Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-21 / 228. szám
6 PUnántúli Napló Hitélet 1997. augusztus 21., csütörtök 50 éve telepítették át a felvidéki magyarok jelentős részét Baranyába. Tegnap, István király ünnepén megemlékező istentiszteleten vettek részt az áttelepítettek és utódaik a kertvárosi református templomban. Dr. Peres Imre komáromi teológiai dékán hirdetett igét és dr. Po- lányi Imre történészprofesszor tartott előadást. fotó: müller andrea A világegyház központjában Emlékeztető Bertalan-napi búcsú. Augusztus 24-én, vasárnap Bertalan apostol ünnepén lesz a Bertalan kápolna búcsúja. Ünnepi szentmisét mond délelőtt 11 órakor Morvay Imre püspöki hely- nök, prépost kanonok. Gyémántmise. Augusztus 20-án a Bártfa utcai templomban gyémánt miséjét mutatta be Pohly János pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából. A kanonok urat dr. Rajczi Péter, az egyházközség tiszteletbeli elnöke köszöntötte. Augusztus 25-30-án erdélyi református lelkipásztorokkal egyházmegyei találkozó lesz Pécsett. A 27-én 10 órakor tartandó tanácskozás a Szabadság utcai gyülekezeti házban nyilvános lesz. Zászlót szentelnek, mil- lecentenáriumi emlékfát ültetnek, tornatermet avatnak vasárnap Hetvehelyen. A program 9 órakor kezdődik. Fél 11-kor püspöki nagymise, az új tornatermet 12 órakor áldja meg Mayer Mihály megyés püspök. Délután 4 órától kulturális program. Apor-szobor Gyulán. Bocskay Vince szovátai szobrászművész nyerte az egykori gyulai plébános, az 1945-ben Győrött püspökként mártírhalált halt s az idén ősszel Rómában boldoggá avatandó Apor Vilmos egész alakos szobrának elkészítésére kiírt meghívásos pályázatot. Az Apor-szobrot valószínűleg a gyulai belvárosi plébánia- templom nyugati oldalán lévő kis Harruckern téren helyezik el. Fölszentelését - Mindszenty József hercegprímás gyulai látogatásának 50. évfordulója emlékére - 1998. nagypéntekjére tervezik. Újra jár a toronyóra. Félévszázados szünet után ismét mutatja az időt a toronyóra Székesfehérvár patinás műemléktemplomán, az 1745-50-ben épült Ne- pomuki Szent János (cisztercita) templomon. A város lokálpatrióta órásmestere, Kovács Jenő a II. világháborúban teljesen tönkrement szerkezetet rádióirányítású órára cserélte ki, a számlapot pedig a korabeli fotók alapján rekonstruálta mintegy két hónapi munkával, térítés- mentesen. Róma, Via Giulia 1. Az előkelő Palazzo Falconieri - mely a Magyar Akadémiának is helyet ad - II. emeletén működik a Pápai Magyar Intézet. Pontosan egy évvel ezelőtt nevezték ki rektornak dr. Veres Andrást, aki egyebek mellett Apor Vilmos győri püspök boldoggá avatási eljárásának posztulátora is.-Mikor 1887-ben a Vatikán megnyitotta addig titkos levéltárát, majd’ minden európai ország létrehozott egy-egy intézetet Rómában, hogy egyházi és világi tudósok, kutatók jöhessenek ide hosszabb időre tudo- mányos-egyháztörténeti munkát folytatni. Magyarországon ezt legfőképpen Fraknói Vilmos nagyváradi kanonok szorgalmazta. A Magyar Akadémián belül - ahová elsősorban képzőművészek, nyelvtanárok, az antik kor kutatói kaptak ösztöndíjat - létre is jött a papi intézet, ahol teológiai posztgraduális képzés folyt, ez 1927-től indult meg. Az itt végzett munka eredményeképp a Vatikán, nevezetesen XII. Pius pápa végül 1940-ben hivatalosan is megalapította a Pápai Magyar Intézetet. Első rektora 1929- 1947-ig Lutter Ferenc volt. Az 50-es években a magyar állam, akár csak a bécsit, a római akadémiát is el akarta adni, és éppen a Pápai Intézet mentette meg az egészet, mert a Vatikánnal mindezek ellenére sem mertek ujjat húzni.- Ez hát a történelem. Ma miképp működnek, változtak-e a feladatok?-Alapvetően nem, hiszen a mai napig is az egyházmegyés papok továbbképzése a fő cél. Évente 8-9 pap érkezik Rómába, hogy 2 tanév alatt - ugyanis ennyi egy ciklus, amivel egy újabb tudományos grá- dus megszerezhető - a pápai egyetemeken tanuljanak. A Via Giulián, Róma belvárosában lévő palota egyben kollégiumként is működik, ahol papi közösségben élünk együtt, meghatározott napirend szerint. Reggel szentmise, rendszeresen tartunk lelkigyakorlatokat.- Önnek, mint rektornak mi a feladata?