Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-03 / 180. szám

Baranyai Tükör 1997. július 3., csütörtök hírcsatorna Hódosul a buszmenet­rend. Július 7-től a pécsi 15-ös autóbuszvonalon mó­dosítják a menetrendet. Új járatpárt állítanak forga­lomba, mely a budai állo­mástól reggel négy óra har­minc perckor, a somogyi fordulótól pedig 4 óra 50 perckor indul. A somogyi fordulótól az 5 óra 10-re meghirdetett járatot a Pécsi Tömegközlekedési Rt. nem közlekedteti. (dz) A veszélyes mániái föld. A település határában egy kamionosbaleset miatt 26 ezer liter gázolaj folyt el a szabadba. Egy pécsi kör­nyezetvédelmi kft. 2 ezer tonna szennyezett földet cserélt ki, és a veszélyes mennyiséget a nagyatádi iparihulladék-temetőbe vitte el. Hasonló balesetet követően Görösgalról 150 tonna olajos földet szállí­tottak el ugyancsak Nagy­atádra. (cs) A Márobi vízfolyás ren­dezése. A Kelet-Baranyai Vízi Társulat szabályozza a Mároki- és a Marázai-vízfo- lyást. A vízrendező brigá­dok kotorják a medret, a víz folyását lassító növényeket eltávolítják. (cs) Csarnóta képzett kutyái. A településen rendőrségnél vizsgázott őrző-védő kutyák tenyésztésével foglalkozik egy vállalkozói közösség. Tavaly 15 őrszolgálati ebet képeztek ki, idén várhatóan 50 állat talál gazdára, (cs) Szárító épül Kacsó tán. Egy több mint 1500 hektá­ron gazdálkodó kft. beruhá­zásában szántó készül Ka- ■ csótán. A létesítményt, amelyben amerikai techno­lógiát alkalmaznak, gázzal üzemeltetik. (cs) Éjjeli vasútjavítás Aba- ligetnél. Ezen a héten éj­szakánként dolgoznak a pá- lyafelújítók Abaliget és Gö­di sa között, hogy napközben zavartalan maradjon a vo­natközlekedés. Az olajsár- és szénporszennyeződést is eltávolítják valamint meg­erősítik a töltést. (cs) Áramzavar hajnalban. Pécs kertvárosi részében, így a Melinda utcában és a Malomvölgyi úton, utóbbi helyen a DÉDÁSZ-köz- pontban is szerda hajnalban egy órán át nem volt áram, miután a föld alatti 10 kV- os kábel felületét megsér­tette egy földmunkát végző erőgép. (cs) Lakáspusztulás - ördögi kör(kép) Az egész baranyai lakásállomány hatvan százaléka, az önkor­mányzati tulajdonban lévő lakásoknak pedig nyolcvan száza­léka 1970 előtt épült. BARANYAI KÖRKÉP Nemcsak baranyai, hanem or­szágos viszonylatban is kije­lenthető: a meglehetősen öreg lakásállomány folyamatos kar­bantartásokat és felújításokat igényelne. Nem készült országos felmé­rés arról, pontosan milyen mér­tékben szorulnak felújításra a magyar lakások, az azonban biztos, hogy a baranyai ottho­nok 79 százaléka komfortos, így ezen a területen az évtized elejéhez képest javulás figyel­hető meg - válaszolta kérdé­sünkre Farkas János, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal osz­tályvezetője. Persze, mit ér a komfort, ha összedől a ház? A privatizácó során először természetesen a jó állapotban lévő lakások keltek el. Mos­tanra jórészt már csak a leg­rosszabb állapotban lévők ma­radtak önkormányzati tulaj­donban, mivel ezeket a bentla­kók nem tudják megvásárolni. Pécsett körülbelül 4600 otthon nem talált még saját gazdára. Ezek felújítása a lakbérekből történik. Pontosabban - tör­ténne. Információink szerint ugyanis a kívánt összeg 30 szá­zaléka nem folyik be a Köz­üzemi Rt. pénztárába. Mohácson és Szigetváron is hasonló a helyzet. A két város­ban összesen közel 400 lakás maradt az önkormányzaté, me­lyek bérlőinek nagyrésze fize­tésképtelen. A lakásgazdálko­dási alapok nem segítenek, hi­szen ezek csak új lakások építé­sét hivatottak segíteni. (Érde­kesség, hogy a kilencvenes évek új építéseiből csupán 0,2 százalékos az önkormányzatok részesedése.) A lakások tehát folyamato­san pusztulnak, a tulajdonos, a bérlő és az üzemeltető is tehe­tetlen. Matt. N. F. Ma az árpa, holnap a búza PÉCS Jól teleltek az őszi vetések, legalábbis a megyében első­ként learatott őszi árpa ter­mésátlaga ezt mutatja. A többi gabonánál, a felmérések alapján, az idén jobb termés várható, mint tavaly. A tavaszi, igencsak zord idő­járás miatt sokan aggódtak a terméskilátásokat illetően, ám a természet megoldott mindent. A már learatott őszi árpa (14,4 hektáron vetették Baranyában) egyértelműen bizonyítja, a ter­mésátlagok nem sínylet­ték meg a vi­szontagságos időjárást. E gabonaféle 25 százalékának learatása után ugyanis a várt hektáronkénti 4,5 tonna helyett 5 tonna ter­mett. Igaz, néhány tonna fo­lyamatos esőzés miatt átnedve­sedett szemű árpát szárítani kel­lett, ami költségnövekedést okózott. Búzát 55 ezer hektáron vetet­tek, de még várni kell az ara­tásra, ugyanis a kalászok még csak most kezdtek el sárgulni. A határszemlék után úgy 4,8 tonnás termést várnak hektá­ronként. Ugyancsak nem kez­dődött meg a rozs aratása sem, 730 hektárt vetettek ebből a ga­bonából. A tavaszi árpa legna­gyobb felhasználója a söripar, nem lesz baj az ellátással, 8200 hektáron 2,7 tonna/hektár ter­mésre számítanak. A felmérések alapján megle­hetősen jó gabonatermés vár­ható, legalábbis jobb, mint a ta­valyi. Tóth Sándor (képünkön), a Baranya Megyei Földműve­lésügyi Hivatal vezetőhelyet­tese is optimista, ugyanis az idén várhatóan nem akadá­lyozza ezt a munkát a kombáj­nok alkatrészellátásának za­vara. Az őszi árpa nagy része a hét végére fedél alá kerül. B. G. Fejlődik, szépül a város SÁSD A település két évvel ezelőtt kapta meg a városi rangot. Ünnepi testületi ülésen em­lékeztek meg e jeles ese­ményről. Az eltelt két esztendőben szemmel látható változások történtek. Elkészült a város egészét behálózó csatorna­rendszer, megépült a szenny­víztisztító. Jelenleg még ugyan gondot jelent a szennyvíziszap elhelyezése, de már a veszprémi egye­temmel közösen a megoldást keresik. Megkezdődött a gáz­csövek lefektetése. Az alapítványi szakközép- iskolában tavaly ősszel indult az első évfolyam. A sásdi kör­jegyzőséghez tartozó hét ön- kormányzat az oktatási in­tézményeket társulás formá­jában tartja fenn. Az egész­ségügyi ellátást is fejlesztik, pályázati pénzből alakítják ki a harmadik orvosi körzetet. Az ünnepi testületi ülésen kitüntetéseket is átadtak. Az ebben az évben alapított Sásd Városáért Ifjúsági Díjat első­ként a helyi Ifjúsági Fúvósze­nekar és iß. Partos Kálmán vehette át. Sz. K. Erőművel a parlagfű ellen A Pécsi Erőmű Rt. 2 millió forinttal csatlakozik a me­gyeszékhely parlagfűellenes mozgalmához.- Saját vállalkozás­ban 1 milliót költünk a fo­kozottan fer­tőzött zagy­tér mentesí­tésére, to­vábbi egy­millió forin­tot ajánlunk föl hasonló célra a pécsi Környezetünkért ala­pítványnak - ismertette a dön­tést Szántó János (képünkön) erőműigazgató. A ráfordítás­sal becslések szerint mintegy 100 hektárnyi területről irt­ható, ki gyökerestől az aller­giát okozó parlagfű. A példaértékű felajánlást nagy örömmel fogadta Detky Rita városi főkertész, aki ér­deklődésünkre elmondta, hogy Pécsett több cég, intéz­mény, illetve magánszemély támogatja erejéhez mérten a parlagfű-irtási programot. A főkertész ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy idén még másfél-két hétig le­het igazán hatékony a beavat­kozás. Ezután megkezdődik a növény virágzása, ami a pol­lenre allergiásokra veszé­lyes. K. E. Tanuló társadalom Kilencven éve tartották Pé­csett az Országos Szabadtaní­tási Konferenciát, ezért vál­lalkozott egy, a századvég magyar értelmiségét bemu­tató konferencia megszerve­zésére novemberben a két pé­csi egyetem és a megyei ön- kormányzat - mondották el a tegnapi sajtótájékoztatón a rendezők. A program többek között korunk társadalmi vi­szonyait a vallás, a turisztika, a művészetek és az informa­tika kérdéskörében vizsgálja. A szekcióelnökök a pécsi ér­telmiség jeles képviselői lesznek. Balogh R. Csak csöpög majd a csap? (Folytatás az 1. oldalról) A Tenkesvíz Kft. igazgatóhe­lyettese, Ner Tibor elmondta, hogy már érkezett hozzájuk megkeresés a Vékomtól. Hogy nem kapcsolták ki az említett otthonokat, annak csak a lakások rendezetlen jogi státusza volt az oka. A szóban forgó lakásokban vegyes érzelmekkel fogadták a Vékom Kft. levelét. Mint Gy. J., az egyik említett ingat­lan lakója elmondta, fogalma sincs, mit tudna kezdeni, ha elzárnák a vizet. A szobában betegen, agyvérzéssel fekszik a felesége, az egyik szomszé­dos lakásban lakó nyugdíjas­nak szinte a napi élelmiszerre sem telik, biztosan nem tudná fizetni a 2 ezer forintos közös költséget. Tegnap még folyt a víz a siklósi csapokból. Kincse Sz. Örs Parázs viták csendes vizek fölött MOHÁCS Míg a természetvédelmi igazgatóság a törvényre hi­vatkozik, a népes horgásztá­bor a hagyományt és az ősi jussot emlegeti. Béda-Karapancsa Magyaror­szág európai viszonylatban is jelentős ártéri erdőterülete, és mint a Duna-Dráva Termé­szetvédelmi Terület része, ma már fokozott védelemben ré­szesül. A holtágakkal átszőtt, időszakos vizekben és halak­ban gazdag vidéket mindig is kedvelték és használták a hor­gászok. Az utóbbi években megsza­porodtak a terület védelmére irányuló törekvések. Az idén életbe lépett új természetvé­delmi törvény viszont egyálta­lán nem harmonizál az eddig kialakult szokásrenddel.- Az egyedülálló növény- és állatvilág védelmére korlá­tozó intézkedéseket vezettünk be, nem minden ellenállás nél­kül - mondta Deme Tamás, a terület vezetője. - Az évtize­dek óta ide járó emberek ne­hezen fogadják, hogy ezentúl csak a kijelölt helyeken hor­gászhatnak. Nem született még megvalósítható meg­egyezés a majd kétezer, több­nyire hulladékanyagból készí­tett horgászállás sorsáról sem. Bár a törvény hatályban van, sajnos, mindennaposak a sza­bálysértések. Schneider G. Térségünk egyik legszebb folyóvize a bédai Duna-ág FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Halálos ütközés KISDÉR-BAKSA Súlyos közlekedési baleset tör­tént kedden a két települést összekötő közúton. Egy Skoda személygépkocsi letért az eny­hén kanyarodó útról, a menet­irány szerinti jobb oldali árokba szaladt, és ott a hátsó felével fának csapódott. A hátul ülő utasok egyike, egy tizenhét éves fiatalember a helyszínen életét vesztette. A többi fiatal közül ketten súlyos, ketten pe­dig könnyű sérülést szenvedtek. A baleset oka valószínűleg a gyorshajtás és a vezető gyakor­latlansága volt, tájékoztatta la­punkat dr. Dránovits Pál rendőr alezredes, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság osztály- vezetője. A sofőrtől vérmintát vettek, ennek eredménye még nem született meg. U. G. A

Next

/
Thumbnails
Contents