Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-06 / 183. szám

1997. július 6., vasárnap Magyarország - Dél-dvnántél Dtíhántúli napló 3 Ahol a part szakad... Országszerte, így a Dél-Dunán- túlon is komoly gondokat jelen­tenek a települések mellett el­helyezkedő löszfalak és az ezekbe vájt pincesorok. A lösz­nek olyan az anyagszerkezete, hogy egy-egy kiadósabb eső után az egész partfal elmozdul­hat, akár le is omolhat. Fonyód az érdeklődés kö­zéppontjába került, de most nem idegenforgalma, hanem az életveszélyessé vált partfala miatt. A Balaton déli oldalán sokfelé található löszfal, ez va­laha a tó eredeti partja volt. Fo­nyódon 1987-ben mozdult meg utoljára a magaspart, akkor egy egész nyaralóépületet sodort magával. Idén megint komoly a veszély, a télen a partba beivó­dott hóié miatt ingataggá vált a löszfal. A magaspart szinte na­ponta töredezik, tetején néhol már csak egy-két méterre van a szakadék az épületektől. Az önkormányzat állami támoga­tást pályázott meg a veszély el­hárítására, de elutasító választ kapott, mondván, nem vállalt önrészt a helyreállítási költsé­gekből. Fancsics Zoltán, a tele­pülés polgármestere elmondta, hogy a város állta a kárfelmérés és a próbafúrás összegét, de többre egyszerűen nincs pén­zük. Sokáig nem lehet halo­gatni a partfal megerősítését, mert a lösz bármikor leomolhat, akár emberéletben is kárt téve, ugyanis a közúton kívül vasút­vonal is húzódik a part alatt. Baranyában leginkább a löszfalba ágyazott pincék okoznak gondot. Villányban közel 800 beomlással fenye­gető pince található. Kisebb- nagyobb beszakadások szinte állandóan előfordulnak, de kü­lönösen a tavaszi hóolvadás és a nyári esőzések időszaka a ve­szélyes. A villányi önkormány­zat évente átlagosan 15 millió forintot költ kármegelőzésre, ennek kétharmadát a központi költségvetésből kapja. Villánykövesden és Palko- nyán műemléki pincesort fe­nyeget a beomlás veszélye. Palkonyán idén tavasszal, hó­olvadás idején órák alatt omlot­tak össze a pincék. Egy felhő- szakadás után most is kiszalad­nak a helyi gazdák, egyben van-e még a présház. Palko­nyán külön probléma, hogy sok rég elfeledett pince fölé idő­közben utat építettek, és így az alagutakkal együtt az utak is leomlanak. Becker Eleonóra polgármester elmondta: évente 4-5 millió forintot költ az ön- kormányzat a károk helyreállí­tására, idén talán kármegelő­zésre is jut. Ez még mindig az olcsóbb megoldás, hiszen az omlások helyreállítása sokkal többe kerül. Dunaszekcsőn hasonló a helyzet a balatonihoz: itt a fo­lyó régi partja vált életveszé­lyessé. Két éve egy teljes utca­rész zuhant alá, és ez a veszély idén is fennáll. Ny. Sz. Loszfdl és pinceomlással fenyegetett települések Balatonföldvár V-n. Balatonszemes Fonyód > ■ ' 1 Várdomb Borútbaigazítás Az utóbbi hetekben több la­kossági bejelentés is érkezett szerkesztőségünkbe és a Vil­lány-Siklósi Borút Egyesület irodájába a Siklós több pont­ján elhelyezett, szépen meg­tervezett várostérképpel kap­csolatban. Az észrevételt te­vők azt kifogásolták, hogy néhány kisebb pontatlanság mellett a helyi kórház egy mezőgazdasági bolt területén kapott helyet az útbaigazító táblán. Becker Eleonóra, az egye­sület elnökhelyettese a VDN- nek elmondta, hogy a prob­léma hamarosan megoldódik, hiszen a grafikus már dolgo­zik azokon a matricákon, me­lyekkel leragasztják a hibás részeket. Azt is megtudtuk, hogy Villányban és Siklóson nemrég információs közpon­tokat hoztak létre, ahol a bo­rúnál kapcsolatos összes tud­nivalóhoz és kiadványhoz hozzá lehet jutni. Vagyis csak lehetne, mivel Siklóson sokan borozónak nézik a gigantikus hordóból kialakított irodát a postával szemben. Ha ez így megy tovább, akkor hamaro­san át kell helyezniük a bo­roshordót. A nonprofit infor­mációs irodák egyébként 10 és 18 óra között várják az ér­deklődőket Siklóson és a vil­lányi Művelődési Házban. R. Z. Dombóvári temetőrend Még a temetők működtetését, fenntartását biztosító rendel­kezések is meghalhatnak. így volt ez legutóbb Dombóvá­ron, ahol a napokban a ko­rábbi, elavult rendeletet új előírásokkal váltotta fel az önkormányzat testületé. Nemcsak a régi avittsága, de az is indokolta, hogy betelt a város eddig használt temetője, s új területet kellett a bőví­tésre kijelölni. Közel öt éve egyébként a létesítményt vállalkozásban üzemeltetik, de a tulajdonos változatlanul az önkormány­zat. Az eddigi tapasztalatok alapján most pontosan meg­határozták a „két fél” feladat­körét. Meghatározták azt is, hogy hol lesznek a különböző parcellák, külön például a gyermekeknek, külön a fel­nőtteknek. Újdonságként említi a vá­ros aljegyzőnője, Molnár Zsuzsanna, hogy az új ön- kormányzati rendelet lehető­séget ad az úgynevezett hant nélküli temetkezésre. Fil­mekből talán sokak által is­mert a zöld pázsittal fedett temetők látványa, ahol még utak sincsenek a sírok között, nincs a nálunk megszokott trapéz alakú földhant sem. Az elhunytakra emlékeztető kő- és márványtáblák, az esztéti­kusnak sem mondható ko- lumbáriumok helyett egy par­kosított, sík területen lehet mindössze egy fejfával meg­jelölve eltemetni a halottakat. A dombóvári új temetőrende­let a városban megengedi ezt a megoldást. A gyakorlat most kezd terjedni Magyaror­szágon, elsősorban amerikai minta alapján. M. A. A nyár sok mindennek a sze­zonja, ám úgy gondoljuk, első­sorban a nyaralásé. A betörők is úgy gondolják, hogy a tisztes polgár egy-két hétre szívesen elhagyja otthonát, hogy ka­landra leljen - aztán lehet, hogy a kaland akkor fogadja, mikor hazatér. Kérdés, mi a hatékony véde­kezés? A különböző médiákban manapság szívesen nyilatkozó volt és aktív betörők készséggel megosztják velünk „titkaikat”, így már tudnivaló, hogy éj­szaka csak a filmekben törnek be, valamire való „szakember” tudja, hogy napközben 10-15 óra között majdnem biztosra mehet, hiszen többnyire egész lépcsőházak állnak üresen. Másrészt nyáron sokszor épp a vakáción lévő gyerekek buktat­ják le őket, akik remek megfi­gyelők, és pontosan le tudják írni, ha idegen bácsit láttak a lépcsőházban csámborogni. A betörő már arról is tájékoz­tat minket, hogy voltaképp minden biztonsági berendezést ki tudnak játszani, kérdés, van-e hozzá idejük és kedvük? Az egyre többfelé használt hevederzárról megtudhattuk, hogy nem egy csúcstechnika, de nagyon macerás szétszedni, így többnyire békén hagyják. A rendőrség részéről inkább arra hívták fel a figyelmet, hogy még hosszú időre történő elutazáskor is maradnak nyitva ablakok, garázsok, szabad pré­dát hagyva. Különösen vi­gyázni kell okmányainkra, ezeknek jó ára van a feketepia­con, céget alakítanak vele, és hamarosan néhány tízmilliós adósság díszeleg a nevünk mel­lett. Azt is megtudtuk, hogy vi­szonylag kevés a profi, ezért az alkalmi betörők a kevésbé vé­dett, egyszerűbb esetnek tűnő lakásokat szemelik ki. M. K. - Fotó: Müller Andrea Betörők kitörő munkakedwel Kupakszámoló Ismét kitört a kupakláz: min­denki gyűjt, keresgél, cserél. Az üdítőitalok tetején levő pon­tokat nézegeti a nép, és buzgón számol, vajon összejött-e már elegendő pontocska a hőn áhí­tott tárgyért. A legvonzóbb ajándékok megszerzése azon­ban már komoly nehézségekbe ütközik. Számoljunk egy kicsit! A cég emblémájával ellátott bőrdzseki megszerezhető 4400 pontért. Mivel a másfél literes üdítők tetején 2 pont áll, ez pontosan 2200 üveget jelent. Egy 1,5 literes frissítő ára ma kb. 110 forint, vagyis a több mint kétezer palack nagyjából 240 000 forintba kerül, és ezért megkaphatjuk a dzsekit! Az ajándékok között felso­rolt robogó megszerzése még egyszerűbb: mindössze har­mincötezer pontot kell hozzá összegyűjteni, azaz 17 500 üdí­tőt vásárolni. Ennek ára a fenti arányokkal számolva közel kétmillió forint. Ráadásul a pa­lackok tartalmának elfogyasz­tása is elég hosszadalmas: ha naponta csak egyet iszunk meg, akkor majdnem 48 évig tart, mire az üveghegy végére érünk. Nyilvánvaló, hogy a drágább tárgyakat a boltosok, kocsmá- rosok számára szánták, akik nagy tételben vásárolnak. Kár, hogy a reklámokban erről egy szó sem esik. Ny. Sz. Cserépvásár Ma, 10 órától a pécsi Sétaté­ren országos szőttes- és cse­répvásár lesz népművészek bemutatójával egybekötve. Az érdeklődők néptánccso­portok műsorát tekinthetik meg, a gyerekek játszóház­ban szórakozhatnak. (br) Bogiári kórusok Balatonbogláron szombaton és vasárnap rendezik meg a Karácsony Kornél Kórusta­lálkozót, ahol a házigazda a Balaton Vox. A több mint hetven éve, Iparos Dalárda néven alakult kórus első mestere volt a helyi peda­gógus, Karácsony Kornél. A mostani összejövetel dísz­vendégei az erdélyi Szent­egyházáról érkeztek a Bala- ton-partra. (sz) Tűzesetek Pécsett a Megyeri tér 2. előtti újságos pavilon szom­baton hajnalban teljesen ki­égett. Az anyagi kár még nem ismert. Mázán egy lakóépületben működés közben kigyulladt egy televíziókészülék, és le­égett a rá helyezett video és hifitorony. A kár kb. 250 ezer forint. (br) Leilei sárkányok Balatonlellén a jövő héten, július 10-13. között rende­zik meg a VIII. Balaton Csillagtúra névre hallgató sárkányrepülő-versenyt. A verseny egyik fő szervezője és egyben résztvevője a 76 éves Mórócz Géza, aki a sárkányrepülés mellett mind a mai napig aktívan ejtőer­nyőzik is. (sz) Cseh halból főznek hallét Mohácson Nem kis dolgot állít a mohácsi Halászcsárda magát inkognitó­ban tartó munkatársa: a Halá­szati Egyesület 6 munkatársa oly mértékben lehalássza a bel­vizeket, hogy már nincs is hal a környéken - legalábbis eladó -, így szégyenszemre a Duna part­ján szlovák meg cseh halból fő­zik a halászlét. A különböző természetvé­delmi szigorítások értelmében a több, mint 2000 tagot számláló Horgász Egyesület emberei döbbenten figyelik a fejlemé­nyeket. Az se kis érvágás ne­kik, hogy megtiltották a csó­nakhasználatot, azonban azt még nehezebben viselik, hogy a halászok - állítólag engedéllyel - villanyozzák a vizet, és sem­milyen formában nem tesznek eleget a szakmai előírásoknak, ami az egyre súlyosabb halhi­ányhoz vezet.- Rabsickodás mindig is volt és lesz. Itt vannak a jugók is, azok is szeretnének pénzhez jutni - mondta informátorunk. - De az nem járja, hogy minket, horgászokat vádolnak meg nagy okosan hálólopással, csak azért, hogy elkergethessenek bennünket a területről! Akkor minek 3000 forintot fizetni en­gedélyért? Inkább végeznék a dolgukat rendesen, tavasszal ne pusztítanák ki a süllőt, csukát, hogy még ívni sem tudnak. Va­laha süllőfészket raktak, vi­gyáztak rájuk. Itt már nem ne­velik a halat, csak a most meg­szerezhető pénzzel gondolnak, arra nem, hogy jövőre már ne­kik sem lesz mit fogni! Most itt a harcsaszezon, azt is ki fogják irtani. Persze, egyelőre bő­ven meg lehet ebből élni, de ha a kis ha­lakkal nem foglalkoznak, véget ér majd a szép világ! Az előre­jelzés szerint már jövőre sem lesz két- nyaras ponty. Az idei 750 Ft/kg-os cseh halakért fize­tendő ár pedig egy év múlva biztos, hogy csak több lesz. M. K. Ha közmunkás vagy, ne élj nagy lábon! Elfogták azt a három szak- csi férfit, akik alaposan gyanúsíthatok, hogy május 27-én kiraboltak egy 78 éves szakcsi asszonyt és 60 éves lányát, valamint június 4-én a szakcsi takarékszö­vetkezetet. A nyomozás je­lenlegi állása szerint az el­múlt 3—4 évben a társaság a környéken - Dombóvár, Szakcs, Kocsola, Dalmand - szinte mindenhova betört. A tolnai rendőrök egy ál­lampolgári bejelentés kap­csán figyeltek fel idősebb Sz. A.-ra, fiára, ifjabb Sz. A. és M. A. szakcsi lakosokra, akik ahhoz képest, hogy ket­ten közülük közmunkások voltak, feltűnően jó anyagi körülmények között éltek. A kedden reggel tartott házku­tatás elképesztő eredményt hozott. Annyi, vélhetően be­törésből, lopásból származó tárgy került elő, hogy azt számba venni is nehéz volt. Valószínűsíthető, hogy ez a társaság tört be tavaly a Dalmand Rt. raktárába, ahonnét 6,5 millió forint ér­tékben vegyszereket loptak. A többször büntetett idő­sebb Sz. A. a szakcsi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, fia pedig tagja a tes­tületnek. Hazafi Zs. <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents