Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-16 / 224. szám
1997. augusztus 16., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 7 Bérbe adta a művészlakást A tizennyolcadik század filozófusai közül többen úgy vélték, hogy a művész a Szellemmel, Istennel vagy az Ab- szolútummal áll kapcsolatban. Azt is tanították, hogy a szépérzék az erkölcsi érzékkel rokon, aki ért a művészetekhez, az az erkölcsi kérdésekben is pontosan tud mérlegelni. A most következő történet sajnos csak annyit támaszt alá, hogy a művész is ember, és olykor saját kapzsisága irányítja tetteit. Történt ugyanis, hogy egy igen jó hírű, nagyon szép üvegtárgyakat készítő művésznő albérletbe adta ki azt a művészlakást, amit ő maga Pécs önkormányzatától bérelt a Frankel Leó utcában. A negyven négyzetméter alapterületű, összkomfortos, tetőtérbe épített lakást egy ötgyermekes, Eszak-Magyaror- szágról Pécsre költöző családnak adta tovább még a tavalyi év őszén. Ez hamar szemet szúrt a szomszédoknak, annál is inkább, mert az újonnan érkezők nem tartották be az együttélés szabályait. Jelentették hát az ön- kormányzatnak, hogy valami nincsen rendben a művésznő portája körül. A lakásügyi hivatal megállapította, hogy jogellenesen költözött oda a nagycsalád, és felszólította őket a távozásra. Ezt meg is tették, azóta ismeretlen helyen tartózkodnak. A lakást azonban úgy lelakták, hogy szakértői becslés szerint mintegy 450 ezer forint szükséges a felújításra. E nélkül képtelenség lenne újból bérbe adni. Az összeget az önkormányzat a művésznőtől próbálta behajtani, hiszen vele álltak bérleti viszonyban. A művésznő azonban azóta sem ad életjelet magáról. Annyit sikerült a hivatalnak kiderítenie, hogy Budapesten, az Üllői úton lakik. Az önkormányzat oda címzett küldeményeit azonban nem veszi át. Emiatt bírósághoz fordultak, hogy azon keresztül érvényesítsék követelésüket. Az önkormányzat mintegy ötven lakást ad bérbe művészeknek, tájékoztatta lapunkat Foki Józsefié, az önkormányzat főtanácsosa. Ennek felét a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Szimfonikus Zenekar tagjainak adják ki az intézményvezetők javaslatára. A többit a szabadúszó művészek kapják meg: írók, költők, képzőművészek, egyetemen oktató művésztanárok. A lakásokat a közgyűlés ítéli oda a kulturális bizottság javaslatára egytől három évig terjedő időszakra, amit újbóli tárgyalás után ismét meghosszabbíthatnak. így bérelhette a szóban forgó lakást 1991-től lelepleződéséig a művésznő. A művészeknek írásban kell beszámolniuk arról, hogy milyen művészi tevékenységet folytatnak. így is előfordult már, hogy egyikük alkotás helyett magánvállalkozásba kezdett, miután megkapta a lakás bérleti jogát. U. G. Nemzetközi fuvóstalálkozó A negyven évvel ezelőtt alapított szombathelyi fúvószenekar évfordulója alkalmából 21 hazai és külföldi együttes részvételével nemzetközi fúvószenei fesztivál kezdődött pénteken a megyeszékhelyen. A háromnapos program során báb- és színi együttesek is fellépnek a város több pontján felállított színpadokon. A jubileumi hangverseny helyszíne az Iseum lesz. Szombaton a mintegy ezer zenész díszruhába öltözve vonul végig a megyeszékhelyen. Az eseményre sok külföldi turista érkezik. (MTI) Marketingről - nonprofitoknak A közelmúltban jelent meg Barry J. McLeish Sikeres marketing-stratégiák nonprofit szervezetek részére című könyvének magyar fordítása. Ez a könyv elsősorban azoknak a nonprofit szervezeteknél dolgozó vezető szakembereknek szól, akik szeretnék megtanulni, hogyan „adják el” az általuk képviselt szervezet ötleteit, kezdeményezéseit, hogyan szerezhetnek támogatókat, továbbá a nonprofit szféra marketing, fejlesztési, szolgáltatási vagy alapteremtéssel foglalkozó munkatársainak. A könyv 1995-ben jelent meg Amerikában. A csaknem 250 oldalas könyv sok hasznos ismeretet nyújt a hazai nonprofit szektorban tevékenykedőknek. „Hazánk történelmének, kultúrájának és művészetének pótolhatatlan örökségét képezik azok az alkotások, amelyek a környezet kiemelkedő értékeiként az ország és az egyes települések arculatának jellegzetes meghatározói, kulturális hagyományainak hordozói, s egyben a történelmi és nemzettudat formálói. ” Kevés törvényünknek van ilyen emelkedett hangvételű bevezetője, mint a műemlékvédelemről szólónak, amelyet júniusban fogadott el az Országgyűlés. Ez a törvény a nemzet közös kulturális kincsei között egyes kiemelkedő értékű műemlékeknek és műemlékegyütteseknek A fokozott védelemben részesítettek körét a jogszabály mellékletét képező listába foglalta a törvényhozó. A 273 tételből álló lajstrom természetesen nem teljes összegzése az ország legbecsesebb műemlékeinek, hiszen magától értődőén nem tartalmazhatja az egyházi tulajdonban és használatban lévőket. A tételek száma is félrevezető az egynek elszámolt műemlékegyüttesek miatt. Ennek ellenére a 273 fokozottan védett műemlék, illetve műemlékegyüttes megyénkénti megoszlása érdekes képet mutat. A listán 68 tétellel Budapest vezet, majd sorrendben a következő megyéknek van legfokozott védelmet rendel, s kinyilvánítja, hogy azokat kizárólagos állami tulajdonban kell tartani. alább tíz fokozottan védett műemléke, műemlékegyüttese: Veszprém (32), Pest (22), Borsod-Abaúj-Zemplén (18), Fejér és Győr-Moson-Sopron (15-15), Baranya és Vas (13-13), Komárom-Esztergom és Zala 10-10. Települések szerinti megoszlásban pedig mindössze három vidéki városban van háromnál több fokozottan védett műemlék, illetve műemlékegyüttes: Pécs (7), Sopron (6), Keszthely (4). Baranya és Pécs helyezése tehát előkelő, illetve kiemelkedő a fokozottan védett műemlékek számát tekintve. Ám történeti és kulturális értékük, jellegük és származási korok szerinti sokféle voltuk is gazdagságunkra utal. Fokozottan védendő műemléki kincsünk a kásádi horvát tájház; a magyaregregyi Márévár; a pécsi Ókeresztény sírkápolna, Id- risz baba türbéje, Jakováli Hasz- szán pasa dzsámija, Ókeresztény mauzóleum; Püspökvár a középkori egyetem, az Aranyos Mária kápolna és a Keresztelő Szent János társaskáptalan romjai, s e romokra épült Virágh-féle ház műemlékegyüttese; az Egyetemi Könyvtár, a jakabhegyi pálos templom- és kolostorrom; valamint a pécsváradi, a siklósi, a szászvári és a szigetvári vár. Ahogy a törvény bevezetője hangsúlyozza: védelmük nemzeti összefogást kíván, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és az egész társadalom számára való hozzáférhetővé tételük közérdek. D. I. Pécsi festők osztrák várban Inspiráló természeti környezetben, egy XI. századi lovagvárban rendezte meg nyári művésztelepét a POTE Med- gyessy Ferenc Művészeti Műhelye. Az ausztriai, stájerországi Neumarktról a Baranya- Steiermark Baráti Társaság vezetőségi tagja, Nőt Béla révén szereztek tudomást. Az alig néhány ezres település vára Európaházként működik. Egy héten át ez adott otthont a Pandur József képzőművész vezette csapatnak.-A vár, a házak hazaiaktól eltérő építészeti stílusa, a természeti erők játéka nagy élményt jelentett - mondta el Pandur József. - Nemcsak festettünk, rajzoltunk és fényképeztünk. Művészettörténeti tanulmányokat is folytattunk több bencés apátságban illetve Gurkban, ahol a székesegyházban megtalálni a pécsi bazilika altemplomának előképét. A lambrechti bencés kolostor apátjában pedig egy autentikus ikonfestőt ismertünk meg. A kisvárosban nagy szeretettel fogadták a pécsi festőcsoportot, amelynek tagjai az alkotásokból, vázlatokból kiállítást is rendeztek. A csoportot H. Barakonyi Klára, Somogyi Klára és Tóth István képzőművész is elkísérte. A szép eredmény az ő közreműködésüknek, tanácsaiknak is köszönhető. A műhely tagjai tervezik, hogy ősszel Pécsett is bemutatják a nyári alkotótábor termését. Hodnik I. Gy. Versírók találkozója Első alkalommal hívták meg a Pécsi Új Hang Irodalmi Társaságot a Szatmárcsekei írótábor és Konferenciára. A rendezvényen, melynek egy nagyszabású Kölcsey- megemlékezés adott keretet, több irodalmi kör képviseltette magát az ország minden tájától. A pécsi, most közel 30 tagú társaságból öten voltak ott, tapasztalataikról képviselőjükkel, Némethné Benkő Erzsébettel beszélgettem.-Sok értékes előadást hallhattunk - mondta el. - Kiderült, hogy más társaságoknak is a pénzhiány a legfőbb gondjuk. Ez leginkább a kötetek, antológiák, folyóiratok megjelentetését nehezíti. Kialakult az a terv, hogy jó volna ezeket a köröket az írószövetséghez hasonló nagyobb társaságba összefogni. A nem hivatásos költők sokáig az Amatőr Költők és írók Szövetségébe tömörülhettek, többen azonban, így a pécsiek is elégedetlenek voltak a képviselettel, kiléptek, s külön csoportot alakítottak. A pécsieknél most 16 éves a legfiatalabb, s 78 éves a legidősebb versfaragó, van köztük tanár, könyvtáros, egészségügyben dolgozó is. A könyvkiadás nehézkes. A most 70 éves nyugdíjas pedagógus, Némethné Benkő Erzsébet most napvilágot látott első kötetének megjelentetését például 20 évnyi takarékoskodás tette lehetővé. A kedvtelésből írók másik nagy problémája, hogy gyakran rászorulnának formai, technikai ismeretek elsajátítására. Előadókra azonban ritkán jut pénz. H. I. Gy. \