Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)
1997-07-09 / 186. szám
1997. július 9., szerda Nyugdíjasok Oldala Dünántúli Napló 7 A kendő, a kalap is véd a nagy melegtől FOTÓK: WÉBER - MÜLLER Az idősebbek érzékenyebbek Az időjárás változásait hozzávetőleg az emberek egyhar- mada megérzi. Amennyiben a 6Ó év feletti korosztályt nézzük, akkor csaknem 90 %-a reagál érzékenyen. Az egészséges fiatal szervezet az időjárás hatásait általában jól ellensúlyozza, a betegek és az időskorúak erre kevésbé képesek. A különböző fronthatások a leggyakrabban a következő panaszokat okozzák: ingerültség, hangulati labilitás, levertség, álmatlanság, fejfájás, szédülés, a koncentrálóképesség gyengülése. Az időjárás változásain túl az időskorúak számára veszélyt jelent a nagy meleg, a forró napsütés. Az életkorral ugyanis csökken a hő iránti tűrőképesség és beszűkül a szervezet hő- szabályozása. Az is fontos tényező, hogy az idősek gyakran nem fogyasztanak elegendő folyadékot, holott fokozott a folyadékszükségletük. Ennek oka többek között az, hogy idősebb korban a szomjúságérzés csökken. így könnyen létrejöhet a kiszáradás, amelynek következményeként alapvető életfolyamatokat érintő bajok támadnak. A forró napsütés növeli a bőrrák kockázatát és fokozhatja bizonyos gyógyszerek mellékhatásait. Ilyenek például egyes antibiotikumok, allergia elleni szerek, ízületi panaszok enyhítésére szolgáló gyógyszerek, vízhajtók. A nagy meleg különösen veszélyezteti a szívbetegeket, a magas vérnyomásban szenvedőket és a cukorbetegeket. Időskorúaknak azt tanácsoljuk, hogy otthonukat forró nyári időben csak a reggeli illetve az esti órákban hagyják el. A déli órákban még az autóvezetéssel is legyenek óvatosak. Fejüket a naptól kendővel, kalappal védjék. Gondosan ügyeljenek a folyadékfogyasztásra, ne hagyatkozzanak a szomjúságérzésükre. További kérdéseikre készséggel válaszolnak a Pécsbá- nyai Kórház geriátriai ambulanciájának Életmód tanácsadásán, szerdán 12.30-15 óra között. Nemcsak az aktív korúakat érinti Az új nyugdíjrendszer nemcsak azoknak jelent változást, akik ma még dolgoznak. Érinti a már nyugdíjban lévőket is. Hogy miként, arról beszélt Krémemé Gerencsér Ildikó, a Népjóléti Minisztérium nyugdíjbiztosítási főosztálya vezetőjének helyettese.- Az egyik lényeges elem az évenkénti nyugdíjemelés módjának a változása. Jövőre a nyugdíj - miként ez évben is történt - a nettó keresetek előző évi, tehát idei változásához igazodva emelkedik. Hasonló módon növekszik majd 1999-ben is a járandóság. A tervek szerint 2000-től a korábbitól eltérő módszer, az úgynevezett vegyes indexálás lép érvénybe. Ez annyit jelent, hogy a nyugdíj- emelés mértékét 30 százalékban a fogyasztói árnövekedés, 70 százalékban a nettó kereset- növekedés alapján határozzák meg. Az újabb változás 2001-től várható: 50-50 százalék lesz ez az arány. Azt ma még nehéz egyértelműen megmondani, hogy ezzel a számítási módszerrel a jelenleginél jobban vagy rosszabbul járnak a nyugdíjasok, mivel ez a gazdasági folyamatoktól, például az infláció mértékének alakulásától függ. Ha a reálbérek folyamatosan emelkednek, akkor előnyösebb a jelenlegi gyakorlat. A számítások azt mutatják, hogy vegyes indexálással is megőrizhető, illetve mérsékelten emelhető a nyugdíjak reálértéke. A ma még aktív korúak közül azok választhatják az új nyugdíjrendszert, akik 1951 után születtek, vagyis 1998. január 1-jéig nem töltik be a 47. életévüket. A 47 év felettiek nem választhatnak a "régi" és az "új" között, ők a jelenlegi szabályok alapján mehetnek nyugdíjba. Erre azért van szükség, mert legkevesebb 15 évi tagság szükséges ahhoz, hogy a magán nyugdíjpénztárban felhalmozott járulékok a hozammal együtt az elvárható arányú nyugdíjrészt biztosítsák. A törvénytervezet azonban még változhat, hisz két indítvány is támogatást kapott a kormánytól. Az egyik lehetővé teszi, hogy azok a korhatár előtt nyugdíjba vonulók, akik 40 év szolgálati idővel rendelkeznek, a teljes összegű nyugdíjukat megkapják. A másik indítvány kimondja, hogy a gyes idejét beszámítják az asszonyok szolgálati idejébe. A gyes összegéből az anya egyéni járulékfizetési kötelezettségének megfelelő összeget levonják, a munkáltatót terhelő járulékfizetési kötelezettséget pedig az állam magára vállalja. Aki nem jogosult a gyesre, ezt az időszakot egyéni járulékfizetéssel megválthatja. Percesek A tsz nem felejt. Csoko- nyavisontára kirándultak a közelmúltban a gerdei nyugdíjas klub tagjai. Mivel a klubhoz tartozók többsége egykor a szabadszentkirályi termelőszövetkezetben dolgozott, ezért a tsz díjmentesen adta át nekik erre a napra az autóbuszt. Olcsó mosószer. Kimért, olcsó mosószert árusít az Arany Pajzs Segítő Szolgálat nyugdíjasoknak és nagycsaládosoknak. Előre egyeztetett időpontokban járják a megye községeit, s kérik, hogy üveget, flakont mindenki vigyen magával. Állandó árusítóhelyük Pécsett, a húsipari előtt található faház, ahol naponta 8-tól 4 óráig várják a rászorulókat. Ma délután 1—3-ig Pécsett, a Mecsek Aruház mögötti parkolóban árusítanak. Kerékpártúra. A Pécsi Nyugdíjas Egyesület kerékpártúrákat szervez az érdeklődőknek. Minden hónap második vasárnapján - legközelebb július 13-án - délelőtt 9 órakor találkoznak a pécsi, Verseny utcai Postáspálya nyugati sarkánál, ahonnét Malomvölgybe kerekeznek. Klnbhíradó. Ezzel a címmel jelentet meg havonta lapot a Pécsi Integrált Nappali Szociális Intézményekhez tartozó mozgássérültek klubja. A kiadvány készítői elsősorban a mozgássérültek életével kapcsolatos, segítő jellegű információkat közük, de szórakoztató írásokat is megjelentetnek. Nappali szolgálat. Mindennap 13-19 óra között felhívhatnak egy pécsi telefonszámot, ha úgy érzik, hogy segítségre szorulnak, vagy tanácstalanok, magányosak. A szám: 212-813. Itt lehet jelentkezni a gyógyult depressziósok baráti társaságába is. Az Ónálló Életvitel Központ - amely a fogyatékkal élők segítő szolgálata - Pécsett a Szent István tér 17. sz. alatt található. Telefon: 72/211-891. Oldalszerkesztö: Török Éva Klímaszoba Szigetváron Alapítványi segítség az asztmásoknak-A szigetvári városi kórház június végén nyitotta meg a kórház tüdőgondozó intézetének betegei számára klímaszobáját - újságolta Monszi- der József, a „Lélegzet” alapítvány kuratóriumának tagja. Bennfentesként mondhatta, hisz az alapítvány állta a létrehozás költségeit a szigetvári, illetve a környékbeli rászorulók érdekében. A krónikus légúti megbetegedésben szenvedők számára rendkívül jótékony hatású a klímaszoba, amely a Somadrin nevű légtisztító oldatnak köszönhetően a természetes barlangi és a sós tengeri klímát utánozza. Napjainkban a növekvő környezetszennyezés és helytelen életmód következtében egyre szennyezettebb levegőben élünk, és terjed a légúti, asztmás- és tüdő megbetegedettek száma. Szigetvárról és környékéről is sokan jártak például az aba- ligeti barlangba, amelynek kúraszerű látogatása könnyített a légúti panaszaikon. Ézt a természetes barlangkúrát hivatott helyettesíteni a klímaszoba. Fiatalok, felnőttek és idősebbek számára egyaránt lehetséges az igénybevétele, ugyanis a tüdőgondozó mindazok számára ingyenes biztosítja, akik náluk gondozás alatt állnak, illetve a nyilvántartásukban szerepelnek. Várhatóan elsősorban az idősebb generációhoz tartozók számárá jelent majd sokat, mivel az ő panaszaik általában súlyosabbak. Ahhoz, hogy a klímaoldat jótékony hatása érzékelhető legyen, legalább egy óra bent- tartózkodás szükséges. Hétközben mindennap a rendelési idő alatt látogatható. Egy időben öten fémek el a helyiségben. Strandolás után, egy csoportban A közös bajon túl is barátok A Pécsi Diabétesz Baráti Társaság a cukorbetegek együttérző és egymást segítő klubja zömmel nyugdíjas tagokból áll. Programjukban az orvosi előadások, a bemutatókkal egybekötött diétás étrendek ismertetése, és az azokról sokszorosított receptek rendelkezésre bocsátása, valamint a gyógyítást segítő diabétesz aktivitás és sport segítése révén nyújt hasznos elfoglaltságot. A klub a közelmúltban Nagyatádra kirándult. A negyven fős csoport programját Bencés Dénesné klubvezető szervezte. Délelőtt az 1990-ben megnyitott, rendkívül kulturált - környezetben lévő strandfürdő 37 fokos vizében díjmentesen fürödhet- tek. A helyi cémagyár megtekintését követően az üzemi étteremben ebédeltek, majd Ka- szó-pusztára vitte utasait a busz, ahol a kincstári tulajdonban lévő, de korábban elzárt vadászparadicsom stílusos épületeit tekintették meg. Utána kisvasúnál Bojszáig gördültek, ahonnan negyedórás sétával a többszintes kilátóhoz érkeztek. A hirtelen jött zápor már fedett helyen érte a csoportot, kellemes hűs levegőt hozott és fokozta a kirándulás addig is kiváló hangulatát. Köves L. Imre A nyugdíjemelés szaga Igen, már most, az óév derekán felszaglott a jövendő újévi nyugdíjemelés, miniszterelnökünk jóvoltából, esetleg szavazatszerző célzattal. így: „legalább” 19 százalék. Amit aztán korrigáltak. így: 19,5 százalék. Szóval az emelés szaga itt lengedez a hárommilliónyi magyar nyugdíjas körül, akik máris számolgatják, mennyivel is lesz több jövőre ezzel a 19,5 százalékkal az idei. Ami nem is baj. A baj ott van, hogy mások is számolgatnak. Pécsett például a hő- szolgáltató, ami pont a nyugdíjemelés szagának alig megindult teijengését tartotta alkalmasnak a rögtöni marok- nyújtásra, vagyis az éppen aktuális díjemelésnek az önkormányzattól való megértő kikényszerítésére. Engem ebben - vagyis ama figyelmeztetésben: nehogy örülni találjunk, s ne is nagyon számolgassunk, mire is fog telni a „legalább” 19,5 százalékból, mert csak rájuk, az úgynevezett közüzemek megsegítésére fog telni - az zavar igazán, és immár évek óta, hogy az ilyen emelésekkor mindig csak a szívhez szóló panaszkodást hallani: így meg úgy emelkednek a hovatovább már a csődbe kergető költségek, ezért sajnos más lehetőség nincs, mint a díjemelés. Amiről nekem. Isten tudja miért, mindig Karinthy: Én és a bank c. humoreszkje jut az eszembe. Tetszik tudni, amiben az „én” kölcsönért megy a bankhoz, de az addig panaszkodik, míg kisírja ügyfele zsebéből annak az utolsó ötkoronását, és „egy hanyag mozdulattal a bőre alá dugja". Megnyugtatóbb lenne, ha az ilyen hirtelen díjemelésekkor arról is hallanánk, hogy micsoda erőfeszítéseket tettek a költségek csökkentésére, s ezért a tervezett ennyi százalék helyett csak annyi százalékkal kénytelenek megterhelni a fogyasztót. De ilyet nem hallunk soha. Lehet, hogy nincsenek is ilyen erőfeszítések? Az ember kénytelen arra gondolni, hogy ha már a nyugdíjemelésnek csak a szaga is ilyen óriási hatással van a szolgáltatókra, mi lesz akkor, ha már nem csak a szag lesz, hanem valós pénz is. Hársfai István Rajtra készeit FOTÓ: MÜLLER ANDREA
