Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-13 / 221. szám
6 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. augusztus 13., szerda NATO Gondolkodni talán még szabad. .. Parlamenti elitünk ünnepli önmagát - országunkat meghívták a NATO-ba. A közvéleménykutatások ugyan kimutatják, hogy a lakosság több mint 40%-a ellene van. Ráadásul ott lesz a népszavazás, amit a parlament gondosan „véleménynyilvánítóvá” fokozott le, és amiről egy neves történészünk azt nyilatkozta (viccnek szánta), hogy a mohácsi vészről sem népszavazás döntött. Az elit mindenesetre tart ettől a szavazástól. Ezért beindult az utolsó tizenhárom év legegyoldalúbb propagandakampánya - ehhez hasonlót utoljára a Los-Angeles-i olimpia bojkottja idején éltünk át. Szélsőségesnek, Moszkva bérencének bélyegzik azt, aki kétségeit, ellenvéleményét hangoztatni meri. A demokrácia hetedik évében szégyenkezve hallgatni kényszerül az is, aki - különösebb ideológiai megfontolások nélkül - ellen- véleményét csak száraz tényekre alapozza. 1. A magyar hadsereg NATO-kompatibilitása évente legkevesebb 40-70 milliárd forinttal emeli meg a katonai kiadásokat. Ehhez még hozzá kell adni a repülőgépcserét is, ami mai árakon 200-300 milliárd forint körül lesz. Honnan fog a magyar nemzetgazdaság ehhez forrásokat teremteni? Az idetelepült multik nyereségadójából, a maffiagazdaság, az elit által felhalmozott vagyonok adójából? Emlékeztetőül: Bokros Lajos kettőmil- liárd forint megtakarításért dobatott az utcára több száz egyetemi oktatót és vezettette be a tandíjat. Kökény Mihály tizenkétmilliárdot akart a kórházi ágyak leépítésén megspó- rolfti. 2. Magyarországnak, sőt a NATO-nak nincs ellenségképe állítólag. A valóságban egy katonai szövetségnek mindig volt és van: jelen esetben Oroszország, az iszlám térség, a balkáni instabilitás, a migráció, a maffiabűnözés. Az első háromban semmilyen tényező nem tekintette eddig ellenségének Magyarországot, a magyar népet - ezután majd fogja, országunk területe és népe ismét lehetséges megtorló csapások célpontja lesz. Az utóbbi két probléma kezelésére egy katonai szövetség nem alkalmas. Apropó: miért kötelező Magyarországnak belépni a NATO katonai szervezetébe? Mert nem csak katonai szervezete van! 3. Mennyiben garantálja a NATO-tagság a magyarországi demokrácia megmaradását és továbbfejlődését, egyáltalán a demokráciát magát? Emlékeztetőül: a fasiszta Salazar alatt nyögő Portugália a NATO alapító tagja volt, a NATO már az ötvenes években szerződéseket kötött Franco diktátor Spanyolországával. Jelenleg a NATO katonailag legerősebb tagja Európában Törökország. Törökországban mindennapos a rendőri brutalitás, az alapvető emberi és polgári jogok lábbal tiprása. Az ország nemzetiségi területein állandó polgárháborús helyzet van. Az ország törvénytelenül tart megszállva területeket Cipruson és Irakban. Ez a NATO-demokrácia mintája politikusaink számára? Július 20-án a nemzet fejet hajtott mintegy kétszázezer honfitársunk emléke előtt, akik hazájuktól távol, egy „ezeréves” és legyőzhetetlennek hitt birodalommal való szövetségben, hazájuk érdekei szempontjából teljesen értelmetlenül adták életüket. Akarunk-e hasonló gyászt a jövőben is - feltéve, ha marad még, aki gyászoljon? Kitti János, Zöld Alternatív Párt Baranya megyei Elnöksége Fájdalomcsillapító, tudattompító, figyelemelterelő Hangulatjavítók Csizma van az asztalon? Küldetéstudat Hosszú hónapok óta furcsa kezelésnek lehetünk tanúi. Jóllehet az átlagmagyar már évek óta a bőrén érzi a nyers valóságot, mégsem tudja úgy bekapcsolni közszolgálati (?) televízióját, rádióját, hogy abból ne ömlene a fájdalomcsillapító, tudattompító, figyelemelterelő műsorok tömkelegé. És míg az elmúlt három évben az enni- vagy íűtenivaló volt a magyar háztartások egyik fő kérdése, addig a régi jelszó szépen átalakult: Cirkuszt kenyér helyett. A kormányfő vasárnapi rádió- inteijújában kifejtette, hogy a nyugdíjak reálértéke az őszre tervezett energia áremelés ellenére sem csökken, és a jövő évi nyugdíjemeléseknek pedig semmi köze a közelgő választásokhoz. (Egyébként tényleg semmi köze, mert a nyugdíjak reálértéken tartását törvény írja elő - az nem kormányzati kegy. A fent említett vasárnapi nyilatkozattal azonban szöges ellentétben áll néhány országgyűlési képviselő véleménye, akik pártállástól függetlenül arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a jövő évi költségvetési irányelveket magába foglaló dokumentum „időzített bombák” tömkelegét tartalmazza. A költségvetési tervezet nem szól róla, hogy miként kívánják fedezni a tb-alapok hiányát, és arról is szemérmesen hallgat, hogy az önkormányzatokat illető összegeket honnan teremtik elő. Tovább rontja az összképet, hogy még így is van vagy 300 milliárd forint többlet- kiadás, ami a 4,9%-os hiány tarthatóságát kérdőjelezi meg. A jövő évi költségvetés így magán viseli a „választási” jelzőt, hisz néhány szép szólamon kívül kevés realitást tartalmaz. A fájdalomcsillapítás másik eszköze a rendkívül jól csengő euroatlanti integráció, aminek időpontja évrőlévre távolabb tolódik (ma kb. 2005-nél tartunk) és amiért sajnos egy deka nem sok, annyi főzőkolbászt sem adnak a hentesnél. Persze a kenyérpótló ígérgetések mellé más témát is kínál még „közszolgálataink” étlapja. A mondás itt is megfordult: Magyar ember beszéd közben nem eszik. Bár a választópolgárait lerasszistázó ex-tévés politikusról (?) kevés szó esik, annál többet hallani az ország egyik legnagyobb formátumú politikusát, Pozsgay Imrét lejárató „ügy” részleteiről. Sebaj! Vigasztaljon minket a tudat, hogy bár a húsvér családok közül a legtöbb anyagi gondokkal küzd, a Honvédelmi Minisztérium a NATO csatlakozás népszerűsítése fejében több millió forinttal támogatta meg szappanoperáink családjait: A Famíliát, a Szomszédokat, és persze Szabóékat. Valószínű sokan örülnének a millióknak, mégis a legokosabb, ha alaposan megnézzük, kire bízzuk a sorsunkat jövőre. A hírek csillaghullást ígérnek. Deák Péter - MIÉP Dr. Sütő László (FKgP) magabiztosan állítja pellengérre cikkeiben a liberalizmust. Nem kívánok foglalkozni olyan kinyilatkoztatással, mely szerint a liberalizmus elsődleges célja, hogy megfossza, elidegenítse a társadalmakat a maguk hagyományaitól, védekezésképtelenné téve azokat. A nyugati liberális demokráciák nem ezt mutatják. ő és pártja azért különbséget is tud tenni a tőkés országok között, és azt kérdezi, hogy a kormány miért nem követi a keleti kis tigriseket, akik először az oktatás fejlesztésével kisgazdasági termelésen nyugvó ipart teremtettek. A háború pusztításai után az élet valóban a kisgazdaságokban indult be először, de az ipari fellendülést a külföldi tőke be áramlása indította el. Ez volt az anyagi alapja az oktatás fejlesztésének, a tanult szakemberek kinevelésének, ami az általuk betelepített csúcstechnológiákhoz okvetlenül szükségeltetett. Téves azt állítani, hogy ezen országok gazdasága nem export- orientált, hanem méltányosság orientált. Éppen fordítva igaz. A méltányosságról pedig annyit, hogy az európai szemmel nézve még mindig szerény életszínvonalat a sztrájkok és tüntetések drasztikus letörésével korlátozzák. Bizony az az igazság, hogy liberális gazdaságpolitikával, és diktatórikus hatalmi módszerekkel érték el ( Japánt ide nem számítva) eddigi sikereiket. De ne csodálkozzunk véleményén, hiszen köztudott, hogy pártja számára a tajvani tőkés jó tőkés, az amerikai tőkés rossz tőkés (A cikk címe: Pénzt és lakájt éneklek). Egy másik cikke szerint a folyamatos és mesés jövedelemszerzésnek trükkjét is kitalálta a koalíció. Ez azon alapul, hogy a belső államadósságot kamatozóvá alakították. Kinek a zsebébe vándorol ez a hatalmas összeg? - teszi fel a kérdést. Ez a gondolat pártelnökétől és szak- tanácsadóitól származik, és közismert szakemberek már megadták rá a választ. Tehát: a belső adósság állampapírokban van és a gazdaság szereplői és a lakosság zsebében lapul. A lejáratkor a kamat is őket gazdagítja. (A cikk címe: Ön tudja a választ?) Ugyanott azt úja, hogy a liberális közgazdasági elmélet Walras üres matematikai formuláján tobzódik, és „szakértp” kormányunk pénzpolitikája,'de az oktatás, az egészségügy, a szociális biztonság leépítése ilyen szintű elméleten alapul. Az igazság az, hogy ez a 100 éves áregyenlet semmiféle nemzetgazdasági döntésnek - főképp gazdaságon kívülinek - nem alapja, a vele kapcsolatban emlegetett határhaszon elméletnek viszont ma is van alkalmazási területe, de ez a vállalati gazdaságtan. Alkalmazása független mindenféle gazdasági filozófiától Csizma van az asztalon! Fekete Gedeon - SZDSZ Mohács-környék Sokat tettünk! Mit tesznek a körzet képviselői? - tette föl a kérdést a minap A sóhajok hídja Mohácson c. borongás írásában H. T. Mi, Baranya szocialista képviselői a fejlődés feltételeinek megteremtéséhez igyekeztünk segítséget nyújtani. Tevékenységünket négy irányra összpontosítottuk: a déli szomszédainkkal való gazdasági kapcsolatok újraélesztése, munkahely- teremtés és -megőrzés, az infrastruktúra javítása, valamint a helyi és központi erőforrások hatékony csoportosítása. Mit sikerült elérnünk? Soron kívül megnyílt az udvari határátkelő. Előbbre jutott Mohács szennyvíztisztítása, kikötő-korszerűsítése. Folyamatban a csatornázás Somberekén, Palotabozsokon, Bárban és Dunaszekcsőn. Elkészült a máriakéméndi bekötőút, és a biztonságos közlekedés érdekében kerékpárutak is épültek. (Mohács és Lánycsók). Pécsvárad és Palotabozsok között pedig megtörtént a vasúti közlekedés kiváltása buszjáratokkal. A szakmunkásképzés korszerűsítését segítve Mohácson tanműhely létesült. Mindehhez, és az itt nem is említett programokhoz több, mint egy- milliárd (!) Ft állami pénz kapcsolódik. Miközben az ország számos térségében kórházbezárásokról hallani, addig a mohácsi kórházban rekonstrukció kezdődött! A gazdasági fejlődés segítésében óriás szerepe lesz a mohácsi vállalkozói övezetnek és - az egész megyére hatóan - a pécsi ipari parknak is. Előbbre léptünk a közhasznú foglalkoztatásban, gondoljunk csak a belvízkárokat megelőző munkálatokra. A mezőgazdaság helyzetében ez év őszétől komoly javulás várható az intenzív fejlesztés támogatása révén. Tőkepótló, kedvezményes hitelekre is alapozhatnak a gazdák. A környék dolgos népe, a helyi önkormányzatok, a vállalatok, vállalkozók és politikusok összefogásával sokat elértünk. Következő lépéseinket is a realitások, az ország teherbíró képességének figyelembevételével tervezzük. Puch László — képviselő, MSZP Szavak és tettek A beszéd szerepe mára megváltozott, sokszor a szándékok, tervek leplezésére használják, különösen egyes politikusok. A szavaik és tetteik két úton járnak. Hetenként kétszer lemondásra felszólítani a miniszterelnököt és ezzel híveket szerezni a közelgő választásra az egyik út. A másik, titkosabb út a miniszterelnök pártjával lassan előkészíteni a jövő koalícióját. Ehhez persze nem szavakon át lehet eljutni, gesztusok kellenek, apróbb-na- gyobb szolgálatok. Például segíteni lehet a To- csik-bizottság feloszlatását, a döntetlent 4-6-os ellenzéki vereséggé változtatni. Az indokot is könnyű megtalálni, nem volt teljes az adatok feltárása, a belügyminiszter kimaradt a leleplezésből. Az alkotmánybírósági beadványról törölni - indok nélkül - az aláírást, szintén szép gesztus volt a koalíció előkészítéséhez. Ez nem sikerült? Istenem, nem megy minden simán! Az ellenzéki összefogás megbuktatása a XV. kerületben szintén jó pont. A pártvezér a saját öccsét jelölte polgármesternek, hogy megossza az ellenzéki szavazatokat - sikerrel. A kiskőrösiek márciusi akcióját olyan fanyalogva fogadta, hogy az már- már nyílt színvallásnak látszott. Ezek a nyilvánosságra került szolgálatok. Talán vannak még titokban maradtak is, és így nem csoda, hogy a „legnagyobb ellenzéki párt” leghangosabb kormányfaló elnökének - kétes gyakorlattal rendelkező - fia magas beosztásba került a hírközlésben. Pedig a hírközlés stratégiai fontosságú! Ha valaki meggyőződéses kisgazda, el kell hogy gondolkodjék ezeken a tényeken. Sza- bad-e szavazataival támogatni - csupán a neve miatt - olyan pártot, melynek vezetője és környezete (családja) saját személyes érdekei szerint politizál, függetlenítve magát minden ellenőrzéstől, a párttagságtól és a pártnak 67 éve időszerű törekvésétől, a családi kisbirtokokon épülő falusi társadalom felépítésétől. Mészáros István A Történelmi Független Kisgazdapárt Baranyai Ügyvezető Testületé MIEP-rendezvény A Magyar Élet és Igazság Pártja Baranya megyei szervezete buszos utat szervez a MIÉP augusztus 20,-i Budapesten a Hősök terén tartandó rendezvényére. Jelentkezés kedden 14-17 és szerdán 17-20 óra között a pécsi MIÉP irodájában, Körösi Cs. S. u. 1/1. (az uránvárosi nagyposta mögött a volt PIK udvar) vagy a 06-30-271- 496-os telefonszámon. t Veszélyes rezdülések Keresőszolgálat A Magyar Demokrata Fórum díjtalan adatszolgáltató tevékenységet indít. Az MDF Keresőszolgálat segítséget nyújt mindazoknak, akiknek rokona, hozzátartozója, ismerőse eltűnt a II. világháborúban. Az adatszolgáltatást az a szerződés teszi lehetővé, amelyet a Magyar Honvédség Központi Irattár és a Lakitelki Alapítvány 1992-ben kötött. A szolgáltatást határon belül és kívül bárki ellenszolgáltatás nélkül igénybe veheti. A Keresőszolgálat irodája az MDF Bem téri székházában működik augusztus l-jétől. A Kereső- szolgálathoz telefonon vagy levélben lehet fordulni. Postacím: Magyar Demokrata Fórum, Gajzágó László, 1027 Budapest, Bem J. tér 3. Telefon: 214-2072. A közvéleménykutatások szem- lélgetése a politikai uborkaszezon derekán sokak kedvelt elfoglaltsága. Valakiket örömmel, másokat riadalommal töltenek el a komor táblázatok eredményei. Nos, a Szonda Ip- sos júniusi és júliusi adatainak különbsége, amelyet az Új DN is közzétett, arra enged következtetni, hogy amíg legtöbben jól megérdemelt nyári pihenőjüket töltik, addig az MDF vezérkara önmaga megsemmisítésén munkálkodott. Ugyanis alig egy hónap alatt nyolc százalékról egy százalékra esett vissza támogatottsága a leendő szavazók körében. Vajon mi lehet az oka ennek a katasztrofális mélyrepülésnek, amivel a népszerűségi mutatók sereghajtójává vált az előző ciklus legerősebb pártja. „Talán Lezsák kizárta Gémesit, vagy fordítva? Megszűnt a frakció? Esetleg a párt és az ország szellemi széldielyét Lakitelekről Jankapusztára (usztasa kiképző) tette át?” Aligha! Az okokat talán az Ipsos sandasá- gában kellene keresni, ki tudja? Annyi bizonyos, hogy senki nem tudja ellenőrizni, hogy a pár száz megkérdezett hogyan és mi módon kerül kiválasztásra. Ugyanakkor véleményük kemény politikai tényező lehet a későbbiek során. Magyarországon a rendszerváltozást követően nyilvánvalóvá vált, hogy a nyilvánosság a legnagyobb hatalom széles e hazában. A közhangulat szondázása, amely nem kis üzlet, általában hasznos, azonban gyakran a fentiekhez hasonlóan észérvekkel nem magyarázható eredményt képes produkálni. A táblázatokat felületesen szemlélőben fel sem ötlik, hogy a mintavétel milyen körülmények között történt. Pedig a végeredményt illetően nem elhanyagolható szempont, hogy hol, mikor, mekkora területen történt és a megkérdezettek kora, neme, iskolázottsága, foglalkozása, lakóhelye stb. micsoda. Mindezek és főleg a megkérdezettek számának figyelmen kívül hagyása a közvéleményét könnyen közveszélyessé tehetik. Hazánkfiainak zöme általában nem kizárólag egy politikai párthoz, hanem az általa képviselt világnézethez politikai, gazdasági eszmerendszerhez kötődik. Ezért gyakran csak az utolsó pillanatban választja ki a számára egy körhöz tartozó pártok közül a legszimpatikusabbat. Döntésében nem kis befolyással bír, hogy ezek közül a közvéleménykutatók előrejelzései alapján melyik a legtámogatottabb, ugyanis nem szeretné, ha voksa elveszne. A dolog éppen ezért lehet veszélyes és juttathatja a közvéleménykutatókat olyan uralomra, hogy önmaguk képesek lehetnek a kis pártok elsorvasztása útján a demokratikus játékszabályokat veszélyeztetni. Az MDF példáján túl arra is érdemes felfigyelni, hogy mely politikusok vezetik a népszerűségi toplistát. Ötödik az a Kuncze Gábor, akinek időszakában az ország közbiztonsága soha nem látott mélységekbe zuhant. Hetedik a hanyatló élet- színvonal okán reflektorfénybe került pénzügyminiszter. Az első tízben foglal helyet Baja Ferenc, igaz az ő tündöklésését magyarázhatja, hogy az alkoholisták nagy örömére hozzájárult a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium pénzén az ország jobb vodkaellátásának biztosításához. Az elmúlt hónapokban a Szonda Ipsos tanúsága szerint növekedett a KDNP-t szétverő politikusok népszerűsége is. Csupán az a fránya MDF zuhant akkorát, mint annak idején szegény Gagarin. Lehet, hogy a nyírfaügynek, vagy Dunainak (volt MSZP-s ipari miniszter) köszönhető mindez. De mit számít a Szonda Ipsos, amikor itt van a Meridián vagy a Hard Kft., akik azonos időben végzett felméréseik szerint sokkal inkább kedvelik az ellenzéket. (MDF 7-8%). Habjánecz Tibor MDF megyei elnök / i
