Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-14 / 252. szám

4 Btfoántúli Napló Magyarország - Dél-dijnántúl 1997. szeptember 14., vasárnap Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából Szeréna és Roxána nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 6.19 nyugszik 18.59 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-000-ás telefonszámon. Hírszerkesztő: ZSÓK BALÁZS Vidámság és derű Ma a Szeréna és Roxána névna­pokat ünnepeljük. Előbbi a latin eredetű Szeránusz női megfele­lője, jelentése: derű, vidámság. A Roxána név perzsa eredetű, hozzánk görög közvetítéssel ke­rült, jelentése nem ismert. Időjárás Vasárnap észak felől felszaka­dozik a felhőzet, főként délen és keleten várható újabb eső, zápor. A gyakran élénk délnyu­gati szél északnyugatira fordul, sokfelé megerősödik, néhol vi­harossá fokozódik. 16-21 °C Vízállások: Mohács 260 cm. áradó, vízhő 16,00 fok; őrtilos 30 cm. áradó, vízhő 17,0 fok; Barcs 41 cm. áradó, vízhő 16,7 fok; Drávaszabolcs 114 cm. apadó, vízhő 17,8 fok. lottószámok Ötös lottó: 16,22,56 57,80 Hatos lottó: 23,25, 33 34,35, 41 Pótszám: 13 Jokerszám: 324798 Ugorhat (Folytatás az 1. oldalról) A jövőben a köztartozások behajtásának elősegítése, ezáltal a költségvetés bevé­teleinek biztosítása, az adó­zási fegyelem megszilárdí­tása érdekében megakadá­lyozható lenne a külföldre utazása annak az állampol­gárnak, akinek tízmillió fo­rintot meghaladó, jogerős határozatban megállapított adó-, vám-, illetve járulék hozzájárulás meg nem fize­téséből származó köztarto­zása van. A vámosok információi szerint Baranyában 28, So­mogybán 17, Tolnában 14 társaságnak van tízmilliónál Kitölti a színház Lukács Sándor színművész egyszerre két jubileumot is ül az idén. Júliusban lett 50 éves - de hát a koráról senki sem tehet. Arról már igen, hogy pontosan 25 éve játszik a Vígszínházban, a főiskolai végzés óta. Indokolt volt hát, hogy ér­zéseiről kérdezzük.- Mivel felezi egymást a két dátum, könnyen kiszámítható, hogy fél élete­met töltöttem a Vígszínháznál. Annak idején, 1972-ben Várkonyi Zoltán szer­ződtetett, és azért maradtam, mert nem hagyták, hogy bemerevedjek. Ez egy nagyon nyitott színház, és folyamato­san a legjobb rendezőkkel dolgozhat­tam: Ruszt Józseffel, Szikora Jánossal, Ljubimovval, Szinetár Miklóssal. Ami az 50 évet illeti, nem vagyok hajlandó tudomást venni róla - bár fizikailag már néha érzem. De sem a testet, sem a szel­lemet nem akarom elhanyagolni, mert ha az egyikről elfelejtkezem, a másik vele romlik.- Másképpen készül ma az évadra, mint 10-15 éve?-Valaha egy felújításnál a nyári szünet után bele se néztem a szövegbe, és két hibával eljátszottam Max Frisch „Don Juan”-ját. Ma ez már nem létezik. Keményen végig kellett gyúrnom a da­rabokat most a nyár végén is.-A héten Darvas Iván beszélt a té­vében arról, hogy évekre elszakították a színpadtól. Ön el tudná ezt képzelni?- Nem, és nem is szeretném megérni. A színház annyira szervesült az éle­temmel, hogy már valóságos narkoti­kum. Nem tudnék élni nélküle. Darvas­sal egyébként 12 évig a Víg híres 104- es öltözőjében öltöztem együtt, úgy­hogy mindent tudunk egymásról, és szívesen láttam őt a műsorban.- Hiányzik-e a tévé, a film az életé­ből?- Szerencsére azért nem, mert a színház annyira leköt és kitölt, hogy nem érek rá ezen gondolkozni. De az kár, hogy nem készülnek jó tévéjáté­kok, történelmi filmek, mert tudom, hogy a közönségnek hiányoznak. Van az a három szerencsétlen sorozat - igaz, magam is játszom az egyikben -, és av­val vége. Kár, nagy kár!-Lukács Sándor, a költő, négy ver­seskötetet tudhat maga mögött. Készül újabb?-Ez ügyben kicsit szomorúan kell mondjam, hogy nem. Két éve nem ír­tam verset, pedig kellene ebben az iro­dalomellenes világban. De a dolog még nincs lefutva. Igaz, színdarabot is írnék - csak nincs hozzá türelmem. M. K. Egy ház és az egyház Egy évig a katolikus iskola működik az épületben fotó: laufer László (Folytatás az 1. oldalról) Az országos horvát ön- kormányzat elnöke nem­tetszése ellenére elfogad­ták a csereépületet, amely nagyobb, és közelebb is van az iskolához, de a vízvezeték romokban he­ver, a vizesblokk falai ki­dőlnek. Mérhetetlen mennyiségű kosz fogadta őket. A Fürdő utcai épület egyike azoknak a jogta­lanul államosított egy­házi ingatlanoknak, me­lyek rendezését a kor­mány felvállalta, mondja dr. Farkas Károly pécsi jegyző. Ahhoz, hogy a Papnövelde utcai egykori szemináriumi épületet a püspökségnek a katolikus iskola beköltözése céljá­ból vissza tudják adni, a gyógypedagógiai iskolát el kell helyezni. Koráb­ban kért a város ellentéte­lezést a kormánytól, s megkapták a Nagy Sán­dor laktanyát, melynek felújítási költsége hat- százmillió forint. A Fürdő utcai volt zsidó iskoláért központi kártalanítást kértek. A döntés: az ön- kormányzat három éven keresztül, a jövő év már­ciustól kezdődően évi száz-százmilliót kap a költségvetésből. Ez elég a Nagy Sándor laktanya felújításának felére, a többit egyebek között a Dolgozók általános isko­lájának eladásából fede­zik. A Nagy Sándor-ba menne ki az építőipari szakmunkásiskola, amelynek helyére költöz­tetnék a gyógypedagógiai iskolát. A zsidó hitközség elöljáróságával • kötött egyezség értelmében pe­dig szeptember elsejétől visszaadták a tulajdonjo­got a zsidó egyháznak. A birtokba adás csak rész­legesen történt meg, mert az épület nagy részét a Katolikus Általános Isko­lának engedték át egy tanévre, ezért a város kétmillió forintot fizet bérleti díjként. Az épületbe már be is költözött három első és három második osztály, összesen százhúsz gyerek - mondja Uzsalyné dr. Pécsi Rita igazgató. A ta­nításon kívül itt zajlik a délutáni hangszeres ze­neoktatás is. Cseri László Boldog „kitelepítettek” Adakoztak a duna- szentgyörgyi polgárok. Ki 80 forintot, ki ötez­ret. A gyűjtés eredmé­nye, melyet Figler Já­nos református lelkész, volt MDF-es ország- gyűlési képviselő fel­ügyelt, 220 000 forint. Ez az összeg, és K. Ká­roly állami gondozott pénze, aki éppen betöl­tötte a 18. életévét, ép­pen elég volt arra, hogy a közel 30-as lélek­számú romafamíliának öt lakást vegyenek a Pakshoz közeli B ifi tón, ahol a volt szolgálati lakásokban ma már csak romák laknak. Herman Janos, a község polgármestere arra kér, hogy mesz- szemenő következteté­seket ne vonjunk le. Egyszerűen arról van szó: polgári önszerve­ződés keretében segí­tettek néhány romá­nak, hogy emberhez méltó körülmények között éljenek. Ennél többet a pol­gármester nem is mond, kijelentvén azt, hogy a képviselő-testületnek, a hivatalnak semmi dolga az üggyel. Teljes egé­szében Figler tiszteletes úr állt a dolog élére. A református lelkész a dunaszentgyörgyi lap­ban azt nyilatkozta: örül annak, hogy olyan ügyet szolgált, ami jó a romáknak és a falunak is. A dolog pikantéri­ája, hogy a most ön­ként eltelepült roma­família a 80-as évek­ben szintén önként ér­kezett Dunaszent- györgyre, mivel a paksi tanács ott vett nekik lakást. Dunaszentgyörgyön azt mondják, hogy na­gyon jól sikerült a do­log: boldogok a romák és a falu lakói is .. . Hazafi Zsolt Weöres Sándor-versek a feleség tollából-Biztos, hogy semmiféle rossz szándék nem vezette szegény öregasszonyt! - vall­ják egyöntetűen a bennfentesek a mai ma­gyar irodalom egyik legkínosabb esete kapcsán. A 20. századi magyar költészet egyik legjelesebbje, Weöres Sándor 1989- ben elhunyt. Felesége, a ma 88 éves Káro­lyi Amy, maga is neves költő, a nyár fo­lyamán először a Népszabadságban, majd az Élet és Irodalomban közölt saját neve alatt olyan költeményeket, melyekről kide­rült utóbb: szerzőjük nem ő, hanem félje, Weöres Sándor volt. Sőt, a versek az Egy- begyűjtött írások-ban (1981, Magvető) napvilágot láttak már. A költő-házaspár jó ismerőse és a Weöres-hagyaték egyik gon­dozója, Bata Imre (egyébként az Es mun­katársa is!) a következőképp magyarázta a malőrt a VDN-nek:- Nézze, végül is a családban marad. De komolyra fordítva: Weöresék lakása egy átláthatatlan kézirat-rengeteg. Ott minden összevissza van kutyulva - elnézést, hogy ezt mondom. Voltaképp nem is nagyon le­het tudni, egyik vagy másik dolgot ki írta, ha a kéziraton nem szerepel a név. Weöres Sándor utolsó éveiben sokszor csak egy­két sort vetett egy lapra, és az bekerült á kazalba. Rossz rágondolni, hogy a poszt­humusz Weöres-kötetek miképpen fognak majd egyszer összeállni! Károly Amy ma már nagyon öreg, szinte teljesen vak, ugyanakkor szereti egyedül intézni a dol­gokat. Úgy látszik, óhatatlan volt, hogy ez előforduljon. Jóindulattal kell kezelni ezt az esetet, de a szerkesztőknek nagy tanul­ság: utána kell nézni a Weöres-verseknek is! M. K. az útlevél A szex csak vetélkedés nélkül fiatalít magasabb vámtartozása, de mindössze két magánsze­mély esik ebbe a kategóri­ába. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a bt-k beltagjai saját vagyo­nukkal felelnek az esetleges adósságokért. Az APEH tá­jékoztatása szerint Bara­nyában öt főnek van tízmil- lónál magasabb adótarto­zása, amely Kesjár János igazgató szerint csökkenő tendenciát mutat. A tb. adatnyilvántartása szerint a megyében hat ma­gánszemély és hat bt. vala­mint gmk. tartozik tízmilli­ónál magasabb összeg­gel. Cs. L. A 71 évet élt Casanova nemi aktivitásként azt ajánlotta a fér­fiaknak, hogy naponta tegyék meg „azt,, egyszer. Az Ószö­vetségben ugyanez a zsinór- mérték szerepel. Luther Márton viszont ilyen tanácsot adott: „Hetenkint ha kétszer teszem, Egész évben száznégy leszen, És nem árt egyikünknek sem. ” Sőt: állítólag fiatalít. Az USA-ban és Ausztráliában már 8. éve folyik kiterjedt kutatás ebben a témában. Azokat figye­lik, akik legalább hetente két­szer áldoznak a testi szerelem oltáránál. A felmérés szerint a szexben szorgalmasak 10-15 évvel fiatalabbnak látszanak, mint a lustábbak. Főleg a nők­nél mutatkozik a fiatalító hatás. A középkorú hölgyek bőrgyó­gyászati ráncprofilja 10 évet javul, ha kielégítő a szexuális életük. (Ez lenne a magyarázat arra, miért van annyi idős gaz­dag férfi mellett fiatal nő?) A férfiak számára kevéssé kedvező egy brit tudós felfede­zése. Genetikailag kiölte a nemi ösztönt egy gilisztafaj néhány hím példányából, és ezek jóval tovább éltek, mint társaik. A tudós állítja, hogy mindez az embernél is igaz, bár nem any- nyira a szex, hanem a vetélytár- sakkal folytatott örökös harc, a túlzott aktivitás okozza, hogy a férfiak átlagéletkora rövidebb. Érdemes lett volna önkriti­kusan kukacoskodnia a felfede­zés kiterjesztése előtt. Bár érté­kes a tanulsága: kevesebb harc - hosszabb boldogulás. D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents