Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-16 / 224. szám

1997. augusztus 16., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 7 Bérbe adta a művészlakást A tizennyolcadik század filo­zófusai közül többen úgy vél­ték, hogy a művész a Szel­lemmel, Istennel vagy az Ab- szolútummal áll kapcsolat­ban. Azt is tanították, hogy a szépérzék az erkölcsi érzék­kel rokon, aki ért a művésze­tekhez, az az erkölcsi kérdé­sekben is pontosan tud mérle­gelni. A most következő tör­ténet sajnos csak annyit tá­maszt alá, hogy a művész is ember, és olykor saját kapzsi­sága irányítja tetteit. Történt ugyanis, hogy egy igen jó hírű, nagyon szép üvegtárgyakat készítő mű­vésznő albérletbe adta ki azt a művészlakást, amit ő maga Pécs önkormányzatától bérelt a Frankel Leó utcában. A negyven négyzetméter alapte­rületű, összkomfortos, tető­térbe épített lakást egy öt­gyermekes, Eszak-Magyaror- szágról Pécsre költöző csa­ládnak adta tovább még a ta­valyi év őszén. Ez hamar szemet szúrt a szomszédok­nak, annál is inkább, mert az újonnan érkezők nem tartot­ták be az együttélés szabá­lyait. Jelentették hát az ön- kormányzatnak, hogy valami nincsen rendben a művésznő portája körül. A lakásügyi hivatal megál­lapította, hogy jogellenesen költözött oda a nagycsalád, és felszólította őket a távozásra. Ezt meg is tették, azóta isme­retlen helyen tartózkodnak. A lakást azonban úgy lelakták, hogy szakértői becslés szerint mintegy 450 ezer forint szük­séges a felújításra. E nélkül képtelenség lenne újból bérbe adni. Az összeget az önkor­mányzat a művésznőtől pró­bálta behajtani, hiszen vele álltak bérleti viszonyban. A művésznő azonban azóta sem ad életjelet magáról. Annyit sikerült a hivatalnak kideríte­nie, hogy Budapesten, az Ül­lői úton lakik. Az önkor­mányzat oda címzett külde­ményeit azonban nem veszi át. Emiatt bírósághoz fordul­tak, hogy azon keresztül ér­vényesítsék követelésüket. Az önkormányzat mintegy ötven lakást ad bérbe művé­szeknek, tájékoztatta lapunkat Foki Józsefié, az önkormány­zat főtanácsosa. Ennek felét a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Szimfonikus Zenekar tagjainak adják ki az intéz­ményvezetők javaslatára. A többit a szabadúszó művészek kapják meg: írók, költők, képzőművészek, egyetemen oktató művésztanárok. A la­kásokat a közgyűlés ítéli oda a kulturális bizottság javasla­tára egytől három évig terjedő időszakra, amit újbóli tárgya­lás után ismét meghosszab­bíthatnak. így bérelhette a szóban forgó lakást 1991-től lelepleződéséig a művésznő. A művészeknek írásban kell beszámolniuk arról, hogy mi­lyen művészi tevékenységet folytatnak. így is előfordult már, hogy egyikük alkotás he­lyett magánvállalkozásba kezdett, miután megkapta a lakás bérleti jogát. U. G. Nemzetközi fuvóstalálkozó A negyven évvel ezelőtt ala­pított szombathelyi fúvósze­nekar évfordulója alkalmából 21 hazai és külföldi együttes részvételével nemzetközi fú­vószenei fesztivál kezdődött pénteken a megyeszékhelyen. A háromnapos program so­rán báb- és színi együttesek is fellépnek a város több pontján felállított színpadokon. A ju­bileumi hangverseny hely­színe az Iseum lesz. Szombaton a mintegy ezer zenész díszruhába öltözve vonul végig a megyeszékhe­lyen. Az eseményre sok kül­földi turista érkezik. (MTI) Marketingről - nonprofitoknak A közelmúltban jelent meg Barry J. McLeish Sikeres marketing-stratégiák non­profit szervezetek részére című könyvének magyar for­dítása. Ez a könyv elsősorban azoknak a nonprofit szerveze­teknél dolgozó vezető szak­embereknek szól, akik szeret­nék megtanulni, hogyan „ad­ják el” az általuk képviselt szervezet ötleteit, kezdemé­nyezéseit, hogyan szerezhet­nek támogatókat, továbbá a nonprofit szféra marketing, fejlesztési, szolgáltatási vagy alapteremtéssel foglalkozó munkatársainak. A könyv 1995-ben jelent meg Amerikában. A csaknem 250 oldalas könyv sok hasz­nos ismeretet nyújt a hazai nonprofit szektorban tevé­kenykedőknek. „Hazánk történelmének, kultú­rájának és művészetének pótol­hatatlan örökségét képezik azok az alkotások, amelyek a kör­nyezet kiemelkedő értékeiként az ország és az egyes települé­sek arculatának jellegzetes meghatározói, kulturális ha­gyományainak hordozói, s egy­ben a történelmi és nemzettudat formálói. ” Kevés törvényünknek van ilyen emelkedett hangvételű beveze­tője, mint a műemlékvédelem­ről szólónak, amelyet júniusban fogadott el az Országgyűlés. Ez a törvény a nemzet közös kultu­rális kincsei között egyes ki­emelkedő értékű műemlékek­nek és műemlékegyütteseknek A fokozott védelemben ré­szesítettek körét a jogszabály mellékletét képező listába fog­lalta a törvényhozó. A 273 té­telből álló lajstrom természete­sen nem teljes összegzése az ország legbecsesebb műemlé­keinek, hiszen magától értő­dőén nem tartalmazhatja az egyházi tulajdonban és haszná­latban lévőket. A tételek száma is félrevezető az egynek elszá­molt műemlékegyüttesek miatt. Ennek ellenére a 273 foko­zottan védett műemlék, illetve műemlékegyüttes megyénkénti megoszlása érdekes képet mu­tat. A listán 68 tétellel Budapest vezet, majd sorrendben a kö­vetkező megyéknek van leg­fokozott védelmet rendel, s ki­nyilvánítja, hogy azokat kizáró­lagos állami tulajdonban kell tartani. alább tíz fokozottan védett mű­emléke, műemlékegyüttese: Veszprém (32), Pest (22), Bor­sod-Abaúj-Zemplén (18), Fejér és Győr-Moson-Sopron (15-15), Baranya és Vas (13-13), Komárom-Esztergom és Zala 10-10. Települések sze­rinti megoszlásban pedig mindössze három vidéki város­ban van háromnál több fokozot­tan védett műemlék, illetve műemlékegyüttes: Pécs (7), Sopron (6), Keszthely (4). Baranya és Pécs helyezése te­hát előkelő, illetve kiemelkedő a fokozottan védett műemlékek számát tekintve. Ám történeti és kulturális értékük, jellegük és származási korok szerinti sokféle voltuk is gazdagságunkra utal. Fokozottan védendő műemléki kincsünk a kásádi horvát tájház; a magyaregregyi Márévár; a pé­csi Ókeresztény sírkápolna, Id- risz baba türbéje, Jakováli Hasz- szán pasa dzsámija, Ókeresztény mauzóleum; Püspökvár a közép­kori egyetem, az Aranyos Mária kápolna és a Keresztelő Szent János társaskáptalan romjai, s e romokra épült Virágh-féle ház műemlékegyüttese; az Egyetemi Könyvtár, a jakabhegyi pálos templom- és kolostorrom; vala­mint a pécsváradi, a siklósi, a szászvári és a szigetvári vár. Ahogy a törvény bevezetője hangsúlyozza: védelmük nem­zeti összefogást kíván, fenntartá­suk, jelentőségükhöz méltó használatuk és az egész társada­lom számára való hozzáférhe­tővé tételük közérdek. D. I. Pécsi festők osztrák várban Inspiráló természeti környe­zetben, egy XI. századi lovag­várban rendezte meg nyári művésztelepét a POTE Med- gyessy Ferenc Művészeti Mű­helye. Az ausztriai, stájeror­szági Neumarktról a Baranya- Steiermark Baráti Társaság vezetőségi tagja, Nőt Béla ré­vén szereztek tudomást. Az alig néhány ezres település vára Európaházként működik. Egy héten át ez adott otthont a Pandur József képzőművész vezette csapatnak.-A vár, a házak hazaiaktól eltérő építészeti stílusa, a ter­mészeti erők játéka nagy él­ményt jelentett - mondta el Pandur József. - Nemcsak fes­tettünk, rajzoltunk és fényké­peztünk. Művészettörténeti ta­nulmányokat is folytattunk több bencés apátságban illetve Gurkban, ahol a székesegy­házban megtalálni a pécsi ba­zilika altemplomának előké­pét. A lambrechti bencés ko­lostor apátjában pedig egy au­tentikus ikonfestőt ismertünk meg. A kisvárosban nagy szere­tettel fogadták a pécsi festő­csoportot, amelynek tagjai az alkotásokból, vázlatokból kiál­lítást is rendeztek. A csoportot H. Barakonyi Klára, Somogyi Klára és Tóth István képzőmű­vész is elkísérte. A szép ered­mény az ő közreműködésük­nek, tanácsaiknak is köszön­hető. A műhely tagjai tervezik, hogy ősszel Pécsett is bemutat­ják a nyári alkotótábor termé­sét. Hodnik I. Gy. Versírók találkozója Első alkalommal hívták meg a Pécsi Új Hang Irodalmi Társa­ságot a Szatmárcsekei írótábor és Konferenciára. A rendezvényen, melynek egy nagyszabású Kölcsey- megemlékezés adott keretet, több irodalmi kör képviseltette magát az ország minden tájától. A pécsi, most közel 30 tagú társaságból öten voltak ott, ta­pasztalataikról képviselőjükkel, Némethné Benkő Erzsébettel beszélgettem.-Sok értékes előadást hall­hattunk - mondta el. - Kiderült, hogy más társaságoknak is a pénzhiány a legfőbb gondjuk. Ez leginkább a kötetek, antoló­giák, folyóiratok megjelenteté­sét nehezíti. Kialakult az a terv, hogy jó volna ezeket a köröket az írószövetséghez hasonló na­gyobb társaságba összefogni. A nem hivatásos költők so­káig az Amatőr Költők és írók Szövetségébe tömörülhettek, többen azonban, így a pécsiek is elégedetlenek voltak a képvi­selettel, kiléptek, s külön cso­portot alakítottak. A pécsieknél most 16 éves a legfiatalabb, s 78 éves a legidősebb versfa­ragó, van köztük tanár, könyv­táros, egészségügyben dolgozó is. A könyvkiadás nehézkes. A most 70 éves nyugdíjas peda­gógus, Némethné Benkő Er­zsébet most napvilágot látott első kötetének megjelentetését például 20 évnyi takarékosko­dás tette lehetővé. A kedvtelésből írók másik nagy problémája, hogy gyakran rászorulnának formai, technikai ismeretek elsajátítására. Elő­adókra azonban ritkán jut pénz. H. I. Gy. \

Next

/
Thumbnails
Contents