Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-16 / 224. szám

10 DUnántúli Napló Utazás 1997. augusztus 16., szombat Oldalszerkesztő: Kaszás Endre Útravaló Főváros, panoptikum. Aki ezekben a hetekben ki­rándulási céllal látogat Bu­dapestre, annak ajánljuk fi­gyelmébe az első magyar uralkodóház, az Árpád-házi királyok történetét feleleve­nítő panoptikumot. Az ok­tóber 31-ig nyitva tartó kiál­lítás a budavári Magdolna- torony altemplomában te­kinthető meg. Közvetlen buszjárat. Közvetlen repülőtéri buszjá­ratot indított a francia vasút­társaság Párizsban. A csúcs- forgalomban negyedórán­ként induló járművek a Gare du Nord pályaudvart kötik össze a Charles de Gaulle légikikötővel. Ötcsillagos Kijev. A jövő tavasszal nyílik meg Kijev első nyugati értelemben is ötcsillagos szállodája, ame­lyet az Inter-Continental szállodalánc üzemeltet majd. Az új épületet az Eu­rópai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank 1998-as közgyű­lésére szeretnék elkészíteni. Királyi napok. E hét vé­gén kezdődik Székesfehér­váron a Királyi napok elne­vezésű nemzetközi népzenei és néptáncfesztivál. Ä vár­hatóan nagy érdeklődés által kísért program tervezett helyszíne az egykori királyi városban a Városház tér. Aggtelek zenél Is. Folya­matosan fogadja látogatóit Magyarország legnagyobb cseppkőbarlangja, az aggte­leki. A csodálatos termé­szeti képződmény nemcsak vizuális élményt nyújt a lá­togatók számára. Az üze­meltetők alkalmanként bar­langi koncert megszervezé­sével lepik meg az érdeklő­dőket. Legutóbb éppen a Baradla-barlangban tartot­tak emlékezetes koncertet. Churchill fürtök. Évente félmillió turista tekinti meg Londonban a Blen- heim-palotában Sir Wins­ton Churchill gyerekkori portréját, alatta egykori hajfürtjeit. Marlborough első hercegének késői le­származottja politikusként nyújtott maradandót a szi­getországban. Szigliget, ahogyan ma láthatjuk Hova tűntek a magyar várak? Szigliget, a bevehetetlen erődítmény Évszaktól függetlenül mindig remek program régi várakban barangolni. Mindenki szereti kitalálni hogy nézhetett ki az egykori vár, milyen célt szol­gáltak a most látható helyisé­gek, hogyan éltek ott a várurak. Magyarországon azonban a vá­rakra kíváncsi turista jobbára csak alig-alig kivehető romokat nézegethet, váraink túlnyomó többségéből ugyanis alig ma­radt valami. Legtöbbjük hadi­események áldozata lett, vagyis lerombolták őket. Más részüket pedig a körülöttük növekedő városok „falták fel”. Induló so­rozatunkban kutató útra invitál­juk az olvasókat, felkeresve a még úgy ahogy álló, egykori hí­res magyar várakat és magya­rázatot keresve eltűnésükre. A Balaton partján nyaralva strandolásmentes, borongósabb időben remek program hajóra ülni, és Szigligetre utazni. A gyönyörű fekvésű kis település fölött a még szebb fekvésű vul­kanikus kúpon az egykori szig­ligeti vár romjai magasodnak. Maga a település a szeg és a li­get szavak összevonásából kapta nevét, a meg szóval a Ba­latonba benyúló félszigetet il­lették. A város építéséről annyit le­het tudni, hogy IV. Béla ado­mányozta a területet a pannon­halmi apátnak azzal a felszólí­tással, hogy építsen várat oda, a környéken lévő királyi birto­kok, no meg a nép védelmére. Az apát rövid két év alatt fel is építette a várat, amit IV. Béla ezután cserével visszaszerzett magának. Leghosszabb ideig a Mó- riczhidai család birtokolta a szigligeti várat, ők a XIV. szá­zadtól egy évszázadon keresz­tül gyönyörködhettek a várból a kilátásban. Hogy biztonságban tudhassák magukat, a Móricz- hidaiak építették a kápolna köré a várfalat is, középen torony­nyal, egyik sarkában kaputo­ronnyal, a kaputorony előtt far­kasveremmel. A várnak nagy udvara is volt, közepe táján egy vízgyűjtővel, amely ma is lát­ható. Ä XV. század közepén a vár az Újlakiak kezébe került, ők tovább építgették, meg­toldva az addigi épületeket né­hány újabbal, a kaputorony elé védőművet emeltek és tornyot. A legpezsgőbb élet Magyar Bálint várkapitánysága alatt zajlott Szigligeten. O volt a XVI. század környékbeli vég­vári küzdelmek legendás alakja. Ez időben a régi magyar filmekből ismert zajos végvári élet zajlott a várban. A törökök be-becsaptak a vidékre, de kö­szönhetően a vitéz kapitánynak, a szigligeti várat sosem foglal­ták el. Magyar Bálint halála után egyre csökkent a vár jelen­tősége, egyre kevesebben állo­másoztak benne. Hogy a meg­indult leépülést még teljesebbé tegye, a század végén egy óriási villámcsapás következtében a vár legnagyobb része leégett. Felújítani senki sem akarta, sőt 1702-ben a császári rendelet Szigliget lerombolását mondta ki. Ez „hivatalosan” nem tör­tént meg, a falubeliek azonban minden bizonnyal szó szerint értelmezték a rendeletet, mivel építkezéseikhez következetesen a vár falának alkotóelemeit használták fel. így mára Szigliget is egy a gyönyörű helyen álló magyar várromok között. A látogatók csak találgathatják hogy élhet­tek itt a Móriczhidaiak, vagy hogyan duhajkodtak a törökkel verekedő végvári vitézek. A ki­látás azonban most is festői a romjaiban is izgalmas szigligeti várból. Magyarul magyarán Szókincsünk Szókészletnek is mondják. Beszélhetünk anyanyelvűnk szókincséről, amely magába foglalja a múltban és a jelen­ben használt valamennyi sza­vunkat. Mennyisége csak hozzávetőlegesen állapítható meg. A szakértők szerint több, mint egymillió rögzítésre, szótározásra a magyar nyelv teljes szótára hivatott. Égy- előre csak cédulázva található az Akadémia Nyelvtudomá­nyi Intézetében. Miként a nyelv, úgy a szókészlete is a nyelvközösség közös (kollek­tív) tulajdona. Az egyes be­szélők ennek csak töredékét birtokolják. Ez az egyéni szó­kincs. Nagyságuk roppant kü­lönböző. Az írói, költői szótárak nyújtják róla a legbiztosabb tájékoztatást. Ilyen a Petőfi- szótár, a Juhász Gyula-szótár és a Toldi-szótár, amely Arany legismertebb elbeszélő költeményének a szókészletét tartalmazza. Az élőszavas és az írásos nyelvi megnyilatkozások mindig árulkodnak a beszélő és az író egyéni szókincséről. Aki a tévé híradójában azt mondta: „A robbantás nem okozott érdemleges károkat a környezetben”, - az aligha ismeri a kiemelt szó jelenté­sét. Az érdem-bői képzett melléknév ugyanis elsősorban pozitív tartalmú, amely el­lentmond a károkat szó jelen­tésének. A súlyosabb, esetleg a jelentősebb vagy végső esetben a semleges hangulatú nagyobb szó inkább elfogad­ható. „Az újjászerveződő KIS- ANTANT többszörös és igen hatékony fölényét az a kis or­szág ma már képtelen lenne megvédeni” - írja az újság. Itt nyilvánvaló az igekötő helyte­len használata. A meg helyett a ki állhat a védeni előtt. A rá­dió híradása szerint „Prog­ramjainkat mindig közösen egyeztetjük” - mintha az egyeztetés másképpen, vagyis nem közösen is lehetséges volna. Néha a szakmabeliek is megbotlanak. Nyelvész írja: „Hasonló értelemsűrítő jelö­letlen összetételek mai nyel­vünkben ezrével akadnak’’ - Az akad ugyanis másodlago­san „előadódik, előfordul rit­kán váratlanul” jelentésben használatos. Ugyanez a hiba fordul elő a Szent Benedekről szóló mon­datban: „... ma is számtalan követője akad”. - A Tele- magazinban olvasom: „MAC RYAN egy derűs mosoly” Eszerint van borús mosoly is!