Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)
1997-07-18 / 195. szám
10 Dlinántuli Napló Magazin 1997. július 18., péntek A tízezres tervezője A pénz elhasználódik. Kell az utánnyomás. Olykor - például rendszerváltás idején - új sorozatokat adnak ki. Megváltozik a címlet, más lesz a bankó. Megbarátkozunk vele, de mit tudunk az alkotójáról? Az új magyar bankjegysorozat főtervezője Vagyóczky Károly grafikusművész, a Pénzjegynyomda osztályvezetője. Kivel eszik a no tiltott gyümölcsöt? Az Elle című francia magazin munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az asszonyok számára különös vonzerőt rejt flörtölni férjük legjobb barátjával. „A kapcsolatunk már egyszerűen nem működött" - vallotta a lapnak házasságáról egy Francoise nevű hölgy. A férje állandóan dolgozott, akinek a legjobb barátja viszont állandóan kéznél volt. így kezdődött a viszony a „pótférjjel". Dr. Samuel Lepastier pszichológus így magyarázza a jelenséget: Nincs jobb eszköz arra, hogy egy asszony bebizonyítsa férje kegyvesztettségét, mint az, hogy annak legjobb barátjával szűri össze a levet. Egy másik ok: sok nő úgy érzi, hogy a férfiak kiközösítik őt a társaságukból. Sok férj több szabadságot enged meg önmagának, mint nejének. Az asszony pedig azzal bünteti meg urát, hogy megcsalja őt a legjobb barátjával. A pszichológus szerint ez hatalmat ad a nőnek.- Életrajzomról csak azt érdemes tudni, ami a kiállításaimon olvasható a katalógusban. Hatéves korom óta festőnek készültem. Művészeti gimnáziumban és a Képzőművészeti Főiskolán tanultam, ahol megszerettem a grafikát. 1967-ben végeztem és hároméves Der- kovits-ösztöndíjat kaptam. Több hazai és nemzetközi kiállításom volt, díjakat nyertem. Családi hagyomány A Pénzjegynyomdába 1970- ben léptem be. Folytattam a családi hagyományt. Nyomdászcsaládból származom, a szüleim ebben a nyomdában is dolgoztak.- Teljesen leköti a nyomda?- Már nincs időm festeni. Az új magyar bankjegysorozat kibocsátása teljesen lefoglal, de a kapcsolódó műfajokban gyakran előfordulok. Bélyegterveket készítek a Posta számára, tervezek értékpapírokat, csekkeket, részvényeket. Ez a fajta tevékenység évtizedek kitartó, szorgalmas műtermi munkáját igényli. Most túlságosan reflektorfénybe kerültem. Amikor egy bankjegy megjelenik, nagy nyilvánossága van. De a rákészülés nagyon veríté- kes munkafolyamat.- Milyen feladatokkal jár a tervezés?-Adott egy iparvállalat és egy szaknyomda. Van egy osztály, ahol megtervezik a bankjegyeket, majd átadják az ipari termelésnek, amely sokszorosítja, nyomtatja a tervezői produktumot. Munkám lényege a művészi sokszorosító grafika. Rembrandt, Dürer, Szőnyi István úgy foglalkozott a grafikával, hogy külön figyelmet fordított a sokszorosítás, a rézkarc, rézmetszet műfajára, és ebben alkotott kiemelkedőt. A bankjegy-előállításnak is ez az eredete: a rézmetszetkészítés. A klasszikus bankjegyeknél a grafikus keze munkája rendkívül fontos volt. Védett bankjegyek Most már bonyolultabb a helyzet, mert a hamisítás ellen is óvintézkedéseket kell tenni. A modem bankjegy a művész és a mérnök közös terméke. A jó bankjegygyártók ma világszerte saját tervezőgárdával és specialistákkal rendelkeznek.- Hogyan érvényesítik a biztonsági követelményeket?-A kompozícióba belefoglaljuk az egyedi védelmi eljárásokat is. Ha a pénzen például holografikus fólia van, akkor a grafikus dolga ennek a képi megtervezése. A kidolgozás és a műszaki tartalom már kollektív munka, amit a grafikus fog egybe. A védett bankjegyek kialakulása Mária Terézia korára tehető, amikor a fémpénzről papírpénzre váltanak. Ez időtől mindig akadtak hamisítók. Ma persze, megnehezedett a dolguk a beépített védelem miatt.- Milyen bankjegyek készültek itthon?- A papírpénz 1914-ig osztrák-magyar közös kiadás volt. A háború után koronát forgalmaztak, tőkehiány volt, külföldi gyártási lehetőségek adódtak. 1925-ben megalakult a Nemzeti Bank és a Pénzjegynyomda, 1926-ban pedig megjelent a pengő. Napjainkig négy művésznemzedék vett részt a tervezésben. Kezdődött az osztrákokkal, majd a pengős korszakban Horváth Endre vette át a vezetést, aki 29 bankjegyet tervezett, köztük a papír tíz-, húsz-, ötven- és százforintost. Tanítványa Nagy Zoltán volt. A negyedik generáció mi vagyunk.- Kik voltak a mesterei?-Elsősorban Nagy Zoltán. Sajnos, már nem él, de szervezésünkben a közeljövőben lesz kiállítása Balassagyarmaton. Méltatlanul elfelejtették. Kiváló festő, és grafikus volt. Működése alatt kevés bankjegyet adtak ki, de nevéhez fűződik az ötszázforintos. Fantasztikus alkotása a népművészeti bélyegsor. És az utánpótlás?- Van utánpótlás?- Amikor idekerültem, még öt évet tanultam a műfajban. Időnként meghívnak a főiskolára tanítani. De ritkán kapnak kedvet a fiatalok, mert ide csak annak érdemes elszegődni, aki nyugdíjig marad.- Hány bankjegyet tervezett?-Az ezrest, az ötezrest és most a tízezrest. Tabák Anna Honnan ez az aranysárga ragyrajás? Kérdezze Spaten Henriket! ■ —üi őst személyesen találkozhat Spaten Henrikkel, a kedélyes sörbaráttal, aki országjáró útján az Önhöz közeli boltba is ellátogathat. Sőt, a Spaten vásárlóinak apró ajándékokat is tartogat. Legyen része a különleges bajor fogadtatásban, keresse és kérdezze Spaten Henriket a boltokban! Harcban a kerti törpék tekintélyéért „Ha egy embert kerti törpéhez hasonlítanak, az sértő: a kerti törpére nézve” - állítja egészen komolyan Fritz Friedmann bázeli polgár, akit valóságos kerti- törpe-szakértőként tartanak számon. Védelmére kelt Európa mintegy harmincezer fős kertitörpenépének, amelynek tekintélyes része - vagy 1000 sityakos - éppen Friedmann háromemeletes bázeli házának kertjében él. Mostanra azonban már nem csupán az európai kertekben szorgoskodó sapkásokról van szó: a kerti törpék az Interneten reneszánszukat élik, s már saját himnuszuk is van. Friedmann ennek ellenére óvja védencei tekintélyét, s hogy ezt világviszonylatban is megtehesse, megalapította a Kerti Törpék Barátainak Nemzetközi Egyesületét. „Főleg az óvszerreklámokban tapossák gyakran sárba a kerti törpék tekintélyét, s csak Németországban vagy száz olyan termék van, amely a kerti törpék sérelmére humorizál” - mondta el Friedmann a francia AFP hírügynökség tudósítójának, hozzátéve, hogy e sérelmek miatt sokkal gyakrabban kell tollat ragadnia, és dörgedelmes leveleket írnia, mint szeretné. Egy nagy csatát azonban elvesztett - mondja: az egyik nagy német közszolgálati televízió reklámfigurája három, törpe formájú kis emberke, amelyeket azonban Friedmann „lélektelen műanyag kiónoknak” nevez. Az igazi kerti törpe szerinte „pirogránitból készült. 68 cm-nél kisebb, és szépsége a tekintete élénkségén mérhető”. Régebben főleg a gyerekek kezétől tartottak a törpék gazdái, mivel a pirogránitból, és nem holmi gipszből készült figurák drágák, generációról generációra szállnak és annál értékesebbek, minél jobban kifakultak. Most azonban inkább azoktól a szervezetektől kell tartani, amelyek a kerti törpék felszabadítására alakultak az utóbbi időben. Ezek célja, hogy visszajuttassák a kis teremtményeket a természetbe, mivel úgy vélik, fogva tartásuk a kertekben felér egy népirtással. Természetesen Bázelben jelenik meg a Keti Törpe Gazette- azaz a Nemzetközi Szervezet a Kerttörpék Védelmére hivatalos lapja, amely vezércikkeiben heves tirádákkal támadja az erkölcsök ilyetén lazulását és a felszabadító szervezeteket. Friedmann pedig egyenesen a nácikra és az NDK-ra utal: a nácik- mondja - tiltották a kerti törpéket, mert nem illettek a felsőbbrendű fajról szóló elméletükhöz, az NDK ideológusai pedig azt állították, hogy a szorgos kis törpék a kispolgári ösztönökre hatnak. Szerencsére azonban a kerti törpék népének van egy védelmezőjük: a bázeli Fritz Friedmann, aki gyakran szól mellettük tévéműsorokban, írt már egy alapvető tudományos művet a kerti törpék történetéről, s az év elején még törpehimnuszt is komponált. S hogy az ízlésekről vita ne legyen: a törpehimnusznak van egy rap-válto- zata is. A szúnyogok és a szexualitás Közismert tény, hogy akadnak, akiket szeretnek a szúnyogok - mármint csípni - és olyanok, akiket nem. Finn és francia tudósok most egyidejűleg derítették fel a tény magyarázatát: a szúnyogok azokat szeretik, akiknek szexuálisan vonzó anyagokat termel ki testük. Az ilyen illetőknek tehát minél többször kell nyáron zuhanyozni. A turkui egyetemen Paavo Tikkanen professzor szerelmespárokat és egyedülálló embereket zárt be egy szúnyogok lakta laboratóriumba. Mintegy 700 „szúrópróba” után egészen egyértelmű eredményre jutott: aki sok szexuálisan vonzó anyagot - feromont - termel, az vonzza a szúnyogokat is. Az erős szexuális kisugárzást tehát nyáron sok vakarózással kell megfizetni. A feromonok a szexuális izgalom állapotában szabadulnak fel: ezen belül a nőknél különösen a tüszőrepedés időpontjában, a férfiaknál magas tesztoszteronszint esetén. A feromonok feladata éppen a másik nem vonzása. Jean Lachenay francia vegyész hasonló felfedezésre jutott, s óva intett attól, hogy parfümökkel erősítse vonzerejét az, akit amúgy is kedvelnek a szúnyogok. A drága kis flakonokból ugyanis nem ritkán különféle állati, illetve növényi eredetű feromonok áradnak. Mindkét tudós azt tanácsolja a szúnyogok kedveltjeinek, hogy minél többször zuhanyozzanak, s csakis szappant használjanak a vizen kívül.
