Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-25 / 202. szám

1997. július 25., péntek Főzőcske - Receptek - Háztartás Dunántúli Napló 7 Fogyókúrák, diéták Zöldségek a zöldségekről Sokan állítják, hogy a fogyó­kúra során a nyers koszt jobb a főttnél. Ez nincs mindig így, hiszen sok olyan főzeléknö­vény van, amely mérget is tar­talmaz, s azt csak főzéssel le­het ártalmatlanná tenni. Ilyen növény a padlizsán és a zöld­bab is. Igaz, hogy a saláta karcsú­sít, s az is, hogy szinte korlát­lanul fogyasztható, hiszen ke­vés benne a kalória. A legtöbb salátaöntet viszont igazi ener­giabomba, kanalanként leg­alább 80 kalória. így aztán előfordulhat, hogy egy-egy adag saláta 600 kalóriánál is gazdagabb lesz a végére. Sa­látaöntetet inkább joghurtból készítsünk, vagy citromlé, víz és kevés méz keverékéből. Azt is tartjuk, hogy a friss zöldségfélékben több a táp­anyag, mint a mélyhűtöttek­ben. Sajnos az olyan főzelék­növények, mint a paraj, táp­anyagukat még hidegen tá­rolva is hamar elveszítik. A mirelitekkel azért jobb a helyzet, mert a leszedett nö­vényeket nagyon gyorsan le­fagyasztják. Ha a friss főze­lékfélét nem használjuk fel 2-3 nap alatt, ne is tegyük, mert vitamintartalma már el­enyésző. Az említett paraj például bőven tartalmaz vasat is, ezért fogyasztása külön ajánlatos. H. I. Gy. Tudnivalók a római tálról A modem konyhákban az agyagedény használata érde­kes, ősi római ételkészítési el­járást újít fel. Ám emellett kétségkívül több előnye is van a háztartásban: azon túl, hogy nagyon ízletes ételeket főzhetünk benne, a sütőbe téve nem kell gyakran ellen­őrizni. Az étel saját levében párolódik, elkészítéséhez ke­vés zsiradékra van szükség, a sütőből kivett tál pedig egy­ben tálalóedényül is szolgál. Bizonyos szabályokat vi­szont be kell tartani ahhoz, hogy az ételek tökéletesek le­gyenek, a tál pedig sokáig használható maradjon. Ehhez a legfontosabb, hogy a tálat és a fedőjét használat előtt leg­alább egy óráig hideg vízben kell áztatni. A Römertopf po­rózus anyagból készül, és az apró járatokba felszívódó víz elegendő az ételkészítéshez. A tálat lefedve, mindig hi­degen kell a sütőbe tenni, hogy az edény és a benne lévő nyersanyag együtt meleged­jen fel. A római tál néven is­mert cserépedényt csak sütő­ben használjuk, nyílt lángra soha se tegyük. A sütőből ki­vett forró tálat vágódeszkára, falapra, rácsos alátétre, vagy vastag ruhára helyezzük, ne hideg, vagy vizes felületre. Ha főzés közben szüksé­gessé válik az elpárolgott fo­lyadék pótlása, akkor csak meleg folyadékot szabad a tálba önteni, azt is óvatosan, mert a tál különben elreped. A tál tisztítására mosogató­szeres meleg vizet és közepes szálerősségű kefét használ­junk, de szemcsés tisztítósze­reket ne, mert azok eltömítik az edény pórusait. A kiöblí­tett, megszáradt tálat szellős helyen tároljuk. Erdélyi csirkefalat Most van a szezonja. No, nem a csirkének, mert azt egész évben folyamatosan lehet kapni, hanem a paprikának meg az ízletes hagymának. Mert ez a két fűszernövény adja meg a zamatát az egyéb­ként rendkívül egyszerűen el­készíthető, nagyon finom ételnek. Ha már unjuk az ilyenkor gyakran az asztalra kerülő tej­fölös paprikás csirkét, akkor ugyanazon elemekből az er­délyi csirkét is össze lehet ál­lítani. Ebben az esetben a szárnyast egyben hagyjuk, kí- vül-belül besózzuk, a hasüre­gébe majoránnát szórunk. Egy mély tűzálló tál aljára két fej