Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)
1997-07-05 / 182. szám
6 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1997. július 5., szombat A XV. Országos Kisplasztikái Biennálén több mint 100 alkotó csaknem 500 munkája kapott helyet. Felvételeink ízelítőt nyújtanak a tárlat hangulatából. Képeinken (balról) Gaál Tamás: Történetek helyszínei, Pázmándi Antal: Játék Annának, Füzesi Heierli Zsuzsanna: Kecsesen szimatol, Gaál József: Macula, Lugossy Mária: Földanya és Tihanyi Viktor: Görbelábú - Ökörszem című munkái láthatók. fotók Müller andrea Besenczi Árpád gyűrűje Nem, Besenczi Árpád színművész tudtunkkal még nem nősült meg, mégis gyűrűt húztak az ujjúra. A Pécsről származó művész negyedik évadát töltötte idén a budapesti József Attila Színházban, és máris kiérdemelte a társulat tagjainak szavazata alapján a .József Attila gyűrűt”, amit Vircsaftja, a kiadós botránynyal, úgyhogy onnantól tele volt a színház minden este. Aztán Molnár Férenc Doktor úr-jában Sinkó László partnereként léptem fel, és az Aluljáró Stúdióban Ibsen Hedda Gabler-jában. Emellett Győrött volt még egy főszerepem. A művész a pécsi színpadon nagy sikerrel játszott a Rokonok című darabban fotó-. Müller andrea évről évre adnak a legjobbaknak.- Voltaképp négy darabban játszottam idén - mondta lapunknak, immár Balaton- füreden, ahol rövid nyaralását tölti. - A maga nemében mindegyik élmény volt. A miniszter félrelép nagy sikerrel ment, jómagam a hullát alakítottam benne . .. Ettől függetlenül most, hogy film készül a darabból Andy Wajna produkciójában, engem is hívtak egy rövid szerepre, ezúttal egy biztonsági őrt alakítok. Aztán volt Spíró- Szóval, szalad a szekér?- Nem panaszkodom, szerepeltem a Hello, doki! című filmben, egyre többet hívnak, tévébe, rádióba, szinkronizálni. Most egy sörreklám- filmben alakítom majd a csapost - de ez még titok!-És a jövő?- A jövő is munka, hiszen nyáron forgatok Kemékkel, majd augusztus közepétől már próbálunk az új évadra. Lesz szenzációnk is, Kishont Ferenc saját darabját rendezi a József Attila Színházban! M. K. Hírcsatorna Vasutas zenészek Valenciában. Nemzetközi zenei fesztiválra utazott a Pécsi Vasutas Koncert-fúvószenekar Valenciába, ahol a 90 tagú zenekarok kategóriájában méri össze erejét Európa neves együtteseivel. A vasutasok a jövő héten az ausztriai Schladmingban részt vesznek a fúvószenekarok világtalálkozóján, ahová a pécsieken kívül csupán a Zeneakadémia fúvósegyüttese kapott meghívást Magyarországról. (d) Hétköznapi talizmánok. Torma László iparművész nyitja meg a „Hétköznapi talizmánok” című kiállítást Pécsett a Harlekin Iparművészeti Galériában, ahol július 5-étől augusztus 2-áig Pinviczki Judit és Seres Edina tervezők bőrből készült munkái láthatók. A megnyitóra 18 órakor kerül sor. (ly) Rézfúvósok sikerei. Igényes muzsikával jelentkezik már évek óta a Dániel Speer Rézfúvós Kvintett. Az együttes nyilvános hangversenyek mellett gyakran játszik diákoknak, hangszerbemutatókkal színesített koncerteken. Felvételeket készített velük a Magyar Rádió és a Magyar Televízió is. Legutóbbi sikerük az a válogatás, melyen különböző zenei hordozókon klasszikus és kortárs művek szerepelnek. (ly) Házimozi. Nyári szünetet tart a pécsi Művészetek Háza, de a Házimozi működik. Júliusban 14-én 18 órakor az Arthur Hiller Szerző! Szerző! című amerikai filmjét vetítik A1 Pacinó- val a főszerepben. 28-án Paul J. Hogan ausztrál rendező munkáját játsszák, melynek címe: Muriéi esküvője. A Házban július 14-éig még látható Eifert János fotókiállítása. (ly) Múzeum utcai barangolások Idegen szemmel a saját városomban Európában egyedülálló a pécsi múzeumutca. Természetesen nemcsak az itteni tárlatok érdekesek egyedül, hiszen Pécsett a belvárosban vagy akörül a nyári időszakban tizennégy múzeumot is végiglátogathat a turista. Ennyit persze, nem szokott, mert a sláger a Zsolnay kerámia, a Vasarely és a Csont- váry, míg az olyan ínyencségekre, mint például a Martyn- gyűjtemény, a Nemes Endre Múzeum vagy a Schaár-utca már kevesebb energia marad. Hátrányosabb helyzetben van a belvárosi körsétából kieső várostörténeti, a természettudományos és a néprajzi gyűjtemény. A tizennégy múzeum felére viszont a csendes Káptalan utcában talál rá az érdeklődő. A mostani hétvégén ráadásul itt igazi mediterrán hangulat uralkodik el, a szabadtéri színpadon zajló néptáncfesztivál miatt ugyanis népművészek települtek ki. Van itt fafaragó, csuhébábos, mézeskalá- csos, de más vásárfiát áruló is. Már csütörtökön is sült a nyársra húzott birka, csapolták a sört, mérték a hazai pincék borát, úgyhogy a Székesfehérvárról érkezett Kalmár család a kulturális élvezetek mellett a kulinárisaknak is hódolt.- A családban én állítom össze a programot - mesélte el a családfő, Kalmár József. - Mindig előre tájékozódom, milyen látnivaló van egy-egy városban, s aztán a legfontosabbakat megnézzük. Szeretünk itthon is körülnézni, s mert tanárok vagyunk a feleségemmel, néha kollégáknál, máskor kollégiumokban kapunk olcsó szállást. Pécsett már jártam, de szívesen megnézem ezeket a gyűjteményeket újra meg újra. Kalmárék még arra is kíváncsiak voltak, a város és a lakói értékelik-e, micsoda kulturális érték, kincs van a birtokukban. Mint más intézményekre, a múzeumokra szánt költségvetési pénz sem elég természetesen. Ahogy Sárkány József művészettörténész elmondta, a bevételek jó részét a belépti díjak adják, ezért a 160 forintos felnőtt és a 80 forintos gyermekjegy. Egyes alapgyűjteményeket azonban a diákok ingyen látogathatnak, mint például a Modem Magyar Képtárat vagy a Régészeti Kiállítást.- Sok a látogató, ennek örülünk, hiszen azt mutatja, hogy a kultúra egy bizonyos szeletét megtestesítő helyek iránt van érdeklődés - tette hozzá. - Májusban, júniusban az iskolai csoportból van a legtöbb. A külföldiek csoporttal érkeznek, többnyire idősebbet A képtárba iskolaidő alatt is járnak gyerekek, pécsiek elsősorban. Egyre többen keresik a nemrég nyílt Múzeum Galériát, ahol jelenleg a Zsolnay-nővé- rek munkáiból, terveiből készült ideiglenes kiállítás kapott helyet. Novemberig naponta 10 és 14 óra között tart nyitva a Természettudományi Kiállítás, 10 és 16 között a Régészeti, a Várostörténeti és a Néprajzi. 12 és 18 óra között lehet megtekinteni a Modem Magyar Képtár anyagát a Káptalan utcában, 14 és 18 óra között várja az érdeklődőket a Nemes Endre Múzeum, a Martyn Múzeum és a Schaár Erzsébet „Utca”. A legtovább, 10 és 18 óra között látogatható a Zsolnay Kerámia Kiállítás, a Vasarely és a Csontváry Múzeum, az Amerigo Tot Kiállítás és az Ókeresztény Mauzóleum. A Modem Magyar Képtár Szabadság úti épületét a gondnok 12 és 16 óra között kérésre kinyitja. A múzeumokban hétfő a szünnap. Zárva tart idén nyáron a Reneszánsz Kőtár, a Merni Pasa Fürdő és a Későrómai Sírkápolna. Akinek nincs elég pénze arra, hogy távoli helyekre utazzon nyaralni, megteheti azt is, amit a pécsi Martin Magdolna. Ha pihenni akar, néha beilleszt a programjába egy-egy kiállítást vagy megnézi kedvenc múzeumait. Minden gyűjteményben van olyan különösen kedves darabja, amit szeret, s évente egyszer-egyszer megnéz.-Néha úgy teszek, mintha idegen lennék a saját városomban - mesélte. - Ha szabadságon vagyok, fölsétálok a Mecsekre, vagy barangolok a belvárosban, s néha elmegyek egy múzeumba. Olyan dolgokat is észreveszek, amire a napi hajtásban már nincs szemem. Évek tapasztalata alapján mondhatom: érdemes kipróbálni. H. I. Gy. Futnak a képek Szex, politika, sikerfilm, nyár Itt van a nyári szezon, de mielőtt ráhangolódnánk a kánikulai bohóságokra, állítsunk ösz- sze egy röpke hiánylistát azokról a filmekről, amelyek valamilyen oknál fogva nem jutottak el Budapestről Pécsre. Nos, hiába vártuk például Szász János Witman fiúk című művét, az idei filmszemle egyik figyelemreméltó alkotását, aztán a Moll Flanders-t, Dániel Defoe regényének adaptációját, és nem láthattuk a Rizsporos int- rikák-at, ennek a francia szatírának, úgy látszik, nem jutott vetítési idő a sok-sok amerikai produkció mellett. Talán majd ősszel. Reméljük, hogy aki meg szeretné tekinteni, teszem azt, a Mennyei teremtményeket vagy a Puccini operájából készült Pillangókisasszony-t, annak sem kell a mozibelépő mellé még az Intercityre is jegyet váltania. Egyelőre be kell érnünk olyan, a maga nemében egyébként nem színvonalatlan munkákkal, amelyek ráadásul még azzal is kecsegtetik a nézőket, hogy rendkívüli események szemtanúivá válhatnak, nem akármilyen helyszíneken vendégeskedve. A múlt heti film, ha még olvasóim emlékeznek rá, részben a Kremlben játszódott, míg a mostani újdonság publikuma a forró drót túlsó végén álló épületbe látogathat el, vagyis hát annak nem kis pénzért felépített műtermi másolatába. A Gyilkosság a Fehér Házban (az eredeti címe - Murder at 1600 - az elnöki palota helyrajzi számára utal) ügyesen megcsinált, igazi profi munka, vérprofi, ahogy manapság mondják, amely pontosan kimérlegelve s kevés humorral is fűszerezve vegyíti a hagyományos krimi és az újabban igen divatos politikai thriller elemeit. Az előtérben egy szerelmi bonyodalomból származó gyilkosság körüli események zajlanak, miközben a háttérben „galamb” és „héja” politikusok összecsapása zajlik, afféle udvari cselszövény, véres sakkjátszma a kulisszák mögött. A rendező, Deight Little kétszer is megcsavarja a sztorit, előbb kellőképpen félrevezetve a nézőt, aztán a szükséges meglepetés-adag után szépen kibogozza a szálakat, méghozzá úgy, hogy az elnöki intézmény tekintélye is megmaradjon, az amerikai demokrácia kecskéje is jóllakjon, és még a néző is csemegézhessen a káposztalevélben. A filmet azonban igazából a Wesley Snipes által alakított rendőrfigura dobja fel, aki úgy véli, ha a körzetében valahol gyilkosság történt, lett légyen az a hely akár egy szerény polgári hajlék, akár az elnöki reziFILMJEGYZET Vigyázat: a hölgy mesterlövész dencia, neki jogában áll bárkit kihallgatnia. De a dolog azért nem ilyen egyszerű. Még filmen sem. A Gyilkosság a Fehér Házban másfél órányi izgalmas ki- kapcsolódást nyújt nézőinek. Másnap már nem nagyon fogunk emlékezni rá. Hatása, mint az effajta filmeké általában, a mai napra korlátozódik. De hát nem tarthat minden örökké, ahogy a komáromi fazekas is mondta, mikor reggel rakott kályhája estére összedűlt. Nagy Imre t
