Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-05 / 213. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. augusztus 5., kedd Nem várható az iparűzési adó csökkentése sem fotó: Tóth László Módosulhat a földbérlet jövedelemadóztatása A keresetnövekedés 0,5 százalékos Még ki sem hevertük az előző adórendszer változtatás miatti sokkot, máris újabb módosításokkal ijesztgetnek az állami sápot kiötlő pénzügyi szakemberek. Mert ha adómódosítás valahol elhangzik, mire is gondolhatnánk másra, mint valamilyen újabb sarc bevezetésre. / A Budapesti Árutőzsde hírei 9 A hét elején a gabonaárak a csillagokig értek, oka az aratási nehézségek mellett az, hogy a tengerentúlon is nőnek az árak. Elszállt minden gabona ára, limitet kimentve egymást követő napokon keresztül. A kukoricaárak szilárdulnak, egyben ez mélypontot is jelent az őszi határidőkben. • A napraforgó újtermésű határidői enyhe hosszban vannak. 9 A sertésárak közeli határidői tartottak, a későbbiekben eladói nyomás van. Áru/Hó Elszámolóár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica (Ft/t) Október 18 300 December 18 600 17 900-18 100 18 200-18 550 18 550-18 700 18 800-19 000 — Étkezési búza (Ft/t) Augusztus 26 040 December 28 930 26 040 28 930 28 930 28 930 Takarmánybúza (Ft/t) Augusztus 17 500 16 000-17 200 17 700-17 800 17 500 Takarmányárpa (Ft/t) Augusztus 18 600 17 850-18 400 18 650 18 650 Napraforgó (Ft/t) Október 44 500 44 100-44 500 44 500 44 500 EU-vágósertés I. (Ft/kg) Augusztus 255,00 255,00 255,00-259,00 255,00 EU-vágósertés II. (Ft/kg) Augusztus 247,00 243,00 249,00 _ Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Nem kell több tenyészkoca Röviden Eladják a Patyolatot. Privatizációs árverésen értékesíti az ÁPV Rt. a Baranya Megyei Patyolat Vállalat Pécs, Nagy Imre u. 55- 57. szám alatti üzlet bérleti jogát. Az eseményre október 2-án kerül sor a cég székházában. A jelentkezéseket legkésőbb szeptember 23-áig kell eljuttatni a Keskeny és Társa Ügyvédi Irodába (Veszprém, Megyeház tér 2.). Vásárolni lehet kárpótlási jeggyel és E-hitellel is. A kárpótlási jegyet 174,2 százalékon számítják be. (I) Ellenőriz a kamara. Ötvennyolcmillió forint támogatást nyert el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Szakképzési Alapból a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzésére, felügyeletére. Az összeg lehetővé teszi, hogy a területi kereskedelmi és iparkamarák szakemberei szeptembertől márciusig folyamatosan felkeressék a területükön működő gyakorlati szakmunkásképző helyeket. (I) Nőtt az ipari termelés. Az ipari termelés 1997 júniusában az előző év azonos időszakához viszonyítva 15,1 százalékkal nőtt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A KSH értékelése szerint a növekedés mértéke részben az 1996 júniusi termelés alacsony szintjével magyarázható. Az előző hónaphoz képest az ipari termelés (szezonálisan kiigazított indexek szerint) 3,8 százalékkal emelkedett. A termelés volumene az első félévben 7,5 százalékkal volt nagyobb, mint 1996 azonos időszakában. Kolbászvásár. Ötletes kezdeményezéssel, nagyszabású kolbászvásárral csinálnak hírverést készítményeiknek a békéscsabai gazdák. Az ősszel sorra kerülő I. Csabai Kolbászfesztiválon élelmiszeripari vállalkozói fórumot is rendeznek. Az MNB Hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 323,62 Francia frank 31,59 Japán jen (100) 168,07 Német márka 106,49 Olasz líra (1000) 109,07 Osztrák schilling 15,14 Svájci frank 129,72 USA-dollár 198,99 ECU 210,29 Azért nemcsak növekedésről van itt szó, a tervezetek csökkentést is előirányoznak. Hogy mást ne mondjunk, a nyugdíjreformhoz kapcsolódóan tervezik az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések bruttó értékhatárának emelését a jelenlegi 100 ezer forintról legfeljebb 150 ezer forintra. Ez bizony jó dolog, ugyanis éppen jövőre lép életbe az új nyugdíjtörvény, jó ha az ember előre tudja, milyen kedvezményekre számíthat. Ugyanakkor átgondolják a kedvezmény mértékének csökkentését 50-ről 42 százalékra. Vagyis, amit egyik kezünkkel A középlejáratú - négy-hat éves - hitelkonstrukcióban a vállalkozások forgóeszközszükségletének fedezetére igényelhetnek kölcsönt a mező- gazdasági tevékenységet folytató termelők, vállalkozók, valamint a kistermelőkkel szerződéses viszonyban álló integrátorszervezetek. A hitelekre a Hitelgarancia Rt. és az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány állami viszontgarancia mellett vállal kezességet, legfeljebb a kölcsön 80 százalékára. adtunk, a másik kezünkkel elvesszük. Az elképzelések szerint az adóterhek mérséklésének összességében biztosítania kell a kormányzat által tervezett 0,5 százalékos átlagos nettó keresetnövekedést. A helyi adók sem maradhatnak ki a változtatási sorból. Ezt viszont senki sem várhatta, hiszen miből lenne bevétele az önkormányzatnak, ha nem a polgárok befizetéseiből. Ezen a területen nem terveznek ugyan alapvető változtatásokat, módosulhat viszont a földbérlet jövedelemadóztatása. Ez azt jelentené, hogy az elvonás mérA hitelekre nyújtott kamat- támogatás alapja a jegybanki alapkamat, mértéke átlagosan 50 százalék. A támogatás a szerződés megkötésével automatikusan lép életbe. A vállalkozóknak a hitelek elnyeréséhez természetesen meg kell felelniük bizonyos követelményeknek, ezért a szakemberek azt tanácsolják: az igénylés benyújtása előtt feltétlenül tájékozódjanak a bankoknál a részletes feltételekről. A hitelelemhez például csatolni kell üzleti tervet, amely a tékét a helyi önkormányzat állapítaná meg, és az adó is az államigazgatási szervezet bevételeit gyarapítaná. Az iparűzési adó legmagasabb mértékének 1,2 százalékról 1,5 százalékra történő emelésével kapcsolatban már felröppentek a hírek. Az adóemelés mellett a Pénzügyminisztérium az adó alapját csökkentő eddigi tételek mellé az anyag- költséget is be kívánja vezetni. Ennek 1998-ban 50 százaléka lenne levonható az adóalapból, míg 1999-ben ez a mérték 100 százalékra emelkedne. A pénzügyi tárca, ennél jelentősebb mértékű változtatást már csak azért sem javasol, mert az önkormányzatok finanszírozásának stabilitása megkívánja az iparűzési adó jelenlegi összegének megőrzését. B. G. hitel felhasználására és megtérülésére vonatkozó elképzeléseket tartalmazza. Az üzleti tervet a pénzintézethez történő benyújtás előtt a földművelés- ügyi hivataloknál ellenjegyeztetni kell. E hivatalok igazolják a többi között, hogy a vállalkozó valóban mezőgazdasági tevékenységet folytat, s reálisak az üzleti tervben megfogalmazott elképzelései. A kedvezményes hitel felső határa a vállalkozás előző évi dokumentált árbevételének 25 százaléka, legfeljebb azonban 50 millió forint. Kezdő vállalkozások esetében a felvehető kölcsön összegének meghatározásához az üzleti tervben szereplő árbevételt veszik alapul. U. G. A Földművelésügyi Minisztérium, miként az elmúlt évben is, az idén pályázatot hirdetett az üszők számának gyarapítására. Eszerint tej-, kettős- és húshasznú üszők beállításánál üszőnként 30 ezer forint, minősített tenyészkoca után minőségi bersorolástól függően 6-15 ezer forintot, juhok és a kecskék esetében állatonként pedig 6-8 ezer forint támogatást lehet igényelni. A támogatás iránti érdeklődés igen nagy. Eddig több mint ezer kérelmező 116 ezer jerke, 410 gödölye, 14 ezer üsző és 30 ezer süldőkoca tenyésztésére kért támogatást. A kérvényezett összeg megközelíti az 1,5 milliárd forintot. A meghirdetett támogatás iránt a juhtenyésztők körében volt a legnagyobb az érdeklődés. Miután azonban nemzet- gazdasági érdek, hogy az állatfajok között az egyensúly fennmaradjon, a Földművelésügyi Minisztérium április 5-étől a tenyészjerke utáni támogatási kérelmeket felfüggesztette. A tenyészko- cákra vonatkozó támogatási kérelmeket augusztustól nem fogadják el, a vemhes üszőkre a korlátozás nem vonatkozik. Az eddig elbírált kérelmek alapján a minisztérium 500 millió forint támogatást ítélt oda a gazdáknak. B. G. A FUJIFILM Magyarország Kft. tavasszal meghirdetett „Befűzhető egy nyaralásra?” című akciójának eredményhirdetése megtörtént. A képen középen a szerencsés nyertes, a pécsi Móricz Pál, aki a F0T0PLUS Kft. üzletében vásárolta a 100.000 Ft-ot érő filmet. Mellette balról a FUJIFILM Magyarország elnöke, jobbról a F0T0PLUS Kft. egyik ügyvezetője a díjátadáskor. Kedvezményes forgóeszközhitei Szeptembertől bontható az 50 milliárdos agrárhitelcsomag Szeptember elsejétől már „fölbontható” a mezőgazdaságnak nyújtott 50 milliárd forintos tőkepótló hitelcsomag. Ettől a naptól kezdve ugyanis benyújthatják a gazdák hitelkérelmeiket a pénzintézetekhez - jelentette be tegnap Szőllősi Endre, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Élelmiszervásárlási tapasztalatok || boltban, áruházban tapasztalta HL tapasztalta gyakran Nem a pénztáraknál csalnak A nagy üzletláncok és üzlet- központok megjelenése és terjeszkedése nemcsak a kereskedelem struktúráját formálta át, hanem a vásárlói szokásokat is megváltoztatta. Az elmúlt két évben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség háromszor végeztetett reprezentatív felmérést a Szonda Ipsosszal a lakosság fogyasztóvédelemmel kapcsolatos véleményéről és tapasztalatairól, amely többek között a vásárlói szokásokat is reprezentálja. A korcsoportonkénti felmérés szerint a fiatalok és középkorúak több mint 200-szor, az idősek évi 157-szer vásárolnak. Az iskolai végzettség szintén megosztja a vásárlókat: a közép- és felsőfokon végzettek évente kb. 30-cal több alkalommal térnek be boltba, mint az alapfokú végzettségűek. Meglepő viszont, hogy a vásárlás gyakoriságát nem befolyásolja lényegesen a vagyoni helyzet. A megkérdezettek csaknem kétötöde úgy ítéli meg, hogy nagyjából annyit költ vásárlásra mint mások, és csupán hat százalék beszélt az átlagot meghaladó kiadásokról. A felmérés megkísérelte feltárni, hogyan befolyásolja a vásárlást az ár és a minőség. A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy - nyilván az alacsony és romló életszínvonal miatt - a döntő többség érzékenyebb az árra, mint a minőségre, ez azonban a kereskedők véleménye és a mindennapi tapasztalatok alapján igen nehezen mérhető. A kérdőív sorra vette az élelmiszervásárlásban felmerülő kilenc leggyakoribb panaszt. A piaci beszerzés kapcsán a válaszadók 38 százaléka kifogásolta az élelmiszerek körüli higiénés körülményeket. Nagyjából ugyanennyien hiányolták a szavatossági idő feltüntetését a termékeken. Kétötödüknek „sikerült” is egyébként már nem forgalmazható, romlott árut vásárolnia, illetve ilyet kínáltak nekik. Szintén gyakori panasz, hogy a piaci kereskedők nem csomagolják be az árut. A megkérdezettek egyharmada az élelmiszer ösz- szetételének hiányos feltüntetését tette szóvá. A bolti, áruházi élelmiszervásárlásoknál a legtöbb kifogás a lejárt szavatosságú termékeket és a számolásnál elkövetett csalásokat illeti. A csomagolóanyagra, az áruösszetételre, illetve a higiéniára utaló negatív tapasztalatokról a válaszadók 30 százaléka számolt be. A piacon és egyéb utcai árusítóhelyeken vásárolt ruházati cikkekre azért panaszkodnak, mert a várhatónál hamarabb tönkrementek. A cipők esetében ez a kifogás a bolti áruknál is felmerült. A piacon vásárolók 60 százaléka olyasmit vett, amiről azt sem tudta hol, milyen anyagból készült. A megkérdezettek több mint fele hibás árut, kétötödük pedig hamisítványt kapott a pénzéért. t