vöröshagymát szórunk, erre pedig két vagy három zöldpaprikát, felaprítva. Meg­sózzuk, majd a hagymás alapra ráhelyezzük az előké­szített csirkét, megszórjuk borssal és curryvel. Az egé­szet betakaijuk előfőzött rizs- zsel (táltól függően 20-35 dkg kell hozzá). Leöntjük 3 dl tejföllel, majd a tetejére egy kis reszelt sajtot szórunk. Elő- fűtött sütőben körülbelül há­romnegyed óra alatt készül el, mikrohullámú sütőben 8-900 Watt-on fél óra múlva tálal­ható. A csirkehús addigra megpuhul, a hagymától, pap­rikától pedig kellemes ízt kap. B. G. Köcsögösbab-főzők Mohácson A város horvát anyanyelvű la­kosságának egykori hétköznapi ételéből „versenymű” lett elő­ször három éve, aztán azóta már hagyományosan rendezik a köcsögösbabfőző bajnokságot a Sokáckörben. Idén augusztus 9- ére hirdették meg az eseményt, melyre eddig 20 szakács neve­zett be és több mint 200 részt­vevő jelezte, hogy a zsűrizés­ben, azaz a speciális étek elköl­tésében részes kíván lenni. Pávkovics Antal, aki a So­káékor választott elnöke, s egy­ben a köcsögös bab főzésének rendszeres gyakorlója el­mondta, hogy valamikor főleg a szőlőben dolgozók rendszere­sen ezt az ételt fogyasztották. A belül mázas, égetett cserép edénybe belerakták a száraz tarkababot, a füstölt sonkadara­bokat, oldalast, bőségesen sár­garépát, zöldséget, egy fej vö­röshagymát, fokhagymát, az egy-két csípős hüvelyes papri­kát, ráöntötték a vizet és a ki­vágott szőlőtőkékből, venyi­gékből rakott parázsló - és nem lánggal égő - tűz mellé állítot­ták rx rorrás kezdése után ke­vés töröttpapnkával ízesítették. Az egy oldalról érkező hő hatá­sára aztán a köcsögben „kerin­gőző” babszemek két és fél, há­rom óra alatt a füstölt húsokkal együtt puhára főttek. A sót közvetlen tálalás előtt tették bele, mert a benne lévő húsok­ból általában elegendő főtt ki. Tészta helyett foszlós házi ke­nyérrel fogyasztották. Eredeti babfőző köcsög ma már kevés háztartásban akad, Romániából viszont több mo­hácsi család beszerzett tűz mellé állítható edényt. A leander gondozása, szaporítása A tengerparton nyaralók némi irigységgel állapítják meg, mi­lyen terebélyesek, gazdagon vi- rágzóak az ott élő leanderek. De már a középkori kolostor­kertekben is honos edényes nö­vények koronás fácskává, vagy tőből több ágas növénnyé ná­lunk is nevelhetők. A leander a tűző napot jól tűri és tavasszal, illetve nyáron 15-20 centi hosszú hajtásdug­ványról könnyen szaporítható. A dugványt legegyszerűbb víz­ben gyökereztetni. Ha tőből bokrosán növőt szeretnénk ne­velni, akkor a hajtásfejlődés kezdetén a dugvány hegyét csípjük le. Koronás fácska fej­lődik, ha az alsó hajtást karóhoz kötjük, az oldalhajtásokat pedig levágjuk. Egyébként a leandert nem kell metszeni. Elvirágzás után a virágko- csányokat ne vágjuk le, mert így továbbfejlődik és újra vi­rágzik a növény. A teleltetése megfelelő hely hiányában általában gondot okoz. Világos, de 3-4 fok hő­mérsékletűnél nem melegebb helyiséget viseli a legjobban, és - míg a szabadban tavasztól őszig bőségesen kell öntözni - ilyenkor viszonylag szárazon érzi jól magát. Melegben nem áll meg a növekedése, de a fű­tött lakásban tartva legyengül és általában elszaporodnak rajta a pajzstetvek. Ha a tápanyag utánpótlásukról gondoskodunk, éveld g nem kell átültetni. Nem fóz a lakodalmi fószakács Szabó Sándomé, akit most is Rab Roziként említenek nagy tisztelettel falujában, Hosszú- hetényben -, nem lesz