Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-28 / 175. szám

12 Dhnántúli Napló Magazin 1997. június 28., szombat A vLkunyákat is nyírják, akárcsak a birkákat. A vikunya a láma közeli és a teve távo­labbi rokona, szőre igen értékes. Egy vikunyaszőrből készült kabátért 15 ezer dollárt is el­kérnek! FEB-Reuters Az angol rendőr PC-n tanul Tettestárs: a számítógép Vadnyugat Nápolyban Vadnyugati állapotok ural­kodnak Nápolyban, ahol a hagyományos maffia lefeje­zése óta számtalan kis bűn­banda vívja kíméletlen hábo­rúját a piac újrafelosztásáért. Mindennapossá váltak az egymás közti leszámolások, utcai lövöldözések is, ame­lyek miatt már a járókelők sincsenek biztonságban. Egész Olaszországot sok­kolta, amikor a minap egy fia­talasszony a nyílt utcán, saját gyermekei szeme láttára vesz­tette életét maffiózók egymás közti leszámolásában. Pár nappal később egy presszó vendégei sebesültek meg gengszterek lövöldözésében. Csupán ez év eleje óta 76 maffiagyilkosság történt az olasz Délvidék fővárosában. Antonio Bassolini polgár- mester kérte, hogy Palermó- hoz hasonlóan Nápolyba is küldjenek katonai alakulato­kat a rendőrség erősítésére. Szicília székhelyén hasznos­nak bizonyult a katonák jelen­léte, akiket azt követően ve­zényeltek oda a „Szicíliai Ve- csemye” fedőnevű hadműve­letben, hogy a maffia 1992- ben véres merényletekben ölte meg Borsellino és Fal­cone vizsgálóbírókat. A maffia hagyományos struktúrájának felszámolásá­val a nápolyi alvilág ezernyi kis csoportra oszlott, amelyek kegyetlen harcot vívnak egy­mással a lepusztult városne­gyedek fölötti ellenőrzésért. A kisebb-nagyobb bandák százai ugyanolyan könnyen oszlanak fel, mint ahogy ösz- szeállnak. Ebben a klasszikus „keresztapák” nélküli világ­ban már nincsenek működési szabályok, ezért szaporodhat­tak el a rettegett utcai lövöl­dözések. A hatóságok szerint jelenleg 40 nagyobb klán tartja ellenőrzése alatt Ná­polyi, ahol közvetlenül 50 ez­ren élnek csempészetből és a maffia más hagyományos iparágaiból, de ahol a cinko­sokkal és haszonélvezőkkel együtt összesen 100 ezerre tehető a maffiózók száma. Sherlock Holmes nyomában Színes világ Háromhetesen multimilliomos Egy brit kisfiú már három­hetesen multimilliomos lett. A kis Paul Sharpe a JJB Sports sportszergyártó kon­szernben egy kétmilliárd fo­rintnak megfelelő részt örö­költ. Paul nagyapja a 60 éves David Whelan a brit örökösödési jog miatt dön­tött a gyors átiratás mellett. Paul mellett három testvére is megkapta az őket arányo­san illető tulajdonrészt. A vagyont az örökösök nagy­korúságáig egy vagyonke­zelő kamatoztatja. - Az egé­szet családi vagyonként ke­zeljük - nyilatkozta Paul édesanyja - csupán arról van szó, hogy egy kicsit át­csoportosítjuk. Halhatatlanok kávéháza Párizsnak, a Fény Városá­nak híres negyede a Mont­parnasse. A kerületben pe­dig éppen hetven éve foga­lom a La Coupole, (a ku­pola) kávéház. A Boulevard de Montpamasse-on két testvér, Emest és René La­fon alapította, egy faraktár helyén. Kialakításában két neves építész, Barillet és Le Bouc remek munkát vég­zett. Az időpont kedvezett a vállalkozásnak. Sok művész akkor költözött a Latin ne­gyedből a Montpamasse-ra és ott bérelt lakást, műter­met. így gyorsan divatba jött a La Coupole. Törzsasz­talait olyan művészek ülték körül, mint Salvador Dali, Pablo Picasso, Jean-Paul