Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-02 / 240. szám

1997. szeptember 2., kedd Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Másfél millió diáknak szólt az iskolacsengő Félévi értesítő februárban Másfél millió általános és kö­zépiskolás diák számára a tegnap reggeli becsöngetéssel megkezdődött az új tanév. Az előzetes adatokból arra le­het következtetni, hogy megállt az általános iskolások számá­nak évek óta tartó csökkenése. A mélypont két évvel ezelőtt volt, 980 ezerrel, de a kisdiákok száma az idén sem éri még el az 1 milliót. A tavaszi beíratások alapján a korábbinál valamivel több, összesen 124 ezer elsős ismer­kedik az iskolai élettel. Szá­mukra a következő néhány hét még csak az ábécével, az írásje­lek elemeivel, a számok világá­val való barátkozás időszaka lesz. Az alsófokú tanintézetek nagyobb diákjai, és a középis­kolák tanulói szeptember első két-három hetében a múlt tan­évben tanultakat elevenítik fel. Az általános iskola 8. osztá­lyát tavaly 121 ezren fejezték be. Döntő többségük, mintegy 95 százalékuk jelentkezett to­vábbtanulásra, főleg gimnázi­umba és szakközépiskolákba. Csökkent az érdeklődés a szakmunkásképzők iránt. A 80-as évek végétől mű­ködnek magán-, alapítványi és egyházi intézmények. A mos­tani tanévben a 6-14 éveseknek mintegy 5, a 14-18 éveseknek 8 százaléka kezdte a tanévet ezekben az iskolákban, 1 -2 szá­zalékkal több, mint tavaly. Az új tanévben az első hosz- szabb pihenő a téli szünetben lesz, december 20-tól 1998. ja­nuár 5-ig. A félévi értesítőt feb­ruár első napjaiban kapják kéz­hez a diákok. (deregán) Fokozatosan kiteljesedik a Soros Alapítvány Hárommilliárdos támogatás A nemsokára a tizennegyedik születésnapját ünneplő Soros Alapítvány már nem kizáró­lag az úgynevezett elit támo­gatására törekszik, jelentős szociális programja is. Vásárhelyi Miklós, az alapít­vány elnöke elmondta, hogy ta­valy Soros György összesen 2,5 milliárd forintot bocsátott a magyarországi programok ren­delkezésére, és ez az összeg az idén 3 milliárdra emelkedett. A rendszerváltáskor önálló­sodott szervezet 1990-től első­sorban a művészetek, a kultúra területén nyújtott támogatást az alkotóknak, igazi áttörést azon­ban a legutóbbi választások hoztak. A jelenlegi kormánnyal kitűnően együtt tud működni az alapítvány. Egyidejűleg kiszélesedett a Soros György által támogatott kör. Beindult például a szociá­lis program, mely az összesen szétosztható pénz 20 százalékát juttatja a segítségre szorulók­nak. A legtöbb pénzt azonban továbbra is oktatásra, kutatásra adja a Soros Alapítvány: 1996- ban ilyen célból mintegy 1 mil­liárd 130 millió forintot osztot­tak szét a pályázók között.- Azt a hagyományt sem kí­vánjuk feladni, hogy csak azo­kat támogatjuk, akik a nyitott társadalom hívei - fűzte hozzá Vásárhelyi Miklós. - Azokat segítjük, akik a pluralizmus je­gyében akarnak valami újat, mást létrehozni a különböző tudományok, művészeti ágak területén. (szalóky) A szerb pátriárka látogatása. Őszentsége Pál szerb pátriárka köszönetét mondott a magyar államnak a kisebbségek támogatásáért. A főpap Gál Zoltánnal, az Or­szággyűlés elnökével és Platthy Iván címzetes államtitkár­ral (képünkön) is tárgyalt. fotó: feb/diósi imre Horn Gyula saját átvilágításáról Nem kerültek napvilágra ismeretlen tények Az átvilágító bizottság határozatában egyetlen olyan tény sem szerepel, ami a közvélemény számára ismeretlen lenne. Múltamat sem 1990 előtt, sem utána nem titkoltam, az ál­lampolgárok annak ismeretében választottak meg képvise­lőnek, az Országgyűlés pedig miniszterelnöknek. Ezért sem erkölcsi, sem jogi indokát nem látom annak, hogy lemondjak tisztségeimről - jelentette ki tegnap délután Horn Gyula. A miniszterelnök alig két órá­val az úgynevezett ügynöktör­vény alapján készült határozat kézhezvétele után tartott sajtó- tájékoztatót, és az újságírók rendelkezésére bocsátotta a dokumentum teljes szövegét. A határozatban a Il-es számú ellenőrző bizottság - a törvénynek megfelelően - képviselői és miniszterelnöki tisztségéről való lemondásra szólítja fel Horn Gyulát, mi­után megállapította: 1956— 1957-ben karhatalmi alakulat­nál teljesített szolgálatot, és 1985-1990 között külügyi ve­zetőként a BM III/III-as Cso­portfőnökségének informá­cióit tartalmazó jelentéseket kapott. A kormányfő írásbeli nyi­latkozatban is reagált a hatá­rozatra. Ebben megállapítja: a bizottság eljárását korrektnek, határozatát és indoklását tárgyszerűnek tartja, néhány apróbb pontatlanságtól elte­kintve megfelelnek a valóság­nak. Határozata és megállapí­tásai nem cáfolták meg az ő korábbi állításait, sőt megerő­sítették azokat. Horn Gyula elmondta: 1956. október 30-tól novem­ber 4-ig nemzetőrként járőrfe­ladatot látott el, majd 1956 de­cember 15-én kezdte meg kar­hatalmi szolgálatát; feladata a közbiztonság megteremtése, objektumok őrzése volt. A tá­jékoztató jelentések kapcsán hangsúlyozta: nem tudta, mi­lyen forrásból származtak, ho­gyan készültek az informá­ciók. Munkájában nem hasz­nálta fel e tájékoztatókat. Magyarország meghívása elismerés Göncz Árpád főparancsnok iktatta be az új honvéd vezérkart Göncz Árpád és Keleti György az ünnepségen FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Rajtunk áll vagy bukik, hogy Európával vagy Európa nélkül haladunk tovább. Ha Európával, akkor a biztató jövőbe, ha Európa nélkül, akkor a sötét zsákutcák valamelyikébe érkez­hetünk. Ezt hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök, a fegyveres erők főparancsnoka hétfőn Budapesten, amikor ünnepélyesen beiktatták az átalakuló honvéd vezérkart, amelynek az államfő csapatzászlót adományozott. Göncz Árpád rámutatott arra, hogy az ország biztonsága hosszabb távon csak a sokol­dalú nemzetközi együttműkö­dés szilárd és intézményes ke­retei között, illetve a hasonló célokat követő államokkal ki­alakítandó politikai, gazdasági és katonai szövetséggel bizto­sítható. Magyarország meghí­vása a NATO-ba az egész nép elismerését jelenti. Az ünnepségen bejelentet­ték, hogy szeptember 1-jétől megszűnt a 4. Gépesített-, va­lamint a 2. Repülő- és Légvé­delmi Hadtestparancsnokság. Egyidejűleg megalakult a Honvéd Vezérkar, a Száraz­földi Vezérkar, a Légierő Ve­zérkar és a Logisztikai Fő- igazgatóság. A Honvéd Ve­zérkart Végh Ferenc altábor­nagy, vezérkari főnök vezeti, a Székesfehérvárott létrejövő Szárazföldi Vezérkar élére Preininger Ambrus vezérőr­nagy, a Veszprémben megala­kuló Légierő Vezérkar élére pedig Kositzky Attila vezérőr­nagy került. A Logisztikai Fő- igazgatóságot Domine János dandártábornok irányítja. Végh Ferenc vezérkari fő­nök a többi között arról szólt, hogy az idén befejeződik a haderőreform első, a mennyi­ségi változásokra épülő szaka­sza. A következő időszakban a fő hangsúly a minőségi változ­tatásokra, a működési képes­ség javítására kerül. Kidol­gozzák a nemzeti katonai stra­tégiát és a katonai doktrínákat. A honvédségnek alkalmassá kell válnia a NATO szövetsé­ges erőivel való együttműkö­désre. A NATO-tagság után a vezérkar feladata az erők biz­tosítása, felkészítése lesz. Hírcsatorna Tizenegyen átültek. Isépy Tamás, a megszűnt keresztény- demokrata frakció volt vezetője és hét képviselőtársa után hét­főn Ivanics István, Leitner Gá­bor és Pálfi Dénes is aláírta azt a levelet, amelyben az érintet­tek bejelentik: képviselői tevé­kenységüket a Fidesz parla­menti képviselőcsoportjában kívánják folytatni. A népszavazás mellett. A Magyar Szocialista Párt országos elnöksége hétfői ülésén tájéko­zódott az ügydöntő népszavazást kezdeményező kormányhatáro­zat politikai és szakmai indíté­kairól. A testület egyhangúlag támogatásáról biztosította a meghozott politikai döntést. Az FKGP az áremelésekről. A Független Kisgazdapárt attól tart, hogy a tervezett áremelések a kenyér- és húsfogyasztás to­vábbi csökkenéséhez vezetnek - hangzott el a párt tegnapi tájé­koztatóján. Deák Ferenc, az Or­szágos Parasztszövetség főtit­kára szerint a fogyasztás egyre inkább az olcsóbb, gyengébb minőségű termékekre tevődik át. Fej nélküli önkormányzat. Második alkalommal sem sike­rült elnököt választania az Egész­ségbiztosítási Önkormányzat közgyűlésének. Ahogyan au­gusztus 18-án, úgy hétfőn sem kapta meg a szükséges kéthar­mados szavazattöbbséget Kovács Pál, az MSZOSZ elnökjelöltje. Bajban az Új Magyaror­szág. A mára felhalmozódott többmilliós adóhátralék miatt az APEH pénteken leállíttatta az Új Magyarország banki kifi­zetéseit, így félő, hogy napokon belül eltűnik a hazai sajtó palet­tájáról az egyetlen ellenzéki hangvételű napilap - közölte Alexa Károly főszerkesztő. Ke­lemen Iván többségi tulajdonos cáfolta a lap felszámolásának hírét. Külön ballagás. A Tiszavas- vári Pethe Ferenc Általános Is­kola cigány és nem cigány ta­nulói elkülönített ballagása ügyének tisztázására Magyar Bálint vizsgálatot kezdeménye­zett a nemzeti és etnikai ki­sebbségi jogok országgyűlési biztosánál, valamint a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatalnál. Marad a hashajtó. A magyar gyógyszerészeti hatóság nem tartja szükségesnek a fenolfta- lein forgalmazásának korláto­zását. Ezt Elek Sándor, az Or­szágos Gyógyszerészeti Intézet mellékhatást figyelő központ­jának vezetője mondta azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban rákkeltőnek talál­ták a fenolftaleint. Beszélgetőpartnerünk: Dimény Imre, aki félti az agráriumot a politikai csatáktól A talpra álláshoz tőkeinjekció kell Dimény Imre akadémikust 75. születésnapja alkalmából kö­szöntötték tegnap a Magyar Tudományos Akadémián. A me­zőgazdaságot fél évszázada szolgáló, s 1967-75 között minisz­teri posztot is betöltő szakembert arról kérdeztük, milyennek látja agrárgazdaságúnk helyzetét napjainkban. Elsőbbséget kell adni a mezőgazdaságnak fotó: feb/diósi- A magyar mezőgazdaság je­lenleg tele van olyan ellent­mondásokkal, amelyeknek fel­oldása - egységes politikai aka­rat hiányában - roppant nehéz - mondja az akadémikus. - A nemzeti agrárprogram a tárgya­lások során jó irányban válto­zott, de ez, sajnos, a feladatok konkrét megfogalmazásában nem érzékelhető. Félő tehát, hogy olyan agrárprogramra ke­rül rá a véglegesítés pecsétje, amelyben elsikkad a lényeg: a mezőgazdaság nemzetgazdasá­gon belüli elsőbbsége. Ennek ellenére úgy vélem, hogy Euró­pai Uniós tagságunk időpontjá­nak közelsége - szerintem ugyanis ez 2002-2003-ra vár­ható - rákényszeríti politikusa­inkat olyan konszenzusra, amelynek alapján megfogal­mazható és kialakítható hazánk közép- és hosszú távú agrárstra­tégiája.- Miben látja a mezó'gazda- ság legnagyobb gondját?- Az ágazat alacsony jövede­lemtermelő képességében. A gazdaságok bevételei manap­ság sok esetben az egyszerű új­ratermelés pénzügyi-anyagi fel­tételeit sem biztosítják, még kevésbé a bővített újratermelés forrásait.- Az elmúlt tíz esztendőben mintegy 400 milliárd forintot vontak ki a mezőgazdaságból. Ezt a nagyarányú jövedelem- veszteséget nem lehet a jelen­legi közgazdasági szabályo­zókkal vagy árakkal pótolni. Je­lentős tőkebevonásra, tőkein­jekcióra lenne szükség. Múlha­tatlanul fontosnak tartom, hogy előbb-utóbb sor kerüljön az ágazat konszolidációjára. Még akkor is, ha a mezőgazdaság­nak juttatandó kétszer 50 milli­árdos tőkepótló hitel erőtelje­sebb fejlesztést indíthat el, bár a gondokat teljes mértékben ez sem oldja meg. — Mi a véleménye a külföldiek termőföldszerzéséről ?- A most folyó hecckam­pánynak semmi köze nincs a gazdasági racionalitáshoz. Az­zal én sem értek egyet, hogy külföldiek - az EU-csatlakozás előtti időszakban - termőföldet vásárolhassanak, mert rendkí­vül alacsonyak a földárak. A szövetkezetek, a gazdasági tár­saságok földvásárlását azonban lehetővé kell tenni, s ebből a körből a külföldiek részvételé­vel működő vegyes vállalatokat sem kellene kizárni. A tör­vénybe iktatott fékekkel, szi­gorú korlátozásokkal ugyanis a tulajdonlás kézben tartható. Meggyőződésem szerint uniós tagságunk sem jelenti majd azt, hogy teljesen szabaddá válik a földvásárlás. Az állam részvéte­lével, szigorú ellenőrzéssel, s például a föld alacsony árát kompenzáló magas átírási ille­tékekkel és más eszközökkel továbbra is szabályozható lesz a tulajdonszerzés. Mert jogos követelmény, hogy a magyar földet ne kótyavetyéljük el. Újvári Gizella

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents