Medgyasszay László három pontban foglalta össze az MDF álláspontját a földvitával kapcsolatban. Mint elmondta, néhány kivételtől eltekintve eddig csak magánszemélyek birtokolhattak földet, de a korlátozás feloldásával ez a belföldi jogi és nem jogi személyek számára is lehetővé válna. Az előterjesztésben szereplő, a földvásárlást korlátozó három feltétel valójában nem akadályozza meg a külföldiek földhöz jutását, hiszen számos lehetőség van azok kijátszására. Ezt csak segíti, hogy a termőföld vásárlással kapcsolatban a külföldiekre a nemzeti elbánás elvét alkalmazzák. A szakértő hangsúlyozta, hogy az előterjesztésben foglaltak szerint nem lehet különbséget tenni magyar és külföldi gazdálkodó szervezetek között a földszerzés szempontjából, így nyitott az út a külföldiek előtt. Az, hogy egy társaságé vagy magánszemélyé a föld, a tulajdonosi jogok gyakorlása szempontjából teljesen mindegy. Dr. Medgyasszay László szerint az, hogy külföldiek termőföldhöz juthatnak Magyarországon, valós veszélyt rejt magában. Egy 1994-es alkotmánybírósági állásfoglalás indokoltnak tartotta a külföldiek diszkriminációját, és ez a megkülönböztetés ma is indokolt. Az idegen tőke beáramlása a földpiacra lehetetlenné tenné a hazai vásárlók versenyképességét, és kiszolgáltatottá tenné a kisembereket. Ez a folyamat már ma is érzékelhető, sok a spekulációs felvásárlás és a zsebszerződés. Aki ma nem tudja megművelni a földjét és bérbe adja, az később - ha lehetővé válik - el is adja majd, elsősorban a fizetőképesebb külföldi vásárlónak. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a külföldi tőke megjelenése a földpiacon gyors élelmiszerár emelkedéssel is jár. A népszavazással kapcsolatban elhangzott, hogy két héten belül benyújtják a megfelelő számú aláírást, így minden körülmény adott lesz a kiírásra. A kormány ellenlépései nem akadályozhatják meg a kezdeményezést. S. G. PÁRTHÍREK Habjánecz Tibor, a Magyar Demokrata Fórum Baranya megyei elnöke ezúton meghívja a tisztelt választópolgárokat a Biztonság, rend, gyarapodás című előadásra. Meghívott előadó: dr. Sepsey Tamás, az MDF országgyűlési képviselője, az Országos Választmány elnöke. Az előadás helyszíne: Nagynyá- rád, művelődési ház, időpontja: szeptember 18. (csütörtök) 19 óra. (A helyszínen aláírásgyűjtés is lesz a külföldiek földszerzése ellen). A Munkáspárt Baranya megyei szervezetei 1997. szeptember 26-án (pénteken) 16-17 óráig NATO- csatlakozás ellenes politikai nagygyűlést tartanak Pécsett, a Széchenyi tér templom előtti részén. A rendezvény szónoka: Vajda János, a Munkáspárt országos alelnöke. 18 órától autós demonstráció lesz a Lánc utca-Rákóczi út-Szabadság út-Mártírok útja-Veress Endre út-Esz- tergár Lajos út-Hajnóczy út menetvonalon, majd a Verseny utca 17. szám alatti SFOR-bázison Risto Gabrielssan ezredes, a NATO északi dandár parancsnoka részére petíció átadására kerül sor. A Munkáspárt Baranya megyei koordinációs bizottsága szeptember 19-én 14-16 óráig ingyenes jogsegélyt nyújt a Varsány u. 20. szám alatt, a kertvárosi irodájában. Páva Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője szeptember 18-án, csütörtökön 12.30-tól 14 óráig fogadóórát tart Komlón, a polgármesteri hivatalban. Dr. Toller László ország- gyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezető-helyettese szeptember 19-én, pénteken, 17 órai kezdettel lakossági fórummal egybekötött fogadóórát tart Gyódon, a kul- túrházban. Nagy Csaba a pécsi 11. számú választókerület ön- kormányzati képviselője fogadóórát tart 1997. szeptember 18-án csütörtökön 16 órától a városházán (Pécs, Széchenyi tér 1.). A fogadóóra témája: a Damjanich utca-Kodály Zoltán utca-Xavér utca által határolt terület részletes rendezési tervének javaslata. A NATO nem azonos Európával Egy felmérés szerint tizenhét éves nagy kamaszaink következetesen összetévesztik a NATO-t az ENSZ-szel. Ezen nem csodálkozhatunk, hiszen a magyar politikai elit által kitalált „euroatlanti integráció” kifejezés ugyanilyen téveszmét sugall: a NATO és csatlakozásunk szükséges feltétele az Európai Uniós csatlakozásnak. A valóságban senki sem várta el semlegessége feladását Svédországtól, Finnországtól és Ausztriától az EU-ba lépésükkor. Ugyanakkor a legerősebb európai NATO-tagállam Törökországnak a közelmúltban ismét ajtót mutatott az EU. Az EU gazdasági közösség, amely csak közelítően azonos hatékonyságú és fejlettségű országokkal működhet. Ide való belépésünk még hosszú, talán évtizednél hosszabb folyamat eredménye lehet, már csak azért is, mert itt anyagi kompenzációt is kapnunk kell, ezt pedig nem fogják elsietni. Olyan országnak ninA globalizáció, mint korunknak - a késői modemitásnak - uralkodó ideológiája (paradigmája) meghozta eredményét. Általánossá vált a szekularizált világfelfogás, az individualista vagy csoportérdekek kizárólagosságának abszolutizálása, az atomizált társadalomstruktúra, a pénz és az általa kifejezett anyagi értékek mindenhatósága. A nyugati polgári társadalom és a kapitalista piacgazdaság fejlődése holtcsen helye benne, ahol a politikai elit áldemokráciát játszik, amelynek latin-amerikanizálódó társadalmából menekülnek az emberek. A NATO-nak nincsenek ilyen fenntartásai, és nincsenek garanciái egy tagállama demokratikus fejlődésére. Miközben a koalíció és az ellenzék részéről hatalmas ködösítés zajlik, a NATO ellenzői - akik az „érintett” területeken Somogy megyében többségben vannak - továbbra sem szólalhatnak meg, a NATO-propa- ganda minősíti őket. Eszerint: 1. Mind pacifista és hadseregellenes. A valóságban többségük szükségesnek tartja, hogy hazánk saját védelmére megfelelő haderővel rendelkezzék, hogy a magyar katona megkapja az illő anyagi-erkölcsi megbecsülését. Pontosan ugyanúgy, ahogy a köz nem kevésbé fontos szolgái: az egészségügy, az oktatás, a tudomány dolgozói. Nem értik viszont azokat a „NATO tagsággal járó új kihívásokat”, melyeket „NATO-kompatibilissé” avanzsált új tábornokaink olyan előszeretettel emlegetnek. Pontosan hol, hogyan és mi ellen védenénk Magyarországot, Európát ...? Értékorientált társadalmat! pontra ért. Miért kergetünk délibábokat, s akarunk mi is a nyugati civilizációs válság és a zsákutcába jutott polgárosodás részeseivé válni? Az IKU olyan társadalmat akar felépíteni, ahol a ma már avíttnak, középkorinak tűnő kategóriák, az emberi értékek - mint becsület, hűség, hazasze2. Mindegyikük atomfegyverpánikot kelt. Ám ma már mindenki tudja, hogy a kétpólusú világ egypólusúvá válásával az atomfegyver nem jó üzlet. Sokkal nagyobb bevételi lehetőség a fegyvergyártók részére a NATO-ba meghívott és abból kihagyott országok közt meginduló fegyverkezési verseny, az elhúzódó nemzetiségi és társadalmi konfliktusok. 3. Mindegyikük a számunkra állítólag „drága” semlegességet akaija. Emlékeztetőül: 1990-ben jogilag is megszűnt a Varsói Szerződés. Immár hét éve Magyarország nem tagja egy katonai szövetségnek sem, de nem is deklarálta semlegességét. Ugyanakkor logisztikai támogatást adunk a NATO-nak, katonáink ott vannak Boszniában, de nem hadakoznak, hanem hidakat építenek. Ez megfelel hazánk és valamennyi érdekelt fél alapvető érdekeinek, és nem sérti egyetlen olyan erő érdekeit sem, amelynek módja lenne arra, hogy véres bosszút álljon a magyarságon. A NATO racionális ellenzői szerint ezen a helyzeten vétek változtatni. Kitti János Zöld Alternatíva retet, hit, tudás stb. - dominálnak, s ezek alapján mérődik le egy ember és nem az általa létrehozott materiális produktum szerint. Olyan társadalmat akarunk, ahol az elesetteket - idős, beteg, munkanélküli stb. - is emberként kezelik, azaz működik a társadalmi és kozmikus szolidaritás. Dr. Kőhalmi László Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió országos alelnök Hazánk és a NATO Hazánk történelmi időket él, meghívták a NATO-ba és csatlakozhat az Európai Unióhoz. A mai magyar állampolgárok olyan helyzetbe kerültek, amelybe elődeik még sohasem: eldönthetik - talán évszázadokra - Magyarország jövendő sorsát. így körültekintő, megfontolt álláspontot kell mindenkinek képviselnie, elsősorban az észérvekre és nem az érzelmekre alapozva — legalábbis ez lenne kívánatos. Éppen ezért a kormányzatnak, illetve mindazoknak - így például az ellenzéki pártoknak is - akik európai kapcsolataik folytán konkrét információval rendelkeznek a NATO-tagság feltételeiről és következményeiről, azt közzé kellene tenniük, akár pozitív, akár negatív a dolog. Dióhéjban a konkrétumokról: Magyarország a hadak országúján terül el, aki ismeri történelmünket az jól tudja ezt. Kis ország lévén, melynek gazdasága sem túl erős, komolyabb katonai potenciállal nem rendelkezünk és nem is fogunk rendelkezni soha. A szövetségi forma nagyobb biztonságot ad, az esetleges fenyegetettséggel szemben mint a semlegesség, ráadásul ez utóbbi a nagyhatalmak garanciái nélkül semmit sem ér - láthattuk ezt a hajdani Jugoszlávia példáján is. A NATO-hoz tartozás esetén a hadsereg létszáma és a fegyverzet költségei is csökkenthetők. A NATO legalább annyira demokratikusan felépülő politikai szervezet, mint amennyire katonai szövetség. Mindezek alapján a szövetségbe történő belépés hazánk elsőrendű érdeke. Ezt vallja ma elméletileg minden parlamenti párt. Mégis komoly viták forrásává vált a csatlakozás. A vita sarokpontja az ügydöntő vagy a véleménynyilvánító népszavazási mód volt. A kormány azért akart véleménynyilvánító népszavazást, mert katonai és nemzetbiztonsági kérdésekről lévén szó, egy sereg információ nem hozható nyilvánosságra. A parlamenti képviselőkre maradt volna a tényleges döntés, akik felesküdtek a titoktartásra, így ennél fogva hozzájuthatnak az információk teljes köréhez, döntésüket ennek és a népszavazás eredményének tudatában az összes lehetséges körülmény Magyarország jövője Sorsforduló előtt állunk Van egy megcsonkított, lélek- számban fogyó nemzet, melynek határait magyarok veszik körül. A jelen körülményei között olyan sorsforduló előtt állunk, mint ezer- egynéhány évvel ezelőtt voltak a honfoglaló magyarok. A különbség annyi, hogy ma, egy bonyolult társadalmi rendszerben élünk, egy fejlett civilizáció közepén. Az integráció ma is elkerülhetetlen. Nincs más út nemzetünk fel- emelkedéséhez, mint ezt a nem könnyű utat nagy bölcsességgel, erős akarattal, helyes kompromisszum-készséggel, a biztos siker reményében végigjárni. Jó tudni, hogy barátok, segítő kezek várnak és nem ellenségek. Mit kell tennünk a biztonságos jövő érdekében? Mint a honfoglaló magyaroknak, nekünk is meg kell szüntetni a „kalandozásokat”, melyek a nemzet pusztulásához vezetnek. Új értékrendet kell kialakítani, amely európai és magyar. Sziklára kell építeni házunkat és nem homokra. A személy, a közösségek, a nemzet, a társadalom, a politika, a kultúra, a gazdaság egyformán biztos alapjai erkölcsiek és így fogalmazhatók meg egyszerű szavakban: - perszonalitás, szolidaritás, szubszidiaritás, karitász, ökoszociális piacgazdaság, demokrácia, egyenlőség, testvériség. Ma sem mondhatunk mást, mint amit Széchenyi István mondott: a népszerű politika nem helyes. Nekünk is vállalnunk kell a népszerűtlen politikát a „keskeny utat”, hogy jövőnk szebb, országunk lakhatóbb legyen. Sokszínű, igen bonyolult társadalmunkban nem könnyű az eligazodás. Az információk, reklámok sokasága szédít bennünket és csak sodródunk, ha nincs elvünk és nincsen célunk. Monostori Antal Haladás Mozgalom NYÍLT LEVÉL Semjén Zsolt úrnak, a KDNP egyik alelnökének! Tisztelt Uram! Most, hogy a Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága a konferenciáját tartja, újból élesen felmerül az élet védelmének kérdése Magyarországon, a kezdetektől (méhen belüli élet) a befejezésig (jó halál kérdése). Úgy gondoljuk az élet kezdetének védelme kapcsán, milyen jó lenne, ha Ön figyelmeztetné Suiján László ex-miniszter, ex-pártelnök urat, szörnyű, égbekiáltó bűnére, amelyet ő, az 1992. dec. 12-én a „Magzatvédelmi törvény B változatának” nevezett abortusztörvény országgyűlési megszavaztatásával elkövetett. A következmény ismert: közel négyszázezer abortusz Magyarországon. Kérjük, szólítsa fel őt, hogy kezdje meg bűnének jóvátételét, például a természetes családtervezés széles körű propagálásának beindításával. Ön erre azért volna különösen alkalmas, mivel úgy gondoljuk, most már Ön is belátja, hogy Surján úr támogatása helyett a Giczy György elnök úr által vezetett KDNP támogatása felel meg az igazság és a tagság legnagyobb része igényeinek. Aláírták: a konferencia résztvevői közül két egyetemi tanár, három egyetemi docens, orvosok és egészségügyi dolgozók 19-en „A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve” Az egészségügyi törvényt komoly szakmai előkészítés előzte meg, majd hirtelen elkapkodva kodifikálták. Egyes részei jól kidolgozottak, mások meggondolatlanok. A betegjogok megállapítása fontos, szükséges, de a benyújtott javaslat rossz megoldást választ. Azzal, hogy túlszabályozza az orvosbeteg kapcsolatot, hatása az ellenkezőjére fordul, betegellenessé válik. A várólisták korlátlan kiterjesztése elfogadhatatlan, működése ellenőrizhetetlen. A passzív eutanázia (a kezelés visszautasításának) szabályozása elfogadhatatlan. Á Magyar Demokrata Néppárt kezdeményezi, hogy az Órszággyűlés Alkotmány- ügyi Bizottsága vizsgálja meg a törvényt alkotmányossági, emberjogi, polgárjogi összefüggései miatt. Dr. Pusztai Erzsébet mérlegelésével hozhatták volna meg. Kezdetben az ellenzék ezt a javaslatot konszenzussal elfogadta, majd egyik vezetőjük egy pártrendezvényen nagy nyilvánosság előtt ebből látványosan visszalépett, mondván: demokratikusabb, ha a nép ügydöntő módon szavaz - ehhez a véleményhez szinte azonnal társult a többi párt is. A kormány látva, hogy formai okok mentén vitázva éppen a lényegről terelődik majd el a figyelem, elébe ment a javaslatnak. Jellemzően ezt meghátrálásnak, saját sikerüknek kiáltották ki az ellenzéki padsorokból, leleplezve gondolkodásukat, bemutatva, hogy számukra nem az ügy, hanem a pártpolitikai haszonlesés állt a dolgok hátterében. A kormánypártok és a kormány soha nem tüntették fel úgy a NÁTO-csatlakozást, hogy az csak az MSZP és az SZDSZ érdekében álló ügy, és a minden bizonnyal igenlő szavazat a kormánytöbbség győzelmét jelentené. Ez a téma sokkal fontosabb az ország szempontjából, semhogy pártpolitikai szintre alacsonyítsuk le. Meggyőződésünk az MSZP- ben, hogy a NATO ügyben - a szavak szintjén - meglévő parlamenti egységet az ország érdekében tettekre kellene váltani és ha már ügydöntő lesz a népszavazás, a döntéshozókat - a választópolgárokat - kellően fel kell készíteni arra, hogy elégséges információk birtokában a jövőnk szempontjából a legjobb döntést tudják meghozni. Meixner András MSZP
