Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-12 / 189. szám

Mindenki, így a művész is keresi az övéit, a helyet, ahol megpihenhet. (7. oldal) Háttér -Riport Egy döntés felhangjai, avagy mennyit értek a milliárdok. (9. oldal) MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Világtükör Hiánycikk a jó orosz ve­zető. Borisz Jelcin szerint valóságos csapást jelent Oroszország számára, hogy hiány van jól képzett gaz­dasági vezetőkből. 2. oldal Hazai Tükör Itthon a világjáró Triparti- tum. Egy New York-i árve­résen nemrégiben sikerült megvásárolnia a művelő­dési minisztériumnak a Werbőczy-féle Hármas Törvénykönyv egyik pél­dányát. 3. oldal Baranyai Tükör | Szabad a gyógyszer? Egy elképzelés szerint a vény nélkül kapható gyógysze­reket a jövőben önkiszol­gáló patikákban is meg le­het vásárolni. 4. oldal Jó tudni - Olaszországról. Ha autóval megyünk, aján­latos magunkkal vinni nemzetközi jogosít­ványt. 10. oldal Biztosítás helyett önsegélyezés Mezőgazdasági károk és biztosítások Éves biztosítási díjak Jég, belvíz, vihar okozta károk az országban 1997. jan.-júl. Károsodott terület: 100 000 ha- szántó: 75 000 ha- gyümölcsös 20 000 ha- egyéb 5 000 ha Kárérték: kb.: 0 milliárd Ft Baranya megyében- min.: 10 000 Ft- max.: 25 millió Ft Biztostott területek:- min.: 1-2 hektár- max.: 18 ezer hektár Termelési értékek:- Baranya: 180-200 ezer Ft/ha- Alföld: 100 ezer Ft/ha BARANYAI KÖRKÉP Nem ismerik a biztosítási le­hetőségeket, képtelenek kifi­zetni a magas díjtételeket, fe­lelőtlenül kockáztatnak - ál­lítják időnként egymásnak is ellentmondva a mezőgazda­sággal foglalkozó szakembe­rek. Akik, ha az okokat elté­rően ítélik is meg, a követ­kezményeket csak egyféle­képpen láthatják: a kisterme­lők nagy része semmiféle biz­tosítással nem rendelkezik. Tavaly az időjárás viszontagsá­gai és az elemi károk miatt mil- liárdokra rúgott a a mezőgazda- sági termelők bevételkiesése, s az idei év sem kényeztette el őket. Viharok jöttek, jég- és homokverések mentek, a földe­ken belvíz áll - hogy a külön­böző fertőzésekről, késedelme­sen beköszöntött évszakokról ne is beszéljünk. S bár az ága­zatot támogatva a kormány a mezőgazdasági biztosítások összegének 30%-át visszatéríti, a gazdák nagy része nem él a lehetőséggel. A kis biztosítot­tak tavalyi számának mintegy 20% körüli emelkedéséről számolnak be több társaságnál is, ám mindenhol hozzáteszik: a szám így is elenyésző. A bizto­sítások zömét a szövetkezetek, nagyüzemek kötik, s azok, akik valamilyen mezőgazdasági rendszerben termelnek. A 100 hektárnál kisebb területtel ren­delkezők közül szinte egy sincs, aki ilyesmire költené. A megyei földhivatal helyet­tes vezetője úgy véli: sokan in­kább kockáztatnak, s baj esetén az államtól várnak segítséget. Mivel már 10 körzetben is te­vékenykednek gazdajegyzők, Tóth Sándor (képünkön) szerint kizárt, hogy a helyiek ne ismer­jék a lehetőségeket. A hivatal­ban egyébként éppen a 30%-os visszatérítés iránti kérelmeket dolgozzák fel. A július 15-ei beadási határidő előtt tegnapig összesen 250 beadvány érke­zett. Ezek gazdái 30 napon be­lül postán kapják meg igazolá­sukat, melyre az APEH té­ríti vissza számukra a 30%-ot. A biztosítók adatai szerint Baranya a legnagyobb termésértéke­ket produkáló, ám a jég miatt a legveszélyeztetettebb területek közé tartozik. A nagy kocká­zatra való tekintettel a társasá­gok magas díjakkal dolgoznak, melyeket a 100 hektár alatt termelőknek szinte lehetetlen kigazdálkodniuk. A jégveréstől leginkább sújtott Ormánságban a nagy rizikó miatt dinnyére például egyáltalán nem lehet biztosítást kötni. Nem véletlen, hogy éppen innen indult el egy önsegélyező szövetkezet, mely mára a jégbiztosítottak 50-60%-át tömöríti. A tagok területarányosan fizetnek a pénztárnak, mely baj esetén megsegíti a károsultat. Ha év végén pénz marad a kasszában, azt visszaosztják egymás kö­zött. Egy biztosítási szakember megfogalmazása szerint a mai konstrukciókat a nagy vállala­tokra találták ki. Mint mondja, a társaságok nem készültek fel igazán a'kárpótlás utáni hely­zetre: a földterületek elaprózó­dására. A jövő a növények és a velük egy kockázati körbe tar­tozó vagyontárgyak összevo­nása lehet, melyek együtt kie­gyenlíthetik a biztosítók vesz­teségeit. Kőhalmi A. Továbbképzés - vagyonokért A következő években a pe­dagógusoknak továbbkép­zéseken kell részt venniük ahhoz, hogy a NAT szelle­mében tudjanak tanítani. A költségek azonban óriásiak. A pénzügyi és a belügyi tárca elfogadta a kormányjavasla­tot, mely 17,5 százalékkal emelné az önkormányzatok­nak nyújtott támogatást 1998- ban. A Pedagógusok Szak- szervezete (PSZ) számára azonban elfogadhatatlan az a költségvetési irányelv, mely később megszüntetné a peda­gógusok átképzésére, illetve továbbképzésére szánt 3,4 milliárdos támogatást. Kalauz Jánosné, a PSZ pé­csi általános iskolai titkára (képünkön) elmondta, hogy a továbbképzésre szánt pénze­kért idén május 8-áig lehetett pályázni. Saját iskolájában például - a pécsi Testvérváro­sok terén - 1 millió 96 ezer forintot kaptak, melynek 90 százalékát használhatják fel. 59 pedagógusnak kellene eb­ből továbbképeznie magát, de jó, ha 7-8-nak sikerül. A kép­zés ugyanis csak a szak­tárca által el­fogadott kur­zus lehet, többnyire va­lamilyen egyetem vagy főis­kola kereté­ben. Az árak a 200 ezer forin­tot is elérhetik. Még reménytelenebbé teszi a helyzetet, hogy jelenleg is csak a továbbképzési, átkép­zési költségek 80 százalékát fizethetik ki a pedagógusok helyett, a maradékot nekik kell állniuk. Ez akár 40 ezer forint is lehet, amit a 48 ezer forintos bruttó átlagbérből nehéz lenne teljesíteni. Hodnik I. Gy. Aláírásgyűjtés, egyezkedések SIKLÓS A helyi népszavazást kez­deményező siklósi képvise­lők többsége nem kíván alá­írásgyűjtéssel megvétózni egy csütörtöki döntést. Mint arról már beszámoltunk, a képviselő-testület többsége a belváros részletes rendezési tervének módosításával hoz­zájárult ahhoz, hogy a Szent István téren MÓL benzinkút, illetve autóbusz-pályaudvar létesüljön. Az ügyben vokso­lás voksolást követett, míg végül csütörtökön a legutolsó felvetést, a helyi népszavazás kiírását is elvetették. E döntés ellen a képviselők közül egyedül dr. Szepesvári Zsolt kíván fellépni oly mó­don, hogy a népszavazás kiírá­sához - a város esetében szük­séges - 1600 aláírást össze­gyűjti. Hogy segítőtársakra ta­lál-e a városban, arról egyelőre kósza híresztelések teijednek. Érdeklődésünkre a Siklósi Polgári Kör elnöke elmondta: hétfőn tartanak vezetőségi ülést, akkor határoznak a kér­désről. Az egyik párt helyi szervezetének vezetője egy­előre titkosnak minősítette a döntésüket, melyet csak akkor kívánnak nyilvánosságra hozni, ha a más pártokkal a háttérben zajló tárgyalásaik befejeződtek. Kótány J. Lazítanak egy kicsit az éppen nem játszók a maratoni ko­sárlabdázás Guinness-rekordjának szentlőrinci „döntögetői” közül. A játék harmadik napja tart. fotó: müller a. Időjárás Ma igazi nyári idő lesz, sok napsütéssel, a néha megnö­vekvő gomolyfelhőzetből számottevő eső nem vár­ható. Az északnyugati szél kissé megélénkül. Mérsé­kelten meleg idő várható, a legalacsonyabb éjszakai 13, 17 fokos hőmérséklet után a legmagasabb nappali hő­mérséklet szombaton 24, 27 fok között várható. Részletes időjárás- és vízállásjelentésünk a 4. ol­dalon olvasható. MÉSZÁROS ATTILA JEGYZETE • • Örvények helyett Ideges borzongás fut át az em­berek hátán. A vízállásjelenté­sek szerint jön felénk a dunai árhullám. Mohács jut eszünkbe, a hatvanas évek eleje, vagy még korábbi idő, amikor a szi­get víz alá került. Összeomlott házak, halottak, verejtékező erőfeszítés az ár iszonyú nyo­mása ellen. Eszembe jut Vissy Károly, a meteorológus. A példája, hogy ma már hamar tudomást sze­rezhetünk távoli katasztrófák­ról. Az árvíz sodorta indiai em­bereket említette. Eszembe jut egy kis tó. A Mohácsi-szigeten. Nem is tó az, hanem hajdani kubikgödör. Néha horgászok használják, aranyló kárászok ficánkolnak fényes horgaikon. És talán meg-megfürdenek benne. Bi­zonyára ez a két fiú is. Egy őz szeme jut az eszembe. A csónakból nézve még azt hittük, kimenthető az árból. Mire oda­értünk, a halál porcelánkékjére váltott olajbama szeme. Szigeti gyerekek voltak. Azt mondja a vízirendészet pa­rancsnoka, ismerik ezek a srá­cok a környéket. Azt is tudhat­ták, most veszélyes. És eszébe jut az őrnagynak, amikor utol­jára gyermekáldozata volt a Dunának Mohácsnál. Három éve már. A hangja rekedtebb lesz. Az ártér mögött a Duna mély lélegzete felnyomta a vizet. A lapos, vízében a szép lombú fá­kat tükröző ártérről egyre több folyt a kubikgödörbe. Napokon át esett, néha zuhogott is. Csü­törtökön szép idő volt. Elindul­tak egyet fürdeni. Nem örvény­lik ebben a gödörben a víz, mint az áradó Dunában. A nagyobbik fiú nem volt még 16 éves. Megfulladt, nem tudott úszni. A két kisebbik igen. Aki együtt halt vele ebben az átkozott kubikgödörben, még nem töltötte be a tizenket­tedik évét. Általános iskolás volt persze, erdőre, vízre járó szigeti kis srác. Ebben a hónap­ban, július 29-én lett volna a születésnapja. Ezt tudva nézem a fotókat lapunk 5. oldalán. 1 > «

Next

/
Thumbnails
Contents