Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-05 / 152. szám
10 Dunántúli Napló J OGSZARÁL Y-ISMERTETÉS 1997. június 5., csütörtök Az igazsághoz legközelebb Múló pillanat. A birtokba sem vett íróasztala még olyan képet mutat, amilyent már aligha fog ezentúl: teljesen üres. Június l-jétől dr. Szakmáry Attiláné a Baranya Megyei Bíróság új, polgári ügyszakos elnökhelyettese. Épp csak elkezdte az ismerkedést a feladatokkal. Most tért vissza a szabadságáról, így némi túlzással azt is írhatnánk: mégsem minden átmenet nélkül, egyik napról a másikra ült át a Komló Városi Bíróság elnöki székéből - 20 év után - a megyei bíróság elnök- helyettesi székébe.-Az igazságügy tervezett reformjából várható feladatok kihívása vonzott, ezért pályáztam a tisztségre. Egyébként a pályám nem mondható változatosnak. 1965-ben végeztem a Pécsi Tudományegyetemen. A Pécsi Városi Bíróságon voltam fogalmazó, később bírósági titkár a megyénél, majd Sásdra neveztek ki bírónak. Onnan két év után, 1972-ben kerültem Komlóra, ott pedig 1977-ben lettem a városi bíróság elnöke - összegzi pályáját. Azok közé tartozik, akik már kisiskolásként kiválasztották majdani hivatásukat. Neki ebben sajátos körülmény segített.- Édesapám is bíróságon dolgozott, de nem jogászként, hanem telekkönyvvezetőként. Iskolás koromban sokat jártam be a munkahelyére. Mondhatni, a bírói pálya iránti vonzalmamat a hely szelleme idézte elő. Később szóba sem jöhetett számomra más pálya.- Mi a vonzalom alapja?- A bírói munka a jogászi pálya csúcsa. Ugyanazt az ügyet más-más szemszögből és elfogultan látják a peres felek, az ügyvédek, az ügyész. A bíró pedig ott „ül” szükségképpen egyenlő távolságra tőlük, és szükségképpen az igazsághoz legközelebb. Éppen az a feladata, hogy kiderítse az igazságot és a lelkiismerete szerint is legjobb döntéssel rendezzen egy vitatott helyzetet. Soha nem volt gondja a tekintély megteremtésével. Meggyőződése, hogy a szakmai tudás mellett a személyiség és az élettapasztalata ad a bírónak igazi tekintélyt, csak az teheti alkalmassá e pályára. Ezért csak helyeselni tudja a bíróvá válás feltételeinek tervezett megszigorítását. Mint bírónőt nem érte a nemek tradicionális felfogásába kapaszkodó előítélet. Am megélt szituációkból summázza a véleményét: -Maximálisan megfelelni a hivatás követelményeinek, egyben szintúgy a családanyai szerepnek, s e kettő között konfliktushelyzetek nélkül megfelelő összhangot találni: ez nagyon, nagyon nehéz. D. I. Oldalszerkesztő: Hegyközségek adathegy-vonulatai Dunai Imre PORTRÉK A JOG ÁSZAI KÖRÉBŐL: DR. SZAKMÁRY ATTILÁNÉ (VIII.) Amikor szerephez jut egy szervezet, belekerül az adatszolgáltatás vérkeringésébe is. A földművelődésügyi miniszter a 34/1997. (V.9) FM rendeletében - amely május utolsó hetében lépett hatályba - szabályozta a korábbinál jóval lényegesebb szerephez jutott hegyközségek adatszolgáltatási rendjét. A szőlőtermesztéséről híres Baranyában ez sok ezer embert érint, hiszen kimondja, hogy a hegyközségi tagnak a szüretelésről, feldolgozásról, vásárlásról és az értékesítésről adatszolgáltatásra alkalmas nyilvántartást kell vezetnie. A feldolgozási naplóban az alkalmazott borászati technológiai beavatkozásokat is fel kell jegyezni. A hegybíró a hegyközségi tagnak a rendelet hatályba lépésétől számított egy hónapon belül - tehát június 24-éig - , illetve új tag esetében a névjegyzékbe történő felvétellel egyidejűleg kódszámot ad. A hegyközségi tagnak a szőlőterületéről a május 31-ei állapotnak megfelelően, június 15- éig, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről az augusztus 31-ei állapotnak megfelelően, szeptember 15- éig, a szőlőtermésről a szüret befejezését követő 8 napon belül, legkésőbb november 30- áig, a bor és a borászati mellék- termékek felhasználásáról pedig évente kétszer, az augusztus 31-ei és a december 31-ei állapot szerint, a következő hónap 15-ig kell adatot szolgáltatnia a hegybírónak. Az augusztus 31-i készletjelentésben a tárgyévet megelőző év szüretéből származó adatot kell szerepeltetni. A hegyközségi tanács a származási bizonyítvány kiadását megtagadja, ha a hegyközségi tag az adatszolgáltatást nem teljesítette, vagy az általa szolgáltatott adatok a származási bizonyítvány iránti kérelemben foglaltakkal nincsenek összhangban. A hegybíró a beérkező adatokat egyénileg nem azonosítható módon, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései szerint összesít. D. I. Jog-forrás Törvénykezési szünet. A Baranya megye területén működő bíróságokon 1997. július 21-étől 1997. augusztus 25-éig törvénykezési szünet lesz. Ezen idő alatt a bíróságok a soron kívüli ügyeket folyamatosan intézik, azonban tárgyalásokat nem tartanak. A felvilágosítási adás időpontja változatlan: munkanapokon 9-től 11 óráig. Ugyancsak változatlan a cégbíróság ügyfélfogadási ideje is. Minőség-nyilvántartás. A vendéglátás és a közétkeztetés kivételével az élelmiszer szállításával, tárolásával, értékesítésével foglalkozó valamennyi gazdálkodó szervezetre kiterjedően új IKIM-rendelet többek között szabályozza a „lejárt minőségű” termékek tárolását, kötelezően előírja nyilvántartási rendjüket, az élelmiszereken feltüntetendő adatokat. A nyilvántartást 1997. június 30-éig kell bevezetniük az élelmiszer-forgalmazóknak. Hatálytalanított jogszabálykövület. A kormány 85/1997.(V.28) Korm. rendeleté egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről 183 jogi normát vont ki a forgalomból. Nem egy .jogforrás-fajta” ezek közül már nem is létezik. Például a miniszterelnöki rendelet, amelyek körében található a most hatálytalanított jogszabályok legidősebbje: a 2.860/1926. MEr a Finnországgal, 1925. május 29-én, Helsingforsban kötött kereskedelmi és hajózási szerződés életbe léptetéséről. Állategészségügyi Szabályzat. A földművelődési miniszter 41/1997.(V.28) FM rendeletével kiadta az Állategészségügyi Szabályzatot, amely a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre. A rendelet az Európai Közösségek normáihoz való közelítést célozza. Mellékletében közli a rendelet alkotásánál figyelembe vett EU jogszabályok jegyzékét, és az EU mezőgazdasági és élelmiszeripari előírásainak magyar nyelvű jegyzékét. Munkahelyteremtéshez kamatmentes juttatás Változnak a foglalkoztatást elősegítő támogatások A munkaügyi miniszter 8/1997. (IV.28.) MŰM rendeleté módosította a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletet. A változások zöme július 1-jétől lép hatályba. • Képzési támogatásban július 1-jétől az részesülhet, akinek a képzést a munkaügyi központ ajánlotta fel, vagy azzal előzetesen egyetértett. A szállás és az étkezés költségéhez is adható támogatás a képzésén felül, ám ezeket a költségeket a munkaügyi központ a képzést nyújtó intézetnek közvetlenül utalja át. • Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás csak olyan munkaadónak juttatható, aki a munkaügyi központ által közvetített személy foglalkoztatását vállalja. Annak a munkaadónak, akit munkaügyi szabályok megsértése miatt munkaügyi bírsággal sújtottak, egy évig nem nyújtható foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás. 0 Munkahelyteremtési támogatás csak olyan munka- nélkülinek vagy a munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásában részesülőnek adható, aki önmaga foglalkoztatását vállalkozás keretében oldja meg; rendelkezik a vállalkozás indításához szükséges saját anyagi forrással; továbbá biztosítékot is tud adni a támogatás visszafizetésére. Ez esetben e jogszabály alapján 500 ezer forintig terjedő kamatmentes juttatás nyújtható. Ezt a támogatást a folyósítását követő 19 hónap kezdetétől számított, legfeljebb 60 hónap alatt kell visszafizetni a munkaügyi központ által meghatározott egyenlő részletekben. • Munkahelymegőrzési támogatást az átmeneti fizetési gondokkal küzdő munkáltató kaphat a következő feltételek megléte esetén: legalább 2 éve működik, előre bejelentette a létszámleépítésre vonatkozó szándékát, cége (vállalkozása) nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt, továbbá rendelkezik a megfelelő anyagi biztosítékkal a támogatás visszafizetésére. • Ebben a konstrukcióban olyan munkavállaló - a teljes munkaidő felét, legfeljebb háromnegyedét elérő munkaidőben történő - foglalkoztatása támogatható, aki saját háztartásában egy vagy több kiskorú gyermeket nevel, és legfiatalabb gyermek a tizedik életévét még nem töltötte be; vagy aki legalább öt évvel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár előtt áll, vagy akinek a munkaképesség-romlása legalább a 40%-ot eléri, és nem részesül egyéb ellátásban. Védelem földvásárlással Az 1997-ben kisajátításra tervezett természeti területek kiterjedése művelési ágak szerint hektárakban számítva összes terület Országos adatok A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter rendeletben szabályozta a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításához szükséges kisajátítások idei ütemezését. Ösz- szesen 116 029 aranykorona értékű föld megvásárlást tervezik. Vaddisznó a jegyzőkönyvben (örvény az ide vonatkozó kártérítési szabályokat alapvetően megváltoztatta. A baranyai vadásztársaságok számára dr. Bodnár József, a megyei szövetség titkára (képünkön) és dr. Nagy Gyula, az FB elnöke adott tájékoztatást. Az új szabályozás a vadat a természet és az emberi környezet nélkülözhetetlen részének tekinti, ezért nagyobb felelősséget ró a gépjármű vezetőjére. A polgári törvénykönyv fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint kell a kártérítést elbírálni. A vadászat, a vadgazdálkodás, illetve a gépjármű vezetése is fokozott veszéllyel járó tevékenység, az egymás közti viszonylatukban tehát a kárfelelősség általános szabályait kell alkalmazni. Természetesen különböző helyzetek adódhatnak. Ha bármelyik fél (a vadásztársaság, vagy a gépjármű tulajdonosa) kártérítési igényt kíván a másik féllel szemben a vad és a gépjármű közúton történő ütközése miatt érvényesíteni, akkor a káron és az okozati összefüggésen kívül a másik fél terhére felróható magatartást is köteles bizonyítani. Ha például a vadászatra jogosult azt tudja bizonyítani, hogy a gépjármű a megengedett sebességet túllépve közlekedett, igényelheti a vadban keletkezett kár megtérítését. Ha viszont a gépjármű üzemben tartója tud olyan körülményt bizonyítani, hogy a vadászatra jogosultnak felróható a vad közútra kerülése - például az út irányába történt a hajtás -, ez esetben a gépjárműben keletkezett kárt meg kell téríteni. Ettől különbözik az a helyzet, amikor az egyik félnek sem róható fel magatartása. Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy valamelyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett egyéb rendellenességre visszavezethető-e a károkozás? Ha igen, köteles a másik félnek okozott kárt megtéríteni, egyben a saját kárát viselni. Legyen erre példa a gépjármű fékberendezésének hirtelen meghibásodása. Ha egyik félnek sem róható fel semmi, mindkettő saját kárát köteles viselni. így van akkor is, ha mindkét fél felróhatósága megállapítható, illetve mindkét fél érdekkörében egyszerre merül fel a rendellenesség az összeütközés bekövetkeztével kapcsolatban (sebesség-túllépés, az út irányába szervezett vaddisznóhajtás). A vadászatról, vadgazdálkodásról szóló 1996. évi LV. törvény e szabályait alátámasztja a végrehajtásához kiadott 30/97. (IV. 30.) FM-rendelet 58 § is. M. A. i 6 á k 9
