Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-16 / 193. szám

6 Dünántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. július 16., szerda Űj helyzet a magyar belpolitikában (3.) Széles ellenzéki koalíció Az előbbiekben felsorolt érvek mellett még számos olyan van, amelyek azt indokolják, hogy a választásokon egy szorosan együttműködő, széles ellenzéki koalíció induljon, amely jelen­tős parlamenti többségre és tár­sadalmi támogatottságra tá­maszkodhat 1998-tól. Mely politikai erők lehetnek e széles választási koalíció és majdani kormánykoalíció tag­jai? A jelenlegi parlamenten kí­vüli politikai jjártok mind­egyike - a MIEP-et kivéve - kizárható ebből a körből. Igen jelentős társadalmi támogatott­ságot nyújthat az Magyar Meg­újulási Mozgalom. Mik a teendőink? A június 21-i tisztújítást kö­vetően abba kell hagyni a pe­reskedéseket. Ha mégis lenne perindítás, azzal nem kell fog­lalkozni. A pereket a bírósá­gokra kell bízni, pereskedőket fegyelmileg felelősségre kell vonni, nem kihagyva a kizárás lehetőségét sem. Elő kell ké­szülni a programjaink széles körű ismertetésére és a magyar polgárok ügyeivel kell foglal­koznunk. Át kell gondolni, milyen vá­lasztási stratégia, szövetségi politika vezethet sikerre. Lehetőségek szerintem a következők: 1. Fidesz-MPP, FKgP, KDNP, MDF, MIÉP köt együttműködési megállapo­dást. 2. Fidesz-MPP, KDNP, MDF köt együttműködési megállapodást. 3. FKgP, KDNP, MIÉP köt együttműködési megállapo­dást. ' 4. A KDNP a választások első forduló­jában szövet­ségesek nél­kül, önállóan indul hason­lóan mint az 1990. évi és az 1994. évi parlamenti választáso­kon. Ezen 4 lehetőség mellett szólhat, ha elfogadásra kerül az új Választójogi Törvény. Legszükségesebb és legjobb az lenne, ha létrejönne az „öt­párti” (Fidesz-MPP, FKgP, KDNP, MDF, MIÉP) együtt­működés. Ez még akkor is kell, ha az FKgP, sőt még eset­leg a Fidesz-MPP is külön ál­lít jelölteket az első forduló­ban. Az „ötpárti” együttműkö­dési megállapodás lehetőséget adna arra, hogy a programokat már a választások előtt a vár­ható kormánykoalíció pártjai egyeztetnék. Könnyebb a má­sodik forduló előtt a megegye­zés a szükséges visszalépések érdekében, ha már előtte is is­merjük egymás jelöltjeit. Értesülésem, hogy a Fidesz- Magyar Polgári Párt nem haj­landó olyan szövetségben részt venni, ahol a MIÉP is szerepel. Hasonlóan a Magyar Demok­rata Fórum sem hajlandó olyan szövetségre, ahol részt vesz az MDNP. Nekünk, mint keresz­ténydemokratáknak nem sza­bad a kirekesztéssel élni egyik „nemzeti, jobboldali” pártot il­letően sem, tartanunk kell ma­gunkat az Országos Választ­mány határozatához és a tény­leges rendszerváltozás érdeké­ben a legszélesebb bázisra építve kell a magyar nép érde­keit képviselni. Ursprung János Pénzt és lakájt éneklek Rendszervál­tás helyett nem történt más, mint­hogy a fegy­verekét fel­váltotta a pénz ha­talma. Az előbbihez a kommunista internacionaliz­mus, az utóbbihoz a liberaliz­mus eszméje adja az ideoló­giát. Ma a liberalizmus az, melynek elsődleges célja, hogy megfossza, elidegenítse a társadalmakat a maguk ha­gyományaitól, elődeiktől örö­költ értékrendszereiktől, a tár­sadalmak önvédő képességét egyedül biztosítani tudó nem­zettudattól. Az egyén minde­nek feletti szabadságát hir­detve egymástól elidegenedett emberekre, minél több apró közösségre atomizálja a társa­dalmat. Védekezésképtelenné téve azt, mert ez a legkedve­zőbb közeg a számára ahhoz, hogy a liberális eszmét finan­szírozó pénzügyi elit gátlásta­lan hatalmi éhségét kiélje, mindenek feletti háttér hatal­mát biztosítsa. A szép szavak: szabadság, tolerancia, másság hangozta­tása a valós szándékot leplez­heti, de a sajátos, általuk feltű­nően szelektív értelmezés mi­att mára már lelepleződtek. Ez az oka az SZDSZ szavazó bá­zisa rohamos csökkenésének. Támogatóik jellemzően főleg az önmagukat túlértékelők ma­radtak. A liberális ideológia, gazda­ságpolitika a közjó szolgálata helyett egészen mást biztosí­tott az adott országokban: a nemzetközi monopóliumok szinte korlátlan hatalmát, me­sés profitjaikat, a társadalom szétszakadását vékony gazdag és szélesedő szegény réte­gekre. Van viszont ellenpélda: Ja­pán, Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan, ahol először oktatás- fejlesztéssel kisgazdasági ter­melésen nyugvó ipart teremtet­tek. Családi vállalkozások ki- terjedtségével alapozták meg a nagyobb vállalkozásokat. Gazdaságuk nem exportvezé­reit hanem méltányosság-ve­zérelt volt. Ez a fajta gazdaság- fejlesztés nem szült felesleges importot, eladósodást, nem ígért extraprofitot a nemzet­közi monopóliumoknak és a Világbanknak. Eredményességük nem vi­tatható, ma az élvonalat képvi­selik. Azon, hogy a liberálisok nem ezt a módszert propagál­ják, hogy elhallgatják, olyan nagyon nem csodálkozunk. Á pénz diktatúrája ugyan­olyan gerincgörbítő, erkölcs­romboló mint a fegyveré volt. A felszabadultság jóleső má­mora időszakának gyors elmú­lása után ma ismét a kiszolgál­tatottság érzése a jellemző. Lehetetlen emberhez méltó életet élni olyan társadalom­ban ahol félelem van, akár az emberek félnek, akár a hata­lom. Ma mindkettő fennáll. Az igazságtalanságokat, a korrup­ciót ezért kell irtani, akár a legapróbbat is, mert a félelem­hez, s a kiszámíthatatlan hely­zetek kialakulásához ezek megléte vezet. Azok a közál­lapotok, összefonódások, me­lyek a mát jellemzik teszik hi­teltelenné a közjó szolgálatára hivatott politikát. Megszünte­tésük nem tűr halasztást. Dr. Sütő László Független Kisgazdapárt Az igazat! Ez az idézet juthat eszükbe azoknak a jobb érzésű pécssza- bolcsi állampolgároknak, akik a házak falára, orvosi rendelő-, postahivatal előtti villanyoszlo­pokra, telefonfülkékre kifüg­gesztett, gyászkeretes plaká­tokra tekintenek, amelyek a pécsszabolcsi iskola bezárása el­leni tiltakozásra szólítanak fel. Mi az igazság valójában? Ki nem mond igazat és ki manipu­lálja az itt élőket? Vagy a krimi­nalisztikában használatos kifeje­zéssel élve „kinek áll az érdeké­ben”? Valószínű azoknak, akik a zavarosban halászva a saját pe­csenyéjüket sütögetik a közös tűznél és akiknek teljesen mind­egy, hogy iskolaátszervezés, csatornaépítés átütemezése, vagy más probléma felnagyítá­sával van lehetőségük választási csatározások színterévé változ­tatni a közéletet. Erre még rátett egy lapáttal az Új Dunántúli Napló 1997. július 7-i számában megjelent „Gazd- asszonyjelöltek pénz nélkül” című cikk, mely szerint a Sza­bolcsi Általános és Speciális Szakiskola összevonása miatt megszűnt igazgatójának kell a tanulók nyári . gyakorlatának költségeit saját zsebből finanszí­roznia. Ez az állítás sem fedi a valóságot, illetve ha ez mégis előfordult - az újságcikkben tör­tént utalás rá, a Közoktatási Iroda vezetőjének és az Általá­nos Iskolák Égységes Gazdasági Szervezete igazgatójának el­mondása szerint - az a volt igazgató mulasztásának követ­keztében történhetett meg. Mit és kit gyászolnak, vagy kellene gyászolniuk a pécssza- bolcsiaknak? Az iskolaátszerve­zést követő napon tényleg oko­zott némi zavart a sajtóban meg­jelent és a rádióban elhangzott tudósítás, mely szerint „a- köz­gyűlés a meszesi és szabolcsi is­kolákat megszüntette és jog­utódnak a fehérhegyi iskolát je­lölte ki.” Az egyszerű állampol­gár e hír hallatán tényleg arra gondolhatott, hogy most viheti gyerekét a következő tanévben Meszesről, Szabolcsról a fehér­hegyi iskolába. Nem erről van szó. Az iskola és programjai ma­radnak változatlanul. A gyere­keket tehát semmi hátrány nem éri. A meszesi gyerek továbbra is a megszokott helyen lévő is­kolába jár és úgyszintén a sza­bolcsi is. Egyedüli érintettek az iskola igazgatói. Az ő státuszuk szűnik meg, illetve változik meg. (A meszesi iskola esetében még ez sem igaz, mert életkora, érdemei miatt megmarad címze­tes igazgatónak a bére érintetle­nül hagyása mellett.) A közoktatási törvény értel­mében ugyanis a jogutódlással összevont intézmények a to­vábbiakban tagintézményként fognak működni, melynek élén a tagintézmény-vezető áll. Fe­hérhegy, Pécsszabolcs, Meszes esetében, mint több célú intéz­mény közös igazgatású közok­tatási intézményként működ­tethető. Ebben az intézménytí­pusban - a törvény szerint - az egyes intézményegységek azo­nos számú képviselőiből álló igazgatótanács segíti az igaz­gató munkáját. A szülők közös­sége, a diákönkormányzat in­tézményegységenként is mű­ködtethető. A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy a közgyű­lési határozat egyetlen települé­sét, iskoláját sem zárta be, nem vette el. A jogutóddal való megszüntetés csak az összevo­nás tényét tisztázta jogilag. Simonovics Ferenc Traj Ferenc önkormányzati képviselők Egy levél margójára „Baloldali érzelmű tőkésekkel” szimpatizáló úr reklamációját olvastam az Új Dunántúli Napló politikai vitafórumában megje­lent írásaim miatt. A Munkáspárt egyik prominensének küldött le­veléből értesültem, hogy a hata­lomnak címzett különféle nyil­vános „vádjaimat” tarsolyba gyűjtögette, majd tételenként részletezve suba alatt fölhány- torgatta. A levél helyett csak szövegkri­tikáit szánta nekem, kifejezve a reményét, hogy az általa hibázta­tott írások nem egyeznek meg a Munkáspárt hivatalos vélemé­nyével, hanem - szóvivői meg­bízatásom ellenére - csak és ki­zárólag egyetlen párttag nézeteit tükrözik. Á végén pedig tudatja, hogy észrevételeit magánvéle­ménynek szánta, vagyis a leve­lében foglaltakat nem tekinti publikusnak. Ez utóbbi persze szíve joga, amit - személyes érintettségem ellenére - illett tiszteletben tarta­nom. Spongyát rá! - okosko­dom, ha leveléből nem a hajdan­volt pártfőnökeim (isten nyu­gosztalja őket) közéletherélő módszerei köszönnek rám visz- sza. Az ő munkastílusukra volt ugyanis jellemző, hogy ha a tele­pülésen valaki a különféle visz- szásságokat, törvénysértéseket nyilvános fórumokon fölemlí­tette, vagy horribile dictu sajtó útján közhírré tétette, az illetékes fórumon adott korrekt válasz he­lyett raportra rendelték, s négy­vagy hatszemközt úgy isteniga­zából „eligazították”, vagy ma­gasabb sarzsis korifeusoknál, mint politikai kontárt vagy bé- kétlenkedőt bepanaszolták. Ha ez nem használt, s az illető párt­tag volt, az általuk irányított poli­tikai testülettel oly módon igye­keztek megreguláztatni, hogy ha­tározatilag eltiltották a nyilvános szereplés lehetőségétől, illetve véleménye szöveges változata előzetes bemutatásának és jóvá­hagyásának kötelezettségét írták elő számára. A levélből olybá tűnik, hogy az egykori közéleti szömyetegfi- gurák jelzett beidegződése és szokványgyakorlata más szerep­lőkkel tovább él. Még szerencse, hogy kussoltatás céljából hatalmi eszközök „bevezetésére” egy­előre nem, legföljebb „szedte vette teremtette” megjegyzé­sekre, vagy „saját fészekbe pisz- kítás” szóvá tételére kerülhet sor. Véleményünk szerint nem a levél küldője által kifogásolt írá­sok mondandójával vannak gon­dok. Jelesül nem a tükör torzít. A mostani soványítókúrás hazai va­lóság váltja ki a gyötrelmeket. A magyar nép többsége a nyakába varrt nélkülö­zések, elszen­vedett kiáb­rándító csaló­dások követ­keztében sír, jajgat és to- porzékol. A Munkáspárt tagsága pedig ezt tudva emeli fel szavát, alkal­masint jogosan utalva a vétke­sekre is. Hiszen a több milliónyi nélkülözővel közösen naponta hallja, látja, sőt személyesen éli meg mindazt, ami végső fokon az ország egyetemes tönkretéte­lében nyilvánul meg. Erre tekin­tettel a párt hivatalos álláspontja sem lehet más, mint kendőzetlen szóvá tétele mindannak, ami eb­ben az országban a baloldaliság cégére alatt történik, ami jövőt- lenítéssel ér fel, s aminek csakis álbaloldalisághoz lehet köze. Dr. Südi Bertalan szóvivő Szekérúton Európába? Az MDF parlamenti képvi­selője, Lezsák Sándor kér­dést intézett Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez a Pécs- várad, Nagypall, Lovászhe- tény, Szebény, Erdős- mecske, Feked, Somberek, Véménd, Palotabozsok és Bátaszék közti vasútvonal felújításáról. A konkrét kér­désre azonban konkrét vá­lasz helyett a miniszter a kö­vetkezőt mondta. A vasúti árufuvarozási és személyszállítási igényeknek a 90-es évek elején bekövet­kezett visszaesése miatt nem képződik elég bevétel arra, hogy egyformán fejlődhessen a teljes vonalhálózat. Az MÁV Rt. pályahálózatára fordítható pénzek az ország- gyűlés által elfogadott közle­kedéspolitikai koncepció sze­rint is csak szelektív felhasz­nálást tesznek lehetővé, vagyis a nagy forgalmat lebo­nyolító vonalakra tudunk koncentrálni. Ennek jegyében ez év április 29-én dr. Med- gyessy Péter pénzügyminisz­ter úr szándéknyilatkozatot írt alá az Európai Beruházási Bankkal néhány fontos fővo­nal rehabilitációjáról szóló feltételekről. A fővonal­ról elbontott anyagok fel- használhatók lesznek a kisebb forgalmú mellékvonalak fel­újítására. A mellékvonali re­habilitációs program kidolgo­zása megkezdődött, azonban a vonal újjáépítésére csak a fővonali rehabilitációs mun­kákat követően 2-3 éven be­lül kerülhet sor. Hogy mit jelent ez valójá­ban? Á válaszban burkoltan benne foglaltatik Baranya megye ezen belül a mohácsi kistérség ha­lálra ítélése. Stratégiailag jelentékte­len, harmad­rangú tér­ségként 5-6 évig kell vámunk a je­lenlegi kor­mányzat szerint. A térségnek azonban nincs ennyi ideje. Reményeink szerint a kor­mányzatnak sem lesz. Az MDF Baranya megyei vá­lasztmánya tiltakozik az ellen, hogy a kulcsfontosságú infra- struktúrális fejlesztések el­odázásával az amúgy is le­szakadóban lévő megyét tel­jesen ellehetetlenítsék. Habjánecz Tibor MDF megyei elnök Végjátszma Lassan végéhez közeledik az ország kiárusítását jelentő privatizáció, és ezzel együtt végéhez közeledik a társada­lom széles rétegeinek türelme is. Ha megvonjuk a nemzeti vagyon magánkézbe adásá­nak gyors mérlegét, az alábbi képet kapjuk: A pontos fel­mérés hiá­nyában nyolcezer- milliárd fo­rintra becsült állami va­gyon 80 szá­zaléka mára magánkézbe jutott. Amíg azonban a világ józanul gon­dolkodó felében a privatizá­ciók célja a gazdaság műkö­désének hatékonyabbá tétele, valamint széles néprétegek tu­lajdonossá válása, addig ná­lunk nem ezt tapasztaljuk. Ma 4,5 millió ember él a létmini­mumon vagy annak közelé­ben, a regisztrált munkanélkü­liek száma 600 ezer fölött van és az infláció túllépi az évi 20 százalékot. Ezzel szemben áll a néhány ezer fős hatalmi elit - politikusok, bankárok, vál­lalatigazgatók - gyanúsan gyors milliomossá, milliár­dossá válása. Ez a szűk kis csoport most újabb nemzetellenes tettre ké­szül. A T/4571 számon futó törvényjavaslat szerint ugyanis sok minden más mel­lett 100 százalékban akarják eladni a PICK és a HERZ sza­lámigyárat, a Herendi és a Zsolnay porcelángyárat, a hő­erőműveket, - köztük a pécsit is - a Paksi Atomerőművet, a MATÁV Rt.-t, az OTP-t, va­lamint az Országos Villamos­távvezeték Rt.-t is. Egyszóval mindent, ami a termőföldön kívül még érték e hazában. Az energiaipar eddigi privatizá­ciója megmutatta, hogy az ígért műszaki fejlesztés elma­radt, azonban a külföldi ve­lőnek kikötött évi 8 százalék tőkearányos profit biztosítása érdekében az árakat az elmúlt két évben több mint 60 száza­lékkal emelték, és negyed­évenként továbbra is emelni fogják. A jelenleg folytatott poli­tikával szemben a MIÉP egy stabil, fejlődésre alapozott gazdaság- és nemzetpolitikát kíván folytatni, melynek egyik stratégiai eleme a szé­les és gazdaságilag is erős középréteg megteremtése, mely képes kézbe venni és működtetni az eddig csak herdált, de visszaszerzendő nemzeti vagyont. Ennek esz­köze a párt elnöke által meg­hirdetett széles és valós nemzeti összefogás, mely képes a jelenlegi koalíciót leváltani és biztos fejlődési pályára állítani az országot. 1994 óta több időközi vá­lasztáson tapasztalhattuk, hogy a MIÉP támogatottsága 7,25 és 15,5 százalék között van, ami önmagában is figye­lemre méltó. Azonban július 5-én Dunakeszin fényesen bebizonyosodott, hogy igaza volt Csurka Istvánnak, hisz négy párt - az FKGP, MIÉP, MDF, KDNP -, valamint né­hány társadalmi szervezet magabiztosan 63,32 száza­lékkal nyerte az időközi vá­lasztásokat! A nemzeti összefogás ed­dig sem a Magyar Igazság és Élet Pártján múlott, és mi ez­után is készen állunk rá. Deák Péter MIÉP PÁRTHÍREK Az IDF pécsi vezetősége jú­lius 20-án találkozik Gémesi Györggyel az MDF ügyvezető elnökével, majd Boros Péterrel az MDF alelnökével és áttekinti az együttműködési lehetősége­ket az MDF és az Ifjúsági De­mokrata Fórum között, különös tekintettel a választásokra. Pécs város szocialista or­szággyűlési képviselői a választópolgárok szíves meg­értését kérik amiatt, hogy a parlamenti szünet idején a fo­gadónapjaik szünetelnek. A nyári hetekben irodáik to­vábbra is készséggel állnak a lakosság szolgálatára. k /%

Next

/
Thumbnails
Contents