- A „B” rizs, amelynek kg-ja 119 Ft, a hír szerint „mély ár”.- A magas még talán elmegy, de a mély, enyhén szólva szo­katlan. Az idegen szavak haszná­lata különösképpen megkí­vánja a pontos jelentés isme­retét. Ennek hiányát szemléle­tesen tükrözi az az elszólás, amely szerint „A polgármes­ter szűkebb pátriárkájában érzi otthon magát”- Bármi­lyen sokszor emlegetik is ma­napság az ortodox főpapot, nem azonos a szűkebb pátriá­val. Rónai Béla Biztosítás mindenek előtt A kellemetlenségek könnyen elkerülhetők ŰDN Keresztrejtvény A rutinos utazó számára nem újdonság: akárhova megyünk, azt ne tegyük megfelelő biztosí­tás nélkül. Bárki számára, aki külföldi útra indul, ajánlatos az utas- és poggyászbiztosítás megkötése. Sokan mesélhetnének rémtör­téneteket arról, hogy egy-egy repülőút alkalmával hogyan kallódtak el csomagjaik, vagy hogy a külföldi kempingben miként lovasították meg hasz­nálati tárgyaikat, ruhaneműiket. Nagyobb értékeinket, mint amilyen a komoly fényképező­gép, kézikamera, érdemes kü­lön is biztosítani, mert a sima utasbiztosítás nem biztos, hogy értékükön veszi figyelembe ezeket. Elengedhetetlenül fontos a biztosítás abban az esetben is, Hajókirándulás is része az élménydús programnak ha saját autóval vágunk neki az útnak. Ilyenkor a járműre ér­demes olyan biztosítási konst­rukciót kötni, amely meghibá­sodás, elkerülhetetlen szerviz- leállás esetén mentesít bennün­ket a készpénzes fizetés alól. Akkor is hasznos lehet a biz­tosítás, ha külföldön motorke­rékpárt vagy autót bériünk. Az itthon kötött balesetbiztosítás az esetleg szükségessé vált gyógykezelést teszi zökkenő- mentessé. Arról azonban, hogy a járművek bérleti díja milyen minőségű, meddig terjedő biz­tosítást tartalmaz, már szemé­lyesen magunknak kell meg­győződnünk. Ha gondosan, kö­rültekintően járunk el, kötünk megállapodást, számos kelle­metlenségtől megkímélhetjük magunkat utunk során. Vándor-kirándulók a Wörth-i tónál Augusztus 27. és 31. között a karintiai Wörth-i tó hagyomá­nyosan a vándor-kirándulóké. A megannyi élménnyel, szép alpesi látvánnyal kecsegtető program első napján a részt­vevők a Karavankák felé ve­szik az irányt, mégpedig a Ge- issbergen lévő Klagennfurter- hütte érintésével. Két nappal később a Wörth-i tavi kirándu­lás gyalogos hegyi és vízi túra egyvelege. Augusztus 30-án az első Wörth-i tavi csillagtúra zárja a programot, ez Velden- ből Pörtschachon és Moos- burgon át a Magas-Galinra vezet. A pihentető végállomá­son hegyi misét celebrálnak a résztvevőknek, majd zenés­táncos alpesi búcsút tartanak a helyiek. Beküldendő a helyes megfejtés augusztus 22-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELE­ZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége (Pécs, Rákóczi út 34., VIII. eme­let 801-es szoba). Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Asszonyom ha nincs biztosításuk kezdjenek el lottózni.” Nyerteseink: Bakó Eszter - Pécs, Oroszi Béláné - Szentlőrinc, Mervai Jánosné - Lippó, Nagy Istvánná - Zengővárkony, Pólya Fe­renc - Somberek. A nyereményeket postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents