Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-16 / 254. szám

1997. szeptember 16., kedd Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 A képviselő magányossága. Izsó Mihály kisgazda­képviselő tegnap délben ülősztrájkot kezdett a Parlament­ben. A honatya azért tiltakozik, mert nem ért egyet a föld­törvény módosításával. Mint mondta: mindaddig demonst­rál, amíg az Országgyűlés nem veszi le napirendjéről a té­mát. Elemózsiáról maga, ügyeletes orvosról a T. Ház gon­doskodott. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Átvilágítják az egészségügyi szolgálatokat Betegjogi irodákat nyitnak Túlzottak és alaptalanok a híresztelések, amelyek az Or­szágos Egészségbiztosítási Önkormányzat számos kép­viselőjének összeférhetetlen­ségéről szólnak. A törvény által megszabott 30 napos határidőn belül ugyanis várhatóan minden érintett le­mond a képviselőségével ösz- szeférhetetlen funkciójáról - je­lentette be tegnap dr. Kovács Pál, az egészségbiztosítási ön- kormányzat új elnöke. Hozzá­tette: ő maga már szeptember 8-án lemondott parlamenti képviselői mandátumáról. Az önkormányzat munkájá­ról szólva elmondta, hogy a közgyűlés nyolc szakmai mun­kabizottságot választott. A közeljövőben minden me­gyében részletes felmérést ké­szítenek az egészségügyi szol­gálatokról és az egyes területe­ken jelentkező lakossági igé­nyekről. Egyidejűleg áttekintik az egészségügyi szolgálatok fi­nanszírozási rendszerét is. Szerkesztőségünk kérdésére dr. Cser Ágnessel, a biztosító főigazgatójával egybehangzóan megerősítette: a közeli hetek­ben betegjogi irodákat nyitnak Budapesten és vidéken. Az irodák feladata az lesz, hogy a járulékfizetőket szak­szerű információkkal és szük­ség esetén jogi képviselettel lássák el, ügyfeleik jogaikkal megfelelő módon élhessenek és eligazodjanak a bonyolult jog­szabályok között. N. Zs. Gazdasági élénkülés - több adóbevétel Jól alakulnak a pénzügyek A központi költségvetés hiá­nya augusztusban mintegy 35 milliárd forinttal nőtt, így a nyolcadik hónap végén a passzívum 224,7 milliárd fo­rintot tett ki - jelentette be tegnap László Csaba. A pénzügyi tárca helyettes ál­lamtitkára a költségvetés hely­zetét kiegyensúlyozottnak ne­vezte, noha a vám- és import- bevételek várhatóan 30 milliárd forinttal elmaradnak a tervezet­től, a magánerős lakásépítés támogatására pedig mintegy 10 milliárd forinttal többet folyósí­tanak az előirányzottnál. Mindezt ugyanis ellensú­lyozza, hogy a gazdasági növe­kedés nyomán az adóbevéte­lekből 40-50 milliárd forint többlete származhat a költség- vetésnek. A gazdálkodó szervezetek társaságiadó-befizetései egyéb­ként augusztusban meghaladták az 5 milliárd forintot. Fogyasz­tási adóból 25,5, személyi jö­vedelemadóból pedig 44,8 mil­liárd forint folyt be. A csúszóleértékelés ütemé­nek esetleges mérsékléséről szólva hangsúlyozta: a gazda­ságpolitikának törekednie kell arra, hogy az inflációs folyamat és a leértékelés mértéke ne sza­kadjon el egymástól. A PM to­vábbra is a folyó fizetési mér­leg 2 milliárd dolláros hiányá­val számol az idén, de nem el­képzelhetetlen a passzívum 1,7 milliárd dollárra történő csök­kentése sem. Az Országgyűlés elé terjesztették a népszavazási javaslatot Példátlan történelmi esély A parlamentben tegnap két alkalommal is szó esett a novem­berre tervezett népszavazásról: napirend előtt és napirendi témaként. Önmagában ez a tény is jelezte a kérdés hordere- jét. A felszólalók nem vitatták a NATO-ba, illetve az Európai Unióba való belépés jelentőségét. Szekeres Imre, az MSZP frak­cióvezetője rámutatott, hogy az Európai Unióba a NATO-n keresztül vezet az út. Keleti György honvédelmi miniszter azt emelte ki, hogy nem egyik napról a másikra, hanem 10- 12 év alatt kell felkészülnünk a teljes jogú NATO-tagságra. Pokomi Zoltán (Fidesz) is a népszavazás jelentősségét húzta alá. Kovács László külügymi­niszter terjesztette az Ország- gyűlés elé az országos nép­szavazás elrendeléséről készí­tett kormányjavaslatot. Ebben a referendum időpontjaként 1997. november 16-a szerepel, amikor is az állampolgárok­nak három kérdésre kell igen­nel vagy nemmel szavazniuk. A kérdések: 1. Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztár­saság a NATO-hoz csatla­kozva biztosítsa az ország vé­dettségét? 2. Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet megkülönböztetés nélkül ter­mőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat? 3. Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy ne szerezhessen termőföldtulaj­dont mindaddig, amíg a Ma­gyar Köztársaságnak az Eu­rópai Unióhoz történő csatla­kozásáról népszavazás nem dönt? Kovács László expozéjában kiemelte, hogy az ország a NATO-ba szóló meghívással példátlan történelmi esélyt ka­pott, és a csatlakozás a legol­csóbb és leghatékonyabb módja biztonságunk garantá­lásának. A termőföldtulajdon­nal kapcsolatos kérdéseket szerinte úgy fogalmazta meg a kormány, hogy gátat állítson a külföldiek földszerzése elé, de ne vágja el az EU-hoz történő csatlakozásunk útját. Az ér­demi vitára ma kerül sor. A termőföldről szóló tör­vény módosításának múlt héten megkezdett vitája is folytatódott tegnap. S. Á. A parlament dönt arról, mire kér választ a népszavazáson Kérdések a kérdésekről Az ellenzék által összegyűjtött, a földtulajdonról népszava­zást sürgető több mint kétszázezer aláírás arra mindenkép­pen kötelezi az Országgyűlést, hogy a hitelesítést követően harminc napon belül állást foglaljon a referendum kiírásá­ról. Arra azonban nem, hogy azt a kérdést hagyja jóvá, ami az aláírásgyűjtő-íveken szerepel. A hatályos törvény szerint ugyanis a népszavazásra bo­csátandó kérdések megfogal­mazása kizárólag a t. Ház joga. Dr. Bragyova András, a Jogtudományi Intézet szakér­tője érdeklődésünkre el­mondta: az 1989-ben született népszavazási törvény szakmai szempontból meglehetősen fe­lemás, egyes vélemények sze­rint néhány ponton az alkot­mányos előírásokkal sem összhangban levő jogszabály. Paragrafusainak több olyan része is van, amely különféle módon értelmezhető. Nem csoda tehát, hogy olyan vélemények is elterjed­tek: a honatyákat nemcsak az összegyűjtött aláírások száma, hanem az aláírásgyűjtő-ívekre nyomtatott kérdés is kötelezi.- Az egyértelmű: az Or­szággyűlés az aláírások be­nyújtásától számított 30 napon belül köteles határozni arról, hogy a kért ügyben referen­dum kiírására kerüljön sor - mondja a szakember. - De az is egyértelmű, hogy szabad keze van a szavazólapokra nyomtatott kérdések összeállí­tásában. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy az illetékes parla­menti bizottságok javaslatát is mérlegelve, a Ház földügyben jóváhagyhatja az ellenzék kérdésfeltevését. Ugyanígy lehetősége van azonban arra is, hogy a kormány által köz­zétett változat mellett döntsön, vagy éppen kompromisszu­mos megoldást keressen és fogadjpn el. Ez utóbbi esetben az ellen­zék akkor sem tudna akaratá­nak érvényt szerezni, ha netán az Alkotmánybírósághoz for­dulna beadvánnyal. Az Or­szággyűlés jogosítványainak megváltoztatásához ugyanis magát a vonatkozó törvényt kellene megváltoztatni. Erre pedig jelenleg sem ideje, sem módja nincs. Takács Mariann Hivatalosan is közhasznúak lehetnek Csaknem 50 ezer civil szervezet működési feltételeit szabá­lyozza az úgynevezett nonprofit törvény, amelynek a terveze­tét legutóbbi ülésén fogadta el a kormány. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium előterjesztését tegnap Magyar Bálint minisz­ter ismertette. Azzal - mint mondta - a koalíciós frakciók teljes mértékben egyetértenek, így lehetséges a javaslat gyors parlamenti vitája és a törvény jövő évi életbe léptetése. A törvénytervezet alapján - a pártok, a szakszervezetek és a biztosító egyesületek kivéte­lével - közhasznúvá minősít­hetőek a társadalmi szerveze­tek, az alapítványok, a közala­pítványok, a társaságok, to­vábbá minden olyan köztestü­let, amelynek álapítólevele ezt lehetővé teszi. Az átminősítés alapvető fel­tétele, hogy a nonprofit szer­vezet csak közhasznú céljai­nak megvalósítása érdekében végezzen vállalkozási tevé­kenységet, és elért eredményét ne ossza fel. A törvényességi felügyeletet az ügyészség, a pénzügyi ellenőrzéseket pedig az adóhatóság, illetve az Ál­lami Számvevőszék látná el. A jogszabály szerint a „közhasznúság” azzal járna, hogy a szervezetek személyi­jövedelemadó-, társaságiadó-, helyiadó-, illeték-, vám- és egyéb kedvezményeket kap­nának, és támogatóikat ugyan­csak bizonyos adókedvezmé­nyek illetnék meg. A civil szervezetek évente 195,6 milliárd forinttal gaz­dálkodnak, e tekintélyes ösz- szeg sorsát rendezi a törvény. Hírcsatorna Gyors referendum. Az MSZP parlamenti frakciója tegnap Horn Gyula pártelnök részvételével tanácskozott. Tárgyaltak a népszavazás ügyé­ről is, s a NATO-csatlakozással összefüggésben kinyilvánítot­ták: a frakció teljes mértékben kihasználja a rendelkezésére álló jogi lehetőségeket annak érdekében, hogy az Országgyű­lés idejében meghozza a refe­rendum kiírásához szükséges döntést. Idegenellenes ellenzék? Az SZDSZ azon az állásponton van, hogy már ezen a héten le kell zárni az országos népsza­vazással kapcsolatos parla­menti döntés általános vitáját - jelentette ki Szent-Iványi István frakcióvezető a képviselőcso­port hétfői ülése után. A sza­baddemokraták szerint a szava­zólapokon a kormány kérdései­nek kell szerepelniük, az ellen­zék által megfogalmazott kér­dés ugyanis idegenellenességet sugall. Semjén a szövetségről. Sem a pártelnöknek, sem az elnök­ségnek nincs joga arra, hogy a kizárólagos FKGP-KDNP vá­lasztási szövetség mellett dönt­sön. Ez ellentétes a KDNP ér­vényben levő választmányi ha­tározatával, amely a lehető leg­szélesebb körű ellenzéki együttműködést tűzte ki célul - szögezte le a KDNP hétvégi nyilatkozatával kapcsolatos vé­leményét hétfőn Semjén Zsolt, a kereszténydemokraták alel- nöke. Zárt Nyírfa-tárgyalás. Októ­ber végén a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa elé áll Földi László, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója és há­rom vádlott-társa, akiket állam­titoksértéssel és jogosulatlan adatkezeléssel vádolnak. Az ügyben zárt tárgyalást tartanak. Tíz betörés ugyanoda. Egy hónap alatt tizedszer törtek be a MIÉP debreceni székházába. Szabó Lukács, a párt megyei elnöke politikai szándékot gya­nít a sorozatos betörések mö­gött. Vitatott tender. A lopott gép­kocsik felismerésére szolgáló berendezések tendereztetése során a Belügyminisztérium - saját pályázati kiírásától is el­térve - diszkriminatív módon járt el. Ezt Rostás Ákos, a Fő­városi Közgyűlés közbizton­sági bizottságának kisgazdael­nöke nyilatkozta hétfőn. Meghalt Berkes! András. Életének 78. évében, hosszas betegség után elhunyt Berkesi András. A József Attila-díjas író vasárnap halt meg. Égi fogyókúra Ha felhőtlen lesz az égbolt, lát­ványos és viszonylag ritka csil­lagászati esemény, teljes hold- fogyatkozás szemtanúi lehe­tünk ma este. Legutóbb tavaly szeptember végén volt hasonló jelenség, ám ez akkor kora hajnalra esett, így valószínűleg nagyon kevés amatőr csillagász szemtanúja volt. Azt megelőzően 1990 feb­ruárjában éppenséggel kedvező lett volna az esti időpont, csak­hogy akkor a csikorgó hideg ri­asztotta el az érdeklődőket az égi látványosságtól. A meteorológiai előrejelzé­sek szerint azonban ma semmi nem zavarja majd az élményt. Az időpont ideális: 20 óra 15- kor kezdődik és 22 óra 25-kor fejeződik be a holdfogyatkozás. A hőmérséklet kellemesnek, az idő derültnek ígérkezik.-bor Itt és ilyen lesz a Nemzeti. A földmunkákkal tegnap megkezdődött az új Nemzeti Színház építésének előkészítése a budapesti Erzsébet téren. Az alkalomra Fiala István kor­mánybiztos a makettet is elhozta: ez épül meg a téren 2000-re. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents