Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-14 / 222. szám

1997. augusztus 14., csütörtök HÁZAI TÜKÖR DllIlántÚli Napló 3 Igazán csak most jó lenni katonának Kilenc hónapos regruták Megkezdődött a képviselők igazolása Hétfőn alakulnak meg az új tb-önkormányzatok Már javában dolgoznak a mandátumvizsgáló bizottságok, amelyek a társadalombiztosítási önkormányzatokba delegált képviselők leigazolását végzik. A törvény értelmében ugyanis a képviselőknek szigorú kritériumoknak kell megfelelniük. Itt van a nyári bevonulások időszaka: csaknem kilencezer újonc kezdi meg katonai szol­gálatát ezekben a napokban. A honvédséghez 7300-an, a ha­tárőrséghez 1420-an vonulnak be, kilenc hónapos szolgálatra - mondta tegnap Békési Zoltán ezredes, a Magyar Honvédség vezérkarának hadkiegészítési osztályvezetője. Az újoncok 96 százaléka nőt­len. A kiskatonák 19 százaléka egészségügyi gondokkal küzd, például szemüveges, vagy olaj­érzékeny. Ez nem is rossz arány. Az már sokkal inkább elgondolkoztató, hogy a fiata­lok 40 százaléka egészségügyi okok miatt ideiglenesen vagy véglegesen eleve alkalmatlan­nak minősült. Ezren az alól kaptak felmentést, hogy a szol­A Politikatörténeti Alapít­vány tulajdonában álló Nap­világ Kiadó szeptemberben 1100 oldalon kiadja Rákosi Mátyás száműzetése idején írt emlékiratainak első köte­tét, amely a politikus pályá­jának 1940 és 1956 közötti szakaszát öleli fel. Mint azt a kötet egyik szerkesz­tője, Gellériné Lázár Márta el­mondta, kiadójuk elsősorban a Politikatörténeti Intézet tulaj­donában álló hagyatékok fel­dolgozását és publikálását vál­lalta, s az elmúlt másfél évben már egy tucatnyi eszmetörté­neti-politikai kiadványuk jelent meg. Legutóbb Juhász József A délszláv háborúk című tanul­mányát adták ki. A Napvilág Kiadó másik friss kiadványa A házon kívüli étkezéseknél egyre kisebb a munkahely je­lentősége, és a lakosság fele szinte soha nem megy étte­rembe - derül ki egy piacku­tató intézet felméréséből. A vizsgálat során ezer felnőttet kérdeztek meg, és a szakértők a válaszok nyomán majdnem ugyanazokra a következteté­sekre jutottak, mint néhány éve. A magyar lakosság nagy többsége változatlanul naponta háromszor étkezik és a legfon­tosabbnak az ebédet tartja. A megkérdezettek 91 százaléka a hagyományos leveseket, a ba­romfit, a burgonyát és a gyü­mölcsöt eszi legszívesebben. Ezután következik a zöldség, gálatot most kezdjék meg. Csa­ládi gondokat, balesetet, sikeres egyetemi felvételit jelöltek meg a többi között indokként. Az újoncoknak módjuk van polgári szolgálati beosztást kérni, a kérvényt a szeptember 6-i eskütételig lehet benyújtani. Az idén különben mintegy két­ezer újonc gépjárművezetői képzésének költségét állta a Magyar Honvédség. Ezekben a napokban vonul­tat be utoljára sorkatonákat a Balassagyarmati Határőr Igaz­gatóság, a korábbinál rövidebb sorkatonai szolgálat ugyanis a határőrségnél kizárja a határ­őrizetre való alapos kiképzést. Ezért már meg is kezdődött a hivatásos határőrizetre való át­állás. Ennek egyik fontos eleme a bevonultatott sorkatonák lét­számának csökkentése. Paul Kennedy írása, A 21. szá­zad küszöbén. Rákosi emlékiratain kívül idei terveikben szerepel két gyűjtemény is az MDP testületi üléseiről. Az egyik - az 1948 és 1956 nyara közötti jegyző­könyvek alapján - az ötvenes éveket, a másik pedig a forrada­lom első napjainak párttestületi üléseit veszi sorra. Ugyancsak előkészületben van az MSZMP ideiglenes intézőbizottsága jegyzőkönyveinek 5. kötete, s Böhm Vilmos válogatott politi­kai levelezése. Rákosi emlékiratainak 1925 előtti része egyelőre még fel­dolgozatlan, de kutatható. Akárcsak számos más, 20. szá­zadi politikai személyiség ha­gyatéka, amelyet az intézet ar­chívuma őriz. T. J. majd a fehér kenyér, a tojás, a saláták, a sertéshús, a tej, a tész­tafélék, a sajt. Növekszik az ásványvíz, a barna kenyér, a szénsavas üdí­tőitalok, a sajt és a tésztafélék népszerűsége. A korábbinál ke­vesebben fogyasztanak viszont fehér kenyeret, szódavizet, és az égetett szeszes italokból szintén kevesebb fogy. Az intézet munkatársai az egészséges táplálkozásra való törekvésnek szinte csak a nyo­maival találkoztak. A megkér­dezetteknek mindössze 16 szá­zaléka szeretne tenni valamit ennek érdekében, közülük is el­sősorban a nők, akik szíveseb­ben főznek saját maguk, és el­sősorban fogyni szeretnének. Hosszas huzavona, sok-sok bizonytalanság után most minden jel arra utal, hogy 18- án, hétfőn hivatalosan is meg­alakul az új, 48-48 tagú egész­ségbiztosítási, valamint nyug­díjbiztosítási önkormányzat, és a különálló, 9-9 tagú két felügyelőbizottság. Az új önkormányzatokba a munkavállalók érdekképvise­leti szervezetei mellett a nyugdíjasok, a települési ön- kormányzatok és a munkálta­tók szövetségeinek képviselőit delegálták. Az egészségbizto­sítási önkormányzat titkársá­gán tegnap elmondták, hogy a Munkástanácsok - korábbi döntésükkel ellentétben - mégis eljuttatta jelöltjei ne­vét a mandátumvizsgálókhoz. Sajnálattal kellett azonban kö­zölni, hogy a hatályos törvény szabályai szerint azt már nem lehet figyelembe venni. Az önkormányzati testüle­teknek különben csak olyan személyek lehetnek a tagjai, akik feddhetetlen előéletűek, nincs köztartozásuk, és nem töltenek be újdonsült funkció­jukkal összeférhetetlen pozí­ciót másutt, például magán- nyugdíjpénztárban. S hogy végül is mi lesz a legsürgő­sebb tennivalójuk? Egyöntetű vélekedés - s ezt az egészségbiztosítónál tegnap aláhúzták a legfontosabb most az, hogy végre megala­kuljanak a testületek. Augusztus 18-a után új tisztségviselőket kell válasz­taniuk és mielőbb el kell kez­deniük a munkát. Várhatóan nem lesz könnyű dolguk, hi­szen például az egészségbizto­sító háza táján a még mindig rendezetlen jogi, hatásköri problémák további és újabb nehézségeket okozhatnak. (németh) Hírcsatorna Nyilatkozatháború. Kovács László külügyminiszter szerint Orbán Viktor nem először tesz olyan kijelentéseket, amelyek a magyar külpolitika alapvető céljait veszélyeztetik. Kovács ezzel arra az interjúra reagált, amelyet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke adott az Erdélyi Napló című nagyváradi hetilapnak. A külügyminiszter szavaira - a szabadságát töltő Orbán Viktor távollétében - Kövér László, a Fidesz alelnöke válaszolt. „Úgy tűnik, meg kell szoknunk, hogy a kormánykoalíció politikusai Orbán Viktor minden monda­tára ugranak, mint pitbull a vé­res rongyra” - nyilatkozta a többi között. Tiltakozás. Habsburg Ottó szécsényi díszpolgárrá avatása ellen tiltakozik több helyi egye­sület. A petíciót a Rákóczi Vá­rosa Alapítvány, a Rákóczi Szövetség Szécsényi Önálló Csoportja, az FKGP Nógrád Megyei Értelmiségi és Polgári Tagozata, valamint a Rákóczi Szövetség Salgótarján-Losonc városok közötti szervezete írta alá. Mint a nyilatkozók írják, „tiltakozásunk nem Ottó sze­mélye, hanem az ellen szól, hogy végül is szabadságtörek­véseink vérbe fojtóinak, a Habsburgoknak a leszárma­zottja”. Elhalasztott fegyelmik. A Kereszténydemokrata Néppárt országos fegyelmi és etikai bi­zottsága bizonytalan ideig elha­lasztotta a korábban péntekre beidézett KDNP-képviselők - köztük Csépe Béla, Keresztes Sándor és Varga László - fe­gyelmi ügyének tárgyalását. Emigrációs kabinet. A kül­földön élő, kettős állampolgár­ságú magyarok szavazati jogá­nak törvényi rendezését, vala­mint az államalapítás ezredik évfordulójának méltó megün­neplését tartja legfontosabb fel­adatának a Magyar Demokrata Fórum most alakuló emigrációs kabinetje. Bős haszna. Az árvíztől ugyan nem a bősi létesítmény mentette meg Budapestet, vi­szont a vízerőmű 231 millió köbméteres tározó terét kihasz­nálva csökkenteni lehetett a vízszintet a folyó magyaror­szági szakaszán. Erre a Reális Zöldek Klub szerdai tájékozta­tóján hívták fel a figyelmet. Lejár a határidő. A tévé el­nökének e hét végéig kell eljut­tatnia az MTV Közalapítvány kuratóriumához az üzleti tervet kiegészítő dokumentumokat, amelyek benyújtására a testület felszólította Peták Istvánt. Az elnök állítja: valamennyi irat határidőre eljut az elnökséghez. Még csendes a ház. Nagyobb felújítások zaja nem veri fel az idei nyáron az Országház csendjét, a kisebb javításokat azonban elvégzik. Az ülésteremben is végigvizsgálják a beren­dezéseket, és a padsorokban is megnézik, nem inog-e honatyáink széke, fotó: feb/diósi imre Jó módszerek az iskolai fölszerelés költségeinek csökkentéséhez Öreg tankönyv nem vén tankönyv Ezrekbe kerül az idén az iskolás gyerekek „fölszerelése” a szeptemberi tanévkezdésre. Az egyik legjelentősebb tétel a tankönyvek megvásárlása lesz. A szülők azonban nem ma­radnak magukra, az államtól az önkormányzatokig és a tan­intézetekig többen igyekeznek enyhíteni a gondokon. Szász Károly, a Magyar Iskola Alapítvány elnöke szerint az egyik leghatékonyabb segítési forma az lenne, ha az iskolák minden tanév végén össze­gyűjtenék a használt tanköny­veket, ezeket eljuttatnák az alapítványhoz, amely szétosz­taná a rászorulók között. Durst Győző, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese úgy látja: nehéz, de nem meg­oldhatatlan a probléma. Még nem fordult elő, hogy pénz­hiány miatt akár egy gyerek­nek is tankönyv nélkül kellett volna elkezdeni a tanévet.-Olyan példa viszont sok van - mondja a főosztályve­zető-helyettes -, hogy a helyi önkormányzat kiegészítette a költségvetés tankönyv-támo­gatási összegét, így a tanulók meghatározott köre, vagy ép­pen a község minden diákja ingyen jutott e tanulási segéd­eszközhöz. Az idén a tankönyvek átlag 10 vagy annál kisebb száza­lékkal drágultak. De még így is, a legolcsóbb „csomag” - a 3. osztályosoké - több mint 1700 forintba kerül. Az egy tanulórajutó állami hozzájáru­lás pedig az általános iskolá­soknál 760, a középiskolások­nál 1140 forint. Ezt a szülők anyagi helyzete szerint diffe­renciáltan osztják szét. Ehhez hozzájön az önkormányzati tankönyvtámogatás összege. Több iskolában a költségve­tési és az önkormányzati pénzből az iskolai könyvtár számára veszik meg a köny­veket és ingyen kölcsönzik a diákoknak. (deregán) Kiadás előtt az MDP, az MSZMP jegyzőkönyvei Rákosi-emlékirat 1100 oldalon Még mindig kevés híve van a reformkonyhának Leves nélkül nincs ebéd Csak a következő parlamenti ciklusban lesz új alkotmányunk év A hamarosan kezdődő választási kampány miatt már gyakor­latilag nincs esély arra, hogy a terveknek megfelelően, még a jövő év májusa előtt megszülessen a Magyar Köztársaság új alaptörvénye. Ám az eddig végzett munka nem volt hiábavaló. Három kevésnek bizonyult Nem lehet arra számítani, hogy ebben a parlamenti ciklusban népszavazással megerősített új alkotmánya lesz az országnak - mondta Somogyvári István. Az Országgyűlés alkotmány­előkészítő bizottságának titkár­ságvezetője szerint mind több olyan bizonytalansági tényező­vel kell számolni, amely kétsé­gessé teszi, hogy az eredeti ter­veknek megfelelően, még 1998 májusa előtt elkészül a népsza­vazással megerősített új alap­törvény. A titkárságvezető az újabb bizonytalansági tényezők közé sorolta például a KDNP-frakció megszűnését. így már csak öt képviselőcsoport vehet részt a bizottsági munkában, ami meg­nehezíti a döntéshozatalt. A szabályoknak megfelelően a jövőben csak úgy lehet dönteni egy-egy kérdésben, ha a testü­letben munkálkodó öt képvise­lőcsoport egyetért. Somogyvári István szerint kétséges, hogy a lassan megin­duló választási kampányban mennyire lesz fontos a pártok­nak az új alkotmány sorsa. Mindenesetre már elkészült az alaptörvény normaszövegének tervezete, amelyet - bizottsági jóváhagyás után - a Ház elé kellene terjeszteni. Az alkot­mány-előkészítő bizottság ter­vezett szeptember 18-ai, első ülésén minden eldőlhet.- Elképzelhető - tette hozzá -, hogy ebben a parlamenti cik­lusban csak az új alaptörvény normaszövegét fogadja el az Országgyűlés. Az alkotmány-előkészítő bi­zottság titkárságvezetőjének véleménye szerint semmikép­pen nem tekinthető felesleges­nek az alkotmány-előkészítő bizottság többéves munkája. Ennek eredményeképp ugyanis az 1998 szeptemberében össze­ülő új parlament ott folytathatja majd az alkotmányozást, ahol az most feltehetően abbamarad. Beszélgetőpartnerünk: Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője Siker vagy balsiker-propaganda? Szó sincs arról, hogy a kormánykoalíció a választásokhoz közeledve egyre erőteljesebb sikerpropagandát folytatna - állítja Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. Szerinte nem az a baj, hogy az ellenzék folyamatosan kritizálja a kabinet tevé­kenységét, hanem az, hogy olykor - a nyilvánvaló tényeket is meghazudtolva - gyűlöletkeltésbe csap át.- Miért gondolja, hogy Orbán Viktor vagy Torgyán József megmásítja a valóságot, hi­szen nagyon sokan egyetérte­nek velük: az átlagcsaládok nem érzik a gazdasági fellen­dülést.- Tény, hogy a választópol­gárok nagyon nagy árat fizet­tek a stabilizációért, de ez senkit nem jogosít fel arra, hogy nemzetellenesnek, ide­genszerűnek nevezve a kor­mányt, heccelje az egyébként józan társadalmat.- Gondolja, hogy a polgá­rok optimisták?- A közvélemény-kutatások szerint a korábbinál 30 száza­lékkal többen vélik úgy: biz­tató a jövő. Még az ellenzéki pártok is abból indulnak ki vá­lasztási programjuk kidolgo­zásakor, hogy stabil a gazda­sági helyzet. Lendületet vettek a beruházások, gyorsult az inf­rastruktúra fejlődése. Hosszú távon 3-5 százalékos gazda­sági növekedésre számítha­tunk. De nem tagadjuk: az egészségügyben és a tb-nél sú­lyosak a gondok - szó sincs tehát sikerpropagandáról.-Nemigen tudják meggyő­zően „eladni” az eredménye­ket...- Mert még mindig túl visz- szafogottan kommunikálunk a lakossággal. Lehet, hogy cél­ravezetőbb volna, ha beszáll- nánk a parlamenti, hangzavar­ban úszó ringbe, csakhogy ez a fajta csetepaté a magyar po­litikai élet leértékelődéséhez vezetne. Inkább hiszünk az európai közösségek, a hazai és kül­földi gazdaságkutatók érték­ítéletének, mint a Torgyán vagy Orbán Viktor által kiállí­tott rossz bizonyítványnak. Takács Mariann K i k k

Next

/
Thumbnails
Contents