Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-19 / 227. szám

14 Dhnántuli Napló 1997. augusztus 19., kedd A fa megfelelő kezelésével megelőzhető a nagyobb kár fotó: Müller andrea A faanyagok rejtőzködő kártevői A fa legfőbb ellensége a különféle farontó gombák megtelepe­dését, károkozását előidéző nedvesség és a száraz fát is ron­csoló gombák, rovarok. Hogyan védekezhetünk ellenük? Oldalszerkesztő: B. Murányi László Ötletsarok Meghosszabbított pilla­natszorító. Ha nincs kéz­nél nagyméretű pillanatszo- rítónk a fiókoldalak, fa ke­retszerkezetek ragasztás utáni préseléséhez, azt ki­sebb, rövid szárú pillanat- szorítókkal is helyettesíthet­jük. Fűrészeljünk le téglalap keresztmetszetű, zárt szel­vényű idomból egy legalább 10 centiméteres darabot. Abba helyezzük be a két kis pillanatszorító fejét, s a me­netes szorító talpakkal már lényegében hosszú szárú­ként használhatjuk a két rö­vid pillanatszorítónkat. Tölcsér műanyag fla­konból. Ha folyadék átönté- séhez nincs tölcsérünk, üres és tiszta műanyag flakon is megteszi, ha annak kiöntő nyílása befér a feltöltendő kanna szájába. Levágjuk a flakon talprészét, és abba önthetjük az áttöltendő fo­lyadékot. Ha autónk üzem­anyagtartályába akarunk üzemanyagot tölteni és nincs kiöntőtoldattal felszerelhető kannánk, a műanyag flakon testéből vágjunk ki körbe megfelélő nagyságú és mély­ségű darabot. A flakon kiön­tőnyílását dugjuk be a tank beömlőnyílásába, egyik ke­zünkkel támasszuk meg alul­ról a flakont, a másikkal óva­tosan öntsük a kannából az üzemanyagot a flakon kivá­gott nyílásába. Finomcsiszoiás. Ha nincs csiszológépünk darab fára is rögzíthetjük a megmunká­láshoz szükséges és megfe­lelő szemcsézetű csiszoló- vásznat. Még jobb, ha a sima falap helyett rövid szőrű kefét fogunk be e célra és arra a keskenyebb szélein erős gumival, rácsa­varozott lécekkel rögzítjük a smirglit. Lekerekített élek, íves díszlécek, szegélyek csiszolásához megfelelő átmérőjű, hosszában felré­seit műanyag cső igen al­kalmas, ha a hasítékba be­dugjuk a csőre tekert csiszo­lóvászon két szélét. Barkócsgépet és tartozékot vásároljon és javíttasson « Elektrió Kft.-néi! Pécs, Szabadság g. 28, Tel.: 72/336-685 Legjobb védekezés a megelő­zés. Az épület fából készült szerkezeti elemeit, és régi, fá­ból készült bútorainkat rend­szeresen vizsgáljuk át, és min­den lehetséges módon óvjuk a nedvességtől. Ugyanis a főleg a nedvesség okozta gombabeteg­ségek hamar felismerhetők, de a rovarok pusztítása nem. Való­jában nem is a rovarok (házi- cincér, álszú, azaz fúróbogár, kopogóbogár, szijácsbogár), A kézi festésnek is vannak elő­nyei, bár a szakmai fogások is­merete és a legmegfelelőbb ecset nélkül igencsak lassan ha­ladunk, ráadásul az általunk le­festett felület esztétikailag sem lesz kifogástalan. Jobb, ha megbarátkozunk a gondolattal, a festékszóró pisztollyal gyor­sabb és jobb munkát végezhe­tünk, ha a használata során be­tartjuk a kezelési utasítást. Nem mindegy, hogy milyen előkezelt felületet, milyen fes­tékkel és fúvókával szórunk. Fahomlokzat festésénél az alapos előkészítést követően fe­lülről lefelé szórjuk be a felüle­tet akril vagy műgyanta lakkal, esetleg latex festékkel. Ha a fa természetes szépségét ki akar­juk emelni, a fazománcot vagy a színtelen lakkot mindig szál­irányban vigyük fel, hogy elke­rüljük a sávképződést. A munka megkezdése előtt aján­latos csomagolópapírral, fóliá­hanem a naponta a magukat mintegy testhossznyival előre­rágó lárváik a faanyagok valódi rombolói. Esztétikailag is el­csúfíthatják a régi bútorokat, ugyanakkor belülről teljesen elgyengíthetik, tönkretehetik a teherviselő faszerkezeteket (te­tőgerenda stb.). Ellenük már a faanyagok be­építése előtt ajánlatos véde­kezni. E célra majdnem minden gombák, illetve gombák okozta val lefedni az ajtókat, ablako­kat, és a homlokzat előtti pad­lózatot is kb. egy méteres távol­ságban. A pisztoly által fino­man porlasztott festék minden résbe benyomul, ezzel védi a fát a károsító külső párától, nedvességtől. Vakolt homlokzatok festé­sénél a munka megkezdése előtt gondosan vizsgáljuk át a felületet: a laza részeket verjük le kalapáccsal, vésővel, a hó­lyagos festékréteget távolítsuk el spatulyával, drótkefével. Na­gyobb sérüléseknél elkerülhe­tetlen az újravakolás. A repede­zett részeket fedjük be, a fa és a falazat közötti fúgákat töltsük ki. A szükséges javítások után a homlokzatfestéket mindenütt egyenletes rétegben vigyük fel a felületre. Figyelem: külső fes­tési munkát lehetőleg szélcsen­des időben végezzünk! A munkát mindig próbaszó­rással kezdjük, hogy beállíthas­korhadás megelőzésére szol­gáló szer hatásos. De a favédő­impregnáló vegyszerek valójá­ban akkor a leghatásosabbak, ha kellő mélységben behatol­nak a fába, annak akár a szára­dás következtében létrejövő re­pedéseibe is. Az öreg faszerkezetek és a bútorok aprócska, különféle formájú, néha sűrűn egymás mellett lévő lyukacskái arról árulkodnak, hogy ott a rontás a fában. A hosszú ideje a fában élő „törzslakó” faroncsolók el­len már sokkal nehezebb, és költségesebb utólag védekezni. suk a szórási sugarat és nyo­mást. A szórási sugárral oda- vissza egyenletesen közelítsünk a festendő tárgyhoz. A vékony rétegű felhordással és kétszeri szórással megelőzhetjük a fes­ték megfolyását. Nagy felületet keresztbe szórással fessünk. Rácsok, ajtók, vékony tárgyak festését a keskeny oldalon kezdjük. Merőleges felületek­nél végezzünk nagyobb távol­ságból előködösítést, s a már megszáradt felületet végleg be­szórhatjuk a festék megfogá­sának veszélye nélkül. Fekvő tárgyak szórását a hozzánk leg­közelebb eső részen kezdjük. A szórás után a pisztolyt azonnal tisztítsuk ki: a festék­tartályt lecsavarjuk, a szívócsö­vet az épp használt festéket oldó hígítóval teli tartályba me­rítjük, és addig használjuk a gépet, amíg a szórósugár nem lesz teljesen tiszta és világos. A gépet kívülről is tisztítsuk meg használat után. A legfontosabb: a szórópisztolyt csak megfelelő viszkozitású (sűrűségű) anya­gok felhordására használjuk! Milyen barkácsgépet vegyünk? (12.) A festékszóró pisztolyok előnye Ha gyakorta kell fa- vagy falfelületet festenünk, előbb-utóbb döntenünk kell: különféle ecsetekkel lassan, avagy festékszóró pisztollyal alaposan és gyorsan akarunk-e dolgozni. Vízhatlan virágcserép A lakásokban használatos mázas virágcserepek vízál- lóak, de a mázatlan, égetett agyagból készültekről nem mondható el ugyanez. A má­zatlan agyagcserepek oldala a nedvesség hatására kis idő múltán először sóvirágos lesz, majd mállani kezd az anyaga, aztán eldobhatjuk, mert telje­sen hasznavehetetlenné válik. Hogyan tehetjük tartóssá a mázatlan virágcserepeinket? Például impregnálással. Gáz­tűzhely lángja fölött, esetleg hőlégfúvóval melegítsük fel a cserepet, majd kívül-belül alaposan dörzsöljük be gyer­tyacsonkkal. A felmelegített kerámia megolvasztja és ma­gába szívja a viaszt, ezzel vízhatlanná válik, tehát nem megy tönkre idő előtt. E mű­veletnél különösen arra ügyel­jünk, hogy ne hevítsük túl for­róra a virágcserepet, arra is, hogy csak annyi viaszt dör­zsöljünk rá kívül-belül, amennyit az anyag magába tud szívni. Csövek merőleges fúrása Ha csövet, hengeres rudat pontosan a tengelyvonalra merőlegesen akarunk átfúrni, a kevésbé gyakorlottak hamar rájön­nek, hogy az nem is olyan egyszerű. Hogyan se­gíthetünk magunkon? Vegyünk egy vastagabb téglalap alakú desz­kát, annak egyik hosz- szanti éléből fűrészeljünk ki egy derék­szögű háromszöget (a felső szöge derékszög legyen), majd a felső él közepét fúrjuk át függőlegesen, hogy a lyuk merőlegesen vezesse majd a csőre a fúrószá­rat. Az így elké­szített, többféle átmérőjű anyag­hoz használható segédeszközün­ket helyezzük a csőre, miután a fúrás helyét pon­tozóval óvato­san megütöget- tük és olajat is cseppentettünk rá, majd a lyukba beve­zetve a fúrószá­rat, elkezdhetjük a munkát. Fúrás közben ne csússzon meg a segédeszközünk! Barkács-paradicsom fotó: müller andrea Barkács egyszeregy (3.) Falc. Általában a horony né­met eredetű megnevezése. A falcolás mást-mást jelent a különféle szakmákban. Utal­hat fa- és fémlemezek vájat- tal, horonnyal történő összeil­lesztésére, míg a nyomda- technikában az ívek lapszám szerinti összehajtogatását, a könyvkötészetben a különálló lapok leragasztását, illetve a könyvtáblahajlításnál vájat kialakítását jelenti. Impregnálás. Porózus anya­goknak valamilyen folyadék­kal vagy oldattal történő átita­tása, hogy megváltoztassuk annak tulajdonságát. Szöve­tet, textíliát tehetünk vízhat­lanná, víztaszítóvá, tűzállóvá, az anyagot merevíthetjük, de papírt és fát is impregnálha­tunk. E műveletet a faanyag védelmére elvégezhetjük nyomás alatt (telítéssel) vagy nyomás nélkül (mázolás, me­rítés, áztatás). Az elektromos alkatrészeknél a rostos, szálas szigetelőanyagokat olajjal, szigetelőlakkal telítik, töltik ki, míg a tekercseket, transz­formátorokat, kondenzátoro­kat a nedvesség és más külső hatás elleni védelem céljából impregnálják. Gömbcsap (golyóscsap). Gyors nyitású-zárású, víz- és gázvezetékre egyaránt hasz­nálható olyan csap, amelynél a záróelem alapformája gömb, s az arra erősített mű­anyag gyűrű tömíti. Nyitott állapotban az átáramlási szel­vénye megegyezik a csatla­kozó cső belső keresztmetsze­tével. Kerámiabetétes edényalátét Ha a forró edénytől féltjük poli­túrozott asztalunkat, használ­junk készen kapható fém- vagy kerámiabeté­tes edényalá­tétet. Ez utóbbit vi­szont magunk is elkészíthet­jük a nekünk tetsző mintá­zatú hő- és kopásálló csempelap felhasználá­sával (képün­kön). A kiválasz­tott csempe vastagsága (általában 5 mm) és nagysága határozza meg az azt befogó fakeret anyagszükségle­tét. Az készülhet két egyforma méretű, de a csempe méretével egyező szélességű, ám annál jóval vastagabb deszkából vagy pozdorjalemez-darabból (ebben az esetben a csempe felfekvési helyét ki kell marnunk), illetve vastagabb és a rá ragasztott vagy alulról hozzá csavarozott, a csempével azonos vastagságú rétegelt lemezből. Az elkészí­tett két csempe­befogó részt alul­ról két megfelelő hosszúságú léc­cel, facsavarral fixen összefog­juk, miután a csempe két, egymással szem­közti élét bera­gasztottuk a fel­fekvési helyére. A lécek aljára ra­gasszunk filcből csíkot, hogy ne karcolja az asz­tallapot. Az alátétet lássuk el két hosszanti szélén akár két egyforma hosszúságú kötélda­rabból készített fogantyúval. Vékony csövek befogása satuba Vékony falu fémcsövet, műanyag rudat megmun­kálni, satuba fogva igencsak óvatosan kell. Ha nem szo­rítjuk meg eléggé az anya­got, az folyton elmozdul mondjuk a fűrészelésnél. Ha meg erősen megszorítjuk, akkor a cső vagy rúd külső részén a satupofák látható és kitapintható nyomot hagy­nak. A túl erős szorítással összelapíthatjuk a csövet. Hogyan előzzük meg a bajt? Vegyünk két, ruhaszá­rításnál használatos facsi­peszt, a szorítószáraira be­lülre ragasszunk vékony fil­cet vagy puha textilt, azt csíptessük a megmunká­landó csőre vagy rúdra, és az anyagot szorító facsi­peszt fogjuk be a satuba. i ( i

Next

/
Thumbnails
Contents