Sartre, Ezra Pound, Eugene Ionescu, Louis Aragon és Ernest Hemingway. A „gasztronómiai múzeum­nak” becézett sörözde het­venedik születésnapjára dí­szes kiadvány jelent meg, amiben méltán emlékeztetik az olvasót arra, hogy a Ku­pola asztalai körül mind­máig halhatatlanok szelle­mei lebegnek. Kandinszkij-kép 2,7 millióért 1,6 millió font sterlingért (2,7 millió dollárért) kelt el hétfőn egy londoni árverésen Vaszilij Kandinszkij orosz expresszionista festő egy München melletti német vá­roskáról festett tájképe. A Christie’s aukciós ház által szervezett árverésen két to­vábbi kép is elérte az 1 mil­lió fontos árat: egy Renoir és egy Van Dongen. Az ár­verés teljes bevétele megha­ladta a 13 millió fontot. Nemcsak az informatikai és rendőrségi szakemberek előtt, hanem a közvéleményben sem ismeretlen fogalom már a szá­mítógépes bűnözés. Sokak sze­rint ez együtt jár a számítás- technika, az informatika roha­mos térhódításával. Mivel a tudomány fejlődésé­ben és gyakorlati alkalmazásá­ban a britek jóval előbbre jár­nak, gazdagabbak az ide vonat­kozó ismereteik is. így érthe­tően nagy érdeklődés kísérte Martin Wasik-nak, a Manches­teri Egyetem jogi kara profesz- szorának a számítógépes bűnö­zés nemzetközi hírű szakértő­jének előadását.-Az Egyesült Királyságban már a 80-as években tapasztal­ható volt a számítástechnika viharos térhódításával együtt az új típusú bűnözés. Az elmúlt másfél évtized milyen tanulsá­gokkal szolgált? - kérdeztük tőle az előadás után.-Ez a fajta bűncselekmény valóban a 80-as években került a figyelem középpontjába. Az­óta mind gyakrabban fordult elő, ám nem létezett még tör­vény, amelynek alapján az igazságszolgáltatás eljárhatott volna az ilyen esetekben. Vé­gül, 1990-ben sikerült elfogad­tatni a számítógépes visszaélé­sekre vonatkozó törvényt, ez ad jogi lehetőséget az elkövetők ellen indított eljárásokhoz. Szintén így jártunk a pornográf anyagoknak, különösen a gyermekek szexuális tartalmú képeinek az információs tech­nológia felhasználásával elkö­vetett bűncselekményekkel. Négy évvel később szabályozta törvény e cselekmények elleni fellépést! Figyelmet érdemlő tapasztalatunk az is, hogy egyre nagyobb arányú a számítógé­pek és felszerelések lopása. Rendkívül megnőttek ugyanis a piac igényei, de ezeket gyorsan és legális forrásból nem mindig tudják kielégíteni.- Készült-e felmérés az emlí­tett bűncselekmények gyakori­ságáról, megjelenési formái­ról?-A 80-as években készült ilyen felmérés, de az évtized végére az efajta tevékenység megszűnt. A számítógépes bűncselekmények közül kevés kerül az angol bíróságok elé, még kevesebbet tesznek közzé! Pedig a valóságban távolról sem ilyen kevés a számítógépes visszaélések előfordulása. A legutóbbi, 1994-ben publikált felmérés szerint, amelynek so­rán ezer szervezetet vizsgáltak, kiderült, hogy a négy évvel ko­rábbinál háromszor nagyobb számban fordultak elő ilyen bűncselekmények!- Ez nagyon érdekes jelen­ség. Mi az oka Ön szerint, hogy azok, akiknek a sérelmére köve­tik el az ilyen bűncselekménye­ket, csak nagyon ritkán fordul­nak bírósághoz, rendőrséghez?-Ennek többféle oka van: mindenekelőtt az, hogy félnek, attól tartanak, a rendőrség köz- beavatkozása, a bírósági eljá­rása nyilvánosságra kerül és ez erkölcsi, anyagi veszteségeket okozna a cégeknek, intézmé­nyeknek. Ezt még csak tetézné az, amit az említett vizsgálat feltárt: az esetek felénél csupán véletlenül derült fény a bűncse­lekményre. De az is kiderült, hogy nem működött a belső el­lenőrzés, mert hanyagságból nem foglalkoztak vele, vagy egyáltalán nem is létezett! Sok­szor előfordul, hogy az a cég, ahol a bűncselekményt elkövet­ték, úgy véli: jobb suba alatt el­intézni az ügyet, mert a rendőr­ségre hiába bíznák, annak se elég ideje, de kellő hozzáértése sincs ehhez. Egyszóval, jobb hallgatni róla és nagyívben ki­rúgni a tettest, mert a legtöbb esetben saját alkalmazottról van szó! Csakhogy így az illető máshol újra kezdheti!- Meglepő, hogy legendás brit rendőrségről így véleked­nek. Van igazság ebben?- Az szerintem is igaz, hogy ma még kevés az olyan rendőr, aki az informatika, a számító­gépek kiváló ismerője. Ez a magyarázata annak, hogy e bűncselekmények felderítésére szakosodott rendőri egységek tagjait mostanában teljes gőzzel képezik és tovább képezik. A felderítői munka technikai fel­tételeit is szüntelenül javítani kell, hogy az lépést tarthasson a legkorszerűbb ide vonatkozó, nemzetközi tapasztalatokkal. Mivel az informatika lehető­ségei nem ismernek országha­tárokat, így az ilyen jellegű bűnözés is átlépi a nemzeti ke­reteket. Az ellene fellépő erők is akkor számíthatnak sikerre, ha nemzetközi méretekben összefognak. Ez igényli, hogy a nemzeti keretek közt mű­ködő, bűnüldöző szervek meg­ismerhessék más országokban küzdő társaik tevékenységét, e munka legfontosabb tanulsá­gait, akár interkontinentális méretekben is. Maris János Sherlock Holmes emlékkiállí­tás várja a látogatókat a Lo­uvre múzeumban. A zseniális detektív alakját Sir Arthur Conan Doyle teremtette meg, és indította el a világot meg­hódító pályáján. Detektívre- gényeinél Doyle a mintát Ed­gar Allan Poe novelláiból me­rítette, de a műfajt kiszélesí­tette úgy, hogy a világiroda­lomban utánzói is akadtak. A Louvre múzeum egyik termében alakították ki Sher­lock Holmes és Watson dok­tor fogadószobáját, itt látha­tók azok a rajzok, képek, tár­gyak, amelyek között a főhős és segédje mozgott és bonyo­lította a regények szálait. Eu­rópában és más földrészeken az olvasókban valahogy az rögződött, mintha Sherlock Holmes valós, élő személy lett volna. Személyének óriási irodalma van, színdarabokat, játékfilmeket, sorozatokat ké­szítettek a nagy detektív mű­ködéséről. Szobája itt a Lo­uvre múzeumban szintén azt az érzetet kelti a látogatóban, mintha a híres mesterdetektív nemcsak az írói fantázia szü­leménye lett volna. Átgyalogolt a Jeges-tengeren. A 44 éves japán Mitsuro Óba (balra) a kanadai Ward Hunt Islandon ünnepli, hogy - a világon elsőként - egyedül átgyalogolt a befagyott Jeges-tengeren az oroszországi Kozmolec-szigetéről a ka­nadai oldalra. 121 napig tartott az út gyalog és sílécen, és az már a negyedik (ezúttal sikeres) kísérlet volt FEB-Reuters Az Űrszekerek rajongói függőségben szenvednek Az Űrszekerek (Star Trek) című, rendkívül népszerű ame­rikai scifi-sorozat rajongóinak némelyike a szó szoros értel­mében függőségben szenved, éppen úgy, mint például az al­kohol- vagy drogfüggő betegek - állapította meg egy brit ta­nulmány. A Reuter hírügynökség je­lentésében megemlítette, hogy akad olyan „trekkie” - azaz Star Trek-mániás - aki nap­hosszat azon aggódik, vajon felveszi-e a videóje az aktuális folytatást, és olyan is, aki évente vagy tízezer dollárt költ Star Trek trikókra, meg más egyéb űrszekeres tárgyakra. Sandy Wolfson pszicholó­gus, aki négy éven át tanulmá­nyozta a trekkie-ket, kijelen­tette: a rajongók mintegy tíz százalékánál tapasztalta a füg­gőség lélektani tüneteit. Az ille­tők elvonási tüneteket - például idegességet - mutatnak, ha el­mulasztanak egy epizódot, s egyre nő a tolerancia-küszöbük, azaz egyre nagyobb adagra van szükségük kedvenceik kaland­jaiból. Ugyanakkor Wolfson azt is elmondta: trekkie-nek lenni nem csupa rosszat jelent. A sorozat legtöbb rajongója ugyanis szen­vedélye kapcsán barátokra tett szert, sőt nem kevesen így is­merkedtek meg életük párjával is. Ráadásul - mondta a pszicho­lógus - a trekkie-k számára szel­lemi kihívást jelentenek a soro­zat epizódjaiban felvétett morá­lis és etikai problémák. Hongkong - titkos paktum 1945-ből Hongkong brit gyarmat veze­tői közvetlenül a második vi­lágháború befejeződése után titkos paktumot kötöttek a kí­nai kommunistákkal, s ez volt az oka annak, hogy a kommu­nista hadseregek nem foglalták vissza a gyarmatot - állítja egy kínai szerző. Tang Lu-mej egy japán ma­gazinban megjelentetett „Hongkongról 1945-ben kötött titkos kínai-brit megállapo­dás” című írásában azt állítja: ez a megállapodás képezte alapját Csou En-laj kínai mi­niszterelnök politikájának, amely lehetővé tette Nagy-Bri- tannia számára, hogy meg­tartsa Hongkongot. Tang Lu-mej, a Japánban született és jelenleg az Egye­sült Államokban élő 47 éves kínai írónő szerint a titkos al­kut 1945. szeptember 27-én ír­ták alá Hongkongban. Akkor a kínai kommunisták már ellen­őrizték a Hongkonggal határos Kuangtung tartomány nagy ré­szét. A Kínai Kommunista Párt nevében Tang Tian-du, a dél- kuangtungi politikai és gazda­sági bizottság helyettes veze­tője, Nagy-Britannia nevében pedig McDougal magas rangú diplomata írta alá a megálla­podást. A most 104 esztendős Tang Tian-du nem rokona Tang Lu- mejnek. Az idős férfit jelenleg egy kuangtungi kórházban ápolják, ahol az írónő interjút készített vele és titkárával. Az írást ismertető japán magazin szerint a cikk meg­magyarázza, hogy miért nem vette vissza Kína Hongkongot, holott könnyen megtehette volna. A cikkből az is kiderül, hogy négy nappal Japán 1945. augusztus 15-ei kapitulációja előtt Csou En-laj megparan­csolta a kínai kommunista csapatoknak, hogy foglalják el Hongkongot a japánoktól, de augusztus 23-án letett a terv­ről, miután megállapodott a nacionalistákkal, hogy a nagy­városokat nekik engedik át. Ez volt az a pillanat, amikor a kínai kommunista vezetés utasította Tang Tian-dut, hogy kössön titkos megállapodást a britekkel. A létrejött megállapodást azután titokban kellett tartani, mivel az egyértelmű volt az­zal, hogy a kommunisták kiá­rusították Hongkongot az an­goloknak. A cikk szerzője sze­rint a titkos paktum egy példá­nya ma is megtalálható a ku­angtungi pártarchívumban. A megállapodás hatályba lépése után a kínai kommunis­ták kivonták földalatti katonai egységüket Hongkongból, majd egy év múlva megnyitot­ták ott az Új-Kína hírügynök­ség irodáját, amely később de facto nagykövetség szerepét töltötte be. Végül e kölcsönös bizalomépítő lépések eredmé­nye volt, hogy London 1950- ben elismerte a kommunista Kínát.

Next

/
Thumbnails
Contents