Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-31 / 208. szám

10 Dlinántúli Napló Hitélet 1997. július 31., csütörtök „Pálos mise”. A hónap utolsó keddjén este 6 órakor misét tartanak elmélkedéssel Pé­csett a Pálos templomban egy-egy lelkiségi csoport szervezésében, mindig nagy számú hívő részvételével. fotók: Tóth László Vallásszociológiai felmérés a Pécsi Egyházmegyében Az emberek többsége hisz Istenben Ki hitte volna?! - Az emberek 57,3 százaléka hisz Istenben. Ateistának vallja magát 7,5 százalék. A vallást a lakosság 90,3 százaléka tartja hasznosnak. S miért? „Mert tisztességre, a Tízparancsolat betartására tanít” (52%). Az ikon Az ikon - szentkép - elmélkedés képekben, színekben. A keleti szertartású keresztény templomok meghatározó része az ikonosztáz - képállvány -, mely a maga tartalmi gazdag­ságával szinte igehirdetési feladatot lát el. Különösen azok körében, akik bibliai és isten- tiszteleti ismeretekkel rendelkeznek, mert számunkra, számukra nem egyszerűen mű­tárgy, hanem „festménybe foglalt hit és imád­ság, valamint ablak az örökkévalóságra. ” A képi ábrázolás lehetőségét, értékét és természetét a II. ni- ceai zsinaton, 787-ben határozták meg. (Még javában tartott Bizáncban a képrombolás, kb. 843-ig.) Kiemelkedő szószólója Damaszkuszi Szent János volt, aki azt tanította, hogy azért sza­bad és lehet ábrázolni a szentet, mert az „Isten Fia emberré lett, hogy az ember Istenné lehessen. ” Az ikonban az Istenem­ber odalép mellénk és arra emlékeztet bennünket, hogy mi is Is­ten képe, Isten ikonja vagyunk és a feladatunk, hogy hozzá ha­sonlóak legyünk. Budapesten voltam segédlelkész, amikor rendbe hoztuk a bu­daörsi temetőkápolnát és Keresztes Szilárd püspök úrtól kér­tem, adja nekünk a szeminárium kápolnájából átépítés miatt ki­került ikonosztázt és az ikonokat is. A válasza azonnal kész volt: azokat az ikonokat nem szabad a papnevelő intézetből elhozni, mert azok előtt nagyon sok papi hivatás érlelődött. Én is elálltam a kéréstől, de igényként ott volt és van bennem, hogy templomainkat ékesítse ikon és előtte pap és hívő, olykor nem hívő is elmélkedje át hivatását, szembesüljön az emberi az istenivel. Megvalósítandó terveink között szerepel, hogy a pécsi görög katolikus Xavér templomot is ékesítse ikon, és ezáltal is bemu­tassunk egy szeletet egyházunk lelki, szellemi és művészi gaz­dagságából. Gulybán Tibor parochus Nagybúcsú a Havihegyen Hírcsatorna Az evangélikusok or­szágos találkozója. Pak­son 1500 résztvevővel meg­rendezik az első országos evangélikus találkozót au­gusztus 23-24-én, szombat és vasárnap. Mottója: „Az egyház jövője és a jövő egyháza”. Igei mondaniva­lója: „Krisztus közietek van”. A főrendezvény a sportcsarnokban lesz. Elő­adások hangzanak el a mű­velődési házban, a Móra Ál­talános Iskola és az Energe­tikai Szakiskola tantermé­ben, az evangélikus és a Makovecz Imre tervezte ka­tolikus Szentlélek temp­lomban. Szombat este tér­zene szórakoztatja a részt­vevőket a Sárgödör téren. Hangverseny lesz az evan­gélikus templomban, a pécsi gyülekezet énekkara és Finta Gergely orgonamű­vész közreműködésével. Hittanosok nyaralása. A pécsi kertvárosi templom if­júsági csoportja megalaku­lásának 10. évfordulója al­kalmából Csehországba, Szlovákiába, Lengyelor­szágba és Ausztriába utazik. Augusztus 1—10-ig tartó út­juk célja, hogy megismerjék ezeknek az országoknak a nevezetességeit, jellegzetes­ségeit. így gazdagítani tud­ják hetenkénti találkozóikat, melyeken vallási, valamint társadalmi kérdésekről be­szélgetnek. Közösségük főleg egye­temistákból és főiskolások­ból áll. Gyakran szerveznek különböző kulturális és val­lási programokat, kirándu­lásokat. Alkalmanként, le­hetőségeikhez mérten, tá­mogatnak rászoruló időse­ket, sokgyerekes családokat. Most először szerveznek külföldi utat maguknak. Eh­hez azonban az anyagi lehe­tőségeik korlátozottak. Két mikrobusszal utaznak, a CB-összeköttetést a Polgár­őrség (PBVE) biztosítja. De utazásuk színesebbé tételé­hez további támogatásokra lenne szükségük. Támoga­tásokat a 441-603-as vagy a 445-176-os telefonon vá­runk. Antos Ágnes Vár az alma mater. A hajdani Protestáns Árvaház (evangélikus árvaház, Bu­dapest, VII. kér. Szegény­ház tér) egykori lakóit vár­ják az intézmény fennállá­sának 120. évfordulójára rendezendő szeptemberi ünnepségre. Jelentkezési cím: Gaál Jánosné igazgató, Evangélikus Kollégium, 1077 Budapest, Rózsák tere 1. Telefon: 342-9369. (a) Ez a Pécsi Egyházmegyében jú­lius 10 és 15 között végzett val­lásszociológiai felmérés ered­ménye, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológia tanszéke végzett dr. Váralljai Csocsán Jenő tanszékvezető irányításával. 940 embert kerestek fel. A mintavétel többlépcsős véletlen kiválasztással történt. Baranyá­ban 29, Tolnában 24 települé­sen jártak. Néhány adat A lakások 72,6 százalékában van Biblia. Igaz, a Szentírást havonta vagy ennél gyakrabban csak a megkérdezettek 23 szá­zaléka olvassa, 35 százaléka soha. S mi a vélemény róla? „ősi, erkölcsi tanítások az em­ber által lejegyzett könyve”. (36%). „Isten szava” (48%). Vallásosnak vallja magát az egyház tanítása szerint 24 szá­zalék, a maga módján vallásos 51 százalék. Gyermekét vallá­sos nevelésben a lakosság 70 százaléka részesíti, de hittanra csak 24,3 százaléka járatja. Vi­szont pappal temetteti hozzátar­tozóját az emberek 87 száza­léka. 37 százalék hetente imád­kozik. Misére, istentiszteletre hetenként 22 százalék jár. S hogy állunk az emberi kap­csolatokkal? - „Egyesek azt mondják, hogy felelősek va­gyunk azért, hogy segítsünk az igazán rászoruló embereken. On hajlandó lenne arra, hogy erre a célra rendszeresen pénzt adjon?” A válasz: Igen, egyér­telműen hajlandó lennék pénzt adni (31%). Nem, mert nem tu­dom nélkülözni azt az összeget (38,2%). A házasság tekinté­lyére utal: a félrelépést 53,6 százalék mindig, 30,2 százalék többnyire helytelennek tartja. A válás? - Elfogadható, „ha ösz- szeférhetetle- nek, folyton veszekednek” (61%), ha ré­szeges a férj, feleség és nem törődik a családdal (70%), ha a férj veri a fe­leségét, a gyerekeket (73%). S az élet értéke? - Az ön- gyilkosságot 49,5 százalék bi­zonyos körülmények között meg tudja érteni. Egyáltalán nem tudja elfogadni 42,4 száza­lék. Az abortusz „tilos, de ... egyes esetekben meg lehet en­gedni” (63%), mégpedig, ha a terhesség súlyosan veszélyez­teti az asszony egészségét (91%), ha nagy a valószínű­sége, hogy a babának -súlyos rendellenességei vannak (88,4%), ha a terhesség meg­erőszakolás következménye (80%). Meglepő Mit szól az eredményekhez dr. Goják János kanonok (kis képünkön), egyetemi tanár, aki az egyházmegye részéről az 1998 őszére tervezett szinódus előkészítéseként a felmérést kezdeményezte?- Az alapkérdés az, hogy Is­tenről hogyan gondolkodnak, egyáltalán gondolkodásukban jelen van-e. Áz eredmény meg­lepő. Nyilvánvaló, hogy az Is­tenről alkotott kép emberenként nagyon különbözik egészen at­tól kezdve, hogy a keresztény tanításban megfogalmazott Is­tent hiszik, odáig, hogy azt mondják, valaminek csak lenni kell. Negyven év után is az em­berekben még él ez az igény, ez a meggyőződés.- Istenhit és vallás...- A másik meglepő meg­nyilvánulás az, hogy a vallást ugyancsak annyiféle ellenkező agymosás ellenére is fontosnak találják és hasznosnak ítélik. Azt én természetesnek tekin­tem, hogy a vallás értelmezésé­ben első helyet kapnak azok az erkölcsi alapkövetelmények, amelyeket a vallás hirdet és amire neveli az embereket: tisz­tesség, becsület, a Tízparancso­lat betartása. Itt fel lehet vetni a kérdést, hogy ennek szükségessége in­kább a hagyomány miatt él-e az emberekben, vagy pedig elju­tottak addig a belátásig, hogyha nincs tisztesség a társadalom­ban, nincs erkölcsi törvény és nincs Tízparancsolat, akkor a társadalom lezüllik, széthullik, az élet is bizonytalanná válik, az emberi együttélés aligha le­hetséges.- Es az imádkozás?- Ezt is többféleképpen lehet értelmezni. Lehet értelmezni úgy, hogy én ezt megszoktam, engem így tanítottak, s én azt, amit gyermekkoromban tanul­tam, megtartom mindvégig. De lehet úgy is felfogni, s való­színű ez bent is van ebben, hogy ez a bizonyos Transzcen­dentális, ez a bizonyos Isten, akiről nekem homályos képem van, ez mégiscsak itt van felet­tem, és én szólok hozzá, amikor imádkozom. B. J. Szombattól négy napon át a Havas Boldogasszony temp­loma felszentelésének 300. év­fordulóját ünnepük Pécsett. Szombaton délután 5 órakor tartják a búcsút megnyitó litá­niát, majd este 7 órakor Mayer Mihály megyés püspök mutatja be a szentmisét. Ezt követően éjfélig szentségimádás lesz. Éj­félkor az elhunytakért monda­nak misét. Vasárnap 7 és 8 órakor ma­gyar, 9-kor horvát és 10 órakor német nyelvű mise, majd 11 órakor ismét magyar mise kö­Erőltetett ütemben zajlanak Sik­lóson a város legújabb reformá­tus óvodájának építési munkála­tai. Mint Szántó Ákos a Sztárai Mihály Református Általános Iskola igazgatója elmondta, az óvoda megvalósításával egyúttal az intézmény növendék-utánpót­lása is biztosítva lesz. Az óvoda épületének átépíté­sét csak július elején kezdhették meg, ekkor kapták vissza, ugyanis a házban a menekült gyermekek iskolája üzemelt. A leendő óvodában két cso­portot tudnak elhelyezni, egy vegyeset, illetve egy iskolaelő­készítős „osztályt”. A hét elején tartották meg a beiratkozást és vetkezik. Délután 2-kor litánia horvát nyelven, 5 órakor ma­gyar mise. Hétfőn 8 órakor és délután 5 órakor magyar nyelvű szentmi­sét tartanak, 10 órakor magyar, 12 órakor német nyelvű iro­dalmi műsort adnak. Kedden, a búcsú zárónapján 7 és 8 órakor mise. 9 órakor az Ágoston térről zarándoklat in­dul a Havihegyre. A 10 órai horvát nyelvű szentmise után horvát nyelvű irodalmi műsor következik. A jubileumi búcsú 5 órakor „pálos” misével zárul. az első alkalommal 30 kisgyer­meket írattak be szüleik. A szep­temberi kezdésig ez a szám vár­hatóan nőni fog. Arra a kérdésre, hogy miként tudták előteremteni az építkezés költségeit, Szántó Ákos el­mondta, a református egyház- község anyagi támogatása mel­lett Hollandiából kaptak ado­mányt, ahol jelenleg is gyűjtést folytatnak azért, hogy az óvoda szeptemberre elkészülhessen. A helyi hívek is hozzájárultak, ám csak önerőből a tervet megvaló­sítani nem lehetett volna, hiszen Siklós lakosságának csupán 20%-a tartozik a református fe- lekezethez. Kótány J. Református óvoda Siklóson Profik a szeretetben Hermann Icking, a Caritas Europa főtitkára júliusi buda­pesti látogatása során el­mondta: a Caritas Europa 45 caritas szervezet összefogását jelenti. A Caritas Europa tevé­kenységi köre rendkívül szé­les körű, és három különösen fontos területet ölel fel: gon­dot fordít a közép-európai ka- ritászok felépítésére, a szük­séges források előteremté­sére, részt vesz az Európai Unió országainak szociálpoli­tikájában, beleértve a csatla­kozásra váró országokat is, azonnali és katasztrófase­gélyben részesíti az arra rá­szoruló országokat. A Caritas Europa célja, hogy összefogja az egyes em­ber áldozatkészségét, hogy ez minél profibb módon, haté­konyabban nyilvánuljon meg a gyakorlatban. Rengeteg emberben van ugyanis segí­tőkészség, és ők igénylik, hogy hasznos elképzeléseiket megfelelő keretben tudják megvalósítani. Ennek meg­szervezésében kiemelkedő támogatást nyújt a Caritas Eu­ropa. A gazdasági krízisben minden állam arra törekszik, hogy az egyházakkal és a kü­lönböző civil szervezetekkel összefogjon a gondok enyhí­tése érdekében. A szervezet főtitkára állítja: a Caritas Eu­ropa földrészünk legnagyobb, legszakszerűbb önkéntes segí­tőszervezete. A CE az egyes kormányoktól és az Európai Uniótól is kap támogatást. Zarándokút Mariazellbe Négyszáznyolcvan ma­gyarországi német indul vasárnap zarándokúira Mariazellbe. A résztvevők többsége Buda környéki, de megy busz Szekszárd- ról, Rátkáról és Tarjánból is. A magyarországi németek évenkénti mariazelli búcsújá­rása dr. Ludwig Leber név éhez fűződik, aki 1926-ban vezette az első zarándoklatot. Ezt 1939-ig minden évben meg­ismételték. A háború után, 1952-ben a kitelepítettek karolták fel a hagyományt, és minden év augusztusában Stuttgartból Mariazellbe indulnak. Vasárnap délután fél 5-kor a kölni érsek, Joachim Meisz- ner bíboros mutatja be a szentmisét és köszönti a ma­gyarországi németeket. Az orgonánál Neubrandt Ferenc Pilisszentivánról. Hétfőn 9 órakor keresztút. A Kálváriát ugyancsak ma­gyarországi németek alapítot­ták. Negyed 12-kor Mayer Mihály pécsi megyés püspök celebrálja a szentmisét. O a zarándoklat lelki vezetője. Délután fél 3-kor Mária-ájta- tosság. Ekkor köszön el negyvenöt éves papi jubileuma alkalmá­ból Walper Ferenc prelátus, a Budapesti Németnyelvű Kato­likus Egyházközség plébá­nosa. Kedden közös szentmisén vesznek részt a magyaror­szági és a kitelepített néme­tek, majd hazaindul a ma­gyarországi csoport. Mintatanterv A katolikus iskolák számára készült kerettantervet minta- tantervvé nyilvánította a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium. Az 1200 oldalas kerettantervet 200 katolikus oktatási és ugyanennyi ön- kormányzati, illetve alapítvá­nyi iskola rendelte meg. Farkas István, a kecskeméti piarista gimnázium tanára, a kerettanterv kidolgozója a minta tervet azért tartja fon­tosnak, mert az elmúlt évtize­dekben csak nyolc katolikus iskola vihette tovább az évez­redes oktatási hagyományt, amelyre az újonnan induló egyházi oktatási intézmények is épülnek. Ehhez ad segítsé­get a műveltségi területeket leíró nemzeti alaptanterv és az egyes iskolák tanári kara által kidolgozott helyi tanterv közti rést kitöltő mintatanterv. Farkas István hangsúlyozta, hogy a katolikus változatot bármely iskola használhatja, részleteket is át lehet venni belőle. Pedagógiai értékét nö­veli, hogy figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a keresztény nevelési elveket, és kifejezi azt a szándékot, hogy az iskola azért oktat, hogy neveljen. Összetett tan­tárgyakat is magába foglal, például a negyedik-ötödik osztályban természetrajz né­ven oktatja a később szétváló földrajz, biológia, kémia és fizika tantárgyakat. Erre azért is szükség van, mert a törvé­nyi szabályozás eredménye­ként húsz százalékkal csök­kennek az óraszámok.

Next

/
Thumbnails
Contents