Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-11 / 249. szám
1997. szeptember 11., csütörtök VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Polgárőrség alakult Pécsváradi körkép Hírcsatorna Knncze Gábor a várban. Az SZDSZ megyei elnökeinek találkozóját rendezi szombaton 14 órakor a pécsváradi várban. A találkozón részt vesz Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, belügyminiszter, Wekler Ferenc országgyűlési képviselő, az SZDSZ megyei elnöke. A házigazda Kakas Sándor polgármester. Nyugdíjas Klub elnök- választás. A 174 tagú Pécsváradi Nyugdíjas Klub keddi ülésén elnökévé dr. Novotny Iván ny. főiskolai tanárt, elnökhelyettesévé Heiner Tiborné ny. mérnöktanárt választotta. KRESZ-módosítás előtt. Link Antal oktató a közlekedési szabályok módosításáról tart előadást szeptember 12-én, pénteken 16 órakor a Művelődési Házban. Hegemlékezés Mecseknádasdon. A hét végén rótta le tiszteletét a falu I. és II. világháborús hőseinek emlékművénél. Német istentiszteletet tartottak, az eseményeken a helyi ifjúsági zenekar mellett vendégként föllépett az északbajor Burgsinn férfikara. Gyógyszertári ügyelet. Szeptember 8-14. Szentháromság patika. Szeptember 15-október 5. Szent István patika. Szerkesztőség, hirdetésfelvétel. Fülep Lajos Művelődési Központ, Pécsvárad, Kossuth u. 31. Tel./fax: (72) 465-123. Szerkesztőségi fogadóórák hétfő 10-12. Hirdetésszervező Ferenczi Deme- terné 483-101. Az oldalt összeállította: Gállos Orsolya Kedden a késő esti órákban megalakult a Pécsváradi Polgárőr Egyesület. Az alakuló ülésen részt vettek az önkormányzat, a helyi rendőrség és a megyei polgárőr szervezet vezető képviselői. Mint elmondták, feladatuk a bűnmegelőzés, a szűkös rendőri létszám mellett a közös járőrözéssel javíthatják Pécsvárad közbiztonsáKözel negyedszázada, hogy 1973 elején a Baranya Megyei Levéltárban megkezdték a Pécsváradi Közalapítványi Uradalom két évszázadot felölelő irattárának rendezését. A pécsváradi anyag hazánk egyik legnagyobb feudalizmuskori irattára: az 1393 doboz, 130 kötet, 74 füzet és 224 folyóméter nemcsak egyes tanulmánykötetek, hanem egész tudományos életművek számára adnak muníciót. Addig is a levéltárban várják a kutatókat. A Pécsváradi Közalapítványi Uradalom a pécsváradi bencések Szent Istvántól eredő birtokain alakult meg Mária Terézia jóvoltából. Márfi Attila levéltáros elmondja, a közalapítványok rendszere Mária Terézia uralkodásának végére alakult ki. A délkelet-dunántúli köz- alapítványi uradalmak irányító szerve 1793-ig a Pécsi Királyi Kamarai Hivatal volt. Ennek megszűntével a küKözhellyel élve, a csilláron is lógtak a Hosszúhetényi Népi Együttes vasárnapi gálaestjén Komlón, a színházteremben. Régi táncosok, hozzátartozók és barátok, táncos és muzsikus nemzedékek örültek együtt falujuk dalainak, táncainak. A Gyöngyösbokréta megalakulásától 65, a Pávakör megalakulásától 25 év telt el, és az ötvenes években is volt együttese Hosszúheténynek. Akkor Muharay Elemér segítette színpadra állítani a hetényi lakodalmast. Van tehát mire emlékezni, mondta köszöntőjében Bokor Béla, a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ igazgatója. Kiemelte, számtalan hazai, majd 20 külföldi szereplés áll a csoport mögött, tagjaik közül néptáncoktatók sora került ki. Nádor Rudolfné polgármester elmondta, hatalmas erő a 3200 lelkes falunak ez a csoport, amely régi bálok, lakodalmak hangulatát viszi át a következő évezredbe. A polgármester-asszony serleget adott át a csoportnak, kögát, jelentős segítséget nyújthatnak a város területén, az üdülőövezetben, a pincesoron és így a lakosság is nagyobb biztonságban érezheti magát. Segíthetnek felhívni a figyelmet arra, hogyan előzhetők meg az egyes bűncselekmények, tájékoztatást adhatnak szűkebb környezetüknek. Céljuk, hogy jól képzett polgárlönböző alapítványi uradalmak egységes gazdasági irányítására megszervezték a Pécsváradi Jószágkormányzóságot. Ez a köz- alapítványi birtokokkal együtt átvette azokat a földesúri jogokat is, amelyekkel a megszűntetett pécsváradi apátság is rendelkezett. Ilyen volt a kegyúri jog, az úriszéki jogszolgáltatás, a haszonvételi jogok, az úrbéri eredetű szolgáltatások, mint a robot, a kilenced, a tized. Mint a délkelet-dunántúli alapítványi uradalmak jószágkormányzóságának székhelye, Pécsvárad valóságos gazdasági nagyhatalom székhelye volt. Az 1867-es kiegyezéstől kezdve a pécsváradi jószágkormányzóság hatásköre kiterjedt fél Dunántúlra: Baranya, Somogy, Tolna és Fejér megyék közalapítványi birtokainak gazdasági irányítására. A Dunántúl másik fele a somlyó- vásárhelyi gazdászati kerülethez tartozott. Ennek idecsatolászöntötte az 1972. évi alapító együttesvezető Kaszás Jánost, utódját, Papp Jánost és Hollósi Béla zenekarvezetőt. Megköszönték az együttesért sokat fáradó, az estre Belgiumból hazaérkező Poór János és felesége valamint Bertalan Éva, Gunszt Andrea, Gulyás Brigitta, a régiek közül Radó Tihamér, Fűzi őrökjárőrözzenek, fontos, hogy csak büntetlen előéletűek kerüljenek a szervezetbe és a lakosság által elismert személyek legyenek tagjai, akik élvezik azok bizalmát. Péter János rendőr őrnagy messzemenő együttműködést ajánlott föl. Az egyesület vezetőjének a 42 éves Schrempf Károlyt választották. S. A. sával 1890 elején az összes alapítványi uradalmak a pécsváradi főtisztség kezelése és irányítása alá kerültek: így a Veszprém, Győr és Sopron vármegye egyházi és oktatási intézményei felett gyakorolt kegyúri jogok is. A neve ettől kezdve Pécsvárad-somlyó- vásárhelyi Kerületi Főtisztség lett, de székhelye továbbra is Pécsvárad maradt. A személyi ügyekkel kapcsolatos, a jobbágyokkal, bérlőkkel és intézményekkel folytatott perek iratai jó betekintést nyújtanak az akkori közállapotokba. Sok plébániát, templomot, iskolát, kocsmát tartottak fenn Pécsváradon és az uradalom egész területén. Ide tartozott az első mecseki szénbánya is Vasason. A közalapítványi kerületi gazdászati felügyelőségek 1913-ban szűntek meg, a felügyeletet a kultuszminiszter illetve az erdészetek látták el az államosításig. Sántha László Gyula, Gasteiger Ferenc, Gáspár Géza több éves munkáját. A nagy gonddal összeállított jubileumi műsorban remek formáját hozta az együttes. Megható pillanata volt az estnek a régi zenekar és a régi táncosok száma, amelyben Kaszás János is színpadra lépett a régi szép hetényi táncokkal. Gazdasági nagyhatalom székhelye volt Továbbviszik a zene, a tánc szeretetét A legfiatalabbak a jubileumi műsoron fotó: Müller a. Nagypallban felújították az iskola tető- szerkezetét és tornácát - A munkálatokat a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának támogatásával végezte el a nyáron a község önkormányzata. fotó: wéber t. Felvidékiek emléknapja Lukács napján, október 18-án fejeződnek be Pécsváradon a felvidéki magyarság kitelepítésének 50. évfordulójához fűződő megemlékezések. Az önkormányzat, a Fülep Lajos Művelődési Központ és a Várbaráti Kör e napon délután kiállítást rendez a felvidékiek tárgyi emlékeiből. A rendezők szeptember 20-ig várják másolás céljából a fotókat, írásos dokumentumokat a Művelődési Házba. A kiállításra kerülő tárgyakat október 13-ig gyűjtik össze. Pécsváradra Nagymácséd, Felsőszeli, Alsószeli, Ga- lánta, Garamszentgyörgy, Hontfüzesgyarmat, Kisóvár, Léva és Nagyfödémes helységekből érkeztek a lakosság- csere értelmében. Kiállításukat dr. Andrásfalvy Bertalan akadémikus, egyetemi tanár nyitja meg október 18-án. A kiállítást szentmise előzi meg a r. katolikus templomban, majd ünnepi műsor és vacsoraest követi a Művelődési Házban. Meghívják a felsorolt települések polgármestereit, és várják valamennyi érintett család tagjait. Erdősmecskeiek találkoztak Több mint kétszázan gyűltek össze vasárnap délután Er- dősmecskén a katolikus templomnál, hogy megemlékezzenek az 50 évvel ezelőtt lezajlott kitelepítésről. Erdős- mecskének 1000 lakosa volt, 90 százalékban katolikus németek, akiknek felét, mintegy 400 embert telepítettek ki 1947-ben. Felerészben Németországba, másrészt Tre- fort pusztára. Többen elköltöztek azóta a szomszédos Pécsváradra, Pécsre, az ország más vidékeire is. Az elszármazottak kezdeményezésére rendezték meg a Kisasszonynapi búcsún a találkozót, ahová Németországból és Ausztriából is érkeztek egykori mecskeiek. Kövesdi János plébános német és magyar nyelvű szentmiséjén megemlékezett a kitelepítés elszenvedőiről. Nemrég az Oroszországból hazatértek is tartottak hálaadást. A plébános köszönetét mondott a templom orgonájának javítására érkezett külföldi adományokért. A teljes felújítás későbbre várható. Keller János polgármester a kultúrházban köszöntötte a hazatérteket, Josef Eckert emlékezett meg a vendégek nevében az elhunytakról, majd Kemer Lőrinc, a Magyarországi Németek Önkormányzata elnöke mondott ünnepi beszédet a „Heimattreffen" alkalmával. Színes műsort adtak e találkozón a helyi óvodások és iskolások, az Erdősmecskei Kórus, a pécsváradi Kodolá- nyi János Általános Iskola német nemzetiségi táncegyüttese, Glázer Adél énekes, a Zengővárkonyi Népiegyüttes és a Spitzbuben zenekar. ÜGYELETEK Orvosi ügyelet: Egészségügyi Központ, Pécsvárad, Dózsa György u. 3. Hétköznapokon Pécsvárad és a városkörnyék községei számára 16-08 óráig. Hétvégeken 0-24 óráig a felsoroltak mellett Mecseknádasd, Hidas számára is. Telefon: 465- 057. Fogorvosi ügyelet: Pécs, Lánc utcai rendelő. Rendőrség: Pécsváradi Rendőrállomás, Liszt Ferenc u. 6/A. Telefon 465-004. Mozgássérültek egyesülete: minden csütörtökön 9-12 óráig a Művelődési Házban. Rendezvények, információk: Fülep Lajos Művelődési Központ, Kossuth u. 31. Telefon/ fax: 465-123. Pécsvárad és vme Pécsváradon élelmiszer Q vagy egyéb termék gyártására alkalmas 100 m -es helyiség, valamint 300 m -es raktár, 166 m -es italbolt teljes közművel ellátva bérbe adó. Érdeklődni: Pécsvárad, Kossuth u. 1. Tel.: 72/465-018 Hangulatos TJ A szőlő, présház JlljSZ Mecseknádasd fölött. Gazdája, Zehmann István, (képünkön) a jubiláló zenekar alapító vezetője ide hívta össze a zenésztársakat családostul a Szent István-napi jubileum után. A Zehmann- nagyapa is zenész volt. Gazdálkodott és muzsikált mellette. Gombosharmonikája, hegedűje is megvan még. Zehmann István apja szorgalmazta a zenetanulást:- Nem kellett sokat erőltetni, a véremben volt. 1953- tól kezdtem zenét tanulni Gradwohl Antalnál, ő vett be a zenekarába. Később Bony- hádra jártam át biciklin tanulni, hátamon a harmonikával. Idestova 44 éve muzsikálok. Minden áron zenész akartam lenni, de nem hivatásos. Közben kitanultam az autószeéve alakult a Stefans Kapelle relő szakmát. Egyhetes kulturális kőrútokra jártunk még 54-ben a veszprémi, bácskai németekhez, kísértük a pi- lisvörösvári, csolnoki együttest, Budapesten játszottunk svábbálokat. Leszerelés után 1961- ben Ruppert Jánossá/ alakítottunk együttest - 15 évig játszottunk lakodalmakat, svábbálokat, aztán szétváltunk. A jubiláns Stefans Kapelle tagjai, Schrämpf József, Orosz József, Kerner Vilmos, Zehmann István, Kemer István, Bokor László mind két vagy több hangszeren játszanak:- Magam válogattam össze 1977-ben a társakat. Kemer István volt a zenekar első tagja. Nagyon tehetséges ember, máig együtt muzsikálunk. Volt némi változás, a mostani fölállás több éves: pécsi zenészekkel játsszuk a hagyományos német népzenét, és mindazt, ami egy bálon szokásos. Fölléptek a Duna-Intercon- tinentalban, a Gellértben, a Gundelnál, a debreceni Arany Bikában, jövőre a Thermal Szállóba, a Margitszigetre van meghívásuk. A svábbálok, lakodalmak után mostanában népszerűek a sörfesztiválok.-A nyolcvanas években sokat kísértük a Schramm Antal vezette mecseknádasdi tánccsoportot - ez megint külön fejezet, rengeteg hazai fesztivállal és később külföldi szerepléssel: játszottunk az NDK-parlamentben, az NSZK-ban magyar napokon, Ausztriában, visszajárunk Hollandiába. Amatőrként is megközelíteni a profi szintet - erre törekedtünk mindig. Szerettem volna jobban fölkészülni a játékra, de ott volt a megélhetés, a mindennapi munka. Nehéz volt ilyen körülmények között e szinten megtartani a zenekart. Akkor lehet játszani, mikor az ember pár napja benne van a zenében. Ami az agyamban van, azt meg tudom akkor már csinálni fizikailag is. Különösen, ahol értő, figyelmes hallgatóság van, ahol értékelik, ha a muzsikus csinál egy finom bejátszást, és erre a közönség reagál - ezek a legszebb pillanatok egy zenész életében.
