Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-25 / 232. szám

1997. augusztus 25., hétfő Háttér - Riport Dhnántúli Napló 7 Iskolák újra vándorúton Ha nem is mindenki megelégedésére, de nyár elején döntés szü­letett egyes pécsi oktatási intézmények átszervezéséről. Most, a tanévkezdet előtt azonban újra felbolydultak a kedélyek. Ezúttal a Katolikus Általános Iskola és Gimnázium elhelye­zése körül alakult ki feszült helyzet. Június 26-án a pécsi közgyűlés az Ágoston téri és az Egyetem utcai iskolákat jog­utódlással megszüntette. A két intézmény a Felsővámház utcai iskola telephelye lett. A határo­zatnak e részében szerepel az is: „Az Egyetem utca 2. szám alatt nyetjen elhelyezést az 1997/98-as tanévben a Katoli­kus Általános Iskola és Gimná­zium az Egyházmegyei Hiva­tallal történt írásos megegyezés szerint.” A katolikus iskola azonban az Egyetem utcai helyet soha­sem fogadta el, írásos meg­egyezés pedig nem létezett. Tavaszvégi sietség A katolikus iskola elhelye­zése ügyében június elején ro­hamszerűen felállt egy ad hoc- bizottság, melynek az volt a célja, hogy javaslatokat dol­gozzon ki a Papnövelde utcai iskola sorsára. Az önkormányzat kulturális, oktatási és sportirodájának ve­zetője, Spolár János elmondta:- Ebben az ad hoc-bizott- ságban ott voltak az érintett önkormányzati iskolák vezetői. Ot-hat alternatív megoldást dolgoztunk ki, amelyek közül a legjobbnak az bizonyult, hogy a Batthyányi utcai laktanyába költözik az 506-os szakmunkás- képző és a Pollack szakközépis­kola. Az 506-os Építők utcai épülete felszabadul, ez tökélete­sen megfelel a Papnövelde ut­cai gyerekeknek. Mindezt a 97-98-as tanév­ben kell megvalósítani.-Már a legelső ad hoc-bi- zottsági ülésen elhangzott a polgármester úr szájából, hogy a püspök úrral beszélve megál­lapodtak abban, hogy addig is az önkormányzat teljesíteni fogja az 5-7 tanteremre vonat­kozó igényüket. Egy kis nyelvtan A június 26-ai közgyűlés előtt a katolikus iskola igazgatónője, Vzsalyné dr. Pécsi Rita tárgyalt Troska Gyula kulturális bizott­sági elnökkel, és 10-15 tante­remről szóló igényt fogalma­zott meg. Az igazgatónő azt kérte, hogy a közgyűlés előtt olvassák fel levelüket, melyben kifejtik, nem tudják elfogadni az Egyetem utcai megoldást. A közgyűlés június 26-án olyan előterjesztés alapján sza­vazott, melyben ezzel szemben az szerepelt, hogy az Egyház- megyei Hivatallal történt írásos megegyezés alapján ősztől odamegy a katolikus iskola né­hány osztálya. Július 8-án minderről levelet küld a pol­gármester a Hivatalnak. Közli, hogy az Egyetem utcában biz­tosítanak tantermeket, a Hiva­tallal „történő írásos megegye­zés szerint”. Amikor Spolár Já­nost arról kérdezem, hogyan lehetséges az, hogy június 26- án egy iratot létezőnek tüntet fel egy előterjesztés, 12 nappal később pedig kiderül, hogy majd csak később készül el, azt válaszolja, hogy talán gépelési hiba okozta a félreértést. De egyébként, mondja, addigra szóbeli megállapodás már volt a polgármester és a püspök úr között, mely szintúgy kötelez. Július 10-én a megyés püs­pök, Mayer Mihály levelet írt a polgármesternek, melyben le­írja, hogy legalább 15 tante­remre van szükségük, mégpe­dig a tulajdonukat képező Pap­növelde utcai épület egy levá­lasztható szárnyában. Á kise­gítő iskola osztályai pedig a nekik felajánlott Egyetem utcai osztályokba járhatnának. Július 16-án újabb levélben a püspök úr megerősíti az előbbieket, sürgős és alkalmas megoldást kérve. Július 23-án dr. Újvári Jenő alpolgármester válaszleve­lében az Egyetem utcai, 5-7 tantermes megoldást említi, egy éves türelmi időt kér a Papnö­velde utcába való költözésre. A levélben kitér a már 1995-ben visszaadott épületrészre, me­lyet családiasán „Bagolyvár­nak” neveznek. A Bagolyvár tényleg jó lenne néhány osztálynak, de át kel­lene építeni és felújítani. Ehhez azonban híreink szerint egy­előre a Műemlékfelügyeleti Igazgatóság még nem járult hozzá. Uzsalyné dr. Pécsi Ritával bejáljuk a jelenlegi, Hunyadi úti épületet. Tágasnak hat, de mert eredetileg intemátus volt, jószerivel nincs is nagyobb te­rem benne, bár néhány falat le­döntöttek időközben.- Jelenleg 360 diákunk van - mondta el. - Három párhuza­mos alsós osztály, egy új gim­náziumi osztály is van. Már ed­dig is helyhiánnyal küszköd­tünk, technikaórákra a József utcai Kolping-házba jártak át a gyerekeink, tornatermünk nincs. Most 7 osztálynak kel­lene tanterem, és még szaktan- termekre, laborokra is szüksé­günk van. Az igazgatónő elmondta, ne higgyem, hogy az utolsó pilla­natban szóltak. Már tavaly nyá­ron felkeresték az önkormány­zatot, ahol megnyugtatták őket, hogy elkészül az egész várost érintő közoktatásfejlesztési koncepció, várjanak még egy évet. Idén februárban újra ér­deklődtek, a mostani egyeztető tárgyalások előtt pedig utoljára nyár elején. Helyszíni szemle A Hunyadi úti épületben va­lóban nem rózsás a helyzet. Át­alakított szükséglakásokban, vizes falú udvari zugokban, sö­tét szobákban is folyik tanítás. Van olyan szoba, ahová 3 pad fér be összesen. A sietséget az is magyarázza, hogy az iskola nemrég 30 mil­lió forint értékű iskolaberende­zést nyert egy németországi egyházi pályázaton, de ha ezt nem használják fel értelmesen, nem kapják meg az összeget. Eddig számítógépeket, torna­termi berendezéseket vásárol­tak, a baj csak az, hogy ezeket el is kellene helyezni valahová. Érthető, ha egy ilyen lehető­ségtől egy iskolaigazgató nem akarja megfosztani diákjait. Dr. Páva Zsolt pécsi polgár­mester elmondta, nem akadá­lyozzák az ingatlanok vissza­adását, használatba vételét. A Hunyadi út 8. is visszakerült, s tudomása szerint be is indultak a különböző programok.- Számomra meglepő volt, amikor tavasszal kiderült, hogy az iskolának 5-7 teremre van szüksége. Én akkor ígéretet tet­tem a püspök úrnak, hogy a problémát segítünk megoldani. Szóbeli megállapodást kötöt­tünk, mely úgy hangzott, hogy 6-7 tantermet biztosítunk a számukra a belvárosban. Nincs nyugalom A polgármester azt is hozzá­tette: nem akarja, hogy a Pap­növelde utcai, amúgy is nehéz sorsú gyerekeket tovább dobál­ják ide-oda. A Papnövelde utca és az Egyetem utca helyett a Fürdő utcai horvát kollégiumot ajánlották fel, de a helyzet itt is bonyolult. Az épületet az Izrae­lita Hitközség kéri vissza, s hi­vatalosan át is adják nekik, a kollégiumot így mindenképpen máshol kellene elhelyezni. Igaz, hogy diákotthoni kapaci­tása legalább van a városnak, írásunk készültekor még foly­tak az egyeztetések, a helyzet naponta változott. A katolikus iskola képviselői bejárták az épületet, az igazgatónő szerint tanulásra alkalmas. Azt sem tar­taná rossz ötletnek, ha a kise­gítő iskolai osztályok járnának le ide, hogy ők végre bejuthas­sanak a sajátjukba. Az önkormányzat egyébként az egyházi ingatlanok vissza­adásával összefüggő oktatási intézmények költöztetésére 3 ütemben 100-100 millió forin­tot kapott. Úgy látszik, semmi­lyen pénz nem elég, ha egy olyan horderejű kérdésben, mint az iskolák átszervezése, lépten-nyomon kiderül: az elő­készítés nem volt eléggé körül­tekintő. Hodnik Ildikó Gy. A Papnövelde utcai iskolásokat nem szívesen költöztetné el a polgármester fotó: Tóth Gárdonyi Tamás jegyzete A tanár úr korszerűtlen? Kitüntetést kapott a tanár úr, meghívták hát a klubba egy beszélgetésre, afféle nyilvá­nos interjúra. Kérdezi az al­kalmi riporter, kikre emléke­zik különösen szívesen, akik kezdetben igazgatták a pá­lyán. Három név: kollégák. Köztük egy, aki politikus lett úgy húsz évvel ezelőtt. A né­zőtér ismeri a nevek viselőit, s nem zsong egyiknél jobban, mint a másiknál. De a szünet­ben odasodródik a tanár úr mellé egy ismerős. „ Te, miért kell neked nyilvánosan felma­gasztalni egy ilyen régi bolse- vikot... ?” A tanár úr elkezdi magya­rázni, hogy úgy gondolja, vannak olyan emberi értékek, amelyek nem kötődnek egy- egy politikai rendszerhez. Mondaná, hogy a fiatal kollé­gának szóló segítség, a jó tel­jesítmény nyugtázása egy-két elismerő szóval, a személyes példa a pontosságban, a kor­rektségben és a célszerű munkaszervezésben nem olyan emberi tulajdonság, amit elsodorna egy rendszer- változás. Mondaná, de az is­merős így folytatja: „... hi­szen úgy sincs belőle semmi hasznod". A tanár úr elnémul. Mert sohasem tudott mit kezdeni azzal a magatartással, amely minden tárgyi ismeretben, emberi kapcsolatban és tevé­kenységben csak az anyagi jellegű megtérülés lehetősé­gét látja. Amely úgy választ szakmát, barátot, úgy végez munkát vagy tesz szívességet, hogy a materiális hasznot nézi, nem lévén ismerete pél­dául az érzelmi haszonról. A tanár úr nem elvarázsolt széplélek - matematikus egyébként -, de tud gyönyör­ködni egy abszolút haszonta­lan gótikus épületdísz ívében és abban a verssorban, hogy „a kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő”. S bár néha mintha régimódi lenne, úgy emlékszik, vannak még ilyen kategóriák: becsület, tisztelet, adott szó, barátság. Ebben az elüzletiesedett világban is, amelyben egyesek - „korsze­rűen” - úgy írnak alá szerző­dést, hogy tudják: sohasem tartják majd meg. Á tanár úrnak viszont úgy rémlik: egy még korszerűbb világban - amely felé igyek­szünk - szóban is lehet milliós üzleteket kötni. Mert ott tud­ják, hogy a „becsület”, „pon­tosság”, „adott szó” érvény­ben lévő, hasznos fogalmak. A tarvágás máshol is tarolt SIKONDA Már több, mint egy éve tör­tént meg a népszerű üdülő­helyen az ominózus tarvá­gás, a helyi lakosok mind a mai napig nem tudtak fö­lötte napirendre térni. Sokan úgy érzik, egy üdülőfa­luról való eszményképüket is letarolták a lelkűkben. Rajnai Rudolf mindig is harcos sikondai lokálpatrióta volt, ám úgy tűnik, épp mos­tanra fogyott el a türelme a szélmalomharcban. Amikor felkeresem, így nyilatkozik:- Kész, befejeztem. Én mostantól már csak egyszerű polgár vagyok, nem bánom, ha a földdel teszik is egyen­lővé Sikondát! Nagy Kálmán, szintén „ős- sikondai”, még ma is kesereg:- Ha ezt az erdőt harminc éve ki kellett volna vágni, mért nem vágták ki akkor, időben - és csak azokat a fá­kat, amik tényleg elkorhad­tak! Meg kell nézni a tönkö­ket, kérem. Van, amelyik be­lül üres, mert tényleg beteg volt a fa, de rengeteg olyan van, aminek semmi baja nem volt!- És tudja, mit mondok: a kivágás után néhány nappal várok a sásdi vasútállomá­son, hát feltűnt, hogy több vagon fa áll ott, azokat ren­dezgetik. Nem restelltem a fáradtságot, megkérdeztem, miféle faanyag az? Hát bi­zony hogy a mi fánk volt az, Sásdon osztályozták, és a nagy részét eladták, még olyat is hallottam, hogy kül­földre. Akkor olyan nagyon beteg fák nem lehettek, ugye? Az erdészet még a nyár ele­jén tájékoztatott arról, hogy megkezdődött a terület újbóli fásítása.- Két sor fa - kommentál­ják a helyiek -, talán a maga unokája lát majd erdőt belőle. M. K. Törvényt tanuló társasházak Várhatóan szeptemberben kerül a parlamenti honatyák elé, és gyorsan meg is születik az az új jogszabály, amely a jövőben a társasházak belső életét az eddigiektől eltérő módon szabá­lyozza. Újdonságként jelenik meg a jogszabályban a kéthar­mados többség és a jelzálog fogalma. A már több egyeztető fóru­mot megjárt előterjesztés az elmúlt években tömeges mére­teket öltő lakásprivatizáció eredményeként kialakuló új helyzetre, az év eleje óta jelen­tősen megváltozott körülmé­nyekre, illetve a társasházi szin­ten kialakult új igényekre tekin­tettel tesz javaslatot törvényi szintű szabályozásra. Bevezetése azt jelenti, hogy a jövőben a legmagasabb szintű jogszabály határozza meg a tár­sasházak alapításának és mű­ködésének rendjét, szervezetét. Ennek kapcsán újdonságként jelenik meg a kétharmados többség fogalma, amely a ko­rábban csak egyhangú döntés­sel hozható rendelkezések meghozatalánál kap ezután je­lentőséget. A társasházi közösség pél­dául kétharmados szótöbbség­gel dönthet a közös tulajdonból külön tulajdonú ingatlanként kialakítható lakás vagy egyéb helyiség elidegenítéséről. A ké­szülőjogszabály módot ad arra is, hogy a közgyűlés határozata alapján a bíróság bármely tu­lajdonostárs kérésére megszün­tesse a közös tulajdont. Az új jogszabály abszolút újdonsága, hogy a legalább fél­éves közösköltség-hátralékkal rendelkező tulajdonostárs kü­lön tulajdonában lévő ingat­lanra közgyűlési határozat alap­ján a társasház javára jelzálogot vezethetnek be. A törvény várhatóan egyér­telműen szabályozza majd a társasházi közösségek koráb­ban gyakran nem zökkenőmen­tes életét. A jogszabály ugyan­akkor érdekes kihatással lehet majd a hazai ingatlanpiacra is. Egyrészről - a kétharmados egyetértés bevezetésével - sok korábban egy-egy lakó által megtorpedózott ügylet jöhet létre. Másrészt viszont a jelzá­log újdonsága némileg fékezi majd a lakáseladásokat. Kaszás E. -Fotó: Tóth L.

Next

/
Thumbnails
Contents