Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-26 / 203. szám

1997. július 26., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 7 Hírcsatorna Rózsaablak-szentelés. Kökényben a katolikus templomban július 28-án 11 órakor ólomüvegből készült új rózsaablakot szentel föl Mayer Mihály megyés püs­pök, amely Szent Annát és Máriát ábrázolja. A modem alkotást két fiatal művész, Serbakov Varga Tibor öt­vös- és Császár Gábor fes­tőművész készítették. Vízfestők tárlata. A Ma­gyar Vízfestők Társasága Szekszárdon, a Művészetek Házában országos tárlatot rendez, amelyen negyven festőművész állítja ki mun­káit. A kiállítást július 28-án 17 órakor Baky Péter fes­tőművész, a ház igazgatója nyitja meg, és augusztus 20- áig látogatható. Jubilál az Idővonat. A Baranya Megyei Könyvtár által létesített „Idővonat” Olvasótábor Alapítvány jú­lius 30. és augusztus 8. kö­zött tizedik alkalommal rendezi meg nemzetközi ol­vasótáborát Sikondán, a Ba­ranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Tölgyfa utcai üdülőjében. Az idén a középkor világá­val foglalkozó olvasótá­borba Horvátországból, Kárpátaljáról és Szlovákiá­ból is érkeznek gyerekek, szakmai vezetője dr. Sza­bolcsáé Orosz Hajnalka. Klarinétest. Pécsett a Mű­vészetek Házában július 27- én 20 órai kezdettel Robert A. Riseling klarinét profesz- szor és két fiatal klarinét­művész, Alix Reinhardt és Szilágyi Orsolya kamaraest­jét rendezik meg, zongorán közreműködik Fodor Gabri­ella. Műsorukon többek közt Kummer, Poulenc, Wuensch, Richter és Berns­tein művei szerepelnek. Origamitalálkozó. A Pé­csi Origami Kör augusztus 9-én és 10-én országos ori- gamitalálkozót rendez a Hevesi György Kollégium­ban. A programban origami- kiállítás, -vásár és vetélke­dők szerepelnek. Tettyei nyár. Edith Piaf emlékét sanzonesten idézi meg a Pécs Tettyei Fesztivá­lon Vári Éva érdemes mű­vész július 28-án (esőnap 30-án) 21 órai kezdettel a Tettyei szabadtéri színpa­don. Július 31-én (esőnap augusztus 3) Kálmán Imre és Strauss műveiből látha­tunk német és magyar nyelvű előadást Moravetz Levente rendezésében. Az örök János vitéz Sárdy János több volt mint operaénekes, több mint bonviván vagy filmsztár „Sárdy János egy kicsivel több volt, mint operaénekes, vagy operettbonviván, vagy film­sztár. Jelenség volt. Egyszeri és egyedi. Különleges ötvözete a természet egyszerűségének és a művészet sokarcúságának” - írta róla Sas György. Élettörté­nete, akár a mesebeli legkisebb fiúé. Vándorkereskedő szülők gyermekeként látta meg a nap­világot 1907. július 26-án a Tolna megyei Nagykónyiban. A pápai tanítóképző elvégzése után 1927-ben Dunaföldvárra került kántortanítónak, s kilenc évet töltött itt. Ekkor már rend­szeresen fellépett műkedvelő előadásokon, sőt rendezett is. Sikerei megerősítették vá­gyát: énekes akar lenni. Hetente fölhajózott a Dunán Pestre, s amikor elég bátorságot gyűjtött, bement az Operaházba Palotai Árpádhoz próbát énekelni. Hamarosan az Operaház ösz­töndíjasa lett. 1936-ban a Bánk bán Ottójaként .lépett először a világot jelentő deszkákra, s az itt töltött huszonkét év alatt el­énekelte az operairodalom nagy tenorszerepeit. A 40-es években kezdett fil­mezni, s egy csapásra országo­san ismert sztár lett. Öt év alatt tizenhárom filmben játszott. Neve a biztos siker záloga lett. Egyre gyakrabban tűnt fel ope­rettekben, míg végül 1958-ban az Operett Színházhoz szerző­dött. Azon ritka művészek közé tartozott, akit őszintén szerettek a kollégái. Mindenki Janikának becézte. Báját, közvetlenségét, szeretetreméltó egyéniségét mindvégig megőrizte, sikerei csúcsán is becsületes ember maradt. Szellemes megjegyzé­seiről, színpadi fegyelméről le­gendák születtek. A János vitéz címszerepét harmincnyolc éves korában vette át Palló Imrétől, s hatvan is elmúlt, amikor utol­jára játszotta el. Kukorica Jan­csi alakja összeforrt Sárdyéval. ízes beszéde jól illett hozzá, férfias megjelenésével, tiszta énekművészetével mindannyi­szor elbűvölte a közönséget, ő az örök János vitéz - mondták, s mondják róla ma is. Mester István, a Pécsi Nem­zeti Színház örökös tagja na­gyon büszke arra, hogy amikor Kacsóh Pongrác és Heltai Jenő daljátékának címszerepét ját­szotta, a kritikusok azt írták róla: Sárdy után ő a legjobb Já­nos vitéz. Mester István Sárdy- hoz fűződő emlékei között egy ehhez kapcsolódót is őriz.-Történt egyszer, hogy a Fővárosi Operett Színház My Fair Lady-előadásába (Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Ga­lambos Erzsi partnereként) kel­lett beugranom a Freddyt ját­szó, megbetegedett Csajányi György helyett - meséli. - Nem is lett volna semmi baj, ha ta­lálnak olyan frakkot, amelyik jó rám. De nem találtak, varrásra pedig már nem volt idő. Ám a főszabász, aki korábbról ismert, s tudta a méreteimet, megol­dotta a problémát. Azt mondta: - Ide figyeljen, művész úr! Én odaadom magának Sárdy frakk­ját, de ígérje meg, hogy hétpe­csétes titok marad! Ezt mi any- nyira becsben tartjuk, hogy senkinek nem adjuk ki, de ma­gának ugyanolyan az alakja, mint az övé.- A frakkot fölvettem, s mintha csak rám öntötték volna! Gyönyörű ruha volt. Amíg a darab műsoron maradt, minden este ebben léptem szín­padra.- Majdnem tíz évvel később, a 60-as évek végén én játszot­tam a János vitézt Pécsett - me­séli a történet folytatását Mes­ter István. Egyetlen nyári es­tére a Káptalan utcai szabad­téri színpadra vendégcsalogató előadásként meghirdették a daljátékot, s Janikát hívták meg a címszerepre, ő akkor már beteg volt, de vállalta a fellépést. Kedvesen, aranyosan játszott. A karmester nem tö­rődött a kottával, a zenekar Ja­nikát követte, mert őt a szíve mindig túlvitte a szerepen. S minthogy nem hozott magával jelmezt, az enyémben lépett föl, ami úgy állt rajta, mintha rá szabták volna. így adtam neki vissza, igaz, csupán egyetlen estére azt, hogy évekkel azelőtt én az ő frakk­jában játszhattam.-Előadás után elmentünk a Nádorba vacsorázni, ahol meg­osztottam vele régóta őrzött, nagy titkomat. Ő végighallga­tott, hatalmas, barna szemeivel rám nézett, és csak ennyit mon­dott: - Annyi baj legyen, jó vó- tál, az a lényeg! Csató Andrea Egyre gyakrabban tűnt fel operettszerepekben Erdélyország: Tündérország Megjelent a Somogy új száma A Kaposváron megjelenő fo­lyóirat, a SOMOGY legújabb száma az erdélyi és az erdélyi gyökerű magyar irodalomról ad változatos és gazdag képet. A számban kitűnő és élveze­tes olvasmányok, elbeszélések és regényrészietek találhatók Köntös-Szabó Zoltántól, Lász- lóffy Csabától, Herédi Gusztáv­tól és Bisztray Ádámtól. Meg­döbbentő dokumentum Ercsey Gyula visszaemlékezése a má­sodik világháború utáni szovjet hadifogságáról. Verssel Lász- lóffy Csaba, Juhos-Kiss János, Borsos Alpár, Bisztray Ádám és Nyírfalvi Károly jelentkezik. Veress Dániel egy három­széki kuruc kapitány verses krónikáját ismerteti, Rónay László Wass Albert költészetét méltatja, Benkő Samu, a kiváló kolozsvári tudománytörténész szülőföld-élményéről vall. Az Erdélyi csillagok című antoló­gia gazdag szöveggyűjtemény: Erdély-ismeretünket a múlt irá­nyában tágítja ki. A szemle rovatban erdélyi szerzők könyveit, illetve erdé­lyi kiadóknál megjelent mun­kákat ismertet Beke György, Zolnai Anette Réka, Tóth Ká­roly, Mihal ik Zsolt, Lábadi Ká­roly és Nagy Imre. A szám képzőművészeti anyagát Kusz- tos Endre drámai erejű rajzai, Cseh Gusztáv kisgrafikái és Só­lyom Sándor munkái adják. Ki kicsoda - magyarokról Egy úttörő vállalkozás eredményeként, a közel­múltban jelent meg Nagyvá­radon az első „Romániai magyar ki kicsoda” című ki­advány. A mintegy hatezer cím­szót tartalmazó, lexikonjel- legű kötet az erdélyi közélet, civil társadalom és kultúra neves személyiségeinek be­mutatása mellett több száz intézmény adatait is tartal­mazza. Á hétszázkilencven oldalas könyv szócikkeit nyolc, különböző szempontú mutató egészíti ki. A kötet szerkesztői - a ro­mániai magyar kultúra elit személyiségei: Adonyi Nagy Mária, Cseke Péter, Dávid Gyula, Horváth Andor, Kán­tor Lajos, Szabó Zsolt - az erdélyieken kívül magyaror­szági olvasók, szakemberek érdeklődésére is számítanak. A határon túli terjesztéssel mindenekelőtt a romániai magyarság tényszerűbb, ár­nyaltabb képének kialakításá­hoz szeretnének hozzájárulni. Mivel a lexikon nem tarto­zik a hagyományos kiadvá­nyok közé, nem kerül keres­kedelmi forgalomba. Terjesz­tése csak postai úton történik. Az igény bejelentése nagyobb kulturális intézményekben beszerezhető megrendelőla­pon vagy egyszerűen telefo­non, faxon, levelezőlapon tör­ténhet a következő címen: Studio Kids Kft., Budapest, Dembinszky u. 1. S. G. Hírcsatorna Partisták tárlata. Pécsett a Parti Galéria Mária utca 1. szám alatti kiállítótermében augusztus 1-jén 19 órakor nyílik a „Partisták” tárlata, amelyen neves szobrászok és keramikusok állítják ki munkáikat. Bencsik István, Bocz Gyula, Schrammel Imre, Füzesi Zsuzsa, Ker- tészfi Ágnes, Geszler Mária, Dobány Sándor, Kungl György, Molnár Sándor és Sigmond Géza tárlatán Dvorszky Hedvig művészet- történész mond bevezetőt. Orgonaest. A nyári, péntek esti orgonakoncertek Pé­csett a bazilikában augusz­tus 1-jén 20 órakor Gregor József szegedi operaénekes és Botkáné Égető Mária or­gonaművész fellépésével folytatódnak. Műsorukban többek közt Langlais, Bach, Mozart, Reger és Frank mű­vei szerepelnek. Német olvasótábor. A „Könyvvel az Anyanyel­vűnkért” Alapítvány és a Baranya Megyei Könyvtár az idén 23. alkalommal ren­dezi meg a Magyarországi Németek Nemzetközi Olva­sótáborát augusztus 4-étől 13-áig, amelyre Bólyban, a Német Nemzetiségi Diák­otthonban kerül sor. A tábor diákjai augusztus 10-én 15 órakor színes műsorral ked­veskednek az érdeklődő könyvbarátoknak, helybéli­eknek, szülőknek. Nyári tanfolyam. A Bu­dapesti Műszaki Egyetem Szkéné Színháza 12. IDMC nyári műhelytanfolyamot rendez augusztus 1-jétől 14- éig az egyetem központi épületében (Műegyetem Rakpart 3.) Beiratkozni jú­lius 30-án és 31-én lehet ugyanitt a színházban egész nap. Vidékieknek mérsékelt áron biztosít szállást a ren­dezőség. Az „IDMC” nem üzleti vállalkozás, célja a modem tánc- és színházmű­vészet népszerűsítése. Ötéves tánccsoport. Ötö­dik évfordulóját ünnepli a Szászvári Német Nemzeti­ségi Egyesület tánccso­portja, amely Heil Helmut, a pécsi Leőwey Klára Gimná­zium tanára irányításával 1992-ben kezdte meg mun­káját. 1995 decemberétől Haramia Gábor vezeti a je­lenleg 16 fiatalból álló cso­portot. Öt év alatt mintegy száz fellépésük volt, többek közt a Büki Nemzetiségi Napokon mutattak be német táncokat, öregbítve a nagy­község jóhírét. Művésztelep Domoloson Az idén is megrendezték a Szi­getvár melletti Domolos pusz­tán a művésztelepet. A Kastély Szálló ad otthont azoknak a pé­csi hivatásos és amatőr alko­tóknak, akik festő- és szob­rászművészek, művészettörté­nészek és pedagógusok keze alatt tökéletesítik tudásukat. Festményeket, grafikákat készí­tettek a tábor résztvevői, és al­kalmuk nyílt arra is, hogy meg­ismerkedjenek a zománctech­nikával. A munka végeztével az elké­szült művekből kiállítást ren­deztek, a zsűri pedig díjakat osztott a legjobb eredményt el­ért alkotóknak. A díjazottak közül Maczák Zsófia grafikája (jobbra) és Husztiné Jakab Erzsébet zo- mánckéüe (balra).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents