Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)
1997-07-07 / 184. szám
1997. július 7., hétfő Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Választás után újrakezdés DINNYEBERKI Kevés az önkormányzat pénze, az új polgármester így is a köz javára próbál vállalkozni. Szilvási Andrásra az alig 150 lelkes faluból 66-an szavaztak, tehát élvezi a polgárok bizalmát. Most, hogy első ember lett, mégis elbizonytalanodott. Nem csak azért, mert alig négymillió forinttal gazdálkodhat a község vezetése, de nyomasztja az a tény is, hogy miként oldja fel az őslakók és a bevándorlók, a cigányok és a magyarok, valamint az idősek és a fiatalok közti ellentéteket. Szükség van erre, hogy kialakuljon az igazi faluközösség, s vele a jó közhangulat. Mindez kedvező háttér lehet ahhoz, hogy sikeresen pályázzanak egy varroda vagy egy kis szálló létesítésére. Községük vonzereje nő, hisz a virágzásnak indult Gyűrűfű felé itt járnak az ott lakók és a kirándulók.- Nem sorvadhat el a településünk - vallja a polgár- mester -, még akkor sem, hogy most már többségben vannak a munkanélküliek és az idős emberek. Cs. J. Bolt kalákában ARANYOSGADÁNY A 300 lelkes falucska önkormányzata védi egyetlen boltját, ezért rendeletben tiltotta meg, hogy idegen vándorárus jöhessen a településre. Aki megszegi ezt, megbírságolják. Egyedül a fakereskedőket engedik házalni. Tavaly ősztől - igaz, vontatottan - egy újabb üzlet készül, szintén magánvállalkozásban. A lassúság oka, hogy építőjének nem adtak kölcsönt a bankok. Eddig saját pénzből csak a falak felhúzására futotta. Pár hete azonban sokan kalákában segítenek a faluból. Cs. J. Kerámiák ajándékba ÓBÁNYA Kis falumúzeum nyitánya zajlott szombaton Óbányán, az egykori óvodaépületben. Lantosáé dr. Imre Mária néprajz- kutató, muzeológus nyitotta meg az óbányai állandó kiállítást, amelynek alapját dr. Biró Ferenc pécsváradi háziorvos, önkormányzati képviselő mintegy 140 darabos óbányai kerámiagyűjteménye képezi. Biró Ferenc ezt ajándékozta a községnek, az Őbányai Német Olvasókör Egyesület pedig bútorokkal, régi használati tárgyakkal egészítette ki az értékes és nagyon szép helyi darabokat tartalmazó fa- zekaskollekciót.Fotó: Müller A fizetség nem verdesi az egeket A dolgozni vágyó fiatalnak rendelkeznie kell adókártyával Idősek elbeszéléséből tudjuk, hogy régen a diákok, ha egy kis pénzhez szerettek volna jutni, egyszerűen jelentkeztek a piactéren, hogy szeretnének zsákot hordani. Manapság már szervezetek alakultak, hogy a fiatalokat alkalmi munkákhoz segítsék. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint régen a piactéren. Munka- közvetítő cégtől függően 16-17 év az a korhatár, ami felett munkát biztosítanak, ennél fiatalabbak ne is próbálkozzanak. A dolgozni vágyó fiatalnak rendelkeznie kell adókártyával, sőt némely munkaközvetítő szervezet bankszámlaszámot is kér, hogy arra utalja át a diák fizetését. (Természetesen a számlaszámnyitást a bank nem végzi ingyen, de ma már mindenért áldozatot kell hozni, még a munkáért is.) A kiközvetített munkák igen változatosak lehetnek: könnyű és nehéz fizikai tevékenység (ismét lehet zsákot hordani), szórólapterjesztés, adminisztratív jellegű munka, lehet dolgozni a telefon-tudakozónál stb. A fizetség nem verdesi az egeket: az órabér általában - munkától és cégtől függően - 130-220 forint körül lehet. Gond igazából akkor van, ha a dolgozó diák észreveszi, hogy ugyanazért a munkáért ő jóval kevesebb pénzt kap, mint az az ember, aki közvetlenül a munkaadó vállalat alkalmazásában áll, és nem a közvetítő útján jutott az álláshoz. Esetleg meg is fordul a fejében, hogy jobb lenne számára, ha közvetlenül a munkáltatójával egyezne meg, kikerülve a diákszövetkezetet. Erre azonban nincs mindenhol lehetősége: a Meló-Diák szervezetnél belépéskor aláíratnak egy szerződést a tanulókkal, melyben azok vállalják, hogy amennyiben szerződést bontanak a Meló-Diákkal, azután a szövetkezet által számukra közvetített céggel hat hónapig nem lépnek munkaviszonyba. A szövetkezet vezetője szerint ez a kitétel azért szerepel a szerződésben, hogy a diákok ne egyezzenek meg a munkaadóval feketén, hiszen akkor nincs garanciájuk arra, hogy valóban meg is kapják a fizetésüket. Biztos háttérrel rendelkező cégek azonban nem fogják illegálisan foglalkoztatni a fiatalokat, kár erre hivatkozni. Inkább úgy tűnik, mintha a szövetkezet magához akarná kötni a diákokat. Ny. Sz. - Fotó: Müller A. Idegesítő slágertéma a hétvégi ház A pécsi rendőrkapitány elégedettebb, mint az orfűi polgármester. A kérdés már csak az, mennyire elégedettek a közbiztonsággal az üdülőterületen a hétvégi házak tulajdonosai, a strandolok, a kempingezők? ORFŰ Cserép Attila (képünkön) rendőr-alezredes azzal érvel, hogy statisztikailag ugyan nőtt a betörések száma Orfűn, de az esetek jó részét sorozatban követték el, a tetteseket a helyi rendőrök elkapták. Az idei szezon újdonságaként említi a rendőrkapitány, hogy nem lesz olyan órája a napnak, amikor legalább egy járőrpár ne lenne szolgálatban. Ezzel együtt változatlanul a hétvégi házak feltörése az „idegesítő slágerPÉCS, JPTE Az egyetemisták évi 65 ezer forintos támogatását jövőre sem fogja növelni az állam. A jelenlegi normatíva csupán arra elég, hogy a legjobbakat és a legszegényebbeket benntartsa az egyetemen, a többieknek ez az összeg csak zsebpénz - válaszolta kérdésünkre Benked László, a Janus Pannonius Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke (képünkön). Hozzátette, a nagyon sok karon még megtéma”, bár inkább a tavaszi és az őszi hónapokban. Kovács Dezső polgármester a megelőzés fontossága mellett kardoskodik. E hét végén tárgyalta az orfűi képviselőtestület a közbiztonság helyzetét, s nyugtalanítónak tartják a több mint 40 házfeltörést. Beszáll egyébként a bűnözés elleni harcba a helyi polgárőrség is, hetente lévő egységesített támogatás mértéke az inflációval folyamatosan csökken. A JPTE-n havonta átlag 5000 forintot kap egy hallgató. Nemcsak az a baj, hogy a hallgatói normatíva nem emelkedik, hanem az is, hogy az országos diákképviselet elfogadta azt a tandíjtervezetet, amely 1998-tól 6500 forintban hatákétszer tartanak ellenőrzést. Ez valamelyest enyhíti a polgár- mester aggodalmait. Nem a nyár vonzza a bűnözőket Orfűre, hanem a strand, illetve a kemping. Ezeken a helyeken a 360 fokos körlátással rendelkező tolvajok mindent észrevesznek, amit őrizetlenül hagynak. A Panoráma kempingben egyelőre nem idegesek, nagyon kevés a vendég, alig 50-60 sátrat vertek eddig fel. „Szokás” ugyanis bűnözői körökben a lakókocsik feltörése, a sátrakból lopás is. Márpedig az így elszenvedett kárért - kaptuk a tájékoztatást Kőhegyi István vezetőhelyettestől - a kemping se jogilag, se anyagilag nem felel. M. A. rozza meg a fizetendő havi tandíj összegét - véli a diákvezető. Ennek tükrében a pécsi diákok csak akkor vesznek részt a tervezett őszi országos demonstráción, ha ott a valós hallgatói érdekekről lesz szó, nem pedig egyes vezetők előzetes alkujához való statisztálásról. Benked László hangsúlyozta, a jelenlegi helyzetből egyfajta kiút lehetne, ha a hallgatói önkormányzatok önálló vállalkozásokkal munkalehetőségeket teremtenének az egyetemistáknak. N. F. Hírcsatorna Sütöde Szentlőrincen. A város és környéke ellátásában fontos szerepet játszó sütöde kezdte el működését Szentlőrincen. A vállalkozó megítélése szerint - eddig Sellyén és Bükkösdön működtetett üzemet - ez a baranyai város lehet a központja a nyugat-baranyai térség kenyérellátásának. Az üzem 50 dolgozót foglalkoztat, napi 38 mázsa kenyeret és péksüteményt állítanak elő. (I) Nyelvi tábor Pécsett. A Lenau Ház és a Belvárosi Általános Iskola német nyelvi és nemzetiségi tábort szervez 10-14 éves gyerekek számára. Céljuk a meglévő német ismeretek elmélyítése és bővítése, és az ismeretek közvetítése a Baranyában élő németség történetéről, kultúrájáról. Ehhez két autóbuszos kirándulást szerveznek Nagynyárádra a kékfestőműhelybe, illetve Mecseknádasdra és Ófaluba. A nyelvi foglalkozásokat bajorországi egyetemisták vezetik. (d) Sepregetős tolvaj Villányban. A település alsó tagozatos iskolájába betörtek, és 100 ezer forintos kárt okoztak, hisz eltűnt például a telefon, tévé és videó. Az egyik tolvaj annyira félt nyomokat hagyni, hogy a betört ablak keretét is elvitte, az üvegszilánkokat pedig gondosan összeseperte. (es) Az ösztöndíj csak zsebpénz Nemere István Szabadok szerelme Krimi kisregény 1 1. KEDDEN Tina úgy érezte,, vattából vannak a térdei. Maga is megdöbbent, hogy eny- nyire hatott rá a dolog, hogy most egészen elgyengült. A légzése is felgyorsult és minden valahogy olyan kellemesen édes lett körülötte, sőt talán benne is? Szinte kívülről figyelte magát. Itt feküdt a meleg napsugarak özönében és amikor az a férfi csak megérintette a karját, aztán a másik kezével, mintegy véletlenül a combját, forró ujjai végigsimították a lány bőrét, beleremegett. Nem tehetett róla, így reagált a teste. Az első percekben még ellenkezett volna, már csak azért is, mert a strandon nem voltak egyedül. Százak hevertek, járkáltak, labdáztak, úsztak, napoztak a közelükben. Ám a tömeg éppen azzal, hogy oly sokfejű volt - valójában nem jelentett veszélyt számukra. így hitte a lány.- Ne ... ne - suttogta mégis. Pault nehezen lehetett lefékezni. A fiatalember nem nézett körül, a tengerparti világ az ő számára is megszűnt létezni, csak Tina nagy, világos szemét látta, olykor a könnyű szél arcába fújta a lány illatos haját. Világosbarna zuhatag, a vállát verte, néha arcába hullott, mint most is, amikor Tina előrehajolt. A férfi keze elkalandozott a testén. Az arcuk összeért, a simogató kezek fáradhatatlanul mozogtak a meleg bőrön...- Hagyj... ne itt... - Tina szája kiszáradt.- Hát hol? - Paul két keze egyszerre csúszott a lány csípőjére. A világ körülöttük zenélt, zajongott, emberek sétáltak, feküdtek csukott szemmel, gyerekek futkostak és labdáztak a tengeren, csónakok és széldeszkák siklottak. Idehallatszott a hullámok ütemes zaja is. Tina nem felelt, mellén érezte a fiú forró lélegzetét, aztán a nyakán. Paul szája közeledett, és a lány ismét tapasztalta azt a furcsa, ugyanakkor nagyon kellemes bizsergést az agyában, és talán nem csak ott. Nem mentek el onnan, valójában a forró nap alatt is jó volt, még így is. A lány visszaemlékezett az elmúlt napok eseményeire, bár nem mindent értett - mégis, csodálatosnak hitte őket. Minden akkor kezdődött, amikor Paul felbukkant. Olyan volt, mint egy álom. A régi fiúja már hónapokkal ezelőtt elhagyta és nem is volt kedve újat keresni. Tudta, lesz majd, hisz mindig felbukkan valaki előbb-utóbb egy ilyen aránylag elviselhető lány mellett, amilyen én vagyok - mondogatta magában. Ismerte külsejét, tisztában volt értékeivel, de hibáival is. Legalábbis így hitte. Egy lány tizenkilenc évesen még nem sokat tud önmagáról. Szóval akkor vasárnap reggel volt, amikor megismerkedtek. Tina még magában is mosolygott, ha eszébe jutott a dolog. A munkahelye, az az unalmas kis hivatal szinte kiesett emlékeiből. A városi elektromos művek számlaosztályánál jobbat is el tudott képzelni, de érettségi után került ide, és árvagyerek lévén ennek is örülhetett. Nem voltak pártfogói, rokonai, ismerőse is kevés. Úgy vélte, egy-két évet eltölt itt, aztán majd továbbtanul, vagy jobb munkát talál. Szóval vasárnap reggel volt, már szabadságon, éppen felszállt a vonatra, hogy lejöjjön ide a tengerpartra. Paul lélekszakadva futott utána, és egyszerűen leszólította: „Maga nélkül nem süt a nap. Hadd sütkérezzem á fényében!” Költői volt akkor is, később is. Amikor egymás mellett ültek, forró levegő csapott be egy nyitva hagyott ablakon, Tina haja lobogott, még csak pár szót válaszolt, de nem igazán akarta már, hogy ez a rokonszenves fiatalember elmenjen tőle. Tina alaposan megnézte, hisz akkor még nem vesztette el a fejét. Huszonöt-huszonhat évesnek látszott, rokonszenves arca volt, kissé kiáilló homlokcsonttal, kedves mosollyal. A szeme pedig... hát igen, majdnem fekete, de kékes árnyalattal, fura szeme volt a fiúnak. Haja sötétebb volt mint Tináé, de jól állt neki. Erős sza- kállát olykor naponta kétszer borotválta: tegnapelőtt és tegnap. Inge kivágásába akasztotta széles napszemüvegét, lába mellé tette tengerészzsák ját (abban hordta minden holmiját), és közvetlen volt. Az első órákban éppen ezzel fogta meg a lányt. Olyan termé szetesen viselkedett vele, mintha legalább egy éve ismernék egymást. Azonnal letegezte Tinát és kedves volt, nem tolakodó; mégis folyton ott volt vele. Barátságos, de határozott. Amikor leszálltak a vonatról, Paul ment előre, a tömegben is vigyázott Tinára, nehogy eltapossák, nehogy lökdössék. Ez imponált a lánynak. (Folytatjuk)
