Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-11 / 188. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. július 11., péntek Rövidek Agrárberuházások. A mezőgazdasági beruházások év végére várható 62 milli­árd forintos értéke már meghaladja az amortizáció­ra és a tevékenység szinten tartásához szükséges össze­get. Nagy Frigyes miniszter elégedetten nyilatkozott a termelés 4,9 százalékos nö­vekedéséről is. Új munkahelyek. A Mun­kaügyi Minisztérium 763 millió forinttal támogatja az idén a fogyatékosok és megváltozott munkaképes­ségűek foglalkoztatását. Kiss Péter, a tárca vezetője közölte, a pályázati úton el­nyert támogatás révén több mint 2900 új rehabilitációs munkahely jöhet létre. Toplistán. Négy magyar iroda kapott helyet az euró­pai „legek” között a FVW német idegenforgalmi szak­lap utazási irodákat minő­sítő toplistáján. A forgalmi adatok alapján felállított rangsort a magyar utazási irodák közül a 194. helye­zett Cooptourist vezeti az Expressz, az IBUSZ, és a West Travel előtt. Csökkent a BllX-index. Több mint egy hete tartó emelkedés után csütörtökön csökkentek a részvényárak a Budapesti Értéktőzsdén. A BUX-index 77 pontot veszí­tett értékéből, jelenleg 7219 ponton áll. A BorsodChem, a Richter, az OTP, valamint a Graboplast részvényeire is született néhány nagy tételű üzletkötés. A TVK mind­össze 10 forintot veszített értékéből, 3700 forinton zárt. A Mól ára folyamato­san süllyedt, végül közel 100 forintos gyengüléssel, 4275 forinton fejezte be a napot. A BorsodChem- részvények ára 7520 fo­rintra csökkent. Erősödtek a bankpapírok: az OTP 5900 forinton, az IEB 46 950 fo­rinton zárt. Jól szerepelt a Danubius is, 5800 forintos árfolyamot ért el. A kárpót­lási jegyek ára tegnap 802 forintra nőtt. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 319,29 Francia frank 31,80 Japán jen (100) 167,88 Német márka 107,54 Olasz líra (1000) 110,03 Osztrák schilling 15,28 Svájci frank 129,78 USA-dollár 189,28 ECU 211,27 Harmonizálódó vámjogszabályok Tavaly április elsején életbe léptek az új vámtörvények, ám egy éves „használata” után kiderült, ismét alakítani kell néhány jogszabályon. A módosításokra legfőképpen azért volt szükség, mert bizo­nyos fogalmakat pontosab­ban kellett értelmezni. A vámtörvény módosítására a nemzetközi kötelezettségek tel­jesítése, az Európai Unióval megvalósuló jogharmonizáció, ezen belül a vámrendszerükhöz való csatlakozás miatt volt szükség - állapítja meg a nem­régiben kinevezett három me­gyés (Baranya, Somogy és Tolna) vámparancsnok, dr. Herczeg József. A törvényalko­tók a módosítást három lépcső­ben valósították meg. Bővült a vámáru Az elsőben - amely június 20-án lépett életbe - kibővítet­ték a vámárú fogalmát a köz­raktárban külföldi rendeltetésre tárolt olyan termékkel, amelyet külföldre szállítás nélkül új külkereskedelmi szerződés alapján belföldi szervezetnek feldolgozásra adnak át. A köz- vámraktárba lévő áruk esetében a raktározó jogai és kötelezett­ségei az áru igazolt tulajdono­sára is vonatkoznak. Végezetül az aktív feldolgozás és ideigle­nes behozatali vámkezelés ki­szállítással történő elszámolása esetén érvényesíteni kell az új szabadkereskedelmi megálla­podásban foglalt kötelezettsé­geket is. A vámparancsok szerint a fontosabb módosítások július elsejével kerültek bevezetésre. Ennek során a gyakorlati mun­kában tapasztalt joghézagok megszüntetésre, egyes fogal­mak pontosításra és kiegészí­tésre kerültek. így többek kö­zött alaposabban körülírták, mi tartozik a vámteher fogalmába. Ezentúl ide számítják a betárolt áruk után visszaigényelt for­galmi adót, a visszatérített vám­terhet, az igénybe vett állami támogatással valamint a terme­lési céllal importált adózatlan jövedéki termék utáni forgalmi adót. Eltörölték a vámügynöki tevékenységi engedélyhez szükséges bankgarancia nyújtá­sát. A vámszabadterület és vámraktár üzemeltetéséhez szükséges bankgarancia mérté­két viszont az egy év alatt tá­rolni kívánt vagy tárolt vámárú értékéhez kell igazítani, ez vi­szont minimum egymillió fo­rint lehet. Egyértelmű fogalmak A nemzetközi szabályozás­hoz igazodó rendelkezések is életbe léptek július elsejével, így megváltozott az EK és az EFTA országokkal kötött sza­badkereskedelmi megállapodá­sok miatt a vámtörvény vala­mennyi származásra vonatkozó rendelkezése. A vámparancsnok megállapí­tása szerint a pontosítások a vámmal kapcsolatos peres ügyekkel foglalkozó bírókat érintik: egyértelművé váltak a fogalmak. Arra viszont nem számítanak, hogy kevesebb lesz határozatukkal szemben a bíró­sági úton fellépő ügyfél. Ugyanis a vámszervezettel kapcsolatba lépő ügyfeleknek egy a céljuk: minél kevesebbet szeretnének fizetni, ennek ér­dekében a bíróságon is meg­próbálják valós vagy vélt iga­zukat bizonyítani. A harmadik lépcsőben a vámmentes vámkezelések ren­delkezéseit igazítják a már mó­dosított származási szabályok­hoz. Ez augusztus 1-jén lép életbe. B. G. Egymillió a betéteseknek Az utóbbi időben bekövet­kezett bankbotrányok ismét reflektorfénybe helyezték az úgynevezett betétbiztosítási alap működését. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy a bankok befizeté­seiből létrejött biztosítási alap, a befagyott betétek után fizetnek, maximum egymillió forintig. A hazai betétbiztosí­tás lényege, hogy a betétek el­fogadására feljogosított hitel- intézetek kötelezően tagjai az Alapnak és rendszeres befize­téseikkel teremtik meg a be­tétvédelem forrásait. Az ilyen módon létrejött tőke, amelyet szükség esetén a hitelfelvé­telből származó források, va­lamint rendkívüli befizetések egészítenek ki, nyújt fedezetet a betétek utáni kártalanítás ki­fizetésére. Tavaly, az év elején már 39 bank és 249 takarékszövetke­zet tartozott tagintézetei közé. Az ÓBA által biztosított beté­tek több mint 96 százaléka e bankoknál van elhelyezve. Az alap - figyelembe véve az elmúlt években bekövetke­zett reálérték-csökkenést - kezdeményezni fogja az ösz- szeghatár fölemelését. A fe­dezetet pedig, tervei szerint, nem díjemelésből, hanem sa­ját forrásaiból biztosítaná. A biztosító ma már nem csak a passzív pénzkifizető pénztár szerepét tölti be, ha­nem foglalkozik a felszámolá­soknak, a hitelintézetek esetle­ges fizetésképtelenségének megelőzésével is. B. G. A Budapesti Árutőzsde hírei 0 A hét elején a gabonaárak emelkedtek, a hossz spekuláció azon vá­rakozására, hogy a sok eső majd mennyiségi és minőségi veszteséget okoz a termésben és majd ezért emelkednek az árak. Aki ezzel egyetért, az most nyisson vételi pozíciót. A kukorica ára szilárdul. • A napraforgó ára még kiemelkedően jó, de meddig? • A sertés közeli határidőiben emelkednek az árak. Megnyílt sok új határidő egészen 1998 júniusáig 265,00-275,0 Ft/kg-os ársávban lehet eladni! Áru/Hó Elszámolóár Kukorica (Ft/t) Október 18 500 December 18 950 Étkezési búza (Ft/t) Augusztus 20 400 December 21 770 Takarmánybúza (Ft/t) Augusztus 19 000 Takarmányárpa (Ft/t) Augusztus 17 200 Napraforgó (Ft/t) Október 44100 EU-vágósertés I. (Ft/kg) Augusztus 255,00 EU-vágósertés II. (Ft/kg) Augusztus 247,00 Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv 18 100-18 500 18 550-18 950 18 490-18 900 18 900-20 350 18 490-18 500 18 900-18 950 20 000-20 400 21 000-21 800 20 200-20 800 21 400-21 800 20 200-20 500 21 400-21 800 18 700-19 000 19 000-19 400­16 800-17 200 17 200-17 600 17 200 43 700-43 800 44 100-44 500­251,00-253,00 259,00­241,00-247,00 248,00-249,00 247,00 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Ami drága, az az olcsó Ipari környezetvédelem - nem középiskolás fokon A Környezetvédelmi Világnap hazai rendezvényein az egyik legtöbbet emlegetett kifejezés az „ISO 14001” volt. Szakmai körökben jól ismert fogalom ez, a beavatatlanok azonban aligha tudják, hogy ipari környezetvédelmi rendszert jelent.- Olyan metódus ez, amelynek alkalmazásával voltaképp min­denki jól jár - mondja dr. Ko­vács Árpád, a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium helyettes államtit­kára. - Az európai országokban már számos nagyvállalat al­kalmazza, csakhogy bevezeté­sének meglehetősen költséges feltételei vannak. A cégen belül ki kell például alakítani olyan felkészült szakemberekből álló menedzsmentet, amely kizáró­lag abból a szempontból vizs­gálja az adott termelési folya­matokat, hogy miként csök­kenthető a szennyező anyagok kibocsátása. Természetesen összekötik a kellemest a hasz­nossal: olyan eljárásokat vezet­nek be, amelyekkel nemcsak a szennyező melléktermék, ha­nem az előállításhoz felhasznált energia is csökkenthető. A kör­nyezetbarát technológia ily módon tetemes költségmeg­takarítást is jelent. Az ISO 14001 hazai elterje­désére azonban sajnos még várni kell, hiszen már az indu­láshoz is tetemes összegeket kell beruházni. S bár a ráfordí­tások 3-5 év alatt kamatosán megtérülnek - a források csak kevés vállalatnál állnak rendel­kezésre. A Mol, a Dunaferr és a Dunapack már alkalmazza az ISO 14001-et. A Környezet­védelmi Alap pedig pályázatot írt ki azoknak a kis- és közép- vállalkozásoknak, amelyek ezt a környezetvédelmi rendszert meg kívánják honosítani. A te­rületi környezetvédelmi hiva­talban beszerezhető a fel­hívás. K. T. Végelszámolás 600 cégnél A privatizáció befejezése után is 600 milliárd forint­nyi vagyon marad az állam tulajdonában, ám ebből 300-400 milliárdnyit nehe­zen lehet majd feljavítani. Szabó Pál, az ÁPV Rt. vezér- igazgatója elmondta, hogy már foglalkoztak a vagyonke­zelés elméleti kérdéseivel. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ÁPV Rt. ki akarja találni az állami vagyon kezelésére hi­vatott szervezetet és annak feladatait. Ennek meghatáro­zása külső szakértőkre vár. Máris több elgondolás létezik, s ezek vitája folyamatban van. Mátrai Lajos, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatóhelyettese szerint az ÁPV Rt.-hez tar­tozó vállalatok körében több mint 600 - együttesen 200 milliárdos vagyonnal rendel­kező - cégnél indult végel­számolás és felszámolás. Az ÁPV Rt. szakértői listá­ján 531 végelszámoló szere­pel. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy nehéz megtalálni a végelszámolási idő lerövidí­tésének módját. Az értékesítésre továbbra is az jellemző, hogy a végel­számolók főként vagyonérté­kelés és újsághirdetés alapján adják el a vagyont, és ritkán élnek a célzott értékesítés le­hetőségével. Ritka a sűrű erdő Jelentős lemaradás a telepítésekben Hazánk területéből 1,7 mil­lió hektárt borítanak erdők. Ezeknek több mint a fele - pontosan 59,4 százaléka - állami tulajdonú, 234 ezer hektáron egyelőre rendezet­lenek a tulajdonviszonyok, a többi magánkézben van. A minisztérium hosszú távú, 1990-2000 közötti, erdőtele­pítési programjában eredeti­leg évenként 17 ezer hektár erdősítést tervezett, amelynek költségei mintegy kétmilliárd forintot tesznek ki. Ám ezt az összeget tavaly a kormány - az ismert pénzügyi nehézségek miatt - csaknem a felére csökkentette. A szűkös keretből pedig a legtakarékosabb felhasználás mellett sem igen futja a ko­rábbi években elkezdett és a folyamatban lévő telepíté­sekre, erdőpótlásokra, felújí­tásokra, az állomány folyama­tos gondozására. A legnagyobb területeken, az előző évekhez hasonlóan az idén is Szabolcs-Szatmár- Bereg és Bács-Kiskun me­gyében ültettek erdőnek szánt facsemetét a tulajdonosok. A legtöbbet a magángazdák te­lepítették. A 2000-ig tervezett 150 ezer hektár telepítésből 1991 és 1996 között csak 30 700 hektárra kerültek növendék fák, a lemaradás 119 300 hek­tár, amit az ezredfordulóig pó­tolni kell. Újvári Gizella Gyengülő innováció A Központi Műszaki Fejlesz­tési Alapnak jövőre több mint 7 milliárd forintra lenne szüksége ahhoz, hogy elláthassa felada­tát, ám a költségvetési terv csu­pán 4,7 milliárd forintot irá­nyoz elő e célra. Ez a pénz ép­pen hogy csak arra lesz ele­gendő, hogy a már meghirdetett pályázatokat kifizethessék. A Pécsi Ipari Vásáron megrende­zett innovációs napon is kide­rült, lenne újító kedv, csak álta­lában a kivitelezéséhez szüksé­ges pénz hiányzik. Bihari István, az OMFB el­nöke azt szorgalmazza, hogy a következő években a vállalko­zások 300 százalékos mérték­ben számolhassák el költség­ként K + F ráfordításaikat a je­lenlegi 120 százalékkal szem­ben. Ez megindíthatná az újító szellemű fejlődést a kis- és kö­zép-vállalkozásoknál. B. G. ír PÁLYÁZAT A Mohács és Térsége Vállalkozási Övezet Kht. alapítói a Kht. megüresedett társ-ügyvezetői teendőinek ellátására pályázatot hirdetnek. Az ügyvezető fő feladata: a társaság tevékenységének irányítása, a társasági szerződésben megfogalmazott célok megvalósítása (vállalkozási övezetté minősítés, valamint az övezet működtetése) A pályázóval kapcsolatos elvárások: felsőfokú végzettség, jó kommunikációs készség, feladat iránti elkötelezettség. Előnyt jelent: közgazdasági, műszaki és/vagy területfejlesztési felsőfokú végzettség. A munkakört főállású vagy mellékfoglalkozású jogviszonyban lehet betölteni. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó szakmai önéletrajzát, a végzettséget igazoló okmányok másolatait, a munkakörrel kapcsolatos elképzeléseit és a jövedelemmel kapcsolatos elvárásait. A pályázat benyújtásának határideje: a hirdetés megjelenésétől számított 8. nap (zárt borítékban, „Kht. társ-ügyvezető" jeligével) Cím: Somogyi László alpolgármester, 7700 Mohács, Széchenyi tér 1. ^/nrc Információ: Weller János - 06-20-569-501 ,»♦

Next

/
Thumbnails
Contents