Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-31 / 238. szám

2 ^hántúli Napló Külföld - Magyarország 1997. augusztus 31., vasárnap Robbanás a követségen Robbanás következté­ben tűz ütött ki szom­bat este a moszkvai román nagykövetsé­gen. Az orosz főváros tűzoltóságának köz­lése szerint a Mosz- filmovszkaja utcán lévő követségi épület­ben - ezen az utcán ta­lálható a magyar nagykövetség is - az egyik fürdőszobában robbant be az ott tárolt benzin. Egy ember sú­lyos égési sérüléseket szenvedett. Földrengés Iránban A Richter-skála sze­rinti 4,9-es erősségű földrengés rázta meg szombaton a dél-iráni Lamard városát. Az ÍRNA iráni hírügy­nökség jelentése sze­rint a környék falvai­ban károk keletkeztek, de mértékük egyelőre nem ismeretes. A föld­rengés sújtotta kör­zetbe mentőalakulato­kat küldtek. Elfogták a postarablót Bolíviában ért véget a tavaly nyáron Olasz­országban nagy vissz­hangot keltett torinói postarablás főszerep­lőjének menekülése: a 40 éves Ivan Cellát, aki a rablás után két tettestársát is megölte, az albán fővárosban már elfogták egyszer, de a zűrzavar napjai­ban szabadon távozha­tott a tiranai börtönből. Tavaly június végén fedezték fel, hogy az egyik torinói postahi­vatal pénzszállító au­tójában kilenc posta­zsák tartalmát régi új­ságokra cserélték ki. A tettesek valamivel több mint 2 milliárd líra készpénzt és 3 mil­liárd lírát kitevő csek­keket zsákmányoltak. Lelőtték a csempészeket Három kábítószer­csempészt lőttek le orosz határőrök a tádzsik-afgán határon. Egy negyedik drog­csempészt elfogtak, hat és fél kilogramm heroint pedig lefoglal­tak. Azok a határőrjelölt kiskato- nák - mintegy hetvenen - tet­tek tegnap katonai esküt Pé­csett, a Szent István téri ha­gyományos bevonulási ünnep­ségen, akik még sorállományú határőrként teljesítenek szolgá­latot kilenc hónapon át a Pécsi Határőr-igazgatóság területén. Amikor leszerelnek, he­lyükbe már hivatásos határ­őrök kerülnek, ők már nyugdí­jazásukig vállalják az önkéntes határőrzést, vagy bizonyos ideig - ahogy a szerződésben megegyeznek elöljáróikkal. A most bevonulókkal tehát foko­zatosan búcsúzik a régi kép­zési és szolgálatteljesítési forma. A Baranya és Tolna megyei esküt tevő ifjakat teg­nap Lovász József dandártá­bornok köszöntötte. Cs. J. Az áttelepítésről 50 év múltán Barcsi és bátaszéki megemlékezés a felvidéki magyarok útjáról A felvidéki magyarság töme­geinek szülőföldjükről való 1947-es áttelepítéséről emlé­keztek meg tegnap Barcson és Bátaszéken. E két település 50 esztendeje több száz számkive­tettnek lett kijelölt új otthona. Barcson Egervári Fiilöpné - egy hajdan Zselizből kitelepí­tett - szervezte a megemléke­zést, amelyet felkarolt az ön- kormányzat és a Határokon Túli Magyarok Hivatala is. A hősi emlékműnél - mintegy kétszáz résztvevő előtt - maga a szervező idézte fel a kitelepí­tettek kálváriáját, majd a re­formátus templom falánál em­léktáblát avattak. A polgármes­terrel az élen zselizi küldöttség is részt vett a megemlékezésen. Látogatásukat ősszel viszonoz­zák a barcsiak. Bátaszékre 1947-ben Nagy- sallóból jöttek az áttelepítettek. Ezért a mostani megemléke­zéskor az önkormányzat ünnepi testületi ülésén a polgármeste­rek aláírták a két város baráti szerződését. A program során a hajdani szülőföldi gyökerekre és a ke­serves múlt évfordulójára kiállí­tások és irodalmi műsor is utalt, továbbá történészi és politikai előadások. Dr. Izsák Lajos tör­ténészprofesszor a felvidéki magyarságra 1944-49 idején kiteljesedő jogfosztottságáról, dr. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke a szlovákiai magyarok jelenlegi helyzetéről, dr. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal poli­tikai államtitkára Magyaror­szágnak a határon kívül élő magyarokkal kapcsolatos poli­tikájáról tartott előadást. D. I. Formális lesz a népszavazás? A népszavazás Magyarország NATO-csatlakozásáról gyakor­latilag „teljesen formális” lesz, mert az ország nyugati integrá­ciójának szükségességében a magyar politikai pártok és a közvélemény egyetértenek - ál­lítja a népszavazással foglal­kozó kommentárjában szomba­ton a Slovo című liberális cseh napilap. Az újság szerint a végső szót ugyan a magyar par­lament fogja kimondani, de már most leszögezhető, hogy aligha állhat elő az a helyzet, amely­ben a parlament és a lakosság véleménye ellentmondana egymásnak. Magyarország NATO-csatlakozásának támo­gatottsága a lakosság körében egyre nő, mutat rá a Slovo a Gallup-Intézet felméréseinek eredményeit ismertetve. Ezek az adatok joggal vált­hatják ki azt az elégedettséget a magyar politikai vezetők köré­ben, hogy mindent megtettek az ország csatlakozása érdekében - írja a lap. - A magyar politi­kusok tehát minden jel szerint nyugodtan hajtják álomra fejü­ket, vagy legalábbis jóval nyu- godtabban, mint ezt egy ha­sonló esetben cseh kollégáik tennék - szögezi le a Slovo arra célozva, hogy Csehországban a közvélemény alig ötven száza­léka támogatja az ország csat­lakozását a NATO-hoz. MTI Finn kényszersterilizálások Finnországban mintegy 11 ezer kényszersterilizálást hajtottak végre 1935 és 1970 között - ez derül ki abból a körkérdésből, amelyet a Helsingin Sanomat című lap tett fel egyetemi kuta­tóknak. A héten derült fény arra, hogy Svájcban, Svédországban és Dániában egészen a 70-es éve­kig törvényes lehetőség alapján, tudtukon kívül tömegesen fosz­tottak meg nemzőképességüktől súlyos elmebetegeket. A „nem­zetegészségügyi” megfontolá­sokkal indokolt sterilizálást egy 1935-ös finn törvény is lehetővé tette, s mint a helsinki kormány beismerte, a jogszabály 1970- ben történt eltörléséig mintegy 1400 ilyen műtétet hajtottak végre. A témával foglalkozó egyetemi kutatók azonban jóval nagyobb számú: több mint 11 ezer ilyen eset dokumentumaira bukkantak. Egyik szakértő sze­rint 1950 és 1970 között mint­egy 4000 abortuszt is végeztek úgy, hogy a szenvedő alany nem tudott róla. MTI Rangos cigánytárlat A Baranyai romanap kere­tében több rendezvényre is sor került szombaton Pé­csett. A Gandhi Gimnázi­umban kézművesek és folk­lór együttesek mutatkoztak be, este pedig megtartották a Roma Képviselők Bálját. A legrangosabb a Fegy­veres Erők Klubjában meg­rendezett cigány naiv festők országos kiállítása volt, mely a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium és a Magyar Művelődési Intézet együttműködése révén jött létre, azokból a munkákból, amelyek egy leendő cigány múzeum képzőművészeti osztályának anyagát képe­zik majd. Baranyában első ízben látható a csaknem száz festményből álló gyűj­temény, melynek gerincét a nemzetközi szinten is elis­mert 'Balázs János 30 ex­presszív képből álló anyaga adja. Mint Kerékgyártó István, a kiállítás szervezője el­mondta, a cigány képzőmű­vészetnek Európában két „nagyhatalma” létezik. Az egyiket a francia roma kép­zőművészek jelentik, akik a harmincas évektől kezdő­dően az avantgarde-hoz vonzódtak. A másikat a ma­gyar cigány művészek, akik a hatvanas évektcíl a naiv és figurális irányzatot képvise­lik, erőteljesen tükrözve az etnikai sajátosságokat. A ki­állítás a magas bérleti díj miatt csak hétfő estig te­kinthető meg. Cs. L. Egész napos fesztivállal ünnepeltek a mohácsi ipa­rosok tegnap a Pegazus Lovasfarmon. A gazdag program egyik csúcspontja a főzőverseny volt. fotó: tóth EXCLUSIVE CHANGE VALUTAÁRFOLYAMAI 1997. augusztus 30-ai árfolyamok vétel leiadási Német márka 106,50 109,39 Olasz líra (1000) Osztrák schilling Görög drachma (100) Horvát kuna Szlovák korona Amerikai dollár 108,20 112,99 15,13 15,59 66,60 70,69 28,10 30,99 5,10 5,69 191,00 196,99 (A fenti árfolyamok a Jókai téri váltóhelyre vonatkoznak)! Pécs, Jókai tér 2., Tünde Divatház - Tel.: 72/327-726 Pécs, Irgalmasok u. 26. - Tel.: 72/211-846 Pécs, Király u. 16. - Tel.: (72) 213-484 Tourinform Iroda, Széchenyi tér 9. Hotelprivatizáció, „munkaügyi problémával” Figyelnek a szekszárdi Aliscára Az Alisca Szálló a közelmúltban került a figyelem középpont­jába: egyik napról a másikra le­váltották az ügyvezetőt, s újat neveztek ki. A hotel éppen pri­vatizáció előtt áll. Hohmann Ferenc, az intéz­mény volt vezetője előrebocsá­totta, hogy az ügy kapcsán vél­hetően az emberi jogok biztosá­hoz fordul, illetve a hírnevének lejáratása kapcsán polgári peres eljárást kezdeményez. Az épület és az üzemeltetője, az Alisca- Sió Kft. a volt Idegenforgalmi Hivatal utódjának, a Tolna Tou­rist Kft.-nek a tulajdona, amely viszont 100 %-ban a megyei ön- kormányzaté. Az elmúlt hetek­ben a szállóval kapcsolatban két folyamat zajlott: a privatizációra való felkészülés, valamint a kft.-k „racionalizálása”. Az önkormányzat pénzügyi bizottsága megbízta a Tolna To­urist igazgatóját, hogy vizsgálja meg az Alisca-Sió Kft. helyze­tét. - Ehelyett viszont - mondta el a volt ügyvezető - elbocsátott 12 dolgozót, új ügyvezető igaz­gatót nevezett ki 5 évre, a közeli munkatársának, a kft. jogászá­nak az unokaöccsét, majd en­gem is elbocsátott. Olyan sértő jogcímen, ami miatt munkaügyi bírósághoz is fordulok. Hohmann Ferenc levelet írt az eljárásról a megyei önkormány­zat vezetőinek is, melyben sé­relmezi, hogy a valós tulajdonos miért nem felügyeli a folyama­tot. A volt igazgató azt is el­mondta, hogy idén májusban kapott fizetésemelést, ezért számára gyanús, hogy éppen a privatizációt megelőzően bocsá­tották el. A szálló magánosítá­sával nem ő foglalkozott, s nem is ő akarta azt megvenni, tudo­mása szerint éppen az igazga­tónő, illetve a jogtanácsos ame­rikai barátja. Munkája megítélé­sében akkor volt a fordulópont, mikor egy ingatlanbecslés - amely az eladási árban fontos tényező - után arra utasították, hogy vegyen értékes eszközöket a hotelbe, amit nem tett meg. Szerinte ez utólagos vagyongya­rapítás. Az ügyben a közgyűlés elnökének is levelet írt. Bach József, a megyei közgyűlés el­nöke kiemelte, hogy az ügyet a jogi bizottság soros ülésén tár­gyalják. A levéllel és a kialakult helyzettel egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott foglalkozni, egyébként nemcsak a szálló, ha­nem a Tolna Tourist Kft. priva­tizációja is foglalkoztatja a köz­gyűlést. Reiner Ilona, a kft. igazgatója úgy nyilatkozott: rendet kíván tenni a szálló körül, az intézkedéseit ez, illetve a pénzügyi bizottság határozata motiválta. Gáli Ferenc, a cég jogásza elmondta: nem adhatnak a munkáltatók tájékoztatást munkaügyi perekről a bírósági döntésig, ezért a helyzetről nem kívánnak többet mondani - ez szerintük csak munkaügyi prob­léma. Hohmann állításait ha­misnak tartja. Hazafi Zsolt t v

Next

/
Thumbnails
Contents