Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-02 / 240. szám

1997. szeptember 2., kedd Tudomány - Számítástechnika Dlinántúli Napló 9 Műsorszórás, kiemelt technikával Oldalszerkesztő: Chipet-hírek Szoftvertolvaj lás. Tavaly világszerte 523 millió szá­mítógépes programot telepí­tettek komputerekre. Az új szoftvereknek csaknem a fele, 225 millió engedély nélküli másolat volt. A lo­pott szoftverek miatt (át­számítva) 1792 milliárd fo­rint kár érte e szellemi ter­mékek készítőit. A legkeve­sebb szoftvertolvaj lás az Egyesült Államokban törté­nik (27%), az abszolút re­korder Vietnam (99%!). Olcsó multimédia-pro­cesszor. Szokatlanul ke­mény küzdelem kezdődött a nagy teljesítményű és külö­nösen gyors mikroprocesz- szorok előállításában azt követően, hogy az Intel el­készítette és nagy sorozat­ban gyártja a multimédia­alkalmazások futtatására ki­fejlesztett MMX-processzo- rát. Másodikként az AMD állított elő ilyet K6 néven, majd újból jött az Intel a még nagyobb tudású Pen­tium II-vel. Ezt követően a Cyrix cég is piacra dobta jóval olcsóbb lapkáit 322 dollárért, míg az Intelét 600, az AMD-ét pedig 460 dollá­rért adják. Száz várostérkép. Fölfris­sítette számítógépes térkép­kínálatát a német Ari Data cég, amely elsőként jelen­tette meg néhány évvel ez­előtt CD-ROM formájában a szövetségi köztársaság 60 legfontosabb településének térképgyűjteményét. A meglehetősen részletes, a földrajzi szélességet és hosszúságot, folyókat, vize­ket, mellékutakat, gyalo­gosövezeteket, tömegközle­kedési útvonalakat stb. is je­lölő térképek 14 lépcsőben nagyíthatók - némi túlzással már a házszámok is leolvas­hatók róluk. Lapos képcső. A Compaq is megjelent a piacon a 15,1 hüvelyk átmérőjű kompu­ter-képernyőjével, melynek felbontása 1024x768 kép­pont, és gyakorlatilag villo­gás- és tükrözésmentes, kü­lönösen nyugodt, szemkí­mélő képet ígér. Az új dis­play egyelőre drága, mint­egy 860 ezer forintnak meg­felelő összegbe kerül. A pécsi rádió- és tv-műsorsu- gárzás 40 éves jubileumához közeledik, s nem véletlen, hogy a jeles dátum előtt újabb eme­letnyit magasodott az adás mi­nősége. 1995-ben kezdődött, s miként arról már hírt adtunk, idén augusztus 19-én befejező­dött az a 700 millió forintos át­alakítás, melynek köszönhe­tően Dél-Dunántúlon digitális technikára tért át a műsor­szórás. A TV-torony is magasabb lett 4 méterrel (miként a mellé­kelt ábrán látható, 191-ről 195 méterre nőtt), de valójában a vétel minősége emelkedett ma­gasabb régióba. Hogy mit nyert ezen a baranyai polgár? Nos, a tv-nézők új magyar nyelvű csa­tornákhoz férhetnek hozzá szo­baantennával is fogható sávban - igaz a TV2 a régi formájában „elveszett”, hiszen hamarosan csak műholdról érhető el -, a rádiózók ellenben fantasztikus hifi újdonságokat érhetnek el ezentúl! A vájt fülű zenehallgatók végre CD-minőségű zenei fel­Amikor az ember heteket tölt hazájától ezer kilométerekre, nincs jobb érzés annál, mint este 10-kor meghallgatni a Kossuthon a híreket. Mert a kö­zéphullámon a műsorszórás mindezt lehetővé teszi például Athén környékén is. Nem vélet­len, hogy éppen ez az adó lesz az, amelyik az októbertől in­duló új műsorrend szerint késő este a határon túl élőkhöz szól erőteljesebben! A középhullámú műsorszó­rás azonban stagnál, nem ter­vezik a továbbiakban jelentő­sebb fejlesztését, bár ez az adó még 10 évig biztosan ma­rad a mostani hullámhosszon. vételeket rögzíthetnek tunerje- ikről, s gyakorlatilag 180 fokos fordulat áll be a térség rádiózá­sában. Eddig ugyanis lehetett az embernek akármilyen