Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-16 / 224. szám
10 DUnántúli Napló Utazás 1997. augusztus 16., szombat Oldalszerkesztő: Kaszás Endre Útravaló Főváros, panoptikum. Aki ezekben a hetekben kirándulási céllal látogat Budapestre, annak ajánljuk figyelmébe az első magyar uralkodóház, az Árpád-házi királyok történetét felelevenítő panoptikumot. Az október 31-ig nyitva tartó kiállítás a budavári Magdolna- torony altemplomában tekinthető meg. Közvetlen buszjárat. Közvetlen repülőtéri buszjáratot indított a francia vasúttársaság Párizsban. A csúcs- forgalomban negyedóránként induló járművek a Gare du Nord pályaudvart kötik össze a Charles de Gaulle légikikötővel. Ötcsillagos Kijev. A jövő tavasszal nyílik meg Kijev első nyugati értelemben is ötcsillagos szállodája, amelyet az Inter-Continental szállodalánc üzemeltet majd. Az új épületet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 1998-as közgyűlésére szeretnék elkészíteni. Királyi napok. E hét végén kezdődik Székesfehérváron a Királyi napok elnevezésű nemzetközi népzenei és néptáncfesztivál. Ä várhatóan nagy érdeklődés által kísért program tervezett helyszíne az egykori királyi városban a Városház tér. Aggtelek zenél Is. Folyamatosan fogadja látogatóit Magyarország legnagyobb cseppkőbarlangja, az aggteleki. A csodálatos természeti képződmény nemcsak vizuális élményt nyújt a látogatók számára. Az üzemeltetők alkalmanként barlangi koncert megszervezésével lepik meg az érdeklődőket. Legutóbb éppen a Baradla-barlangban tartottak emlékezetes koncertet. Churchill fürtök. Évente félmillió turista tekinti meg Londonban a Blen- heim-palotában Sir Winston Churchill gyerekkori portréját, alatta egykori hajfürtjeit. Marlborough első hercegének késői leszármazottja politikusként nyújtott maradandót a szigetországban. Szigliget, ahogyan ma láthatjuk Hova tűntek a magyar várak? Szigliget, a bevehetetlen erődítmény Évszaktól függetlenül mindig remek program régi várakban barangolni. Mindenki szereti kitalálni hogy nézhetett ki az egykori vár, milyen célt szolgáltak a most látható helyiségek, hogyan éltek ott a várurak. Magyarországon azonban a várakra kíváncsi turista jobbára csak alig-alig kivehető romokat nézegethet, váraink túlnyomó többségéből ugyanis alig maradt valami. Legtöbbjük hadiesemények áldozata lett, vagyis lerombolták őket. Más részüket pedig a körülöttük növekedő városok „falták fel”. Induló sorozatunkban kutató útra invitáljuk az olvasókat, felkeresve a még úgy ahogy álló, egykori híres magyar várakat és magyarázatot keresve eltűnésükre. A Balaton partján nyaralva strandolásmentes, borongósabb időben remek program hajóra ülni, és Szigligetre utazni. A gyönyörű fekvésű kis település fölött a még szebb fekvésű vulkanikus kúpon az egykori szigligeti vár romjai magasodnak. Maga a település a szeg és a liget szavak összevonásából kapta nevét, a meg szóval a Balatonba benyúló félszigetet illették. A város építéséről annyit lehet tudni, hogy IV. Béla adományozta a területet a pannonhalmi apátnak azzal a felszólítással, hogy építsen várat oda, a környéken lévő királyi birtokok, no meg a nép védelmére. Az apát rövid két év alatt fel is építette a várat, amit IV. Béla ezután cserével visszaszerzett magának. Leghosszabb ideig a Mó- riczhidai család birtokolta a szigligeti várat, ők a XIV. századtól egy évszázadon keresztül gyönyörködhettek a várból a kilátásban. Hogy biztonságban tudhassák magukat, a Móricz- hidaiak építették a kápolna köré a várfalat is, középen toronynyal, egyik sarkában kaputoronnyal, a kaputorony előtt farkasveremmel. A várnak nagy udvara is volt, közepe táján egy vízgyűjtővel, amely ma is látható. Ä XV. század közepén a vár az Újlakiak kezébe került, ők tovább építgették, megtoldva az addigi épületeket néhány újabbal, a kaputorony elé védőművet emeltek és tornyot. A legpezsgőbb élet Magyar Bálint várkapitánysága alatt zajlott Szigligeten. O volt a XVI. század környékbeli végvári küzdelmek legendás alakja. Ez időben a régi magyar filmekből ismert zajos végvári élet zajlott a várban. A törökök be-becsaptak a vidékre, de köszönhetően a vitéz kapitánynak, a szigligeti várat sosem foglalták el. Magyar Bálint halála után egyre csökkent a vár jelentősége, egyre kevesebben állomásoztak benne. Hogy a megindult leépülést még teljesebbé tegye, a század végén egy óriási villámcsapás következtében a vár legnagyobb része leégett. Felújítani senki sem akarta, sőt 1702-ben a császári rendelet Szigliget lerombolását mondta ki. Ez „hivatalosan” nem történt meg, a falubeliek azonban minden bizonnyal szó szerint értelmezték a rendeletet, mivel építkezéseikhez következetesen a vár falának alkotóelemeit használták fel. így mára Szigliget is egy a gyönyörű helyen álló magyar várromok között. A látogatók csak találgathatják hogy élhettek itt a Móriczhidaiak, vagy hogyan duhajkodtak a törökkel verekedő végvári vitézek. A kilátás azonban most is festői a romjaiban is izgalmas szigligeti várból. Magyarul magyarán Szókincsünk Szókészletnek is mondják. Beszélhetünk anyanyelvűnk szókincséről, amely magába foglalja a múltban és a jelenben használt valamennyi szavunkat. Mennyisége csak hozzávetőlegesen állapítható meg. A szakértők szerint több, mint egymillió rögzítésre, szótározásra a magyar nyelv teljes szótára hivatott. Égy- előre csak cédulázva található az Akadémia Nyelvtudományi Intézetében. Miként a nyelv, úgy a szókészlete is a nyelvközösség közös (kollektív) tulajdona. Az egyes beszélők ennek csak töredékét birtokolják. Ez az egyéni szókincs. Nagyságuk roppant különböző. Az írói, költői szótárak nyújtják róla a legbiztosabb tájékoztatást. Ilyen a Petőfi- szótár, a Juhász Gyula-szótár és a Toldi-szótár, amely Arany legismertebb elbeszélő költeményének a szókészletét tartalmazza. Az élőszavas és az írásos nyelvi megnyilatkozások mindig árulkodnak a beszélő és az író egyéni szókincséről. Aki a tévé híradójában azt mondta: „A robbantás nem okozott érdemleges károkat a környezetben”, - az aligha ismeri a kiemelt szó jelentését. Az érdem-bői képzett melléknév ugyanis elsősorban pozitív tartalmú, amely ellentmond a károkat szó jelentésének. A súlyosabb, esetleg a jelentősebb vagy végső esetben a semleges hangulatú nagyobb szó inkább elfogadható. „Az újjászerveződő KIS- ANTANT többszörös és igen hatékony fölényét az a kis ország ma már képtelen lenne megvédeni” - írja az újság. Itt nyilvánvaló az igekötő helytelen használata. A meg helyett a ki állhat a védeni előtt. A rádió híradása szerint „Programjainkat mindig közösen egyeztetjük” - mintha az egyeztetés másképpen, vagyis nem közösen is lehetséges volna. Néha a szakmabeliek is megbotlanak. Nyelvész írja: „Hasonló értelemsűrítő jelöletlen összetételek mai nyelvünkben ezrével akadnak’’ - Az akad ugyanis másodlagosan „előadódik, előfordul ritkán váratlanul” jelentésben használatos. Ugyanez a hiba fordul elő a Szent Benedekről szóló mondatban: „... ma is számtalan követője akad”. - A Tele- magazinban olvasom: „MAC RYAN egy derűs mosoly” Eszerint van borús mosoly is!- A „B” rizs, amelynek kg-ja 119 Ft, a hír szerint „mély ár”.- A magas még talán elmegy, de a mély, enyhén szólva szokatlan. Az idegen szavak használata különösképpen megkívánja a pontos jelentés ismeretét. Ennek hiányát szemléletesen tükrözi az az elszólás, amely szerint „A polgármester szűkebb pátriárkájában érzi otthon magát”- Bármilyen sokszor emlegetik is manapság az ortodox főpapot, nem azonos a szűkebb pátriával. Rónai Béla Biztosítás mindenek előtt A kellemetlenségek könnyen elkerülhetők ŰDN Keresztrejtvény A rutinos utazó számára nem újdonság: akárhova megyünk, azt ne tegyük megfelelő biztosítás nélkül. Bárki számára, aki külföldi útra indul, ajánlatos az utas- és poggyászbiztosítás megkötése. Sokan mesélhetnének rémtörténeteket arról, hogy egy-egy repülőút alkalmával hogyan kallódtak el csomagjaik, vagy hogy a külföldi kempingben miként lovasították meg használati tárgyaikat, ruhaneműiket. Nagyobb értékeinket, mint amilyen a komoly fényképezőgép, kézikamera, érdemes külön is biztosítani, mert a sima utasbiztosítás nem biztos, hogy értékükön veszi figyelembe ezeket. Elengedhetetlenül fontos a biztosítás abban az esetben is, Hajókirándulás is része az élménydús programnak ha saját autóval vágunk neki az útnak. Ilyenkor a járműre érdemes olyan biztosítási konstrukciót kötni, amely meghibásodás, elkerülhetetlen szerviz- leállás esetén mentesít bennünket a készpénzes fizetés alól. Akkor is hasznos lehet a biztosítás, ha külföldön motorkerékpárt vagy autót bériünk. Az itthon kötött balesetbiztosítás az esetleg szükségessé vált gyógykezelést teszi zökkenő- mentessé. Arról azonban, hogy a járművek bérleti díja milyen minőségű, meddig terjedő biztosítást tartalmaz, már személyesen magunknak kell meggyőződnünk. Ha gondosan, körültekintően járunk el, kötünk megállapodást, számos kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat utunk során. Vándor-kirándulók a Wörth-i tónál Augusztus 27. és 31. között a karintiai Wörth-i tó hagyományosan a vándor-kirándulóké. A megannyi élménnyel, szép alpesi látvánnyal kecsegtető program első napján a résztvevők a Karavankák felé veszik az irányt, mégpedig a Ge- issbergen lévő Klagennfurter- hütte érintésével. Két nappal később a Wörth-i tavi kirándulás gyalogos hegyi és vízi túra egyvelege. Augusztus 30-án az első Wörth-i tavi csillagtúra zárja a programot, ez Velden- ből Pörtschachon és Moos- burgon át a Magas-Galinra vezet. A pihentető végállomáson hegyi misét celebrálnak a résztvevőknek, majd zenéstáncos alpesi búcsút tartanak a helyiek. Beküldendő a helyes megfejtés augusztus 22-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége (Pécs, Rákóczi út 34., VIII. emelet 801-es szoba). Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Asszonyom ha nincs biztosításuk kezdjenek el lottózni.” Nyerteseink: Bakó Eszter - Pécs, Oroszi Béláné - Szentlőrinc, Mervai Jánosné - Lippó, Nagy Istvánná - Zengővárkony, Pólya Ferenc - Somberek. A nyereményeket postán küldjük el.