Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-11 / 249. szám
2 Dünántuli Napló Világtükör 1997. szeptember 11., csütörtök NATO-csatlakozás: rajt Brüsszelben Szerdán Brüsszelben megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és Magyarország között. A NATO- nak az a fontos, hogy a magyarországi népszavazás időre lebonyolódjék - jelentette ki Javier Solana, a NATO főtitkára, aki kijelentette: a csatlakozási jegyzőkönyvet az év végére véglegesíteni kívánják. A NATO a védelmi tárcák vezetőinek maastrichti ülésére meghívja a magyar, a cseh és a lengyel minisztert is. * Öt évnek kell a Vatikán szerint eltelnie, amíg döntés születhet arról, szent volt-e Teréz anya. Az amerikai szenátus kedden egyhangú szavazással „A nemzeti elismerés napjává” nyilvánította e hét szombatját, „a szegények angyala”, kalkuttái Teréz anya temetésének napját. Idehaza a Szent István- bazilikában tartottak Rekviemet Teréz anya emlékére. Ez alkalomból részvétnyilvánító, méltató levelet írt Horn Gyula miniszterelnök a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökéhez. Antall József özvegye, aki Bernadette Chiracnak, a francia államfő feleségének meghívására érkezett párizsi magánlátogatásra, szerda délben megkoszorúzta a férje, valamint annak édesapja, idősebb Antall József tiszteletére a franciák által felállított emléktáblát. Éles vita bontakozott ki szerdán a német szövetségi parlamentben a kormánykoalíció és az ellenzék vezetői között, akik egymást hibáztatták a mindkét fél által egyformán szükségesnek és sürgősnek minősített reformok késéséért. Tízmilliárd líra nyereséget ért el az idei első fél évben az Alitalia olasz légitársaság. A nyáron az Európai Bizottság engedélyezte, hogy a 90 százalékban állami Alitalia 2,75 billió lírás állami segítséget kapjon, azzal a feltétellel, hogy helyreállítják a jövedelmezőséget, és egyebek közt eladják Malév-részvényeket. Az Alitalia tovább csökkenti dolgozói létszámát is. A Mir űrhajósai szerdán nekiláttak a Priroda (Természet) modul szántásához: csöveket fektetnek le, és meleg levegővel tüntetik el a több mint két hónapja üzemen kívül helyezett egység berendezéseiről a kicsapódott párát. A kozmonauták már megkezdték a felkészülést a szeptember 26-án induló Atlantis amerikai űrrepülőgép fogadására. Bern üdvözli hazánk euroatlanti elképzeléseit Svájc idei vendége Göncz Árpád Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap népes küldöttség polgáraival. Hozzátette: az élén megkezdte háromnapos hivatalos állami látogatását Svájcban. A magyar politikus Arnold Koller, a Svájci Állam- szövetség elnöke meghívásának tesz eleget. Svájcban igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a magyar politikus látogatásának, hiszen ebben az országban évente csak egy külföldi magas rangú politikust fogadnak állami látogatásra. A delegáció tagja Kovács László külügyminiszter és Vastagh Pál igazságügyminiszter is. Köszöntőjében Koller elnök kiemelte, hogy a svájciak és a magyarok újra és újra azonos eszmékért és értékekért szálltak síkra. A svájci politikus szerint az a tény, hogy Magyarország 1990-ben csatlakozott az Európa Tanácshoz, kifejezésre juttatta: visszavonhatatlanul kész kiállni az egyén szabadságjogának biztosításáért, az emberi jogok védelméért, a demokratikus intézmények erősítéséért. Koller elnök hangsúlyozta: üdvözli elhatározásunkat, hogy csatlakozni kívánunk az Európai Unióhoz és a NATO- hoz. Fontosnak tartja, hogy az első körben kezdik meg a felvételi tárgyalásokat Budapesttel. Göncz Árpád válaszában kiemelte: a rendszerváltás után a magyarok végre reálisan számíthatnak arra, hogy belátható időn belül egyenrangúak lesznek Európa más 1995-ben megindult stabilizációs program eredményeinek köszönhetően Magyarországon egyre növekszik azoknak a száma, akik a gazdaság sikereit immár a mindennapi élet- körülményeik javulásában is érzékelik. A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy mostani svájci látogatása során sikerül elmélyíteni a két ország kapcsolatait, kiaknázni a tartalékokat. Kulcsfontosságúnak nevezte a gazdasági kapcsolatokat, s felkérte a