Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-11 / 249. szám

2 Dünántuli Napló Világtükör 1997. szeptember 11., csütörtök NATO-csatlakozás: rajt Brüsszelben Szerdán Brüsszelben megkez­dődtek a csatlakozási tárgyalá­sok az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és Ma­gyarország között. A NATO- nak az a fontos, hogy a ma­gyarországi népszavazás időre lebonyolódjék - jelentette ki Javier Solana, a NATO főtit­kára, aki kijelentette: a csatla­kozási jegyzőkönyvet az év vé­gére véglegesíteni kívánják. A NATO a védelmi tárcák veze­tőinek maastrichti ülésére meg­hívja a magyar, a cseh és a len­gyel minisztert is. * Öt évnek kell a Vatikán sze­rint eltelnie, amíg döntés szü­lethet arról, szent volt-e Teréz anya. Az amerikai szenátus kedden egyhangú szavazással „A nemzeti elismerés napjává” nyilvánította e hét szombatját, „a szegények angyala”, kalkut­tái Teréz anya temetésének napját. Idehaza a Szent István- bazilikában tartottak Rekvie­met Teréz anya emlékére. Ez alkalomból részvétnyilvánító, méltató levelet írt Horn Gyula miniszterelnök a Magyar Kato­likus Püspöki Kar elnökéhez. Antall József özvegye, aki Bernadette Chiracnak, a francia államfő feleségének meghívá­sára érkezett párizsi magánlá­togatásra, szerda délben meg­koszorúzta a férje, valamint an­nak édesapja, idősebb Antall József tiszteletére a franciák ál­tal felállított emléktáblát. Éles vita bontakozott ki szer­dán a német szövetségi parla­mentben a kormánykoalíció és az ellenzék vezetői között, akik egymást hibáztatták a mindkét fél által egyformán szükséges­nek és sürgősnek minősített re­formok késéséért. Tízmilliárd líra nyereséget ért el az idei első fél évben az Alitalia olasz légitársaság. A nyáron az Európai Bizottság engedélyezte, hogy a 90 száza­lékban állami Alitalia 2,75 bil­lió lírás állami segítséget kap­jon, azzal a feltétellel, hogy helyreállítják a jövedelmezősé­get, és egyebek közt eladják Malév-részvényeket. Az Alita­lia tovább csökkenti dolgozói létszámát is. A Mir űrhajósai szerdán neki­láttak a Priroda (Természet) modul szántásához: csöveket fektetnek le, és meleg levegő­vel tüntetik el a több mint két hónapja üzemen kívül helyezett egység berendezéseiről a ki­csapódott párát. A kozmonau­ták már megkezdték a felkészü­lést a szeptember 26-án induló Atlantis amerikai űrrepülőgép fogadására. Bern üdvözli hazánk euroatlanti elképzeléseit Svájc idei vendége Göncz Árpád Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap népes küldöttség polgáraival. Hozzátette: az élén megkezdte háromnapos hivatalos állami látogatását Svájcban. A magyar politikus Arnold Koller, a Svájci Állam- szövetség elnöke meghívásának tesz eleget. Svájcban igen nagy jelentősé­get tulajdonítanak a magyar politikus látogatásának, hiszen ebben az országban évente csak egy külföldi magas rangú politikust fogadnak állami lá­togatásra. A delegáció tagja Kovács László külügyminisz­ter és Vastagh Pál igazságügy­miniszter is. Köszöntőjében Koller elnök kiemelte, hogy a svájciak és a magyarok újra és újra azonos eszmékért és értékekért száll­tak síkra. A svájci politikus szerint az a tény, hogy Ma­gyarország 1990-ben csatla­kozott az Európa Tanácshoz, kifejezésre juttatta: vissza­vonhatatlanul kész kiállni az egyén szabadságjogának biz­tosításáért, az emberi jogok védelméért, a demokratikus intézmények erősítéséért. Koller elnök hangsúlyozta: üdvözli elhatározásunkat, hogy csatlakozni kívánunk az Európai Unióhoz és a NATO- hoz. Fontosnak tartja, hogy az első körben kezdik meg a felvételi tárgyalásokat Buda­pesttel. Göncz Árpád válaszában kiemelte: a rendszerváltás után a magyarok végre reáli­san számíthatnak arra, hogy belátható időn belül egyen­rangúak lesznek Európa más 1995-ben megindult stabilizá­ciós program eredményeinek köszönhetően Magyarorszá­gon egyre növekszik azoknak a száma, akik a gazdaság sike­reit immár a mindennapi élet- körülményeik javulásában is érzékelik. A köztársasági elnök remé­nyét fejezte ki, hogy mostani svájci látogatása során sikerül elmélyíteni a két ország kap­csolatait, kiaknázni a tartalé­kokat. Kulcsfontosságúnak nevezte a gazdasági kapcsola­tokat, s felkérte a svájci üzlet­embereket, az eddigieknél bát­rabban kapcsolódjanak be a magyar gazdasági életbe. A két elnök és a két tárgyaló delegáció ezután hivatalos megbeszélésre vonult vissza a pénzügyminisztériumba. Baráti fogadtatás a zürichi repülőtéren FOTÓ: FEB/REUTER Mindenki másként csinálja / Átvilágítási bonyodalmak a volt szocialista országokban Az egyik országban élénk az érdeklődés a jelentések iránt, másutt lanyhább. Mint ahogyan nem volt egyforma a „létező szocializmus” államainak titkosszolgálati gyakorlata sem. Szófiában hosszú sorok kí­gyóztak a rendőrkapitánysá­gok előtt. Elvben bárki bead­hatja arra vonatkozó kérelmét, hogy betekinthessen a szemé­lyével kapcsolatos titkosszol­gálati aktákba. Csakhogy a beadott kérelmekhez egyelőre nem nyúlnak. Az ügy az al­kotmánybíróság előtt veszte­gel, miután 52 képviselő kifo­gásolta a törvény cikkelyeit. Csehországban a törvény értelmében nem lehet minisz­ter vagy miniszterhelyettes, magas rangú állami tisztségvi­selő, ügyész, bíró, de állami vállalat igazgatója sem, aki vezető állásban volt korábban a pártban, a kormányban, a titkosszolgálatnál, a munkás­milíciánál, vagy KGB-iskolát végzett a Szovjetunióban. Prágában eltűnt iratokról beszélnek. Augusztus óta Par- dubicében kérhetik az állam­polgárok saját aktáikat. Eddig tízezren fordultak a hivatal­hoz, háromezret földolgoztak, de csak 410 esetben találtak hiteles dokumentumokat. Lengyelországban nem ta­láltak megfelelő számú átvilá­gító bírót, s ezt a tényt a kor­mány és az ellenzék a saját fel­fogásának megfelelően kom­mentálja, különösképen most, néhány nappal a választások előtt. A képviselőjelölteknek nyilatkozatot kell tenniük múltbeli magatartásukról. Romániában a titkosszolgá­lat, a Securitate néhány látvá­nyos személycsere ellenére túlélte a rendszerváltást. Az Iliescu-korszakban nem tettek radikális lépéseket a tisztulás érdekében, az új kormánynak pedig még nem volt ideje erre. Albániában a biztonsági szolgálat tagjainak 90 száza­lékát elbocsátották, de azóta sokan visszaszivárogtak. Ak­tanyitásról a kormányok hal­lani sem akarnak. (réti) A szlovákiai magyarság ügye Külföldi jogvédők a lakosságcsere ötlete ellen A magyar fél lezártnak te­kinti a Meciar szlovák mi­niszterelnök által javasolt la­kosságcsere kérdését. Álláspontunk továbbra is az, amit Horn Gyula kormányfő a győri találkozón is hangsúlyo­zott: a szlovák felvetést Ma­gyarország nem tartja tárgya­lási alapnak. Ezt Horváth Gá­bor külügyi szóvivő mondta szerdai sajtótájékoztatóján. A szóvivő közölte, hogy ha­zánk a csütörtökön Pozsonyban tartandó magyar-szlovák kül­ügyi szakértői megbeszélésen, valamint a szeptember 20-ra tervezett budapesti külügymi­niszteri konzultáción napiren­den fogja tartani a szlovákiai magyar közösség által kifogá­solt nyelvtörvény ügyét. Meciar Győrött megígérte, hogy a jövő évben ismét két tannyelvű bi­zonyítványokat osztanak a szlovákiai magyar iskolákban. * A szlovákiai magyar pártok a legfelsőbb európai fórumokhoz fordulnak Meciar - úgymond: gyűlöletkeltésre alkalmas - ki­jelentései miatt. A Fenyegetett Népek Nemzetközi Társasága nevű emberi jogi szervezet fel­szólította az Európa Tanácsot, valamint az európai kormányo­kat, hogy határozottan lépjenek fel „a magyar kisebbség elűzé­sére vonatkozó szlovák terv el­len”. Tilman Zülch, a szervezet elnöke kifejtette, hogy Meciar elképzelésének megvalósítása a boszniai „etnikai tisztogatások­kal” azonos. Az amerikai tervek csapatkivonásról szólnak Az SFOR maradna Boszniában Carlos Westendorp, a nem­zetközi közösség boszniai fő­megbízottja nem támogatná, hogy kivonják a nemzetközi katonai erőt Boszniából az SFOR megbízatásának lejár­takor, s a külföldi csapatokat áttelepítenék Magyaror­szágra vagy Olaszországba, a délszláv térségben alakuló helyzet nyomon követésére. A hírt a Vecemji List című zág­rábi napilap közölte, spanyol sajtójelentésre hivatkozva. Westendorp kijelentette, hogy a volt Jugoszlávia területére ve­zényelt nemzetközi katonai erő sorsa attól függ, hogy milyen fejlődés bontakozik ki Bosz­niában az SFOR mandátumá­nak jövő júliusi lejártáig. Az amerikai kormány meg­ítélése szerint a palei kemény­vonalasokat támogató központi televízió vezetői nem tartották be a múlt heti megállapodást, miszerint nem sugároznak uszító jellegű műsorokat az SFOR-egységek ellen, és szó­hoz engedik jutni a másfajta nézeteket valló politikusokat is. Az amerikai vezérkari főnö­kök egyesített bizottsága új el­nökének javasolt hadsereg- tábornok keddi kongresszusi meghallgatásán közölte, hogy elődjéhez, John Shalikashvili- hez hasonlóan ő is támogatja az SFOR-kötelékben szolgáló amerikai csapatok jövő júniusig történő kivonását a délszláv or­szágból. Henry Shelton egyide­jűleg beismerte, hogy egyelőre nem tudja, milyen úton-módon távoznak az amerikai egységek. Albright békeküldetése Tiltakozó izraeliek és palesztinok Clinton személyes üzenetével érkezett közel-keleti útjának első állomására, Izraelbe Madeleine Albright amerikai külügyminiszter. Az elnök az amerikai nép nevében is tá­mogatást ígér Izraelnek a ter­rorizmus elleni harcában. Az amerikai diplomácia vezető­jét Ezer Weizman államfő az iz­raeli rádió jelentése szerint arra kérte: gyakoroljon nyomást Benjamin Netanjahu kormány­főre a békefolyamat újraindítá­sáért. A külügyminiszter azt vá­laszolta, hogy az Egyesült Ál­lamok semmiféle tervet nem javasol, csupán elképzeléseket vet fel. Egy magas rangú izraeli illetékes a rádiójelentéssel kap­csolatban azonnal élesen bírálta Weizman államfőt, mondván, az elnök túllépte feladatkörét. Albright Weizman elnök tár­saságában látogatást tett a jeru- zsálemi öngyilkos merényle­tekben megsebesült izraeliek betegágyánál, a jeruzsálemi Hadasszah kórházban. Eközben a repülőtérre vezető úton izraeliek tüntettek a béke­tárgyalások folytatása ellen, Nábluszban pedig a Hamasz terrorszervezettel rokonszen­vező és más ellenzéki palesztin csoportok tiltakoztak. A meg­mozduláson elégettek egy ame­rikai zászlót és egy Madeleine Albrightot ábrázoló karikatúrát. Élelmiszersegély Bagdadnak. Az Öböl-háború befejezése után Irak nemzetközileg elszigetelődött. A diktátor politikája nyomán az emberek éheznek. Az ENSZ december óta összesen 1,9 millió tonna élelmiszersegélyt juttatott el az országba. fotó: feb/reuter A nemzet gyásza a gárdista vállán Nyugtatót is szedett Diana Mercedesének sofőrje „Hagyjanak magamra!”, és „Ó, Istenem!” - állítólag ezek vol­tak az augusztus 31-én hajnalban Lady Diana utolsó szavai. A helyszínre érkezett mentőorvos szerint még az utolsó percek­ben is fotósok vették körül a roncsautót, és „néhány centimé­terre a hercegnő arcától sorra készítették felvételeiket”. Diana csak ezt követően veszítette el végleg az eszméletét. A France-Soir a hivatalos cáfo­lat ellenére is kitart amellett, hogy a Mercedes óránként 196 kilométeres sebességgel szá­guldott, amikor a rendőrség radarkészülékének vakuja fel­villant. A lap felveti annak le­hetőségét, hogy Diana sofőrje ennek következtében vesztette el az ellenőrzést a kocsi fölött. Henri Paul, aki a Mercedest vezette, nem csupán alkoholt fogyasztott, hanem depresszió elleni nyugtátokat is szedett. Henri Paul harmadik vérvizsgá­lata megerősítette, hogy a férfi vérében 1,80 gramm/liter alko­hol volt. Az is kiderült, hogy a sofőr a Prozac nevű, amúgy igen elterjedt nyugtatóból is be­szedett, amelyet általában dep­resszió ellen rendelnek az orvo­sok. A szakértők szerint az al­kohol és a gyógyszer „koktélja” teljesen meg tudja változtatni fogyasztója magatartását. Hatá­sára az ember csak csökkenő mértékben marad ura tetteinek, erősen beszűkül periferikus, s különösen éjszakai látása, ezért például erős fényhatásra sokkal érzékenyebben, kiszámíthatat­lanul reagál. Miközben még mindig nem szűnik a Dianát gyászolók za­rándoklata a Spencer család althorpi fészke, illetve Lady Di londoni lakhelye, a Kensing- ton-palota közelében, először szólalt meg „a szívek király­nője” koporsóját vivő egyik fia­talember. A gárdatestőr, a 25 éves John Jones így vall az ér­zelmeiről: „Az egész szertartás alatt kemény küzdelmet vív­tunk érzelmeinkkel. Alig bírtuk visszafojtani sírásunkat, amint elhaladtunk a rengeteg zokogó ember mellett. Miközben könnyeimet nyeltem, arra gon­doltam, hogy az egész nemzet gyásza nehezedik rám.”

Next

/
Thumbnails
Contents