többé fő­szakács a lakodalmakban. Meg­fáradt, hisz elmúlt 74 éves, és fizikailag nem bírja már a sü­tés-főzés iramát. Nemcsak He- tény, de például Vasas, Sza- lánta, Erdősmecske lakodalmas házainál is szakácskodott 26 éves kora óta. Alkalmanként 10-15-en is segítettek neki, és talpon maradtak megállás nél­kül legkevesebb két napon át. A nagy, több fogásos étkezé­sekkel egybekötött lakodalma­zások korszaka községükben az ötvenes években kezdődött. Előtte nem volt szokás sok vendéget hívni, és szerényeb­ben étkeztek a résztvevők. Sze­rinte megszűnőben ez az újkori lakodalmi szokás, hisz nehezen találnak olyan szakácsot, aki több száz emberre süssön-főz- zön napokon át - egyhuzam­ban. Rozika néni híres menüi a következők voltak. Az esküvő előtti ebéden csirkeragulevessel kezdték, utána töltött káposzta következett, végül réteseket fo­gyasztottak. Egyik különleges­ségnek a meggyes rétes számí­tott, amelyet búzadarával készí­tettek. Uzsonnára fasírozottat sütöttek, amelyhez savanyú uborkát tálaltak. A vacsora fo­gásai sorrendben: tyúkhúsle­ves, pörkölt, sültek, töltött hús - voltak. A főszakácsné nem a szülei­től tanulta a konyhaművészetet, hanem az iskolában. Az első főzőtanfolyamra 15 évesen iratkozott be. Alkalmi beosz­tottjai szerették, mert megnye­rőén és nagyon kedvesen tudott kémi, és mindvégig következe­tes maradt, amikor a csapat­munkát dirigálta. Csuti J. Oldalszerkesztő: Morzsák Rágógumi eltávolítása egyszerű a szőnyegről, ha egy jégkockával addig dör­zsöljük a foltot, míg a rágó­gumi megkeményedik és le­szedhető lesz. Vörösborfoltot úgy tu­dunk biztonsággal eltüntetni a szőnyegről, ha azonnal és egymás után többször szó­davizet, vagy szénsavas ás­ványvizet spriccelünk rá, a foltot beszóljuk sóval és egy nedvszívó ronggyal felitat­juk. Aszfalt-, kátrány- és mo­torolajfoltot bármilyen textíliából kiszedhetünk úgy, hogy előbb étolajjal bekenjük, majd kevés alko­holba, vagy folttisztító ben­zinbe mártott puha ronggyal kidörzsöljük. Csokoládéfoltokat a ru­hából, a bútorhuzatból egy glicerines vattacsomóval tudjuk kidörzsölni, majd a tisztított helyeket langyos vízzel kiöblítjük. Bársony ápolásához hasz­náljunk sós vízbe mártott kefét. így a legegyszerűbb eltüntetni a port bársonyról. Muszlin, vagy más finom kelmék varrásánál, hogy ne húzza össze a gép, tegyünk vékony papírból egy csíkot az anyag alá, és azzal együtt varijuk. Kárpitozott bútorok por­talanításához, ápolásához használjunk szalmiákos vi­zes rongyot, amivel alapo­san átdörzsöljük a bútor hu­zatát. A benyomódásokat az ülőgarnitúráról eltüntethet­jük, ha a mélyedéseken az anyagot rövid ideig forró vízbe mártott szivaccsal be­nedvesítjük, majd többször átkeféljük. Fűfoltot a kényes anya­gokból úgy távolíthatunk el, ha azokra kevés vajat vagy glicerint teszünk, majd 10 .perc múlva lan­gyos, szappanos vízzel ki­mossuk a foltos részeket. A nem kényes anyagokból a fűfoltot alkoholba mártott vattacsomóval kidörzsöl­hetjük, utána szappanos vízben kimossuk. Gyümölcsfagylaltok készítése A legkisebb községben is kap­ható ma már fagylalt, viszont akinek a kertjében különféle gyümölcs terem, maga is ké­szíthet a család számára a ked­velt édességből. A málnafagyiakhoz körül­belül 30 deka málnát elturmixo- lunk és tüllön átszűrjük a ma­goktól. Két deci tejet 12 deka cukorral felforralunk. Két deci hideg tejben simára keverünk egy csapott evőkanál lisztet és ezt apránként, állandó keverés közben a forrásban lévő tejhez öntjük. Tejföl sűrűségűre fűz­zük, majd langyosra hűtjük és ekkor hozzáöntjük a málnaiét. Jól lekeverjük, utána teljesen kihűtjük. A masszát lehetőleg műanyag poharakba töltjük és a mélyhűtőben két-három óra alatt megfagyasztjuk. Tálalás­kor a poharat egy pillanatra forró vízbe mártjuk, a fagylaltot kistányérra borítjuk és málna­szemekkel, vagy tejszínhabbal díszítjük. Sárgabarackfagylalthoz fél kiló sárgabarackot szűrőka­nálba téve egy percre forró vízbe mártunk, lehéjazunk, és miután a magját kiszedtük, ne­gyedekbe vágunk és elturmi- xoljuk. Három deci tejet 10 deka cukorral felforralunk. Két deci hideg tejben simára keve­rünk egy csapott evőkanál lisz­tet, amit a fent leírtak szerint a forró tejhez keverünk, végül pedig egy csomag vaníliás cuk­rot teszünk bele. A továbbiak­ban ugyan úgy járunk el, mint a már ismertetett málnafagylalt készítésénél. A paradicsomfagylalt iga­zán üdítő, és előrukkolhat vele a háziasszony, mint egyedi ízű specialitásával. Három deci te­jet forralunk hozzá négy evő­kanál cukorral. Egy deci sűrű, friss paradicsompépet simára keverünk egy evőkanál liszttel, csipet sóval, törött borssal, fél citrom levével, kevés reszelt citromhéjjal, majd két deci hi­deg tejjel. A fűszeres paradi­csomos tejet állandó keverés mellett, apránként hozzáöntjük a forrásban lévő cukros tejhez, és tejföl .sűrűségűre főzzük. Ha teljesen kihűlt, ugyan úgy fa­gyasztjuk, mint a másik főzött fagylaltot, de tálaláskor cukor nélküli tejszínhabbal díszítjük. Ezt a különleges desszertet az édességtől idegenkedő vendé­günk is valószínű szívesen fo­gyasztja. Vendégváró költemény az asztalon Svéd töltött paradicsommal várhatjuk uzsonnára a vendé­geinket. Négy közepes nagy­ságú paradicsomhoz 20 deka gombát, 10 deka füstölt son­kát, öt deka vajat, másfél deci tejszínt, egy fej közepes nagy­ságú vöröshagymát, egy evő­kanál lisztet, sót, őrölt borsot számoljunk. A megmosott, szárazra tö­rölt paradicsomnak levágjuk a kalapját és a belsejüket egy kiskanállal kikapaijuk. A pa­radicsom belsejét kissé besóz­zuk és üregükkel lefelé borítva egy tányérra rakjuk. Egy ser­penyőben felolvasztjuk a va­jat, beletesszük az apró koc­kára vágott hagymát, a vékony szeletekre vágott gombát és miután egy kicsit megpárol­tuk, hozzá keveijük az apró kockákra vágott sonkát, majd együtt rövid ideig sütjük. A lángról levéve a serpenyőbe szóljuk a lisztet, ráöntjük a tejszínt, beletesszük a paradi­csom kivájt húsát, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, aztán visz- szatéve a lángra addig kever- getjük, míg besűrűsödik. A tölteléket a paradicsomokba elosztjuk, rátesszük a kalapot és egymás mellé egy kivaja­zott tűzálló tálba rakjuk. Mindegyik paradicsom tete­jére kis vajdarabkát törünk és tálalás előtt forró sütőbe tolva 10 percig sütjük. Gazdagíthatjuk a kínálatot töltött burgonyával is, amelyből személyenként két darabot számítsunk, s miután alaposan megmostuk, héjával együtt alufóliába csomagolva a sütőben megsütjük, s ha el­készült félbevágjuk őket. A te­tejére kolbászkrémet nyo­munk. Nyolc burgonyához két deci tejfölt kevés sóval, bors­sal ízesítünk, ezzel bevonjuk a burgonyát és a tetejére apró kockákra vágott császársza­lonnát rakunk, majd a sütőben - 10 percig sütjük. Tálalás előtt pirospaprikával, petrezse­lyemzölddel díszíthetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents