Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-27 / 174. szám

4 DUnántúli Napló Baranyai Tükör 1997. június 27., péntek Hírcsatorna A szárász! csángóku­tató. Június 28-án 16 órától Domokos Pál Péter néprajz- tudósra emlékeznek, aki a községben is kutatta a csán­gók életét, hagyományait. A falunapi kegyeleti ünnepsé­gen az iskola egykori tanu­lói is találkoznak. (cs) Bürüs talpasháza. A te­lepülésen Szabó István bol­tos az udvarán lévő több mint százéves favázas, tal­pas vályogházat lebontotta. Ezzel a falu legöregebb épü­lete az enyészeté lett. (cs) Egerág járdái. Az önkor­mányzat pályázat útján nyert pénzből járdát épít a temetőhöz és a sportpályá­hoz. (cs) Rókagomba Bőszénfá- ról. Szalai Imre okleveles gombaszakértő ingyenes vizsgálatot végez szombat- vasárnap 18-tól 20 óráig Szigetváron, Sánc utcai la­kásán. A piaci vizsgálóhoz most a legtöbben sárga ró­kagombát és keserűgombát hoznak főként Bőszénfa, Lad, Lakócsa és Darány er­deiből. (cs) Nem elég a felfestés. Pé­csett, a 6-os út és az Almos utca találkozásában lévő gyalogos átkelőhelyen lám­pákat szerelnek fel a jármű­vezetők és a gyalogosok biztonsága végett. A kivite­lezés hamarosan megkez­dődik. (cs) Ma határőmap A határőrök ünnepségét 1991 óta László napon ün­nepük meg. Azért esett erre a napra a választás, mert az 1077-ben trónra lépő Szent László király komoly erőfe­szítéseket tett az országhatár védelméért. A pécsi ünnep­ség programjáról Lovász Jó­zsef dandártábornok, a Pécsi Határőr-igazgatóság igazga­tója tájékoztatott. A ma délelőtt tizenegy órakor kezdődő ünnepségre tíz órától várnak minden ér­deklődőt az Athinay út 7. szám alá. Háromnegyed egykor önvédelmi és kutyás bemutatót rendeznek, há­rom órakor ejtőernyősök ugranak le a laktanya terüle­tére. A nyílt napon megte­kinthető a határőrség tech­nikája és fegyverzete. Tegnap az igazgatóság koszorúkat helyezett el a komlói temetőben a hősi ha­lált halt határőrök emléke előtt tisztelegve. U. G. Kórházak és rendelők magánkézben A Népjóléti Minisztériumban már készül az egészségügyi in­tézmények privatizálására vonatkozó koncepció. A minisztérium véleménye sze­rint semmi akadálya nem lesz annak, hogy az egészségügyi intézmények tulajdonosai ma- gánosítsák kórházaikat, a ren­delőket, vagy éppen egyes kór­házi osztályokat. Dr. Verrasztó Henriin (ké­pünkön), a Szigetvári Kórház orvos-igazgatója úgy gondolja, hogy nincs realitása a kórház privatizálásának. Az egészség­ügy amúgy is nehezen finanszí­rozható ágazata a gazdaságnak, nem könnyű elképzelni olyan tőkeerős céget vagy vállalko­zót, aki belevágna egy ilyen kezdeményezésbe. A kórház egyes részlegeinek privatizáci­ója már járhatóbb út, de ebben az esetben felborulna az intéz­mény egyensúlya, hiszen a gazdaságosan működtethető részlegek tartják el a vesztesé­geseket. Az igazgató úgy véli, hogy bár a város a kórház tulaj­donosa, szakmai véleményük nélkül nem valószínű, hogy privatizálnák a kórházat vagy annak egyes osztályait. Dr. (Jtő Tamás, az Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatója Pécsett. Elmondása szerint az intézmény a város tu­lajdonát képezi, de finanszíro­zása a tb feladata. A finanszíro­zás teljesítményelvű, tehát az ellátmány kilencven százaléka a teljesítmény alapján történik, tíz százalék a bázisellátmány. Mindebből 60 százalék a bér és járulékai, negyven százalék a dologi kiadá­sokra fordító­dik. Az ön- kormányzaté a teljes va­gyon, az épü­letek, a fel­szerelés, kizá­rólagos joga tehát eldön­teni, hogy privatizál-e vagy sem. Ez a vagyon milliárdos nagyságrendű, hiszen negy­venhárom telephelye van az in­tézménynek. Egyetlen röntgen- berendezés ára húsz-huszonöt­millió, egy laborautomata 60-70 millió, amiből négy is van az intézetben. Kérdés, hogy van-e tőkeerős vásárló, s mit tartalmaz majd a megjelenő rendelet. És az sem közömbös, mi minderről a város vélemé­nye. Cseri László Európai ólomstop a kocsiknak A baranyai személygépkocsipark összetétele gyártási év szerint 1995-ben 1SS5 1994 1993 1992 1991 1990 1988 1987 17(H) 2460 í 1986 előtt 72600 sooo IOOOO db BUDAPEST, KTM 2000-től ólmozott benzinnel közlekedő gépkocsival nem léphetünk át egyik EU-ország határán sem. Az EU környezetvédelmi mi­niszterei olyan döntést hoztak, melynek lényege: az ólmozott benzinnel működő autókból elegük van. Ott nem nehéz persze kitil­tani az utakról a levegőt erősen szennyező gépjárműveket, ahol az autók döntő hányada profi katalizátorral rendelkezik, s ahol két-három évenként vesz egy család új autót. Ahogy azonban nyugatról kelet fele haladunk Európában, egyre kevesebb katalizátorral felszerelt autót találunk. Az öreg kontinens egyes peremvi­dékein a mindennapi megélhe­tés jelenti a legfőbb problémát még ma is. Az itt élőket teljesen hidegen hagyja, hogy az autó­juk egy-egy pöffenése több kárt okoz, mint mondjuk egy egész gyámegyed éves füstkibocsá­tása a Ruhr-vidéken. Magyarország - mint a szak­tárcánál megtudtuk - felemás helyzetben van. Európa elválja, hogy normáihoz minden szinten igazodjunk, s ha be akarunk ke­rülni az Európai Unióba, akkor ezt nem is tudjuk elkerülni. Vi­szont ahogy grafikánkból kide­rül, két éve megdöbbentően ke­vés 1995-ben gyártott autó sza­ladgált Baranya útjain. A sze­mélygépkocsiknak több mint a felét 1986 előtt gyártották, ami azt jelenti, hogy a baranyai - és így természetesen a magyar - autósok egy komoly hányada, ha 2000január elsején utazni támad kedve, Hegyeshalomnál már fordulhat is vissza. A baranyai autópark átlag- életkora 1995-ben 13 év volt, s mivel az életszínvonal - fogal­mazzunk finoman - nagyon las­san emelkedik, ez a szám csak nőni fog. N. F. Más tőke és kofaviták SZIGETVÁR A javasolt új piac és vásárcsar­nok kialakításának ügyében nem tudtak megegyezni a teg­napi önkormányzati testületi ülésen. A létesítményt az ÁFÉSZ és az önkormányzat építené és üzemeltetné. Több képviselő azonban attól tart, hogy a legnagyobb beruházó, a helyi ÁFÉSZ elsősorban a csarnokban letelepítendő ke­reskedők érdekeit képviseli majd. Az ÁFÉSZ kitiltaná például a város egész területéről azokat az idegen árusokat, akiknek a pro­filja ugyanolyan, mint a csar­nokban majdan bérlő társaiké. Félő, hogy a magas helypénz miatt is elsorvad az őstermelők közössége, és a piac butikosok központjává alakul. A testület azt is szeretné, ha más tőkés is társulna a kivitelezésbe. A meg­valósításig sok dologban kell megegyezni - most ennyiről be­széltek. Csuti J. Tíz évig biztos nyereség Jeleztük már, hogy legalább három évvel a nyugdíj előtt érdemes a nyugdíjpénztá­rakba beszállni, de még fon­tosabb a tízes szám, mivel a nyugdíjtól távoli időpontban minimum 10 évet kell várni a pénzhez jutáshoz. Nos, a 10 évnek van még egy szerepe. A pénztárak megalapításától (1994) szá­mítva ennyi idő elteltével vizsgálják felül a befizetések 50%-os adóvisszatérítését. Ha pedig marad a rendelet, úgy aki 40 éven át ezer forin­tot fizet havonta - egységesen 12% inflációt feltételezve -, az összesen 240 ezret ad be, és 11,7 milliót vesz ki a vé­gén! Vagyis az állam vissza­adja a befizetések felét, míg a teljes tőke kamatosán kama­tozik; 2004-ig ezt tartják a legjobb konstrukciónak a pia­con. Igaz az is, hogy a nagyobb tagszámú társaságok pénz­ügyileg talán biztonságosab­bak, ugyanakkor a kicsik sok­kal több és közvetlenebb szolgáltatással látják el az embereket. Az efféle hosszú távú spó­rolás egyedüli veszélye, hogy esetenként a befizető már nem élvezheti a megtakarítás eredményét. M. B. E. Olcsó búza, drága kenyér Hiába lesz jó gabonatermés, emelkedik a kenyér ára. A Pécsi Mezőgazdasági Rt. kombájnjai tegnap próbálkoz­tak először az őszi árpa aratá­sával, azonban a szemek még vizesek. A közepesnél jobb termésre számítanak árpából és búzából is, mondta el Amb­rus Zoltán kerületigazgató (képünkön), amit várhatóan csak a tavalyi áron tudnak majd értékesíteni. Ä nagydobszai mezőgazda- sági szövetkezet gépei szintén tegnap indultak próbavágásra. Ők is jó termést remélnek. A geresdlaki Dózsa Szövetke­zetnél ma fejezik be az árpa vágását. Az átlagnál jobb, hek­táronként 6 tonna termést taka­rítanak be. Ami az értékesítést illeti, nem optimisták. Ha lesz búza elegendő, a Uszt ára sem nő. Tehát a ke­nyér árát sem emelik, gondolja a fogyasztó. A következtetés azonban sántít. A Uszt ára csu­pán negyedleges tényező a ke­nyér előállítási költségeiben. A leglényegesebb, hogy az ener­gia mennyibe kerül? A gáz és az áram árát emelték, várhatóan a kenyér is drágulni fog. A Mágocsi Sütő Kft. üzemveze­tője még a nyáron 20-30%-os emelést helyezett kilátásba - mivel csak így tudnak talpon maradni a cégek. A pécsváradi Aranycipó Kft. szeptemberig nem változ­tat árain, de egy 10%-os eme­lésre nagy szükségük lenne. A konkurencia reagálása fog dönteni. A Bólyi Sütőipari Kft. még nem tudja, mit fog lépni, a Baranyasüt Rt. viszont erre az évre nem tervezett változta­tást. V. G. A fagylalt hetvenkét órája Néhány éve még komoly fagylaltmérgezésekről szóló hírek borzolták a kedélye­ket. Szalmonelláról, kacsa­tojásról beszéltek ilyenkor az emberek. Idegenforgalmi vizsgálatok során szemrevételezik a fagy­laltot is, mondja Rónaki An- talné, a fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség munkatársa. Ha felolvadt, vagy nem működte­tik a kanálmosót, nem enge­délyezik az árusítást, s akkor sem, ha a fagylaltkönyvben lévő adatokból megállapítják, hogy több, mint 72 órája ké­szült el. Rutinszerűen, a mintavételi ütemterv szerint vizsgálják a fagylaltokat, tájékoztatott dr. Kassai Veronika az ÁNTSZ- től. Előfordul, hogy már maga a gyári fagylaltpor is szeny- nyezett, de ritkán találni coli­baktériumokat is, mely egyéni higiénés okokra vezethető. A pécsi belváros egyik cukrászdájában 24-féle fagy­laltot lehet kapni. Modem, zárt rendszerben készül, mondja a tulajdonos, gyü­mölcsből, tejporból, aromák­ból, tojásból. A berendezés olyan magas hőfokra hevíti az anyagot, hogy garantáltan csí- ráüanít. A kész fagyit aztán mínusz 18 fokra hűtik és tá­rolják. Cs. L. Bábeli kábelezés? PÉCS, KÁBELKOM Változásokat vezetett be az előfizetett programcsoma­goknál a Kábelkom Kft. Az eddig az alapcsomagba tar­tozó Horvát Televízió adása átkerült egy bővített, és ez­által drágább „menübe”. Az előfizetők előzetesen nem kaptak semmiféle értesítést. A Kábelkom fenntartja a mű­sorváltoztatás jogát, így a jog­szerűséghez nem is férhet kétség. Az emberek csupán az elmulasztott bejelentés mö­gött látnak némi szolgáltatói arroganciát. Szigeti Rudolf ügyvezető igazgató szerint az értesítés, ha nem is névre szóló módon, de megtörtént. Elhangzott a Ba­ranya TV-ben, és említette a Kábelkom képújságja. A Hor­vát TV többségi igény szerint került ki a csomagból - a Shopping TV helyettesíti. Szi­geti úr amúgy túl költségesnek tartja minden egyes érintett előfizető értesítését a változá­sokról. Meg nehéz is nyomon követni az eseményeket, túl gyors a történés, mondta. Ha a változás betervezett és előre tudott, talán elférne a számla mellé egy értesítés is - akkor nem kellene kétszer bé­lyegre költenie a Kábelkom­nak. Természetesen fontos szempont a programcsomagok közötti árkülönbség is. Az em­lített példa esetében az alap­csomag 670, a bővített 1100 forintba kerül. Törnek I. Megállapodás a románokkal Gasztronómiai világnagyságok a Vintouron Lajsz András, a mixelés bajnoka fotó: laufer A gazdasági információáram­lást, illetve az üzleti biztonsá­got elősegítő kamarai együttműködési megállapo­dást kötöttek tegnap a Pécs Expón. A szerződő felek, a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparka­mara, valamint a Kolozsvári Kereskedelmi, Ipari és Mező- gazdasági Kamara elsősorban a kereskedelmi kapcsolatok bő­vülését, különleges gazdasági zónák közös fejlesztéseit és kö­zös befektetéseket várnak a kapcsolat elmélyülésétől. A megállapodást aláíró Ghorghe Muresan kamarai al- elnök ezenkívül azt emelte ki, hogy több szempontból is ta­nulni szeretnének a magyar gazdasági folyamatokból. Dr. Kéri István, a PBKIK alel- nöke az üzleti élénkülésen kí­vül nagyobb üzleti biztonság kialakulására számít a megálla­podás kapcsán. Mindent a vendégért - ennek jegyében zajlott le tegnap a Vintour keretében a Magyar Gasztronómiai Szövetség tá­mogatásával a vendéglátói szakmai nap. Unger Károly, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szö­vetség elnöke a magyar konyha jó hírét bizonygatta, annak el­lenére, hogy sokan lebecsülik a konyhaművészetünket. Ennek bizonyságára Mátyás Rudolf mesterszakács szolgált, aki a vi­lágbajnokságon és olimpiák so­rán át bizonyította a hazai konyha elis­mertségét. Lajsz András mixervilág­bajnok a gya­korlatban is bemutatta tu­dását, Kozma Kálmán, a Gundel Étte­rem igazga­tója pedig a borkínálás koreográfiáját ismertette. A Németor­szágból meg­hívott ven­dég, Simon Siegel, a Bad Gelichenbergi Vendéglátó­ipari Szakiskola igazgatója pe­dig azt erősítette: a magyarok­nak nincs mit szégyenkezniük a világban, csak tartsák meg ven­dégváró szokásukat. A Pécs Expo programja: június 27. 10.30-kor Szerb üz­leti nap (ANK könyvtár), 14.00-kor Osztrák üzleti nap (R4-es tárgyaló). B. G. - K. E. I

Next

/
Thumbnails
Contents