Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-12 / 220. szám

Gazdasági Tükör 1997. augusztus 12., kedd Röviden MNB-kötvény. Tegnap már jegyezhető volt az MNB- kötvény harmadik sorozata, 20 százalékos hozamszint­tel. Az azonban már most is megjósolható, hogy a kibo­csátott 75 milliárd forintnak feltehetőleg csak a töredéke kel majd el, ugyanis nincs túl élénk piaca az eddig el­adott MNB-kötvények- nek. (I) Drágult a benzin. A MÓL Rt. a hét végén emelte benzinárait. Az AB 98-as ólmozott benzin 150,9 fo­rint, az ESZ 98-as ólmozat­lan 152,9 forint, az EN 91- es ólmozatlan 140,9 forint, az ESZ 95-ös ólmozatlan pedig 143,9 forintba kerül. A gázolaj litere 126,4 forint. Az üzemanyagok árát leg­utóbb augusztus 1-jén, azt megelőzően pedig július 26- án emelte a MÓL, így a benzin az elmúlt két hétben átlagosan több mint 3 forint­tal drágult. Negatív rekord mézből. Gyönge termést hozott a méhészeknek az idei sze­zon. Míg az elmúlt években átlagosan 16,5 ezer tonna volt a hozam, az idén ennek csupán egynegyede-egy- ötöde várható, ami alul­múlja a méhészet fekete esz- tendőjeként számon tartott 1991-es évet is. A mézhiány a belföldi piacon nem okoz különösebb zavart, hiszen az egy főre jutó fogyasztás mindössze 40 dekagramm körül mozog, és ez az igény kielégíthető. Könyv exportőröknek. A német élelmiszertörvényt és a Németországba történő élelmiszer-bevitel szabá­lyait ismerteti az a kézi­könyv, melyet a Kereske­delmi és Iparkamara és a Német Műszaki Együttmű­ködési GmbH adott ki. A kötet egyebek közt informál a vágóállatok, vadak, ba­romfihúsok, húskészítmé­nyek szabályairól, s azokról a minőségi követelmények­ről, amelyeket a borexportő­röknek célszerű betartani. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 315,41 Francia frank 31,75 Japán jen (100) 171,54 Német márka 106,96 Olasz líra (1000) 109,59 Osztrák schilling 15,20 Svájci frank 130,89 USA-dollár 198,57 ECU 210,46 A törzsgárda termelési érték A kesztyűnek évtizedek óta biztos piaca van fotó: Müller Tiszta lappal indulhatnak jö­vőre a Hunorban, ugyanis a terveik szerint ledolgozzák a mindeddig óriási hátrányt je­lentő köztartozásaikat. Mindezt csak úgy tudták megoldani, hogy feszített tempóban, aktív piaci mun­kával megsokszorozzák a be­vételüket, ezzel együtt a nye­reséget. A hagyományokra is építő cég az örökölt adóssághal­mazba majdnem összeomlott, kénytelen volt a 90-es évek ele­jén nagymértékű fogyókúrát alkalmaznia. Először a tartozás fejében a székházukat vesztet­ték el, majd a takarékosság je­gyében a Búza téri bérelt helyi­ségekből is távozniuk kellett. Akkoriban azt mondogatták, jó lesz nekünk a Vadász utcában is fenntartani az irodákat, ugyanis itt működött és műkö­dik ma is a legnagyobb pécsi üzem. Berendezkedtek, s hoz­zászoktak a külvárosi légkör­höz, viszont itt mindent a ma­guk portáján belül meg tudtak teremteni. A céget tulajdonképpen a megrendelők húzták ki a baj­ból, biztosították szinte ho­zómra az alapanyagot, valamint a piacot is - már ami az új el­adásokat illeti. A hagyományos területeken ugyanis hovatovább már a reklám sem kell, a pécsi kesztyű minőségét elég jól is­merik, igaz, drágák a termékek, de egy bizonyos réteg hajlandó a márkához ragaszkodva ezt is megfizetni. Ez viszont édeske­vés lenne a fennmaradáshoz. Éppen ezért keresték meg a nagy tételben gyártó, és hosszú ideig megrendelőként szereplő amerikai divatcéget Coatch Corporations-t. Bérmunkában táskagyárat létesítettek, a meg­rendelő annyira meg volt elé­gedve az első szállítmányokkal, hogy hosszú időre lekötötte az időszakonként feleslegessé váló kapacitást. Jelenleg már saját alapanyagból gyártják a formára meglehetősen ízléste­len, ennek ellenére nyugaton jól eladható terméket. A több lá­bon állás a cég filozófiájához tartozik, ugyanis az a meggyő­ződésük, hogy csak aki tartósan meg tud kapaszkodni akárcsak a piac szélén, az tud majd a ké­sőbbiek folyamán előrejutni. Mégpedig látványosan, mint ahogy azt néhány magyar cég története is bizonyítja. Erre azért még várni kell a Hunor esetében. A finom bőr­kesztyűnek évtizedek óta megvan a tengerentúli piaca, a cipőfelső­rész-gyártás is nyereséges, a bőrruházat-készítés viszont már éppen hogy csak kifizetődő. A vezérigazgatónő, Horváth Fe- rencné azért tartja fontosnak a négy „lábon” állást, mert így bármikor átcsoportosíthat munkaerőt egy másik területre, nem okoz gondot a betanulás. A Hunorban egyébként is ér­tékként kezelik a hosszabb ideje a cégnél dolgozók szaktu­dását, meg is tesznek mindent azért, hogy az úgynevezett kva­lifikált munkaerő még erősebb szállal kötődjön a munkahelyé­hez. A teljesítményhez igazítva kapnak 13. havi bért, vagy mi­nőségi prémiumot, de biztosí­tott számukra az utazási, étke­zési hozzájárulás és az üdülési lehetőség. Nem nagy a fluktuáció a gyárainkban - mondja a vezér­igazgatónő -, amit érzésem sze­rint a fentieknek köszönhetünk, bár a bérekre sem panaszkodha­tunk. Az átlagjövedelem a 40- 50 ezer forint körül mozog, de a kiemelten jó szakmunkásaink megkeresik a 80 ezer forintot is. A törzsgárda termelési érték, s erre az értékre szeretnénk vi­gyázni is. B. G. Két év börtön titoksértésért A jogosulatlan pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékeny­ségek, valamint az értékpapír-titok megsértése esetében az ed­diginél súlyosabb büntetéseket szabhat majd ki a bíróság. A rendőrségi bizonyítási el­járás is sokkal egyszerűbb lesz a Büntető törvénykönyv októ­berben életbe lépő módosítá­sainak köszönhetően. Az ősszel hatályba lépő BTK-módosítás szerint egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünte­tendő az, aki pénzügyi szolgál­tatási tevékenységet engedély nélkül végez, és ugyancsak bűncselekménynek számít, ha valaki befektetési szolgáltatást nyújt engedély hiányában. Az értékpapír-titok megsér­tése, vagyis az, ha értékpapír-ti­toknak minősülő adatokat ille­téktelen személy részére hozzá­férhetővé tesznek, két évig ter­jedő szabadságvesztéssel, köz­érdekű munkával, vagy pénz- büntetéssel lesz sújtható. «Az ÁPTF azt szeretné, ha megma­radna a társadalmi bizalom a pénz- és tőkepiac iránt, ha a megfelelő cégekhez kerülne a tőke. Ez a kisbefektetők érdeke is. Számukra a biztonságot je­lentheti, ha csak olyan pénzin­tézethez fordulhatnak, amelyek rendelkeznek a megfelelő en­gedéllyel. Az engedély meglétéről az ÁPTF és a Pénzügyi Közlöny szolgáltat információkat. Ä jogszabályváltozás révén a jo­gosulatlan pénzügyi és befekte­tési tevékenységek ügyében felgyorsulhat az igazságszol­gáltatás is, hiszen a rendőrségi bizonyítás is sokkal egyszerűbb lesz. Azt kell bizonyítania a nyomozóhatóságnak, hogy az adott intézmény ténylegesen végzett ilyen tevékenységet, és nem volt ehhez engedélye. A fajtaválaszték megfelelő Magyarországon a termesztett búzafajták a legkülönfélébb termesztői igényeket is kielé­gítik. A felmérések szerint a búzafajták jelentős hányada étkezési minőségű, de megta­lálhatók közöttük a javító mi­nőséget adó és a nagy termő­képességű takarmánybúzák és a speciális hasznosítású - például kekszgyártásra al­kalmas - lisztet adó fajták is. A legfrissebb összegzések szerint a többi kalászos fajnál is a fajtaválaszték megfelelő, a termelői és felhasználói igényeket jól szolgálják a ha­zai nemesítésű, illetve a hazai környezetben tesztelt és ho­nosított fajták. A tavaszi ár­pánál például meghatározó a feldolgozóipar, azaz a maláta- és a sörgyártás fajtaigénye. A gabonaágazat jövőjéről a szakemberek egybehangzóan úgy vélekednek, hogy to­vábbra is érdemes 1,6-1,8 millió hektáron kalászos ga­bonákat termeszteni Magyar- országon. Ez azt jelenti, hogy a vetésterület nagysága a jö­vőben sem változik lényege­sen. Csupán egyes fajtáknál lehet évről évre kisebb-na- gyobb eltérés. Jelenleg az a vélemény, hogy őszi búzából az 1—1,1 millió hektár ter­mesztése látszik indokoltnak, míg a tavaszi árpa vetésterü­lete 180-200 ezer hektár kö­rül a legoptimálisabb. Nem valószínű, hogy az őszi árpa mostani termőterülete a jelen­legi 180 ezer hektár fölé emelkedne. A zab és a rozs termesztése sem növekszik, ám e két növénynél az állatte­nyésztés takarmányigénye változtathat a jelenlegi mér­sékelt érdeklődésen. Valószí­nűsíthető, hogy a triticálé ve­tésterülete nő majd, mintegy 100-150 ezer hektárnyi éven­kénti ingadozással. B. G. Határidő cégvezetőknek Augusztus 14.- A befektetési vállalkozások nagykockázati jelentése. Augusztus 15.- Jövedéki elszámolás;- a fogyasztási adó befizetése, visszaigénylése;- a fogyasztói árkiegészítés igény­lése;- az idegenforgalmi adó befize­tése;- a környezetvédelmi termékdíj befizetése;- mezőgazdasági támogatások igénylése;- az átképzési támogatás igény­lése;- a földhasznosítási támogatás igénylése. Vágósertés-termelés támogatása Az EUROP-rendszer szerint E, U, R minőségi osztályba sorolt vágó­sertések minőségi termeléséhez intervenciós támogatás igényel­hető a 45/1997. (VI. 25.) FM ren­delet szerint. A támogatást a ren­delet mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő alap­anyag-termelők és -feldolgozók vehetik igénybe. Az igénylést a tárgy hónapot követő hónap 15. napjáig kell benyújtani az APEH- hez. Behozatali és kiviteli megfigyelési rendszer Az ipari tárca piacvédelmi intéz­kedésként behozatali és kiviteli megfigyelési rendszert vezetett be. A külkereskedelmi tevékeny­séget folytató gazdálkodó szerve­zeteknek a megfigyelt áruk beho­zatalát és kivitelét megelőzően a 34/1997. (VI. 25.) IKIM rendelet melléklete szerinti adatlapot és a származási igazolás egy példányát kell benyújtaniuk az IKIM-hez. A minisztérium az adatlap alap­ján igazolást állít ki, amely a ki­adás időpontjától számított 90 na­pig érvényes, a benne meghatáro­zott árut ez idő alatt lehet behozni, illetve kivinni. Energiaárak Július elsejétől a villamos energia ára átlagosan 4,5 a földgázé 11,3 százalékkal emelkedett. Emellett az ipari miniszter a villamos ener­gia és a gáz árának szabályozásá­val kapcsolatban a 32/1997. (VI. 25.) és 33/1997. (VI. 25.) IKIM rendeletben meghatározza, hogy az 1997. január 1-jétől 2000. de­cember 31-éig terjedő időszakban az árszabályozási éven belül ne­gyedévenként olyan árkiigazítást kell végrehajtatni, amely figye­lembe veszi az előző negyedévre hivatalosan megállapított forintle­értékelés mértékét. Közalkalmazottak A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt módosító 1997. évi LVI. törvény szerint július l-jétől új rendelkezések vonatkoznak a csoportos létszámleépítésre, szep­tember 1-jétől pedig közalkalma­zotti jogviszonnyá alakul át a he­lyi önkormányzat által a feladat­körébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak mun­kaviszonya - kivéve a közhasznú munkavégzés, illetve a közmun­kaprogram keretében foglalkozta­tottak munkaviszonya. Területi Információs Rendszer Annak érdekében, hogy a terület- fejlesztési és -rendezési tevékeny­séget végző közigazgatási szervek és egyéb jogi személyek informá­ciókat kapjanak a társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzőiről, a kormány területi információs rendszert (TelR) ho­zott létre. A cél az, hogy a térsé­gek helyzetére jellemző, meglévő adatok átvételével, feldolgozásá­val, rendszerezésével, értékelésé­vel, tárolásával és továbbításával segítséget nyújtson a területfej­lesztési és -rendezési tevékenysé­get végző szervezeteknek. Felderített^ terület Fertőzött^ terület Ebből^ házikert Tüzelhalással fertőzött területek Baranyában Hektár - 8000 6000 ■ . 4000 11 2000 1997 A tűzelhalás gyógyíthatatlan Ez, a hazánkban korábban soha elő nem forduló baktériumos betegség először 1996 év tava­szán Nyárlőrincen, fiatal, in­tenzív almaültetvényben jelent meg. A fertőzött területek isme­retében - a megyei növény­egészségügyi és talajvédelmi állomások - 1997-ben fokozott készültséggel várták a kór­okozó megjelenését. Ennek ke­retében speciális előrejelzési hálózat felállítására, üzemelte­tésére, megfelelő növényvédő szerek felhasználásának enge­délyezésére, a potenciálisan ve­szélyeztetett övezetben az áru­termelő gyümölcsösök megfi­gyelésére került sor. A növényegészségügyi ható­ság a veszélyeztetett övezetben gazdálkodó árutermelők ré­szére - az egész vegetációra ki­terjedő - kötelező preventív vegyszeres védekezési techno­lógia alkalmazását rendelte el. Az előrejelzési műszerek adatai alapján veszélyeztetett alma- és birsültetvények virágzása ide­jén - szigorú hatósági ellenőr­zés mellett - 2923 ha-on került sor a sztreptomicinszulfát al­kalmazására. Ezzel nemcsak sikerrel előztük meg a fertőzés kialakulását, hanem 12,3 millió Ft értékben mérsékeltük a rá­szorult termelők védekezési költségeit is. Bár a fent ismertetett nö­vényvédelmi akció valóban si­keres volt hiszen az idei ta­vaszon veszélyeztetettnek ítélt övezetben a kórokozó a mai napig semmilyen fogékony áru­termelő gyümölcsösben nem lépett fel - ugyanakkor az or­szág más területein - előre nem látható módon - új fertőzési gócok alakultak ki. A Földművelésügyi Minisz­térium - a jelenlegi jogszabá­lyok alapján - sem a károsul­taknak, sem a növényvédelmi többletköltségekkel terhelt ter­melőknek kártalanítást vagy költségcsökkentő támogatást nem tud biztosítani. A jövőben ezt is a vállalkozói kockázat ré­szeként kell elkönyvelni. Az 1997. évi tapasztalatok azt látszanak igazolni, hogy növényvédelmi előrejelzésre alapozott, preventív védekezési technológia alkalmazásával a tűzelhalás betegségre fogékony gyümölcsök védelme megold­ható lesz. Ez azonban csak fele­lősségteljes termelői hozzáállás mellett lesz biztosítható. A növényvédelmi hatóság 1998-tól a fertőzés szempont­jából legkritikusabb időszakban a virágzás idején az egész or­szág területén működtetni fogja az 1997-ben eredményesen al­kalmazott előrejelzési rendsze­rét. A védekezések szervezése és szakszerű végrehajtása azonban termelői kötelezettség. Sajátos módon szólni kell ar­ról is, hogy egyidejűleg megje­lentek a kóklerek és szélhámo­sok, akik mindenféle ellenőri­zetlen, engedély nélküli csoda­szereket próbálnak a piacon ér­tékesíteni, amelyek hatástala­nok, és forgalomba hozataluk természetesen szabálytalan.

Next

/
Thumbnails
Contents