- Részt veszek az itt tartózkodó papok lelki nevelésében, irányítom a tanulmányi rendet és intézem az ügyes-bajos dolgokat. Természetesen fogadom az otthonról érkező egyházi személyiségeket, továbbá bizonyos mértékben ápolom a Szentszék és a Püspöki Kar közötti kapcsolatot. Például jelen voltam a Vatikán és hazánk közti szerződés aláírásakor is.- Hadd kérdezzem meg, más-e Rómában papnak lenni, mint bárhol másutt a világon, mondjuk, épp Magyarországon?- Tán nem nagyképűség azt felelnem, hogy igen. Itt valóban szinte naponta meg lehet tapasztalni a világegyház nagyszerűségét, ami otthon a legjobb szándék ellenére is lehetetlen. Végül is minden itt koncentrálódik Rómában, és az egyházi életet egy rendkívül pezsgő, szellemileg élénk világ jellemzi. Fontos lenne, hogy azt a papságból minél többen megtapasztalhassák hosszabb-rövidebb időre.- Ön Apor Vilmos boldoggá avatásának ügyét intézi. Tavaly elmaradt a szertartás. Mi a helyzet jelenleg?- Jó hírem van, hiszen július 7-én felolvastatott a dekrétum, tehát semmi akadálya nincs, hogy november 9-én a Szent Péter Bazilikában II. János Pál - két másik boldoggá-avatan- dóval együtt - felavassa a néhai győri püspököt. Ebből az alkalomból nemzeti zarándoklatot szervezünk Rómába. M. K. Búcsúk - zarándoklatok Az idei havihegyi búcsút a 300 éves jubileum alkalmával négynapos programmal ünnepeltük. Mindig jeles esemény a búcsút indító püspöki szentmise, az éjszakai virrasztás és éjféli szentmise, a vasárnapi magyar-német- horvát szentmisék sorozata, a sátrak körül mozgó színes sokaság, akik közül legtöbben a kápolnába is betérnek imádkozni, vagy szentmisén, litánián részt venni. Mégis úgy érzem, hogy az idei Havi-búcsú legjelesebb eseménye az Ágoston térről indult gyalogos zarándoklat volt, amely felelevenítése az évszázadokon át a „naposnapján” (aug. 5.) történő gyalogos zarándoklatoknak azzal a különbséggel, hogy régen Kökényből, Pogányból, Pécsudvard- ról stb. indultak ezek a gyalogos processziók kereszttel, zászlókkal, szinte az egész falu részvételével. Itt az Ágoston téren találkozva, már jelentős tömeggé szaporodva indultak a meredek Felső-havi utcán a hegyre, batyukkal a hátukon, kövekkel a kezükben, emlékezve a 300 év előtti elődeinkre, akik kezükben hordták a téglákat, melyből ez az „ékszerdoboz", a mai templom épült. De miért is kelt útra egy-egy falu vagy város közössége, hogy a szent helyre induljon? Nemcsak a Havi-hegyre, hanem Máriagyűdre, Andocsra, vagy akár Máriacellbe? Egyrészt hitvallásból. Az otthon vagy a templom falai közé szorult ima és ének az utcákon és utakon zengett, hirdetve a világnak Istenhez való tartozásunkat, belévetett hitünket. Papi életem legszebb emlékei közé tartozik az Alsószentmár- tonban töltött hat évem (1962-68). Ezek az évek a hitvallás szempontjából nehéz évek voltak. Az én jó horvát híveimmel minden év pünkösdjén kora reggel indultunk Máriagyűdre (10 km). Férfiak, asszonyok, gyerekek, zászlókkal, kereszttel, a vegyesen horvátul, magyarul énekelt Mária-énekekkel. Alig maradt otthon valaki, csak egy-egy „házőrző”. Siklóson végig zengett az ének, az ima. Az emberek meghatottan álltak a járdán, tárták ki ablakukat, s talán szívüket is. A búcsújárók nemcsak élelembatyut visznek magukkal, hanem szívük-lelkük batyuját is. Megtömve gonddal, bánattal, szenvedéssel, gyásszal, a jövő iránti szorongással... netán bűnökkel. A Szűzanya oltára előtt ürítik ki ezt a batyut és megtöltik a szent helyen kapott kegyelemmel, áldással, és mint legdrágább kincsüket, az igazi „búcsúfiát” viszik haza maguknak, az otthon maradottaknak, új lelki erőt nyerve az élet küzdelmeihez. Ezért volt szívet-lelket melengető az idei Havi-búcsú „minizarándoklata ”. Bizonyította a résztvevők nagy hite, kicsorduló könnye. Báthory László apátplébános Katolikus Ifjúsági Világtalálkozó Párizsban Több százezer fiatal Lustiger bíborosnak, Párizs érsekének miséjével kedd este megnyílt a Katolikus Fiatalok Világtalálkozója Párizsban. Az Eiffel-torony lábainál elterülő hatalmas Mars-mezőn legalább 200 ezer, a világ minden tájáról érkezett ifjú zarándok vett részt a rendezvényen. A fiatalok boldogságra vágynak. Tetteikkel és nagylelkűségükkel arra figyelmeztetik a felnőtt társadalmat, hogy az életet nem jelentheti pusztán a gazdagság, a jólét hajszolása - jelentette ki II. János Pál pápa a francia lapoknak adott inteijújában. A Szentatya, aki a hét második felét Párizsban az Ifjúsági Világnapok rendezvényein tölti, hozzátette: azt várom a fiataloktól, hogy valamennyiünk érdekében egy sokkal vendégszeretőbb világ megteremtéséért mozgósítsák értelmüket, nagylelkűségüket, energiáikat. A várakozásokat meghaladóan immár legalább 160 országból vannak jelen fiatalok a rendezvényeken. A legtöbben Lengyelországból, Németországból, az Egyesült Államokból és Kanadából utaztak az egyhetes párizsi ünnepségsorozatra, ahol a jelentős, ezer főt meghaladó létszámú küldöttségek között tartják számon a magyarokat is. II. János Pál pápát csütörtök délután várják a francia fővárosba, ahol három napot tölt. A 77 éves katolikus egyházfő több misét is celebrál. A legnagyobb részvételre - várhatóan 600 ezer főre - a Longchamp-ban vasárnap délelőtt tartandó misén lehet számítani, ahol már előző este is közvetlen személyes találkozója lesz az ifjúsági napok résztvevőivel. A Rottenburg-Stuttgart-i püspök Máriakéménden Németek búcsúja Kisboldogasszonykor, Mária születésnapján évtizedek óta Máriakéméndre zarándokolnak a pécsi egyházmegye németjei. Az idén szeptember 7-én vasárnap Rottenburg-Stuttgart püspöke, Walter Kasper és Mayer Mihály pécsi megyés püspök együtt mutatja be a szentmisét. A Rottenburg-Suttgart-i egyházmegyéből származik Eszak-Baranya és Dél-Tolna (Aparhant, Bátaszék, Kakasd, Mágocs) német ajkú lakossága, és ebben az egyházmegyében talált új otthont a II. világháború után kitelepített észak-baranyai, tolnai németek nagy része. Az utóbbi években megélénkült a kapcsolat a két egyházmegye között. A rottenburgiak jelentős anyagiakkal támogatták például a hőgyészi és a bátaszéki rekonstrukciókat. Szeptember 7-én a fél 11-kor kezdődő szentmisén a mágocsi kórus vezetésével M. Haydn miséjét énekli a hívek várhatóan több száz főnyi közössége. Hier liegt vor Deiner Majestät, továbbá Maria zu lieben, Komm zu mir oh süsze Liebe, és természetesen Mit frohen Herzen. Mecseknádasdról két autóbusszal érkeznek, Mágocsról egy busz indul, s várják a német nyelvű misére az egyházmegye minden részéből a katolikus németséget. Szentbeszédet mond Walter Kasper, Rottenburg-Stuttgart-i püspök. Kápolnaszentelés István tiszteletére II. János Pál áldását küldte az építőknek és az ünneplőknek Világi intézmény 1945 óta nem épített kápolnát, templomot Magyarországon. Ezt a csendet törték meg Lakiteleken, a Népfőiskolán, ahol közös összefogással, rövid határidő alatt vályogfalú kápolnát építettek a helybeli mesteremberek, s melyet az elmúlt vasárnap szenteltek föl nagy méltósággal és tisztelettel. Az építmény hazai és külhoni adakozásból, s főleg a Mindszenty alapítvány támogatásával létesült. A szentelést Dankó László, kalocsa-kecskeméti érsek végezte, s ott voltak Bencze Márton, a Magyarországi Unitárius Egyház püspök-elnöke, Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökelnöke, Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, a Magyar Református Világszövetség elnöke. A kápolna korpuszát II. János Pál Pápa áldotta meg a Vatikánban, s ez alkalomra áldást küldött az ünneplőknek. Ebben ez állt: „II. János Pál pápa örömmel értesült a lakiteleki Szent István kápolna építésének befejezéséről és annak föl- szentelési ünnepségéről. Őszintén örül annak, hogy folyó év március 12-én megáldhatta a Szent István tiszteletére épülő kápolna feszületét, egyben gratulál ahhoz, hogy ilyen rövid idő alatt befejeződtek az építési munkálatok. Egyben kívánja, hogy a lakiteleki Szent István ökumenikus kápolna a keresztény egység ügyét szolgálja, továbbá, hogy sokak számára a lelki elcsendesülés, erőgyűjtés helyévé válhasson. A kápolna ünnepélyes felszentelése alkalmából szívből adja apostoli áldását a kápolna építőire, és az ez alkalomból egybegyűltekre egyaránt.” A kápolna az Árpád-kori templomok méretét mintázza, csaknem 40 négyzetméter alapterületű. K. F. (