svájci üzletembereket, az eddigieknél bátrabban kapcsolódjanak be a magyar gazdasági életbe. A két elnök és a két tárgyaló delegáció ezután hivatalos megbeszélésre vonult vissza a pénzügyminisztériumba. Baráti fogadtatás a zürichi repülőtéren FOTÓ: FEB/REUTER Mindenki másként csinálja / Átvilágítási bonyodalmak a volt szocialista országokban Az egyik országban élénk az érdeklődés a jelentések iránt, másutt lanyhább. Mint ahogyan nem volt egyforma a „létező szocializmus” államainak titkosszolgálati gyakorlata sem. Szófiában hosszú sorok kígyóztak a rendőrkapitányságok előtt. Elvben bárki beadhatja arra vonatkozó kérelmét, hogy betekinthessen a személyével kapcsolatos titkosszolgálati aktákba. Csakhogy a beadott kérelmekhez egyelőre nem nyúlnak. Az ügy az alkotmánybíróság előtt vesztegel, miután 52 képviselő kifogásolta a törvény cikkelyeit. Csehországban a törvény értelmében nem lehet miniszter vagy miniszterhelyettes, magas rangú állami tisztségviselő, ügyész, bíró, de állami vállalat igazgatója sem, aki vezető állásban volt korábban a pártban, a kormányban, a titkosszolgálatnál, a munkásmilíciánál, vagy KGB-iskolát végzett a Szovjetunióban. Prágában eltűnt iratokról beszélnek. Augusztus óta Par- dubicében kérhetik az állampolgárok saját aktáikat. Eddig tízezren fordultak a hivatalhoz, háromezret földolgoztak, de csak 410 esetben találtak hiteles dokumentumokat. Lengyelországban nem találtak megfelelő számú átvilágító bírót, s ezt a tényt a kormány és az ellenzék a saját felfogásának megfelelően kommentálja, különösképen most, néhány nappal a választások előtt. A képviselőjelölteknek nyilatkozatot kell tenniük múltbeli magatartásukról. Romániában a titkosszolgálat, a Securitate néhány látványos személycsere ellenére túlélte a rendszerváltást. Az Iliescu-korszakban nem tettek radikális lépéseket a tisztulás érdekében, az új kormánynak pedig még nem volt ideje erre. Albániában a biztonsági szolgálat tagjainak 90 százalékát elbocsátották, de azóta sokan visszaszivárogtak. Aktanyitásról a kormányok hallani sem akarnak. (réti) A szlovákiai magyarság ügye Külföldi jogvédők a lakosságcsere ötlete ellen A magyar fél lezártnak tekinti a Meciar szlovák miniszterelnök által javasolt lakosságcsere kérdését. Álláspontunk továbbra is az, amit Horn Gyula kormányfő a győri találkozón is hangsúlyozott: a szlovák felvetést Magyarország nem tartja tárgyalási alapnak. Ezt Horváth Gábor külügyi szóvivő mondta szerdai sajtótájékoztatóján. A szóvivő közölte, hogy hazánk a csütörtökön Pozsonyban tartandó magyar-szlovák külügyi szakértői megbeszélésen, valamint a szeptember 20-ra tervezett budapesti külügyminiszteri konzultáción napirenden fogja tartani a szlovákiai magyar közösség által kifogásolt nyelvtörvény ügyét. Meciar Győrött megígérte, hogy a jövő évben ismét két tannyelvű bizonyítványokat osztanak a szlovákiai magyar iskolákban. * A szlovákiai magyar pártok a legfelsőbb európai fórumokhoz fordulnak Meciar - úgymond: gyűlöletkeltésre alkalmas - kijelentései miatt. A Fenyegetett Népek Nemzetközi Társasága nevű emberi jogi szervezet felszólította az Európa Tanácsot, valamint az európai kormányokat, hogy határozottan lépjenek fel „a magyar kisebbség elűzésére vonatkozó szlovák terv ellen”. Tilman Zülch, a szervezet elnöke kifejtette, hogy Meciar elképzelésének megvalósítása a boszniai „etnikai tisztogatásokkal” azonos. Az amerikai tervek csapatkivonásról szólnak Az SFOR maradna Boszniában Carlos Westendorp, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja nem támogatná, hogy kivonják a nemzetközi katonai erőt Boszniából az SFOR megbízatásának lejártakor, s a külföldi csapatokat áttelepítenék Magyarországra vagy Olaszországba, a délszláv térségben alakuló helyzet nyomon követésére. A hírt a Vecemji List című zágrábi napilap közölte, spanyol sajtójelentésre hivatkozva. Westendorp kijelentette, hogy a volt Jugoszlávia területére vezényelt nemzetközi katonai erő sorsa attól függ, hogy milyen fejlődés bontakozik ki Boszniában az SFOR mandátumának jövő júliusi lejártáig. Az amerikai kormány megítélése szerint a palei keményvonalasokat támogató központi televízió vezetői nem tartották be a múlt heti megállapodást, miszerint nem sugároznak uszító jellegű műsorokat az SFOR-egységek ellen, és szóhoz engedik jutni a másfajta nézeteket valló politikusokat is. Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága új elnökének javasolt hadsereg- tábornok keddi kongresszusi meghallgatásán közölte, hogy elődjéhez, John Shalikashvili- hez hasonlóan ő is támogatja az SFOR-kötelékben szolgáló amerikai csapatok jövő júniusig történő kivonását a délszláv országból. Henry Shelton egyidejűleg beismerte, hogy egyelőre nem tudja, milyen úton-módon távoznak az amerikai egységek. Albright békeküldetése Tiltakozó izraeliek és palesztinok Clinton személyes üzenetével érkezett közel-keleti útjának első állomására, Izraelbe Madeleine Albright amerikai külügyminiszter. Az elnök az amerikai nép nevében is támogatást ígér Izraelnek a terrorizmus elleni harcában. Az amerikai diplomácia vezetőjét Ezer Weizman államfő az izraeli rádió jelentése szerint arra kérte: gyakoroljon nyomást Benjamin Netanjahu kormányfőre a békefolyamat újraindításáért. A külügyminiszter azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok semmiféle tervet nem javasol, csupán elképzeléseket vet fel. Egy magas rangú izraeli illetékes a rádiójelentéssel kapcsolatban azonnal élesen bírálta Weizman államfőt, mondván, az elnök túllépte feladatkörét. Albright Weizman elnök társaságában látogatást tett a jeru- zsálemi öngyilkos merényletekben megsebesült izraeliek betegágyánál, a jeruzsálemi Hadasszah kórházban. Eközben a repülőtérre vezető úton izraeliek tüntettek a béketárgyalások folytatása ellen, Nábluszban pedig a Hamasz terrorszervezettel rokonszenvező és más ellenzéki palesztin csoportok tiltakoztak. A megmozduláson elégettek egy amerikai zászlót és egy Madeleine Albrightot ábrázoló karikatúrát. Élelmiszersegély Bagdadnak. Az Öböl-háború befejezése után Irak nemzetközileg elszigetelődött. A diktátor politikája nyomán az emberek éheznek. Az ENSZ december óta összesen 1,9 millió tonna élelmiszersegélyt juttatott el az országba. fotó: feb/reuter A nemzet gyásza a gárdista vállán Nyugtatót is szedett Diana Mercedesének sofőrje „Hagyjanak magamra!”, és „Ó, Istenem!” - állítólag ezek voltak az augusztus 31-én hajnalban Lady Diana utolsó szavai. A helyszínre érkezett mentőorvos szerint még az utolsó percekben is fotósok vették körül a roncsautót, és „néhány centiméterre a hercegnő arcától sorra készítették felvételeiket”. Diana csak ezt követően veszítette el végleg az eszméletét. A France-Soir a hivatalos cáfolat ellenére is kitart amellett, hogy a Mercedes óránként 196 kilométeres sebességgel száguldott, amikor a rendőrség radarkészülékének vakuja felvillant. A lap felveti annak lehetőségét, hogy Diana sofőrje ennek következtében vesztette el az ellenőrzést a kocsi fölött. Henri Paul, aki a Mercedest vezette, nem csupán alkoholt fogyasztott, hanem depresszió elleni nyugtátokat is szedett. Henri Paul harmadik vérvizsgálata megerősítette, hogy a férfi vérében 1,80 gramm/liter alkohol volt. Az is kiderült, hogy a sofőr a Prozac nevű, amúgy igen elterjedt nyugtatóból is beszedett, amelyet általában depresszió ellen rendelnek az orvosok. A szakértők szerint az alkohol és a gyógyszer „koktélja” teljesen meg tudja változtatni fogyasztója magatartását. Hatására az ember csak csökkenő mértékben marad ura tetteinek, erősen beszűkül periferikus, s különösen éjszakai látása, ezért például erős fényhatásra sokkal érzékenyebben, kiszámíthatatlanul reagál. Miközben még mindig nem szűnik a Dianát gyászolók zarándoklata a Spencer család althorpi fészke, illetve Lady Di londoni lakhelye, a Kensing- ton-palota közelében, először szólalt meg „a szívek királynője” koporsóját vivő egyik fiatalember. A gárdatestőr, a 25 éves John Jones így vall az érzelmeiről: „Az egész szertartás alatt kemény küzdelmet vívtunk érzelmeinkkel. Alig bírtuk visszafojtani sírásunkat, amint elhaladtunk a rengeteg zokogó ember mellett. Miközben könnyeimet nyeltem, arra gondoltam, hogy az egész nemzet gyásza nehezedik rám.”
