Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-29 / 206. szám

1997. július 29., kedd Tudomány - Számítástechnika Dunántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Mészáros B. Endre Wj Chipet-hírek Nyelvvédő franciak. A francia nyelv legfőbb őre, a Délégation générale á la langue francaise javasolta az elektronikus úton továb­bított postai küldemény álta­lánosan elterjedt angol ne­vének (E-Mail) eltörlését Franciaországban. Mostan­tól az E-Mailt Mél-nek (messagerie électronique) betűszóval illetik Franciaor­szágban. Windows ’98, azaz Memphis. Megkezdődött a Microsoft legújabb operá­ciós rendszerének, a Memp­his kódnéven emlegetett Windows ’98-nak a teszte­lése. A programot kezdet­ben tízezer felhasználó vizsgáztatja a világ legna­gyobb szoftvergyártójának felkérésére. A Memphist az átlagos felhasználónak, a kisfogyasztónak szánja a Microsoft, a különösen nagy teljesítményű Windows NT-t viszont a vállalkozók­nak, vállalatoknak. Itt a Mac Os 8! Az Apple sem tétlenkedik, jön a leg­frissebb operációs rendszere Macintosh-gépek számára. A megváltozott kezelőfelü­letű Mac OS 8 erénye, hogy stabilabb az elődeinél. A Netscape is számít az „Alma” gépeit használókra, ezért a minap piacra dobta internetes böngészőjének, a Communicator 4.01-nek Macintosh-/ Power PC-vál- tozatát. 2000-re készülve. Közis­mert, hogy sokak szerint az összeomlás veszélye fenye­geti a világ komputerpark­jának nagyobb részét 1999- ről 2000-re virradóan, mivel a személyiszámítógép-gyár- tók többsége elfeledkezett a dátumváltásról. A csak 99- ig programozott gépek 2000 első másodpercét úgy érté­kelik majd, hogy most kez­dődik az 1900. év! Segít az Ymark. A nagy károk megelőzésére ajánlja az NSTL az Ymark 2000 programot, amely csak IBM- szabványú gépek önvizsgála­tára alkalmas. A tesztprog­ram ingyen letölthető a < http://www.nstl. com/html/ ymark 2000.html > címről. Látkép földtörténeti alulnézetből 1-2. csatornák, 3. alapok, 4. kőzetlisztes lejtőtörmelék, 5. agyagos kőzetliszt, 6. homok, 7.fillit. Sokféle szempontból vizsgálták már Pécs történetét, s könyvek tucatjait adták ki a város fejlő­déséről, de egy sem foglalko­zott még átfogóan a földtani felépítésével. Balázs Ferenc, a JPTE főiskolai docense vállal­kozott arra, hogy mondhatni békaperspektívából, a geotech- nika oldaláról vizsgálja, mikor hová és miért húzták fel az egyes városrészeket. A Pécs te­lepülésfejlődésének mérnökge­ológiai és geotechnikai vonat­kozási című könyvből kiderül, hogy ami a felszínen látszik, az tulajdonképpen a tükörképe, a vetülete a földtani szerkezet­nek. Hogy mit mondhat egy ilyen szakszerű anyag a laikusnak? Nos, a várost szerető polgár megtudhatja, a történelmi ko­rokban miként terjeszkedett Pécs, miért ott épült a központ, ahol ma is áll, s mi lesz ott, ahol megszegik a földtani követel­ményeket - az ilyen helyeken elsorvadnak a lakótelepek. Egyben várostörténeti elemzést is tartalmaz a 20 éves kutató­munkával megalkotott könyv, sőt, a természeti és éghajlati vonatkozások sem hiányoznak az oldalakról. Az országban egyedül Egerről született ha­sonló kiadvány! Mert azt például a pécsiek közül is kevesen tudják, hogy egy délnyugat-északkeleti nagy vető - a székesegyház fe­lett húzódik, és a Kodály Z. Aradi vértanúk útján bukkan a felszínre - határozta meg a ró­maiak idején a városmag he­lyét, mert a hegyről érkező vi­zeket felfogta és a mélybe to­vábbította. Pécs nagy részét a múltban mocsár bontotta, s még a török időkben is víz folyt a Bem utcán, akkoriban csak Négy csatorna utcának hívták. A római város centruma a mai Postapalota és a Szent István tér környéke volt, felette húzó­dott a temető, a holtak városa. Sopianae valójában Kővágó­szőlőstől Hosszúhetényig hú­zódó villasorból, majorságok­ból állt. Aztán a források okozta tör­melékkúpok mind inkább beha­toltak a mocsaras területekre, így keletkezett többek közt Ko­vácstelep és a Bőrgyár kör­nyéke. A törökök nagyszabású vízrendezési programot hajtot­tak végre, majd a város újjáépí­tése 1800 körül zajlott. Ekkor a gyors fejlődés eredményeképp több részen rossz helyen és rossz irányban nőtt Pécs. A Millenniumi városrésznél pél­dául (a Zsolnay tértől délre) a tőzeges talajt feltöltötték, le- alagcsövezték, de az 1950-es évek távhő munkálataikor el­vágták ezeket a csöveket és most a Móricz Zsigmond térnél egyenlőtlen mértékben süly- lyednek a házak. Ugyancsak a süllyedés okoz gondot Pécsbányatelepen, de itt a kiváltó ok az aláfejtés. György-aknán van olyan pont, mely az elmúlt 200 évben 26 méterrel került mélyebbre! Hogy mit jelent a geotechnika az építészetben, azt jól mutatja a mellékelt ábra. A székesegy­ház négy tornya közül ugyanis egy sem áll azonos korú föld­tani képződményen, s míg a fa­lakat az Aradi vértanúk útja fe­lőli oldalon a víz támadja, a déli részen a talaj teljesen száraz pannonhomok. Ezért különle­ges vízelvezető rendszert kel­lett az alapokhoz beépíteni. A Pécset különleges vonat­kozásokban vizsgáló könyvet a JPTE adja ki, s várhatóan szep­temberben jelenik meg. A sajá­tos várostörténeti és földtani kapcsolatok miatt nem csak lo­kálpatrióták figyelmébe aján­lott! Hálózati érdekességek Az Internet révén a földet éré­sig bárki bejuthat a Mir űrállo­másra, egyenesben látva az űr­hajósok tevékenységét ( http://www.dlr.de/ MIR97).-83 százalékról 58 száza­lékra csökkent a Netscape elő­nye a Microsofttal szemben ta­valy május óta az internetes böngészők piacán, ahol az MS Explorerje kezdi kiszorítani áz eddig mindenhatónak vélt Na- vigator-t.- Uralkodók közt elsőként II. Erzsébet brit királynő jelent meg az Interneten, őt követte a minap Husszein jordán király felesége, Nur királyné, akinek címe: http://www.noor.gov.jo .-A kisvállalkozásokra gon­dolva, a Microsoft elkészítette a legfrissebb irodai programcso­magja, az Office 97 szerényebb változatát, a Small Business Edition-t - egyelőre angolul és németül. Interneten elérhető száznál több szakszótárban ke­reshetünk a http://www.one- look.com címén.- Autós oldalak a hálózaton. Audi ( http://www.audi.de ), sok infó, kicsi képek, jó történelmi áttekintés. BMW (http:// bmw.com) jól élvezhető fotó- és videóanyag, sók motorsport. Ford ( http://www.ford.de ) német oldalainak érdekessége a cég történetét bemutató időgép ( http://www . ford.com). Opel ( http://www.opel.com ) az egyik legjobb autós összeál­lítás az Interneten. A német Porsche-kínálat ( http://www.porsche.com ) lát­ványos felhozatalában az új Boxster áll a középpontban. Volkswagen lapon ( http://www.volkswagen.de ) már az 1998-as bogármodell is látható. Pedofil-parti és veszélyes küldemények az Interneten Drámai megállapítást tartal­maz a Német Gyermekvédő Liga frissen kiadott jelentése, amely szerint feltartóztatha­tatlanul növekszik az Interne­ten garázdálkodó pedofilok, a gyermekmegrontók száma. A nap minden percében átlago­san 300 pedofil társalog vagy próbál kapcsolatot teremteni kiskorú lányokkal, fiúkkal az IRC-ken, a világhálózat név­telenséget szavatoló csevegő- csatornáin. De nem lehetetlen megtalálni, azonosítani az ártó szándékúakat, mivel az internetes protokollcím álta­lában elvezeti a nyomozót a keresett személy tágabb tar­tózkodási helyére, pl. váro­sába. A német gyermekvédők számítógépes szakértője föl­ajánlotta segítségét a rendőr­ség hálózatos detektívjeinek a kiképzéséhez. Magáért beszél a < http://www.webujsag.ki- bemet.hu > hazai internetes cím mindegyre bővülő szol­gáltatáscsokra, amely az alap­cím kiegészítésével sorra el­érhető, kipróbálható, használ­ható. - Elsősorban kisvállal­kozóknak igyekszik segíteni az elektronikus postai úton terjesztett, ingyen előfizet­hető heti hírlevél: < http://www.virtualbusi- ness.net/vbnews >, valamint a < http://www.vfinance.com > - És végül, a legújabb denevér­film kapcsán, amit a Batman- ről mindig is tudni akartunk: < http://www.batman-ro- bin.com >, < http://www.wbr.com/bat- man >, < http://www.dcco- mics.com/b-r/index.html > NEMKÍVÁNATOS KÜL­DEMÉNYEK SZŰRŐJE. Amit az ember a postaládájá­ból kivéve fölbontatlanul a papírkosárba vagy kukába ha­jít, azt sokáig nem tehette meg az elektronikus postafi­ókjába (e-mail címére) ér­kező, és mindegyre szaporodó küldeményekkel. A köröz- vényjellegű reklámok, „sze­mélyre szóló ajánlatok”, ön­dicsérő bemutatkozások stb. - az amerikaiak ,junk mail”- nek, postai hulladéknak mondják - ellen az America Online, a CompuServe szűrő­programot ad előfizetőinek. A német T-Online eleve kiszűri az ilyen küldeményeket. Az Interneten mindeddig hiány­cikknek számítottak a szűrő­programok, ezért is üdvöz­lendő az Eudora 3.0 és a Netscape Communicator most megjelent szűrőszoft­vere, amelyet "meg lehet taní­tani" a letiltandó címekre. A Multimedia Marketing Group < http://www.mmgco.com/ nospam > rendszeresen frissíti a nem kért küldeményeket terjesztők címlistáját. Baranyai fejlesztések Digital(is) kapcsolat eltérő programok között Vannak számítástechnikai társaságok, melyek beálltak adott területek szoftver- és hardverigényeinek kielégíté­sére, de viszonylag ritka az olyan cég, mint a pécsi Tele- comp, mely igyekszik a szoftvererdőben járható ösvé­nyeket találni. Egy olyan rendszer működ­tetését, adott munkaterületek magyar nyelvű felhasználói szoftvereinek kidolgozását je­lenti ez, mely alkalmas arra, hogy a beleintegrált progra­mokat egyetlen adatbázissá formálja - tudtuk meg a pécsi központú társaság igazgatójá­tól, Halász Róberttő\ (képün­kön). A számítástechnikai kö­rökben neves Digital cég alfa processzora a kulcsa ennek a módszernek, s a Microsoft al­kalmazások összefogására létrehozott LinkWorks iroda automatizálási keretrendszer a megoldás. Hogy mire képes ez az összeállítás, arra legin­kább a TÁKISZ, a Tűzoltóság és a miniszteri hivatalok