Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-01 / 209. szám

1997. augusztus 1., péntek Főzőcske - Receptek - Háztartás Fogyókúrák, diéták Figyelni kell a fehérjékre Akár önként vállalja valaki a fogyókúrát, akár az egészségi állapota miatt kényszerül rá, fontos, hogy a felhasznált anyagok tápértékét figye­lemmel kísérje. Az étrend összeállításánál általában zsír helyett növényi olajat, cukor helyett mézet, búzaliszt he­lyett sárgaborsó-, graham- vagy durumlisztet használ­nak, barna kenyeret esznek - de tudni kell, hogy ezek is fe­hérje- és vitamindúsak. A napi menü összeállításánál tehát számba kell venni, hogy mennyi lesz az ételek fehérje tartalma, mert ezek túlzott mértékű fogyasztása - mint ezt a kutatások is bizonyítot­ták - legalább annyira veszé­lyes, mint a hiányuk. Hosszú ideje folyik a vita, milyen hatással vannak a húsban, tejben található állati fehérjék a szervezetünkre. Egyes kutatások állítása sze­rint húsra nincs feltétlen szüksége a szervezetünknek, míg mások szerint igen. Talán az a legcélszerűbb módja e kérdés eldöntésének, ha a fo­gyókúrázó a szervezete reak­cióit figyelve dönti el, hogy étrendjéből teljesen kiiktatja a húst, vagy mértékkel fogyaszt zsírtalan húsokat, halat és a baromfit. A hús pótlására egyébként ismert készítmény a szója. Az emberi fogyasz­tásra alkalmassá tett, nagy ér­tékű élelmiszer tartalmaz minden, a szervezet számára létfontosságú aminósavat. Szárítottan liszt, pehely, gra­nulátum és kocka formában kapható. A belőle készíthető ételek receptgyűjteményéből külön szakácskönyvek íród­tak, de a termék tasakján is ál­talában ismertetik a felhasz­nálási módokat. Dtinántúlí Napló 7 Afonya, a vagány Bizony, a vadhús csak az áfo­nyával az igazi és nem som­lekvárral, ahogy akkoriban et­tük. Ha egyáltalán hozzájutot­tunk vadhúshoz, bár néha megszánt bennünket egy-egy vadászó barát: már nem tu­dunk mit kezdeni a hússal, tette le a konyhaasztalra. De az áfonya ízét akkori­ban még nem ismertük. Ha­nem egyszer a Konzum Áru­házban leértékeltek egy egész készlet szovjet konzervet, s a megrozsdasódöíf fedelű üve­gek között találtunk rá az áfo­nyadzsemre, olcsó volt, de senki sem vásárolta, a polco­kon járt le a szavatossági ideje. Be is kocsonyásodott, de erre nem is figyeltünk, a sült marhahúsnak kitűnő ízt adott, s amikor hozzájutot­tunk szarvashoz, csettintget- tünk a nyelvünkkel. A leírás szerint Magyaror­szágon Sopron és Vas megye erdeiben terem meg, cserjén található a borsó nagyságú, hamvaskék színű termése. Az ételekhez mártás, kompót, sa­láta vagy dzsem formájában lehet tálalni. Mi tagadás, az utóbbi időben már a marha1- hús is ritka vendég nálunk, a vadhúsra rá sem merünk nézni. A múltkoriban dobtunk ki egy régről megmaradt áfo- nyás üveget, az aljára rászá­radt a lekvár. B. G. atiisesa t ■ \anilbfr Nyaralni vigyünk kuktát A háztartások jelentős részé­ben mikrohullámú sütővel rendelkeznek, s ennek segít­ségével nem gond bármilyen étel felmelegítése. Ám ha apartmanban nyaralunk, és önellátók vagyunk, rendsze­rint az ügyes szerkezet nem áll rendelkezésünkre, de hűtő igen. A háziasszonyok pedig, hogy ne kelljen naponta órá­kat főzéssel tölteni, egyszerre többféle ételt is készítenek, amit aztán a strandolás után csak elő kell venni. Ha már úgyis nagyobb csomaggal utazunk, mert némi nyers­anyagot biztos magunkkal vi­szünk, érdemes egy kuktafa­zekat is becsomagolni. Arról nem is szólva, hogy mennyi­vel gyorsabban készülhet el benne egy-egy étel, a hűtőből kivéve ebben könnyen föl is melegíthetjük. Az előre kifőzött tészta me­legítésénél például tegyünk a kuktába másfél deci vizet, be­lehelyezzük a lyukacsos beté­tet és egy kisebb edényben erre rakjuk a tésztát. Lezárva élénk lángon addig hevítjük, míg a szelep mozogni nem kezd, akkor levesszük a tűz­helyről, de még 2-3 percig be­fedve hagyjuk, csak utána nyitjuk ki. Hasonló módon bármilyen más, melegítéskor könnyen odaégő ételt is föl­melegíthetünk a kuktában. A legízesebb barackokat már majdnem 200forintért árulják FOTÓ: TÓTH Barack nem csak befőttnek A piacon bőségesen kínálnak fehér- és sárga húsú franciaba­rackot. Kilóját a fajtától, minő­ségtől függően 100-180 forin­tért adják. Eltenni csak azt ér­demes, amelyik nem túlérett, és elválik a magjától. Barackból az ismert befőttön, dzsemmen kívül ízletes, különleges salátát, és bólét is készíthetünk. Franciabarack salátához fél kiló, magvaváló barackot meg­hámozunk, a húsát apró koc­kákra vágjuk. Fél liter tejből vaníliakrémet főzünk, s amikor kihűlt, a gyümölcsöt belekever­jük, végül kevés rummal ízesít­jük. Az édes salátát kivájt sár- gabélű dinnyében is tálalhatjuk, de akkor a krémhez a dinnye kockákra vágott belsejét is hoz­zákeverjük. A bóléhoz egy kiló érett ba­rackot meghámozunk, vékony szeletekre vágjuk, 20 deka por­cukorral lehintjük, és legalább egy óra hosszat állni hagyjuk, hogy levet engedjen. Utána meglocsoljuk egy citrom levé- vel és ráöntünk egy liter fehér bort. Esetleg ízesíthetjük 1-2 deci finom likőrrel vagy ko­nyakkal. Összekeverjük és né­hány órára hűtőbe tesszük. Fo­gyasztás előtt hozzáöntünk egy üveg hideg pezsgőt. A fikusz is szereti a szabadságot A fikusz fejlődését akkor tud­juk a legjobban elősegíteni, ha módunkban áll, hogy nyáron a szabadban tartsuk. Jól tűri a tűző napot és a meleget. Épület mellé, a legnaposabb fal elé is tehetjük, csak rendszeres öntö­zéséről nem szabad megfeled­keznünk. A lakásban tartott növényt miután átültettük, cseréppel együtt süllyesszük ki a virág­ágyásba. Miután a növekedésé­hez sok tápanyagra van szük­ség, erről folyamatosan gon­doskodjunk. Á kisüllyesztett növény felett a talajt érett trá­gyával, vagy műtrágyával dúsí­tott komposzttal takarjuk le. Két-három hetenként nitrogén, foszfor és káli tartalmú műtrá­gya 1:1:1 arányú keverékéből készített 3-4 ezrelékes oldattal öntözzük, és jó hatású az is, ha a leveleket 10-12 naponként 1- 2 ezrelékes Wuxal-oldattal megpermetezzük. A fikusz gyorsan fejlődik, ezért hamar „kinövi” a lakást. A növénynek az a legideáli­sabb, ha 16 fok körüli, világos helyiségben teleltetjük, de ilyenkor az öntözését csökkent­sük. Szaporítani a még nem fás hajtást levéve, dugványozással lehet. Langali és perec a kemencéből Nagydobszán Memye Gyuláné nem is oly rég kemencében sü­tötte a perecet, a lángost (helyi szóval langali), valamint a las­kapogácsát (más néven: karikás pogácsa). Alig fél évszázada szinte minden portán magaso­dott búbos kemence, amelyet a nyitott konyha felől gyújtottak be. A műemléki talpas háznál lévőt csak mutogatják, nem tü­zelnek benne. Az Új soron áll egy olyan, melyben a lakodal­makra sütnek perecet. Ezzel azokat jutalmazzák napjaink­ban is, akik a sütéshez és a fő­zéshez alapanyagot hoznak a lakodalmas házhoz a meghívott főszakácsnénak. A perec lehet sós vagy édes. Az édes változat receptjét Mer- nye Gyuláné mondta el lapunk­nak. így például kell hozzá négy kanál cukor, nyolcvan deka liszt, egynegyed Rama, két tojás. A dagasztáshoz tejet használnak. Mielőtt kemencébe kerülne a kisodort perec, tojás sárgájával megkenik. Kisütés után pedig cukros vízzel meg­mossák, amitől fényes színt kap. A langali kenyértésztájá­hoz tejfölös zsírt és fokhagymát adnak, míg a laskapogácsát tej­fellel dagasztják. Nagydobszán, mivel alig van működő kemence -, tepsiben készülnek a fenti ételek. Csuti J. Morzsák Gyümölcsfoltok a textíliá­ból akkor távolíthatóak el biz­tosan, ha azonnal benedvesít­jük a foltot citrommal, vagy tejbe áztatjuk. A régebbi gyümölcsfoltokat szalmiákos vízzel többször átdörzsölve tisztíthatjuk, a fehér anyagot pedig hipózzuk. Kakaófoltot az anyagból úgy tudunk kiszedni, ha forró tejbe áztatjuk, majd mosószeres vízben kimos­suk. A régi kakaófoltokat glicerinnel nedvesítjük be, utána kimossuk. Kátrányfoltot a textíliá­kon először étolajjal kenjük be, foltbenzinnel dörzsöljük ki, utána az anyagot meleg szappanos oldatban kimos­suk. Kávéfoltos ruhadarabot, ha friss a folt, hideg vízbe mártsuk és mosószeres víz­ben kimossuk. A régi, meg­száradt kávéfoltokat glice­rinnel puhítjuk fel, beszór­juk burgonyaliszttel, majd langyos vízzel kidörzsöljük. A kényes anyagokból tojás- sárgájából és kevés vízből álló keverékkel távolíthat­juk el a foltot. Ebben né­hány percig áztatjuk az anyagot, utána langyos víz­zel lemossuk. Rágógnmifoltot a ruháról foltbenzinnel távolíthatunk el. A visszamaradó zsírfol­tokat kevés burgonyaliszttel beszórjuk, vagy szalmiákos vízbe mártott ronggyal dör­zsöljük, majd keféljük ki. De ha a rágógumifoltos ru­hát egy műanyag zacskóban fél órára a mélyhűtőbe tesz- szük, utána könnyedén le­dörzsölhető róla. Tejfoltok a kényes anya­gokról eltűnnek, ha glice­rinnel bedörzsöljük, majd langyos vízzel felitatjuk. Vörösborfoltot az asztal­terítőről, vagy ruháról eltá­volíthatunk, ha azonnal bő­ségesen beszórjuk a foltot sóval, majd ásványvízzel, vagy szódavízzel egymás után többször be spriccelj ük és felitatjuk. Ezután citrom­levet csepegtetünk a foltra, majd bő vízben kimossuk. Vendégváró költemény az asztalon Most van a szezonja a dinnyé­nek. Idén a csapadék hiánya nem sanyargatta ezt a növényt, s ha nem verte el a jég, illetve a most először fölbukkant, kü­lönös betegség sem pusztította ki, bőségesen termett. Csak­hogy állítólag idén meg azért nem kimondottan jóízűek, édesek a dinnyék, mert kevés volt az érlelő napsütésből. Ha veszünk egy közepes nagyságú sárgadinnyét és ott­hon derül ki, hogy a vendé­geknek szánt finom falatok nem a legízletesebbek, készít­sünk belőle dinnyecsemegét. Vágjuk középen kétfelé, a magokat kiszedjük, a belsejét kivájjuk és vékony szeletekre aprítsuk. Vágjunk össze más friss gyümölcsöt is, például néhány őszibarackot, pár da­rab korábban érő körtét. A gyümölcsöt a dinnyecsíkokkal óvatosan keverve elvegyítjük, megszóljuk 10-15 deka por­cukorral, meglocsoljuk egy kevés rummal, vagy rumaro­mával és visszatöltjük a diny- nyehéjba. Fóliába burkolva fogyasztásig tegyük a hűtőbe. Töltött görögdinnyét az alábbiak szerint készíthetünk: egy körülbelül 4 kilós dinnyét alaposan lemosunk, félbevág­juk, a húsát egyenletes dara­bokban kivágjuk és a magokat eltávolítjuk. Fél kiló sárga­dinnye belét kis kockákra vág­juk, egy kiló megmosott szőlőt leszemezünk, fél kiló ősziba­rackot meghámozunk, a húsát kockákra vágjuk. A gyümöl­csöket elvegyítjük, ízlés sze­rint 10-15 deka porcukorral megszórjuk, citromlével meg­locsoljuk és az elvegyített gyümölcsöt visszatöltjük a dinnyehéjba. Az egészet fóli­ába csomagoljuk és fogyasztá­sig a hűtőben tartjuk. Díszesebb lesz, ha a diny- nyehéjat még a töltés előtt késsel cakkosra vágjuk. Felvétel a MECSEK BALLONNAL Az osztrák-magyar Világszínvonalú termékek, sik­lóernyők gyártásával foglalko­zik pécsi üzemében a ME­CSEK BALLON Kft. Mivel ki­zárólag nyugati piacra állítják elő termékeiket, olyan varrni tudó munkatársakat keresnek, akik nemzetközi színvonalon tudnak és akarnak is dolgozni. Mint Thomas Güttler-Pöter, a cég egyik tulajdonosa el­mondta, azon jelentkezőknek, akik a munkában megállják a helyüket, hosszú távon biztos munkalehetőséget kínálnak. Amit a cég ajánl: egyműsza- kos munkaidő, kulturált mun­kafeltételek valamint 23 000 forintos bruttó havi kezdő kereset, amely a mozgó­bérrel együtt akár 35 000 forin­tig is nőhet. Később a jövedel­cég varrni tudó, agilis munkatársakat keres mek a teljesített munkával (an­nak minőségével) arányban to­vább emelkedhetnek, messze a magyarországi átlagbérek fölé. A jelentkezőket Pécsbányán, a Kórház tér 8. sz. alatt lévő MECSEK-BALLON KFT.-nél várják munkanapokon reggel 7- től 13 óráig. Az üzem megköze­líthető a 40-es autóbusszal. In­formációval a 72/240-333-as számon szolgálnak. (x) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents