Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-07 / 215. szám
10 Dtmántúli Napló ZOO Hobbiállatok 1997. augusztus 7., csütörtök Oldalszerkesztő: Török Éva Aprókák A Misina Egyesületnél (T.: 337-035) lehet érdeklődni a következő kutyák után. Kópé: Pécsett találták fekete-barna kopó jellegű kan. Pitypang: Meszes-Papkertben találták feketesárga, 6 hetes, német juhász jellegű szuka. Csoki: Vásártéren találták fajtatiszta német vizsla, egyszínű, csokoládébama kan. Roti: István-aknán találták fekete-sárga „szálkás po- fájú”, terrier jellegű keverék kan. Kokó: Malomvölgyben találták fekete-sárga, világos tónusú, álló fülű, német juhász jellegű keverék szuka. A HÉROSZ-nál (T.: 441- 703) új gazdára váró állatok: egy fehér-barna színű keverék farkaskutya kan; öt fekete spaniel keverék kölyök; egy belga juhászkutya kan; egy kaukázusi juhászkutya kan; egy 2 hónapos német juhászkutya kan; egy törzskönyvezett német dogtól és törzskönyvezett német juhászkutyától származó 3 hónapos kölyökkutya kan; egy 1 év kor alatti csau-csau kan; egy rottweiler kan; egy schnauzer-vizsla 7 hónapos keverék kiskutya; egy fekete színű keverék kölyökkutya szuka; kettő 4 hónapos német juhászkutya keverék kan, egy fekete színű és egy vörösesbarna skótju- hász-vizsla keverék kanok; egy fekete színű törpe tacskó kan; egy törzskönyvezett angol szetter kan két 4 hónapos fekete, illetve sötétbarna angol szetter keverék szuka kölykök. Találtak a Malomvölgyi tónál egy sérült fehér pumi kan kutyát. Megmérgezik, üldözik a macskákat a város több pontján, jelezte dr. Baracs Józsefné, aki 27 éve foglalkozik Pécsett állatvédelemmel. Információi szerint a Vadász és a Torda utca környékén, illetve az Iparosház közelében lévő épületeknél tapasztalták mindezt. Arra is felhívta a figyelmet, többen szabadon engedik kutyáikat, amelyek megfojtják a macskákat. Az első csoportkép FOTÓ: MÜLLER ANDREA Gyámoltalan kölykök Akár a véletlen hozza, akár tudatosan számít valaki kismacskák születésére, a kölykök megérkezése alaposan felforgatja a család életét. Lépjünk túl az első heteken, amikor is egy gondos anyamacska tökéletesen ellátja őket, s csak azt kell figyelni, mennyire mozgékonyak, s hogy jut-e valamennyinek elegendő táplálék. A következő időszakban kezdődik a környezetük, a „világ” felfedezése. Az élelmesebbek maguktól megtalálják, azt a rést, amelyen kióvakodhatnak a szülődobozból. S ha már egyszer kitaláltak, az biztos, hogy nem is felejtik el az utat. A gyámoltalanabbak nem mozdulnak, sőt szinte jajgatva nyávognak, ha kiemeljük őket. Ezzel a félelemmel nem szabad sokat törődni, pár percre rendszeresen ki kell emelni őket, hogy minél hamarabb megbarátkozzanak a környezetükkel. Néha ez túlságosan is jól sikerül, különösen akkor, ha már a tejen kívül más ételt is fogyasztanak. Ilyenkor szoktak nekiesni az almosedénynek, de távolról sem a céllal, amire ez rendeltetett. Nem kell megijedni, nem lesz semmi bajuk, meg amúgy is hamar rájönnek, hogy vannak ennél ízletesebb falatok. Kissé nehezebben veszik tudomásul, hogy az almosedényt többször és célzottan kell látogatniuk. Ezzel a helyzettel akkortól ajánlott számolni, amikor a kölykök már rendszeresen esznek, s az anyjuk abbahagyja a takarításukat. A kismacskák viszonylag gyorsan és könnyen megtanulják a rendet, ám ha akad olyan, amelyik a lakás különböző helyeit nézi mellékhelyiségnek, akkor kétféle lehetőségünk van: vagy gyorsan az almostálba tesszük és simogatva megdicsérjük, vagy a lakódoboz elé helyezzük az edényt, hogy csak ezen keresztül tudjon közlekedni. A teknős megtévesztő szívóssága A hazai terraristák kedvencei a szárazföldi teknősök. Nálunk leginkább a görög és mór fajták fordulnak elő. Ezeknek az állatoknak a tartása, táplálása azért igényel különös figyelmet, mert amilyen lassúak, ugyanolyan tempóval reagálnak életkörülményeik változására. Ráadásul a teknősök szívós állatok, tehát senkit ne tévesszen meg, ha mostoha tartási viszonyok mellett egy darabig még látszólag jól érzik magukat. Leghelyesebb, ha a táplálékuk elsősorban zöldtakarmányból áll. Tavasztól őszig vadlóhere, fűfélék, lucerna, gyermekláncfű stb.; télen saláta, káposzta, spenót, tyúkhúr és különböző lédús puha gyümölcsök (körte, alma, barack, szilva, dinnye stb.) szerepeljenek az étlapon. Hetente egy-két alkalommal szívesen megeszik a reszelt sárgarépát, a főtt tojást és a főtt rizst is. Eleségükre hetente egyszer érdemes késhegynyi kalciumfoszfátot és vitaminkészítményt szórni. Ha elegendő lédús gyümölcsöt kapnak, a teknősöknek nem kell külön vizestálat tenni Csak ritkán van a levegőben a terráriumba. Legfeljebb külön kínáljuk meg őket naponta egyszer tiszta, de állott vízzel. Bár látszólag lusta állatok, a szárazföldi teknősök szívesen mozognak, ezért terráriumuk lehetőleg minél tágasabb legyen. Alulra homokot, vagy durva sódert, esetleg néhány nagyobb lapos követ ajánlott tenni. A nyári hónapokban kellő elővigyázatossággal - lehetőség szerint számukra külön FOTÓ: MÜLLER ANDREA elkerített részben - kertben is tarthatók. Télen fűtött terráriu- mot (szobát) igényelnek, ami napközben 25-28, éjszakára 20 fok hőmérsékletet jelent. Ilyenkor is szükséges a szobában néhányszor - de legalább naponta egyszer - 20-30 perces sétát biztosítani számukra. A szellőztetésnél pedig nagyon vigyázni kell, nehogy hideg levegő érje a teknősöket. Legjobb betakarni a terráriumot. D. I. Az állatorvos tanácsai Dr. Gyökeres Sándor I A tacskókor A hosszú és mozgékony törzsű ebek érintettek elsősorban, így a pekingi palota, a skót terrier, a törpe uszkár és különösen veszélyeztetett a névadó tacskó. Ezekben a fajtákban igen korán - már egyéves kor előtt- megkezdődhet a gerinccsigolyák közötti porc elöregedése, degenerációja. A rugalmasságát vesztett rostos gyűrű közepén található nyálkás mag a gerinccsatornába nyomul vagy a rostos tokkal fedetten vagy azt átszakítva. Mindkét esetben beszűkül a gerinccsatorna, az itt futó idegek és a gerincvelő nyomás alá kerülnek - kialakul a gerincporc-sérv. Az elváltozás kialakulhat a nyaki, illetve a hát-ágyéki szakaszon, esetleg egyszerre mindkét helyen. Első esetben a fej és a nyak mozgatásakor jelentkezik fájdalom, az állat egyik vagy mindkét első végtagjára sántít. Az ágyéki szakasz megbetegedésére a kezdeti szakaszban jellemző a púposított testtartás, a hirtelen fellépő éles fájdalom, fel-le ugrálás, lépcsőn járás, felemelés közben. A későbbiekben az állat a hátulsó végtagjaira rogyadozik, bizonytalanul mozog. A továbbiakban a bénulá- sos tünetek jellemzőek, enyhébb esetben a hátulsó végtagokat mereven előre nyújtva, majd a kór előrehaladtával fókaszerűen maga után vonszolja. Ebben az időszakban már a bélsár és vizeletürítés zavarai is jelentkezhetnek, a hólyagbénulás következtében folyamatosan csöpögtet a beteg. Hosszan fennálló bénulás esetén izomsorvadás, felfekvések, illetve húgyvérűség alakul ki. Általában négy-hatéves kor között jelentkezik a megbetegedés, a tünetek kialakulhatnak fokozatosan, de hirtelen, egy leugrást követően is. Fel-le ugrálós játékoktól és különösen a lépcsőn járástól kedvenceinket kíméljük meg. Ha már kialakult a baj, két út lehetséges: a konzervatív és a műtéti kezelés. Az elváltozás helye, terjedése, súlyossága fennállásának ideje határozza meg a kezelés irányát. A tünetek elemzése, az alapos neurológiai vizsgálat, a kiegészítő röntgen, az esetleg ge- rincfeltöltéses vizsgálat segíti a helyes döntést. Leginkább az enyhébb hát-ágyéki elváltozások gyógykezelhetek, a kezdeti szakaszban konzervatív módon. Fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők, izom- lazítók, vitaminok adagolásával, nyugodt körülmények biztosításával eredményeket érhetünk el. Általánosságban igaz, hogy a bénult esetek mielőbbi operációja indokolt, amikor is a kezelő állatorvos a megfelelő klinikára, gerincspecialista kollégához irányítja a beteget. Az esetek többségében sikeres a beavatkozás és háromnégyhetes utókezelést követően újra élvezhetjük négylábú barátunk társaságát. Segítséget várnak Kutyák és madarak A Misina Természet- és Állatvédő Egyesület állatotthonában, júliusban elkezdődött a külső kifutók megépítése. Ezzel lehetővé válik, hogy a kutyák ne csak az esetleges sétáltatás- kor kerüljenek napfényre, szabad levegőre. A külső kifutókat speciális betonnal kell lefedni a kutyák esetleges környezetszennyezése - ürítés, takarítás - miatt. A költségek meghaladták az előre tervezettet, így a szükséges 400 négyzetméter betonozása helyett csak 250 készült el, ezért 14 belső szállás külső kifutójának kialakítása még nagyon nagy nehézséget okoz az egyesületnek. Egy-egy kifutó lebetonozásának teljes költsége tizenkétezer forint. Erre az összegre keres az egyesület támogatókat, segítőkész, állatbarát embereket, akiknek nevét köszönetként a telepen feltüntetik. Szívesen vennék, ha egy-egy szponzor örökbe fogadna egyes kenneleket, amelyeken szintén feltüntetnék a nevét, mint örökbefogadóét. Mindent segítségnek vesznek, - akármilyen kismértékű hozzájárulás is - ami elősegíti a gazdátlan kutyák sorsának jobbítását. * A madarak etetéséhez a „HÉROSZ” Baranya megyei és Pécs Városi Szervezete szívesen fogadna természetbeni juttatásként búzát, vagy más magot, esetleg száraz kenyeret. Környezetünk madarai Füstifecske A magyar nép kedves madara. Jellegzetes bélyegei alapján könnyen megkülönböztethetjük rokonától, a molnárfecskétől. Az öreg hím háta és farka kékes-fekete, homloka, torka gesztenyebama. Begyén fekete, fémesen csillogó sáv húzódik keresztbe, melle, hasa bamásfehér. Csőre kicsi és fekete, de mélyen bevágott. Szélső farktollai hosszabbak a többinél. A tojó farka rövi- debb, és tollazata sem olyan csillogó. A fiatal madarak tollruhája szintén egyszerűbb, fakóbb. Táplálékát a levegőben cikázva kapkodja össze és főleg legyeket, szúnyogokat fogyaszt. Néha egy-egy méhecskét is elkap, ez azonban nem számottevő. Olyan helyeken, ahol a feltételek megfelelőek a füstifecske fészke- léséhez, csak a fal simasága gátolja meg az eredményes fészeképítést: deszka kihelyezésével segíthetünk. Matyiké Tibor A túlbuzgó városi puli Színák János és Veres István szerzők „Kutyakalauz” című könyvében a következőket olvashatjuk a magyar pulikutyáról: „Arányos testű, közepes nagyságú, mozgékony pásztor- kutya. Energikus, nagyon élénk vérmérsékletű, sohasem lusta állat. Legendás terelő tulajdonságairól köteteket lehetne írni.” A pulinak éppen ezek a tulajdonságai állnak e kis történet középpontjában. Közeli ismerősöm kapta ajándékba a hathetes kis szőrpamacsot. Budapesti lakos lévén eleinte ódzkodott elfogadni, hiszen mit kezd emeleti, egyszobás fővárosi lakásában a pusztára termett, erdőre, mezőre való pulival. Ám imádja a kutyákat, így nem tudott ellenállni a csábításnak, befogadta hát a hízelgő csöppséget. Betyár - ezt a pulihoz illő nevet kapta - a hónapok múltával szépen növekedett, okosodott, fegyelmezett, szófogadó felnőtt kutyává cseperedett. De egyre nyugtalanabb lett, nem találta helyét a szűk lakásban. Történt aztán, hogy ismerősöm látogatóba utazott falusi rokonaihoz. Természetesen magával vitte az akkor már több mint egyéves Betyárt, aki a helyszínre érkezve azonnal megkezdte „áldásos” tevékenységét: egy csomóba terelte a baromfiudvar valamennyi lakóját. Az igazi meglepetés másnap este következett. A vendég és a vendéglátók békésen poharazgattak a házban, amikor valóságos bégető kórusra figyeltek fel.-Nem is tudtam, hogy birkákat is tartotok - jegyezte meg Betyár gazdája.- Mi ugyan nem - hangzott a válasz -, egy darab sincs. Valamennyien kivonultak a ház elé, s majd földbe gyökerezett a lábuk. Húsz-huszonöt összeterelt birka táborozott a ház előtt, Betyár pedig gondosan őrizte őket. Nem volt nehéz kideríteni a történteket. Betyár - kiszabadulva a falu melletti legelőre - a békésen szendergő juhász mellől szépen elterelte a juhokat. Megkönnyítette a dolgát, hogy a juhásznak éppen nem volt kutyája. Konkurencia nem lévén, könnyűszerrel végezte vélt feladatát. A gazdi otthon van, hát haza kell hajtani hozzá a jószágot - gondolhatta. Amikor az eset még kétszer megismétlődött - egyszer malacokkal, egyszer ugyancsak birkákkal -, nehezen meghozott, de célszerű döntés született: Betyár a faluban marad, ahol igazi énjének és képességeinek megfelelően élhet. Mondanom sem kell, ismerősöm igen nehezen vált meg Betyártól - de a puli is tőle. Csak az vigasztalta némiképp, hogy kutyája szerető, gondos gazdához került. Azóta azonban minden megtakarított pénzét elutazza: rendszeresen látogatja kedves puliját. Geresdy László í (