hifi­berendezése, korlátozta a felvé­telek kivezérlését az adás szín­vonala. Mostantól viszont ott­honi készülékeinket kell lecse­rélni, mert a legszuperebb ma­gyar gyártmányú hangsugárzók sem tudják felvenni a versenyt a digitális műsorszórással. Mondhatni, egy profi készü­lékkel rendelkező hallgató ösz- szehasonlíthatja, tesztelheti a magyar nyelven sugárzó adó­kat! Sőt, a tv-teletexhez hason­lóan fényújság vehető folyama­tosan a jobb masinákon, ál­landó időjárás-jelentést és híre­ket kapva az éterből. Az pedig a minimum, hogy a digitális ki­jelzővel rendelkező vevőkészü­lékek kiírják, éppen melyik rá­dióadót hallhatjuk, s milyen műfajú zene van műsoron. A sugárzórendszer egyébként olyan megbízható, hogy az adó 12 egységéből akár 11 is meg- hibásodhat egyszerre, akkor is Máté István (képünkön), az Antenna Hungária Rt. vezérigazga­tója erről la­punknak úgy nyilatkozott, hogy a Kos­suth adó solti központi antennája igen rossz energiafelhasználású és nagyon drága az üzemeltetése: 2 MW sugárzáshoz 4 MW energiát fo­gyaszt el. Nem célszerű tehát erre építeni, hiszen a világon mindenütt a távolsági műsor­szórásban a rövidhullámra tér­nek át. Az Antenna Hungária ugyanaz a vétel, semmit sem érzékel a hallgató! Az adótoronynak azonban a mechanikáját is felújították. Az állomás új erősáramú fogadó- rendszert kapott, és különleges módszerrel, nagy nyomású ho- mokfúvatással a vasszerelvé­nyek teljes korrózióvédelmét is megoldották. Ugyanakkor az új tv-csatornák vételét biztosító 21 méteres UHF antenna be­emelését Magyarországon egyedülálló módon oldották meg (mint arról alig egy éve hírt adtunk, helikopterrel he­lyezték be a 8 tonnás monstru­mot a 170 méteres magasságba, képünkön a speciális orosz he­likopter, amint felemeli a föld­ről az egységet). Az országban ugyanis 100 méteres csupán a legmagasabb daru, így a munka elvégzésére ez a módszer kí­nálkozott a legbiztonságosabb­nak. Az URH-s vétel mostantól tehát a 70-ről a 100-as MHz felé tolódik el, azaz baranyai rádiózók, hangoljunk maga­sabb frekvenciákra! pedig már mind az öt konti­nensre sugároz ilyen rövidhul­lámú adásokat. Ami a Petőfi középhullámú sugárzását illeti, több nagyon jó frekvencia létezik, jól működő állomásokkal. A műsorszórás rekonstrukciója kapcsán vevőt kell találni ezekre, például re­gionális adókat kialakítva, vagy esetleg újabb országos keres­kedelmi sugárzást ráépítve. A rádiózás tehát egyértelműen igazolja azt a költői alaptézist, hogy hiba „középen” maradni, hazánkban „ultraröviden” megoldották, „röviden” pedig rövidesen megoldják a problé­mákat. Hogyan rádiózzunk külföldön? A jövő század találmányai Amikor a Mars felszínén végzi távirányított kutató munkáját az első robot, s a hagyományos ivaros szapo­rodás mellett már klónozás út­ján létrejött élőlény is él a Földön, ugyancsak nehéz dolga lenne egy kortárs Verne Gyulának, ha a következő év­ezred első századában ját­szódó, a képzelőerő határait súroló tudományos-fantaszti­kus könyvet akarna írni. Nem csodálhatjuk hát, hogy ezzel a nem olyan távoli jövővel manapság nem is írók, hanem tudósok, a futuro­lógusok foglalkoznak. Brad Wieners és David Pescovitz most jelentette meg „Reality Check” című munkáját, amelyben tételesen és ponto­san leírva felsorolják azokat a tudományos-technikai vív­mányokat, amelyeknek még a születési évét is előre megad­ják. A könyvnek nagy a ke­letje, s hogy miért, azt köny- nyen megérthetjük, ha végig­futjuk az alábbi kis ízelítőt a „Reality Check” által beha­rangozott, küszöbön álló szenzációkból. íme. 1998: az Interneten megjelenik a digitális pénz; 1999: fogamzásgátló tabletta férfiaknak; 2000: génterápiás áttörés a rákellenes harcban; 2001: globális mobiltelefon­hálózat; 2002: oltóanyag az AIDS ellen; kellemetlen mel­lékhatások nélküli fogyasztási módszer; 2003: világméretű video-telefonhálózat; 2005: klónozott állatokból nyert, az emberbe transzplantálható szervek; működő háztartási robotok; 2006: valóban haté­kony módszer a kopaszság el­len; 2008: kenderből előállí­tott gépjármű-üzemanyag; 2010: tabletta nagyságú mini- sebészrobot, amelyet a beteg lenyel s távirányítással el­végzi a beavatkozást; 2020: az első ember Marsra-szál- lása; 2025: karóra, amely nemcsak a pontos időt, hanem viselőjének egészségi állapo­tát is jelzi; 2029: megbetege­dett emberi sejtek „kijaví­tása”; 2043: először keltenek életre halott embert; 2044: az első önmagát klónozni és szaporítani képes robot meg­alkotása. Chipen innen, bájton túl Jelcin online. Az orosz ál­lamelnök, miként nyugati kol­légáinak a többsége, ugyan­csak megjelent az Interneten. Homepage-ének címe < http://www.gov.ru >. Jelcin szóvivője bejelentette: külön­böző személyes információk­kal is föltöltik az oldalakat, ekként az elnök életrajzával, iskolai, jövedelmi és vagyoni adataival. Egyben részleteket tesznek közzé az orosz al­kotmánynak az elnök jogait és kötelességeit kimondó passzusaiból. A Kreml első embere sajtószolgálatának elektronikus postacíme: < presp@gov.ru >. Szingapúr: Internet min­denkinek. A távol-keleti vá­rosállam, Szingapúr legké­sőbb a jövő év végéig mind a hárommillió polgárának lehe­tővé teszi, hogy az internetes világhálózatra kapcsolódjék. Az egyedülálló tervet Go Csők Tong miniszterelnök nagy csinnadratta mellett is­mertette, hozzátéve: Szinga­púr ezzel „intelligens szigetté válik, polgárainak életét pedig bearanyozza az információs technológia ezeregy áldása”. Kész a Navigátor 4.0! Nyu­godtan kijelenthető: legyőzte Dávid Góliátot, azaz a Nets­cape a Microsoftot azzal, hogy ingyen és bárki által le­tölthetővé tette internetes böngésző-programjának ne­gyedik, legfrissebb és végső változatát. A 15 megabájtnyi szoftver merevlemezre töltése mintegy 40 percbe telik 28,8- as modemmel. A Communi­cator fantázianév-program a < http://www.netscape.com/ flash 1/comprod/products/ communica- tor/index.html > címen található. Este 10 óra után a telefon 7 percenként 11,25 forint, ekként viszony­lag olcsón juthatunk az érté­kes Netscape-programhoz. Multimédia- és Internet­törvény. Elfogadta a német parlament alsóháza (Bundes­tag) a hosszú ideig vitatott In­ternet- és multimédia-tör­vényt, amely szerint a jövő­ben a hálózatos szolgáltató csak akkor vonható felelős­ségre ügyfele kiadványainak a tartalmáért, ha ismeri annak kifogásolható részeit, és bár műszakilag lehetséges az anyag terjesztésének a korlá­tozása, ám ezt önhibájából elmulasztotta. Az ellenzék sok tekintetben bírálja a tör­vényt, ekként előfordulhat, hogy jelenlegi formájában megakadályozza életbe lépte­tését a felsőházi szavazáskor. A Bundesratban a kormány­nyal szemben ellenzékben lévő szociáldemokraták alkot­ják a többséget. Tesztelt kutyafajták Az angol kutyatartók lapja, a „Dogs Today” című folyóirat tudományos vizsgálatba kez­dett, hogy a kutyafajták kö­zött melyik a legokosabb, j Nagyszabású felmérésükbe bevontak ezer kutyatartót is. Az eredmény sokak számára meghökkentő volt: a legoko­sabb kutyafajta a border col- i lie! A második a ranglistán a német juhászkutya, azt a lab­rador retriever követi. A kö­zépmezőnyt a doberman és az uszkár vezeti. A nálunk is közkedvelt pu­lik csak a hatodik legoko­sabbnak tartott kutyafélék let­tek! Igaz, az okossági rang­sorban mögöttük végeztek a rottweilerek, a cocker spánie­lek és a dalmaták. Ugyanak­kor a felmérés szerint a világ legostobább ebe az ír szetter, amit az afgán agár, a boxer és a bulldog követ. Az ír szetter részben nagy mozgásigénye révén érde­melte ki a legbutább kutya ké­tes címét. A brit szakértők szerint csak akkor figyel gaz­dájára, ha végre kifáradt. A boxer végső értékelésén lé­nyegesen javít, hogy kivívta a bohóc címet. Úgy tűnik, ez a fajta találja az életet a legmulatságosabb­nak. A buta ebek gazdáit az­zal vigasztalja az angol folyó­irat, hogy elképzelhető: ezek a kutyák sem riasztóan osto­bák, hanem saját kedvtelésük egyszerűen jobban érdekli őket, mint az, amit az ember elvárna tőlük. Monitorok az IBM 300-ashoz Miután a világ legnagyobb szá­mítógépgyártója, az IBM úgy döntött, hogy a 300-as sorozatú, meglehetősen nagy teljesítmé­nyű személyi számítógépeié a jövő, hozzálátott a hozzájuk leg­jobban illő, G-sorozatú monito­rok előállításához. A G42, G52 és G72 jelű képernyők elsősor­ban az átmérőjük (14, 15, 17 hüvelyk) nagyságában külön­böznek egymástól. Jónak szá­mít a kínálatban a ma még szo­katlan, 16,1 hüvelykes megje­lenítő, a 9516 jel, lapos, aktív mátrixos, folyadékkristályos képernyő, amelyet egyelőre na­gyon borsos áron kínál az IBM, ám mint a komputer-tartozékok esetében tapasztalhattuk, a nagy sorozatú gyártás megkez­désével bekövetkezik a tetemes árcsökkenés. Földet veszélyeztető aszteroidák Az Amerikai Csillagászati Társaság napokban megjelent jelentésében Eleanor F. Helin csillagásznő arról számolt be, hogy mintegy 5000 aszteroi­dát azonosítottak eddig, ame­lyek földközelben szágulda­nak az űrben. Közülük hét közvetlen veszélyt jelenthet a Földre. Ezek ugyanis akkorák és olyan közel vannak, hogy akár el is találhatják bolygónkat. Helin és munkatársai 25 éve mással sem foglalkoznak, mint a földközeli aszteroidák utáni nyomozással. A csilla­gásznő a laikusok megnyugta­tására hangsúlyozza, hogy egyelőre közvetlen veszélyről szó nincs. Ahhoz ugyanis, hogy világméretű pusztítás következzék be, legalább egy 1 kilométer átmérőjű, vagy annál nagyobb aszteroidának kellene összeütköznie a Föld­golyóval. Csakhogy az sem lenne el­hanyagolható eset, ha egy 30- 50 méter átmérőjű űrvándor döntene úgy, hogy nem kerüli el a Földet. Márpedig ilyen ki­sebbekből is „horogra akadt” mintegy nyolcszáz. A kutatók szerint ez csak töredéke a tel­jes készletnek, ráadásul az asz­teroidakutatók eddig csupán az égbolt 10 százalékát fésül­ték át. Arizonában például van egy kráter, amely 1300 méter átmérőjű és 200 méter mély. Úgy keletkezett, hogy egy nagy meteor nem égett el a légkörbe csapódva, hanem kozmikus sebességgel bevá­gódott a talajba. Helin szerint bizonyosra vehetjük, hogy a következő száz évben valamikor egy ilyen kisebb , jószág” eltalálja a Földet. Százezer éven belül pedig valószínűleg egy 1000 méter átmérőjű is becsapódik. A legnagyobb veszélyt egyéb­ként azok az aszteroidák jelen­tik, amelyeknek csillagközi pályája a Föld, a Merkúr és a Vénusz vonzerejének összjá- téka folytán minduntalan vál­tozik, azaz bármikor célba ve­hetik a Földet. Ilyen aszteroi­dából Helin kutatócsoportja huszonhatot talált. Hogyan védekezhetnek a földlakók az aszteroidák el­len? Az egyetlen megoldás az, hogy idejében felfedezik és még a messzi világűrben meg­semmisítik valahogy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents