Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-29 / 236. szám

1997. augusztus 29., péntek Hazai Tükör Dunántúli Napló Továbbra sincs elnök Vita a jövő évi nyugdíj fedezetéről Kétszer is nekifutottak, még­sem tudtak elnököt választani tegnap a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat közgyűlésén, az alap jövő évi költségvetési tervét azonban elfogadták. A testületnek ezúttal - mint ahogyan az egy héttel korábbi alakuló közgyűlésen is - az MSZOSZ-es Vágó János, il­letve a munkaadók által java­solt Szeremi Lászlóné közül kellett volna választania, ám egyikük sem szerezte meg a szükséges többséget. A követ­kező „elnökválasztási forduló” szeptember 4-én lesz. Ha elnököt nem is sikerült választania, a Nyugdíj-biztosí­tási Alap jövő évi költségvetési tervét azért elfogadta a közgyű­lés. A tervezet 695,5 milliárd forintos járulékbevétellel szá­mol, ez csaknem 27 milliárddal kevesebb, mint a Pénzügymi­nisztérium prognózisa. Az ok: a várható bérkiáramlás eltérő megítélése. 15 milliárd forinttal többre taksálja viszont az önkormány­zat a pénzügyi tárca előrejelzé­sénél azt az összeget, amelyet a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre való áttérés miatti hiány ellen- súlyozására kell a központi költségvetésnek az alapba át­utalnia. A jövő évi 19 százalékos nyugdíjemelést, illetve az öz­vegyi nyugdíjrendszer átalakí­tásának fedezetét biztosító 2,5 százalékot figyelembe véve a nyugdíjbiztosító 744,8 milliárd, míg a PM 741,5 milliárd forin­tos kiadással számol. Minden középiskolás véleményét megkérdezik Tankönyvek fél áron? Immáron ötödik alkalommal rendezi meg a „tankönyves hetet” Budapesten a Tan­könyvesek Országos Szövet­sége. Az idei börzén - szep­tember 3. és 5. között - fél­száznál több kiadó kínálja majd 20-50 százalékos ked­vezménnyel köteteit. Mint a szövetség tegnapi tájé­koztatóján elmondták, hazánk­ban évente mintegy 2 ezer új iskolai kiadvány jelenik meg. így ha nem is lehetetlen, de ne­héz tájékozódni a piacon. Gond az eligazodás tanárnak, diáknak, szülőnek egyaránt, és az árak is rendkívül magasak. Ezért szervezik meg az isko­laév kezdetén az ország legna­gyobb vásárát, az ELTE Tanár­képző Főiskolai Karán. Csak 63 százalékuk tudta Fiatalok és Szociológusok ötszáz 17 éves fiatal általános műveltségéről és napi ügyekben való jártas­ságáról tájékozódtak a mi­nap, és közülük mindössze ki­lencen adtak helyes választ a 24 kérdés mindegyikére. A felmérést a Reader’s Digest folyóirat rendelte meg a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Pi­ackutató Intézettől. Kiderült, hogy nagy lyukak vannak az ismeretek hálóján, de a mai 17 évesek sem művelet­lenebbek és tájékozatlanabbak idősebb társaiknál. Főképpen nem a nyugati országokban élő hasonló korú fiataloknál. Ez azonban nem lehet mentség arra, hogy például a Melyik Néhány éve elmondható: több osztály számára akár 8-10-féle sorozat is rendelke­zésre áll. Ma már nem is a vá­laszték hiánya a gond, hanem inkább az, hogy a piacon lévő 12-13 ezer féle iskolai segéd­eszköz negyede silány, fele kö­zepes, és csak alig 25 százaléka felel meg a követelményeknek. A Tanosz mindenesetre fo­lyamatosan ellenőrzi 250 tagki­adójának munkáit és szóvá te­szi, ha valami rendellenességet észrevesz. A szövetség - jelentették be tegnap - most azt tervezi, hogy az idén minden középiskolás véleményét kikéri az általa használt tankönyvről. Arra lesznek kíváncsiak, hogy szét- hullanak-e a lapok, s hogy mit mond tartalmukról a diák. a honfoglalás idejét a kamatláb magyar király halt meg a mo­hácsi csatában? kérdésre csak minden ötödik megkérdezett válaszolt helyesen. A Szondások úgy vélték: a tavalyi millecentenáriumi ün­nepségek miatt „ziccer” kérdés a honfoglalás ideje, de kissé té­vedtek. Az 500 fiatalnak csak 63 százaléka tudta megmon­dani a helyes évszámot. A gim­nazisták között jobb volt az arány. (A megkérdezetteknek a fele volt középiskolás és 8 szá­zaléka nem tanult sehol.) Ami a napi praktikus kérdé­seket illeti: a fiatalok harmada tudta megmondani, hogy 2 ezer forintos banki betét 18 százalé­kos kamatláb mellett egy év múlva mennyit ér. (d. g.) A kabinet saját álláspontja megerősítését reméli a lakosságtól A kormány ügydöntő népszavazást javasol A kormány ügydöntő népszavazás kiírását javasolja a NATO-csatlakozásról, illetve a földtulajdon kérdéséről 1997. november 16-ára - ezzel a meglepő bejelentéssel kezdődött tegnap a kabinet ülését követő sajtótájékoztató. A döntés in­dokait Kuncze Gábor belügyminiszter társaságában maga Horn Gyula miniszterelnök ismertette. A kormányfő elmondta, a kormány a politikai élet bé­kéje és az állampolgárok tisz­tánlátása érdekében vállalja fel, hogy a két fontos kérdés összekapcsolásával ügydöntő legyen a népszavazás, ame­lyen saját álláspontja megerő­sítését reméli a lakosságtól. A referendumon két szava­zólapot kap mindenki - tudtuk meg. Az elsőn szereplő kér­dés: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO- hoz csatlakozva biztosítsa az ország védelmét?" A második szavazólapon két kérdésre kell majd válaszolni. Az egyik így szól: „Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más bel­földi gazdálkodó szervezet megkülönböztetés nélkül ter­mőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat?" A má­sik így hangzik: „Egyetért-e azzal, hogy külföldi természe­tes és jogi személy ne szerez­hessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásá­ról népszavazás nem dönt? ” A kormányfő szerint a föld­törvény módosításáról történő parlamenti zárószavazással mindenképpen meg kell várni a népszavazás eredményét. Egy kérdésre válaszolva Horn Gyula közölte: nem lát sok esélyt arra, hogy az ellen­zék most folyó aláírásgyűjté­sének nyomán később még egy referendumot kiírjanak,, hiszen két éven belül ugyanar­ról a kérdésről nem lehet újabb népszavazást tartani. A miniszterelnök azt is be­jelentette, hogy a kabinet dön­tésének értelmében január el­sejétől a három hektárnál ke­vesebb földdel rendelkező kis­tulajdonosoknak nem kell adót fizetniük a terület bérbe adá­sából származó jövedelmük után. A változás mintegy két­millió gazdát érint majd ked­vezően. Nem változik a jövő évi adótábla, de összességében az adóterhek csökkennek - jelen­tette be Kiss Elemér közigaz­gatási államtitkár, néhány pél­dát is említve a kormány által most elfogadott korrekciók­ból. Eszerint 3600-ról 4000 forintra nő havonta a munka­bérek utáni adójóváírás mér­téke és a nyugdíjjárulék 25 százalékát is leírhatjuk majd az adónkból. 50 százalékos adókedvezmény jár a ma­gánnyugdíjpénztárakba befi­zetett összegek után. Adómentes bevételnek számít majd az az összeg, amit legalább 15 évi birtoklás után a tulajdonos az eladott ingat­lanáért kap, s a jövőben a hát­rányos térségekbe beruházók is további jelentős kedvez­ményre számíthatnak. * Az ellenzéki pártok szinte azonnal reagáltak a miniszter- elnöki bejelentésre. - A kor­mány előremenekült, kifogta a szelet a népszavazási kezde­ményezés vitorlájából - mondta Szabó Iván, az MDNP elnöke. A Magyar Demokrata Fó­rum üdvözli a kormány dönté­sét. Bába Iván, az MDF Or­szágos Választmányának el­nöke szerint a kormány meg­hátrált, s elfogadta a Fidesz és az MDF javaslatát. A Független Kisgazdapárt jövő heti többnapos tanácsko­zásán alakítja ki végleges ál­láspontját arról, hogy a kor­mány ügydöntő népszavazást javasol a NATO-hoz való csatlakozás kérdésében - je­lentette ki Horváth Béla, az FKGP elnöki kabinetjének ve­zetője. A földtulajdonra vo­natkozó szavazólapon sze­replő kérdésekkel kapcsolat­ban pedig úgy vélte: az ördög a részletekben van, s a kérdé­sek megfogalmazása várha­tóan még nagy vitákat fog ka­varni. A Fidesz szerint a javaslat azt bizonyítja: létezhet normá­lis párbeszéd az ellenzék és a kormány között. Takács Mariann Sokszor titok marad, ami történt A férjet is védi a házasságon belüli nemi erőszakot tiltó jogszabály Szeptember 15-én lép hatályba az az új jogszabály, amely a házasságon belüli nemi erőszak bűntettével foglalkozik. Ez idáig ismeretlen fogalom volt a magyar büntetőjogban, amely eddig csak a kényszerítést ítélte el. A törvény elfoga­dását a környező országok példája is indokolta. Dr. Soós Lászlót, az Igazság­ügy Minisztérium büntetőjogi kodifikációs főosztályának munkatársát a törvény lénye­ges kitételeiről kérdeztük.- Miért nem ismerte eddig a honi jogrend a házasságon be­lüli nemi erőszak fogalmát?- Mert a magyar hagyomá­nyok szerint nemi erőszakot kizárólag tisztességes nőn le­hetett elkövetni, házasságon kívül. A magyar jogrendszer csak a kényszerítést ítélte el házasságon belül. Nyugat-Eu- rópában, de a legtöbb kör­nyező országban is bűntett­ként kezelik a házasságon be­lüli nemi erőszakot, így termé­szetes volt, hogy engedve a hazai nőmozgalmaknak és a nemzetközi gyakorlatnak, a Btk. megújításakor erről is született külön jogszabály.- Csak nő ellen lehet nemi erőszakot elkövetni, vagy a férjeket is védi a törvény?- A jogszabály mindkét nemre tekintettel van, hiszen nem határozza meg a sértett nemét, hanem általánosságban szól az erőszakról. Tény, hogy a nők ellen elkövetett erőszak gyakoribb, de nem lehet ki­zárni azt sem, hogy valahol a feleség a követelőzőbb.-Mennyire gyakori a há­zastárssal szembeni erőszak?-Pontos adatok nincsenek. A világon szinte mindenütt magánindítványhoz kötik a nemi erőszakos bűneseteket. Ez azt jelenti: az áldozat dönti el, kíván-e peres úton igazsá­got magának. E bűnügyek gyakran „felderítetlenek” ma­radnak, mert a sértettek nem kívánják kitenni magukat a szégyennek, s inkább hallgat­nak. Ez egy házaspár esetében fokozottan igaz.- Mi számít erőszaknak egy ilyen köteléken belül?- A jogszabály az életet vagy testi épséget veszélyez­tető, fenyegető módon történő „közeledést” tekinti annak.- Milyen büntetésre számít­hat az, aki ilyet tesz?- Akiről ez bebizonyoso­dik, azt a törvény 2-8 évig ter­jedő börtönnel sújtja. (szalóky) Hírcstorna A Krónika és Torgyán. Hor­váth Béla, az FKGP elnöki ka­binetjének vezetője közölte: megítélésük szerint a Magyar Rádió Rt. Déli Krónika című műsorának múlt szombati adá­sában a rádiózásról és a televí­ziózásról szóló törvény több előírását is durván megsértet­ték, amikor Torgyán József kí­nai látogatásáról számoltak be. A Független Kisgazdapárt emi­att a Magyar Rádió Rt. elnöké­nek, Hajdú Istvánnak küldött levelében helyreigazítást kér. Megyei tanácskozás. A terü­letfejlesztés lehetőségeiről és legfontosabb kérdéseiről ta­nácskoztak csütörtökön Bala- tonföldváron a dunántúli me­gyék közgyűléseinek elnökei, akik egyben a megyei terület- fejlesztési tanácsok vezetői is. A tanácskozás résztvevői kije­lentették: szeretnék elérni, hogy a kormány a jelenleginél több pénzt csoportosítson át a terü­letfejlesztési programokhoz, s a szétosztásnál kapjanak na­gyobb szerepet a régiók. Tiltakozik a Munkáspárt. A Munkáspárt azt követeli, hogy a hatóságok szüntessék meg a kaposvári szeméttelepen fellelt lőszerek megtalálói, illetve Hász Mihály, a városi önkor­mányzat munkáspárti képvise­lője ellen indított eljárást. A párt elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar hatóságok azok ellen kezdeményeztek eljárást, akiknek az eset nyilvánosságra kerülése köszönhető. Búcsú Tóth Páltól. A család­tagok, országgyűlési és önkor­mányzati képviselőtársai, a miskolci egyetem oktatói, a magyar politikai, szellemi és tudományos élet kiválóságai, barátok és tisztelők kísérték a miskolci Városi köztemetőben utolsó útjára csütörtökön dél­után az 55 éves korában, egy közlekedési baleset következ­tében elhunyt Tóth Pál ország- gyűlési képviselőt. Gyorshajtás. Tegnap nagy­szabású sebesség-ellenőrző ak­ciót hajtott végre a rendőrség az M3-as autópályán és autóúton, valamint a 3-as számú főúton. Lapzártánkig 508 esetben mintegy félmillió forint bírsá­got szabtak ki a szabálysér­tőkre. Borkommandó. Megbízható információk alapján szállt ki a Bács-Kiskun Megyei Rendőr­főkapitányság és a vám- és pénzügyőrséggel közös akció- csoportja egy bócsai lakatlan tanyára. A borkommandóként ismert akciócsoport a helyszí­nen négy földbe ásott tartály­ban 1500 hektoliter cukorcefrét talált és foglalt le. Óriásbébi Komáromban A napokban óriásbébi látott napvilágot a komáromi Selye János Kórházban. Amikor Bene Alexandra Júliát megmérték, a jelen­lévők alig hittek a szemüknek, a mérleg 5 kiló 65 dekát mutatott. Alexandra Júlia és édesanyja A szülést Balogh S. Csaba, a kórház szü­lészeti és nőgyógyá­szati osztályának ve­zető főorvosa vezette le. - A mama 11 év­vel korábban már szült - mondta -, s Alexandra Júlia a második gyermek. A terhesség ideje alatt már láttuk, hogy nagy lesz a baba, ezért fel tudtunk készülni. A császármetszés mel­lett döntöttünk. A „kicsi” egészséges.- Látott már ek­kora újszülöttet?- A pécsi klinikáról pontosan 25 esztendeje érkeztem ebbe a kisvárosba. Sem ott, sem itt nem segítettem még ilyen nagy csecsemőt világra. Amióta Komáromban dolgozom, 20 ezer baba született itt. Egyetlen nagyobb, 5300 grammos bébi­vel volt dolgunk. A kórházban a néhány napos baba békésen szunyókál. Édes­anyja, Julianna csöndesen mondja: - Éppen most evett. Jó baba, szinte soha nem sír.- Mit szólt a család az öröm­hírhez?-Mindenki boldog volt, de nehezen hittek a fülüknek. Az édesapa, Bene János sem leplezi örömét:-Nagyon várjuk már haza őket, hogy dédelgethessük Ale­xandrát. Kovács László Boszniai felügyelők. Komoly elismerés érte a magyar választási szakembereket: el­lenőrként százan részt vehetnek a szeptember 13-14-i bosznia-hercegovinai helyhatósági választásokon. A misszió tagjai tegnap Budapesten megkezdték a felkészülést a felelősség- teljes feladatban való tevékeny részvételre. fotó: ff.b/diósi imre i 1

Next

/
Thumbnails
Contents