Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-26 / 173. szám
2 Dunántúli Napló Világtükör 1997. június 26., csütörtök ☆ EuroKrónika ☆ Úton a közös pénz felé Az Európai Közösség 1987- ben határozta el a valutaunió megteremtését. A, hollandiai Maastrichtban 1991-ben meghatározták a gazdasági stabilitás kritériumait, s erről 1992-ben szerződést írtak alá. Egy évre rá, 1993-ben létrejött a szabad belső piac; az Európai Közösség új neve pedig Európai Unió lett. Az Európai Központi Bank előfutáraként 1994-ben frankfurti székhellyel létrejött az Európai Pénzintézet. Az unió 1995-ben Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal 15 tagúvá bővült; a leendő közös pénzt eurónak keresztelték. Még 1997-ben sor kerül az euro bevezetésével kapcsolatos jogszabályok megállapítására, megtervezik a követendő pénzügyi politikát, sőt már a fémpénzeket is bemutatják. Jövőre döntenek a résztvevő országok köréről, munkába áll a közös bank, megkezdődik a bankjegyek és érmék gyártása. A pénzügyi unió 1999. január 1-jén lép életbe, ekkor határozzák meg az átváltási árfolyamokat. Az egységes európai pénz- politika 2002-ben lép életbe. Ekkortól euróra átválthatok lesznek a nemzeti valuták. A bankok is euróbán teljesítik majd a pénzügyi műveleteket, az egyes országoknak belül is fel kell készülniük változásokra. Az euro a mindennapi forgalomban is megjelenik; fél évre rá a részes országok Környezetvédelmi előírások Földrészünk integrációs szervezetében fölöttébb szigorúak a környezetvédelmi rendelkezések. Kérni is fogják a magyar illetékesek a majdani csatlakozási tárgyalásokon, hogy késleltetni lehessen az előírások hatályba lépését, hiszen először még meg kell teremteni az alkalmazásuk feltételeit. Koppenhágában működik az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Unió egyetlen olyan intézménye, amelyhez külső országok is csatlakoztak. A dániai székhelyű hivatal ellenőrzi az unió törvényeinek végrehajtását, és jelentéseket közöl a természet- védelem, a környezetszennyezés időszerű problémáiról. ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ Országkép egy kötetben Kovács László külügyminiszter a napokban mutatta be a „Magyarország a ’90-es években” című kötetet, amely - rövidített formában - ismerteti a magyar kormánynak az Európai Unió kérdőívére adott válaszait. Az eredetileg több ezer oldalas - angolul és magyarul - elkészített dokumentumot a szakértők 400 oldalon, 23 fejezetben foglalták össze. A teljes anyag az Országos Széchényi Könyvtárban bárki rendelkezésére áll. Az új könyvből a hazai olvasó is pontos képet alkothat magának a rendszerváltás utáni Magyarországról. A könyv - noha szerkesztett, tehát elkerülhetetlenül sűrített formában is - megőrizte azokat az arányokat, amelyek a Brüsszelbe eljuttatott választ jellemzik. így például minden egyébnél hangsúlyosabb és terjedelmesebb a mezőgazdasággal foglalkozó fejezet, hiszen ez a témakör rendkívül fontos nemcsak hazánk gazdasága, hanem az Európai Unió szemszögéből is. A brüsszeli kérdőív meglehetős alapossággal igyekezett föltérképezni a jelentkezőket. A kérdések a vám- és adórendszerre, a versenyjogra, a gazdasági és monetáris politikára, a belső piacra, a környezetvédelemre, a foglalkoztatásra, a szociális ügyekre, a kül- és biztonságpolitikára vonatkoztak. A szabványszerű, minden jelentkező által kitöltendő kérdőívben az Európai Unió arra is kíváncsi volt: vajon folytat-e hazánk tengeri halászatot, s hogy ezzel kapcsolatban hajlandó-e alávetni magát az uniós normáknak. (A válasz egyébként roppant egyszerű: „Magyarország földrajzi elhelyezkedésénél fogva tengeri halászattal nem rendelkezik.”) A kötet bevezetőjében olvasható; „A magyar kormány meggyőződése, hogy a Magyar Köztársaság megfelel az Európa Tanács 1993. június 21-22-ei koppenhágai ülésén a tagsággal összefüggésben megszabott politikai és gazdasági feltételeknek.” Erre a csatlakozási tárgyalások adják majd meg a választ, (gyulay) Clinton útja A Fehér Fláz sajtóirodája közölte, hogy Bili Clinton amerikai elnök közeli jövőben történő magyarországi utazása nem szerepel a tervekben. A magyar Külügyminisztérium sem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy a NATO madridi csúcsértekezletére Európába érkező Bili Clinton amerikai elnök Magyarországra is ellátogatna - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. Hozzátette: a Fehér Házban ennek ellenére valószínűleg foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy az elnök, vagy Madeleine Albright külügyminiszter, esetleg William Cohen védelmi miniszter mégis felkeresi Magyarországot a madridi NATO- csúcs után. * Az M7-es autópálya a magyar oldalon Letenyénél, a horvát oldalon pedig Goricannál (Mu- racsány) szeli majd át a két ország határát - ezt tartalmazza az a szándéknyilatkozat, amelyet Lotz Károly közlekedési miniszter szerdán Helsinkiben írt alá horvát kollégájával. Az. Európai Unió folytatni akatja a majdani tagságot célzó közös munkát Szlovákiával, de az előrehaladáshoz bizonyos akadályokon még túl kell lépni, főként politikai területen - jelentette ki Hans van den Broek, az Európai Bizottság külpolitikai kérdésekért felelős tagja, miután megbeszélést folytatott Zdenka Kramplová szlovák külügy mini szterrel. A NATO-bővítés első körében részt vevő országokról kibontakozott vitában a német kormány továbbra sem kíván nyilvánosan állást foglalni, de egyértelműen arra számít, hogy a madridi csúcstalálkozón Lengyelország, Magyarország és Csehország kap meghívót a felvételi tárgyalásokra. John White amerikai védelmi miniszterhelyettes egy cseh lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy a NATO kibővítéséről a szervezeten belül még igen éles vita várható a tagországok között. Elégtétellel tölti el Olaszországot, hogy méltónak találtatott a schengeni egyezményhez való csatlakozásra, így ősszel megszűnhet mindenféle ellenőrzés az olasz-francia határon, később pedig az olasz-osztrák határon is, valamint azon nemzetközi repülőjáratok esetében, amelyek a schengeni egyez-, ményhez tartozó országokba indulnak. Határ menti találkozó Klíma, Horn Gyula és Stix fotó: feb/reuter A magyar-osztrák kapcsolatok több évszázados folyamatosságát és megújulását szimbolizálja a közös, magyar-osztrák Győr-Sopron- Ebenfurti Vasút (GySEV) - hangsúlyozta Horn Gyula miniszterelnök szerdán a pomogyi (pam- hageni) vasútállomáson. A magyar politikus együtt ünnepelte Viktor Kiima kancellárral, Kari Stix burgenlandi tartományi főnökkel és Berényi Jánossal, a GySEV vezérigazgatójával a vasút fennállásának 125. évfordulóját. A két kormányfő ezt követően Sopronba utazott, és a vonaton munkamegbeszélést tartott. Döntöttek az osztrák-magyar fejlesztési társaság megalakításáról. A magyar miniszterelnök kiemelte: ez év őszén Magyarországon rendezik meg a már bejelentett magyar-osztrák-szlovák miniszterelnöki találkozót. A két tárgyaló partner egybehangzóan állapította meg: mind Magyarország, mind Ausztria érdeke, hogy Szlovákia minél előbb megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyeket az Európai Unió támaszt a csatlakozni kívánó országokkal szemben. A szerb ellenzék viszálya Milosevics híveinek kedvez Az Együtt már nem működik együtt A belgrádi tüntetések nyomán a világ megtanult egy szerb szót: Zajedno. Vagyis Együtt. Ez volt annak a szövetségnek a neve, amely szembeszegült Milosevics elnökkel. Amikor az Együtt megalakult, politikai megfigyelők gyors rendszerváltozást jósoltak Szerbiában. A tavalyi helyhatósági választásokon elért sikerek után azonban kiújultak a pártvezetők közötti nézetkülönbségek. Vük Draskovics és Djindjics, valamint Veszna asszony már beszélő viszonyban sincs egymással. Djindjics, aki szövetségesei segítségével került a főváros élére, megtagadta Draskovics elnökjelöltségének támogatását, és éreztette: erre a tisztségre maga kíván pályázni. Közben korábbi partnerei azzal vádolják, hogy állítólag több titkos találkozón egyezkedett Milosevics elnökkel. Draskovics esetében viszont nehezményezik, hogy nemcsak torzonborz szakállával emlékeztet a második világháború hírhedt csetnikjeire, hanem hozzájuk hasonlóan vissza akaija állítani a monarchiát, és kapcsolatban áll a szélsőséges Seselj vajdával. Az Együtt elhúzódó válsága csak azoknak használ, akik gyengíteni szeretnék az ellenzéki erőket. A tömörülés felbomlása után kérdéses, képes- e győzni az ellenzék az őszi elnökválasztásokon. (réti) Akinek huszonkilenc felesége volt Az Egyesült Államokban meghalt a házasodás világcsúcstartója Ha mind élne, huszonkilenc felesége gyászolná a 89 éves korában elhunyt amerikai Scotty Wolfe-ot. A házasodás világrekordere ezzel a teljesítményével bekerült a Guinness-re- kordok könyvébe. Éppen egy évvel ezelőtt, 88 esztendősen kötötte meg a 29. házasságát; az arát ezúttal Linda Essexnek hívták, aki viszont a világ bizonyítottan legtöbbször férjezett asszonya. Scotty és Linda nyolc évvel ezelőtt, egy tévéműsorban ismerkedett meg. Csakhogy hiába lángolt fel Scotty szíve, a 27. számú felesége nem volt hajlandó válni. „Ennek ellenére Linda ujj ára húztam az eljegyzési gyémántgyűrűt” - emlékezett később a nősülés 41 gyerekes (!) veteránja a szerelmes kezdetekre. Amikor pedig a 27. nej mégis elvált tőle, mielőtt Essex asszonnyal az anyakönyvvezető elé vonulhatott volna, még gyorsan egybekelt a 28.-kai... Most már csak az ásó, kapa, meg a nagyharang maradt. Azazhogy az sem! A maratoni házasodó 55 éves özvegye, a 29. feleség képtelen az urát tisztességes módon eltemet- tetni. Scotty kontóján ugyanis mindössze 336 dollár maradt, ami legföljebb az elhamvasztására elegendő, egyébre már nem. így a szegények parcellájában földelhetik el, s még a hőn óhajtott síremléket sem állítják hantja fölé „Az összes feleségét szerette” felirattal. Korunk Casanovája következetes volt: valóban szerette minden asszonyát, kezdve az elsőtől, akivel éppen 70 esztendővel ezelőtt járult az oltár elé. Három évig éltek együtt. A 14. nejétől már a nászéjszakán megszökött, a 25. házassága három hétig, a következő 63 napig, a 27. a két mézeshét végéig tartott. A szakértők megjegyzik: ha valaki 29 házasságot kötve is megélte a 89 évet, akkor úgy látszik, hogy a gyakori feleségváltás a hosszú élet titka. Elhunyt Cousteau kapitány A tenger alatti világ híres kutatója volt fotó: feb/reuter Jacques-Yves Cousteau kapitány, a neves óceánkutató 87 esztendős korában elhunyt. Sokszínű munkássága, számos könyve és dokumentumfilmje vitathatatlanul az egyik legnépszerűbb francia személyiséggé avatta az egész világon. A nálunk is jól ismert tudós 1910. június 11-én született Franciaország délnyugati részén, Saint-André-de-Cubzac városkában. Tengerésztiszti iskolát kezdett, később átpártolt a légierőhöz, majd egy repülő- baleset után ismét a tengert választotta. Korvettkapitányi rangban szolgált. Emile Gagnan mérnökkel együtt kidolgozta a „békaem- ber”-felszerelést. Egy kimustrált aknaszedő naszádból készítette el a Calypso nevű kutatóhajót, amelynek fedélzetén 1952-től kezdve több tudományos expedíciót vezetett. A monacói Oceanográfiai Múzeum igazgatója volt 1957- től 1988-ig. Megalapította az Egyesült Államokban, Nor- folkban működő Cousteau Társaság nevű oceanográfiai kutató- és tájékoztató központot. Dolgozott az Amazonason és az Antarktiszon, 1991-ben ökológiai expedíciót vezetve hajózott végig a Dunán, tanulmányozva a folyó élővilágát. A francia akadémia 1988-ban tagjai közé választotta. Rádiós és televíziós sorozatait az egész világon bemutatták, a tengerek mélyén készített filmjeiért számos elismerésben részesült: 1956-ban Cannes- ban Arany Pálmát kapott „A csend világa” című alkotása. 1959-ben a legjobb rövidfilm Oscar-díját „Az aranyhal” érdemelte ki. 1964-ben pedig „A napfény nélküli világ” című filmje elnyerte a legjobb dokumentumfilm Oscar-díját. Albánia választás előtt Mind nagyobb a zűrzavar és a gyűlölet Vasárnap járulnak az urnákhoz a választópolgárok Albániában, ám kétséges, hoz-e változást a voksolás. A parlamenti választásokat a nemzetközi nyomás kényszerítette ki, remélve, hogy azt követően megkezdődhet az ország újjáépítése. A három legnagyobb párt megállapodást írt alá arról, hogy biztosítani fogják a választások szabad és becsületes lebonyolítását. Politikai elemzők mindamellett emlékeztetnek arra, hogy Albánia déli részén továbbra is erőszak és anarchia, a választási gyűléseken pedig gyűlölködő hangnem uralkodik. Négy hónap alatt 1600-an estek a lövöldözések áldozatául, a lázadók „megmentési bizottságai” önkényuralmat vezettek be az országban. Lényegében működésképtelenek az államhatalmi szervek, ezért senkinek sincs áttekintése a választói jegyzékek összeállításáról. Megfigyelők szerint komoly kockázatot vállal az az albán, aki vasárnap egyáltalán elmegy szavazni. A helyzet láttán az is felmerült, hogy el kellene halasztani a vasárnapi voksolást. Ám meddig - hiszen semmi sem utal arra, hogy belátható időn belül megszűnnék a zűrzavar a szkipetárok földjén. 4 * h i