szakemberei tudnának választ adni, ugyanis ezekre a terüle­tekre dolgoz­ták ki első­ként az al­kalmazást. Ha egy számítógé­pes hálóza­ton egyszerre több gépet üzemeltet­nek, s rendre új programcso­magokkal gyarapítják az adatbázist, akkor mindenki számára világos, mennyibe kerül ilyen „felületen” újrafej­leszteni a régi szoftvereket. Ellenben beintegrálva a Linkworkbe, akkor a dolgo­zókat nem kell újra kitanítani, mindenki végezheti a régi rend szerint a munkáját, mi­közben az új programok is megjelennek a rendszeren. Mérhető biztonság a munkahelyeken Baranya talán legnagyobb hardvertechnika fejlesztője a HC Linear Kft. Korábban már bemutattuk részvénytársaságok és önkormányzatok által jól használható hétutasításos veze­téknélküli szavazórendszerét, most újabb széles körben al­kalmazható különlegességet készítettek. Olyan személykö­vető készüléket, mellyel folya­matosan nyomon követhető a munkahelyeken a dolgozók, biztonsági őrök mozgása, ve­szély esetén pedig a legjobb helyzetben lévő alkalmazott ri­asztható. Ugyanakkor a rend­szer módot ad arra is, hogy re­gisztrálja a helyiségeket járó őrök időbeli megjelenését, így pontosan behatárolható, mikor, hol történt ellenőrizetlen idő­szakban esemény. A cég szavazórendszere már jól vizsgázott FOTÓ: LÄUFER Telefonos és világhálózati riadó Olcsóbb telefon. A hagyomá­nyos telefonra csatlakoztat­ható készüléket fejlesztett ki az Innomedia szingapúri cég az Interneten való telefonálás céljából. Használójának semmi egyéb dolga, mint a tárcsázott telefonszám után a # gombot megnyomni. Az Info- Talk névre hallgató termék ok­tóbertől jelenik meg elsőként Szingapúrban, majd az USA- ban is. Ára kezdetben 300 dol­lár lesz. Félő, hogy a távközlési óri­ások hatalmuknál fogva betil­tatják, megakadályozzák az Interneten telefonálást - jelen­tette ki az amerikai IDT cég egyik vezetője. Az IDT a saját internetes telefonrendszerét már eladta magyar, cseh, por­tugál és mikronéziai üzleti partnereinek. Csakhogy máris vannak országok, amelyek ál­lami eszközökkel igyekeznek megakadályozni a telefonfor­galmat a számítógépes világ- hálózaton. Műszakilag megoldható ugyanis, hogy lehetetlenné te­gyék a hozzáférést az alkal­mas Internet-oldalakhoz. Az IDT-felszereléssel az átlagos nemzetközi telefon-összeköt­tetés percenként (átszámítva) 18 forint, a távközlési vállala­tok hagyományos közremű­ködésével viszont hússzor annyi. Backbone-hálózat. Megszüle­tett a „Backbone”-hálózat. Az amerikai tudósok megelégel­ték az információs szuper- sztrádán mind gyakrabban kia­lakuló közlekedési dugókat. Elhatározták, létrehoznak egy külön hálózatot. A terv megvalósításához 12 millió dolláros központi tá­mogatást kaptak és már mű­ködik a rendkívül nagy sebes­ségű Backbone-hálózat, amely jelenleg 64 egyetemet és kuta­tóintézetet kapcsol össze. A szolgáltatást kizárólag tudo­mányos munkatársak vehetik igénybe. A hálózat teljes kiépítése után az Egyesült Államok 100 legjelentősebb tudományos in­tézménye között jön létre ez az új számítógépes kontaktus, amelyet nem zavarhatnak meg a laikusok milliói. Ők tolong­janak továbbra is a számítógé­pes szupersztrádán, ami a Backbone-hoz képest persze csak poros ösvény.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents