Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-23 / 170. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1997. június 23., hétfő Hírcsatorna Dénes Gizella írónőre emlékeztek. A száz éve született híres baranyai író­nőre emlékeztek tegnap Pé­csett, születésének 100. év­fordulóján. Délelőtt fél tíz­kor a temetőben megkoszo­rúzták a sírját a Janus Pan­nonius Társaság, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület, a komlói Honis­mereti és Városszépítő Egyesület, a Komló-Me- csekjánosi Részönkormány­zat képviselői, a Faluhelyi család és az írónő tisztelői. Ezt követően fél tizenegy­kor a belvárosi templomban emlékmisét tartottak, ame­lyet Kele Pál apátplébános celebrált. Életművét koráb­ban Fekete László dolgozta fel. Az írónő sírjára Sebes­tyén Jenőné helyez virágot időnként. (dz) Nem lövés, loft ball on. Nem lövést hallottak a la­kók tegnap délután Pécsett, a Szőlő utca környékén. Egy gázzal töltött luftballont durrantottak ki a gyerekek, az adta a lövésre emlékez­tető hangot. (dz) Segítsen a rendőröknek. A Baranya Megyei Rendőr­főkapitányság felhívja a la­kosság figyelmét, hogy új telefonvonalat nyitott meg azok előtt, akik bűncselek­ményekre kívánják felhívni a figyelmüket. A 325-533- as telefonon kábítószer- ügyekről, prostitúcióról, ko­csilopásokról, betörésekről, gyermek- és fiatalkorúak ál­tal, illetve sérelmükre elkö­vetett bűncselekményekről várják az informátorok hí­vásait. (dz) Oltás szárazon SZILVÁS Az önkéntes tűzoltók gya­korlatozni akartak a hét vé­gén. A polgármester azon­ban nem engedte a gyakor­latot, nem bízott a már har­madik éve tűzoltóskodó tíz fiatal felkészültségében. Bertalan László önkéntes elmondta, hogy eddig már három tűz oltásában vettek részt, a hivatásos tűzoltók oldalán. Emberovics Dénes pol­gármester kérdésünkre kö­zölte, hogy az önkéntesek inkább „szárazon”, tehát tűzgyújtás nélkül gyakorol­janak, hiszen egyre drágább a víz. Kicsit félt attól is, hogy a próba-tűz lángjai to­vaterjednek. Cs. J. Baleset: jobb a gyalogosnak? A sérüléses közlekedési balesetek közül - 286 volt összesen - a múlt hét elején fordult elő a legtöbb. A kedd volt a legveszélye­sebb nap, a hét közepén ehhez képest csökkenés mutatkozott, majd szombatig újra emelkedett a számuk, vasárnap apadt. PÉCS A napi közúti forgalom 80-100 ezer jármű mozgásából adódik. Ebből átlagosan 10 ezret az át­menő forgalom hoz a városba. Jut belőle bőven a legforgalma­sabb részre is: a Rákóczi útnak a 48-as tértől a Felsőmalom ut­cáig terjedő szakaszára, ahol naponta nemritkán 40 ezer gép­jármű halad el. Ezzel az adattal is szembesült a közelmúltban Pécs közgyű­lése, amikor megismer­kedhetett a város tavalyi közlekedés- biztonsági helyzetével. Abból min­denképpen örvendetes tény, hogy a vidéki nagy­városok ha­sonló statisz­tikái közül a pécsi adatok mutatják a kedvezőbb képet. A sérü­léses balesetek számát tekintve is, ám leginkább a halálos ki­meneteleknél mutatkozik a Ba­ranyai megyeszékhely előnye: Miskolc 32, Debrecen 30, Sze­ged 24, Pécs 19 végzetes esetet „produkált” a közutakon. Pedig 1995-höz képest - ak­kor csak 12 ilyen eset volt - a halálos eredménnyel járó bal­esetek tekintetében a helyzet erősen romlott. A többi baleseti kategóriában viszont egyér­telmű javulás mutatkozott, és összességében az előző évi 1193-ról 1040-re csökkent a közlekedési balesetek száma. Bár még korai néhány hónap alapján hosszabb tendenciákra jósolni, de az idei első ne­gyedév adatai szerint újra a balesetek számának növeke­dése várható - egyedül a halá- sos következményűek statiszti­kai mutatója nem múlja felül a tavalyi első negyedév adatait. Érdemes tehát megszívlelni az elemzett 1996-os statisztiká­ból leszűrhető tanulságokat. A sérüléses balesetek körében a gyalogosok hibájából bekövet­kezettek száma tovább növeke­dett, és az 1995-ös harmadik helyről - 57 esettel - az elsőre kerültek ezen a szomorú vetél­kedőn. A további sorrend az él­bolyban: járművezetői figyel­metlenség 56, az elsőbbségi jog meg nem adása 56, kanyarodás 53, gyorshajtás 30. A balesetet okozók szerint osztályozva a személygép­kocsik végeztek az élen, ám 208-ról 152 esetszámra fogyva csökkent részarányuk, míg a gyalogosok által okozott bal­esetek száma 48-ról 57-re emelkedett, és az 1995-ös 1/4- nyi részesedésből, 1/3 fölé ka­paszkodtak. A 19 halálos, 124 súlyos, 143 könnyű - összesen 286 - sérü­léssel járó közlekedési baleset területi megoszlása sem érdekte­len. Fokozottan veszélyes rész Pécsett a 57-es út Kanizsai Do­rottya út és Üszögpuszta közé eső szakasza - 4 halálos, 15 sú­lyos, 10 könnyű, összesen 29 sé­rüléses baleset -, valamint az 58-as útnak a FEMA-ig terjedő szakasza 2 halálos, 9 súlyos, 16 könnyű, összesen 27 sérüléses belesettel. D. I. Érettségi minden mennyiségben A kormány nemrégiben elfogadta az új, kétszintű érettségi vizsga szabályzatát, és az ehhez kapcsolódó általános vizsgakö­vetelményeket. BUDAPEST, MKM Öt tantárgyból kell érettségit tenni a jövőben, melyből né­gyet a közoktatási törvény álla­pított meg, egy pedig kötele­zően választható, tájékoztatott Juhász József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ré­széről. Kötelező a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a ma­tematika és egy idegen nyelv. Választható a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz, az ének­zene, a vizuális kultúra, az in­formatika, a hittan és a testne­velés. Az ötödik szakmai elő­készítő tantárgy is lehet. Nincs megkötve a választ­ható tantárgyak száma, tehát az öt kötelezőn túl elvileg még vá­lasztható bármennyi. Az érett­ségi vizsga érvényes ugyan, ha az öt tárgyból a diák leteszi, de nincs előírva, hogy egy felsőok­tatási intézménybe való bekerü­léshez hány tantárgyból kell vizsgát tenni. Mindezt az egye­temek, főiskolák igényei fogják kialakítani, tőlük függ, hogy hány emelt szintű vizsgával fo­gadnak tanulót. A diákoknak az utolsó évfo­lyam előtt kell kinyilváníta­niuk, hogy középszintű vagy emelt szintű érettségit kívánnak tenni, de természetesen már ko­rábban, a tizedikben el kell dön­teniük, hogy majdan miből mi­lyen szinten érettségiznek, hogy magas óraszámban tanul­hassák a tárgyakat. A kötelező érettségi tárgyakból ugyanis az iskoláknak biztosítaniuk kell az emelt óraszámot. Annak ellenére, hogy mindez 2004-ben fog először bekövet­kezni, bizonyos iskolatípusok jó, ha már most elkezdik az erre való felkészülést, mint például a hatosztályos gimnáziumok, ahol a pedagógiai programot hat évre kell elkészíteni. Cs. L. Balatoni árhullám Nagyon kevés nyaraló van Fo­nyódon és Balatonfenyves környékén - az alábbiakban ebből a térségből közlünk né­hány árat. Középárak: halászlé 600 fo­rint, palacsinta 30 (étteremben 60), lángos 60 (némi kenéssel, töltelékkel 100-150), hot-dog 100, pizza 250-400, silányabb cseresznye kilónként 240. Örömök: játékteremben 50/játék, csúszdán 50/menet, vízibicikli 600/óra, kisfröccs 30, vodka 100, üdítő (szénsa­vas) decinként 30, rostos 35. Egyszobás appartman bér­leti díja 3000-3500/nap, két­szobás 5000 forint. Az éttermi natúrszelet 500- 600, körettel, menü elvitelre 450. Reggelire két tükörtojás 200. Utcai árusoknál grill­csirke kilónként 700 (csonttal együtt), hekk - 10 dkg - 120, keszeg 100. Az eldugottabb helyeken természetesen olcsóbb min­den. Hiába, hogy a Balaton - állítólag - igen tiszta lett, ez a térség pedig rendezett és ápolt, egyelőre nagyon kevés az üdülő ember. Csak remélhet­jük, hogy arra az időszakra, amikor többen lesznek, a fön­tebb fölsorolt árak nem emel­kednek. Bozsik L. Tűzifa a templomból PATAPOKLOSI A faluban a hívek megmen­tik a romos templomot, he­lyükre kerülnek a kazetták. Jó két évtizede az összedőlés fenyegette a református templomot és félő volt, hogy bezárják. Mindebben közre­játszott a hívek megcsappant száma és az, hogy nem sike­rült elegendő pénzt előterem­teni a megóvásra. Mostanára a mindössze félszázas közös­ség összeadott 120 ezer fo­rintot, az önkormányzat pe­dig csaknem 10 milliós pá­lyázati pénzzel segíti a felújí­tást. A helyreállítás szépen ha­lad, a hitközség már a beren­dezésen gondolkodik. A kecskeméti Ráday Múzeum­tól például visszakérik a 60 festett kazettájukat, melyet még a 80-as évek elején vittek el, miután azok veszélybe ke­rültek. Az akkori helyzetre jellemző, hogy a lakók közül néhányan több templomi pa­dot tűzifának aprítottak össze. A múzeum visszaszolgál­tatja a műemléki értékeket, de feltételül szabta, hogy szak­szerűen helyezzék el azokat, és a falu utólag, restaurálási költség gyanánt, legalább kétmillió forintot fizessen. A pataiak tudomásul vették a szigorítást, a szükséges forin­tokat előteremtik. Csuti J. Válnának a várostól SIKONDA Pünkösdkor tartottak fórumot legutóbb a sikondai üdülőtu­lajdonosok: sérelmezték a megnövekedett üdülőhelyi adó összegét, melyet a döntés ér­telmében négyzetméterenként 210 forintról 300-ra emeltek. Az üdülőtulajdonosok azért is háborogtak, mert a sikondai körülményeket igencsak két- ségbeejtőnek találták; a kör­nyékbeli sorozatos tarvágások­tól megritkult - szerintük megcsúnyult - az erdő, a si­kondai fürdő állapota is két­ségbeejtő. Éppen ezért merült fel, hogy ha az önkormányzat „nem enged a negyvennyolc­ból”, és marad az üdülőhelyi díj, kezdeményezik majd, hogy népszavazás döntsön ar­ról: a terület Mániához tartoz­zék ezentúl. Minderre lehető­ség is nyíl­hatna, hiszen az üdülőterü­letet annak idején Mán­iával együtt csatolták Komló váro­sához. Dr. Somo­gyi Károly komlói jegyző (képünkön) elmondta, a kö­rülmények romlása csupán átmeneti az üdülőterületen. A tarvágásokról pedig az erdő- gazdaság döntött: a fákat be­tegség támadta meg. Somogyi jó taktikusoknak minősítette a sikondaiakat - akciójuk révén lehet, csökken majd az üdülőhelyi díj ösz- szege. Az önkormányzat rö­videsen tárgyalni fogja a jegyző által szerkesztett be­adványt. Kincse Sz. Ö. A tenger kincsei Egzotikus tengeri állatok és ko­raitok kiállításának ad otthont a pécsi Terrárium. A hét végén megnyílt bemutató anyaga egy szolnoki magángyűjtő tulaj­dona - a legnagyobb ilyen jel­legű kollekció hazánkban. Vízi világokba tehetünk itt utazást, karnyújtásnyira ke­rülve távoli tengerek élőlényei­től, orrunk beszívhatja az óceá­nok illatát. Mi lehetünk egy órára Nemo kapitány, vad cá­pákat és murénákat csodálha­tunk képzeletbeli tengeralattjá­rónk ablakából; szivacsokat és rákokat, különleges kagylókat érinthetünk, akár egy trópusi gyöngyhalász. A Nagy Kékség hírnökei eljöttek hozzánk, vi­gaszként azoknak, akiknek az Adria is túl messze van. A gyűjtemény mindennap megtekinthető. Törnek I. - Fotó: Tóth A hosszú várta várományosai Amilyen szigorú lett a vadászvizsga, könnyen elképzelhető, hogy a reménykedő nimródjelöltek hosszabb időre kénysze­rülnek „méla lesre”, mintsem azt remélnék. Meglepően sokan jelentkez­nek a Baranya megyei vadász­szövetség által szervezett vizsgaelőkészítő tanfolya­mokra. Olyannyira sokan, hogy a korábbi gyakorlattal szemben - hallottuk Gondos Gyula megyei fővadásztól (képünkön) -, az egyik vizs­gaelőkészítő tanfolyam után máris indul a következő. A vizsga szigorú feltételeit az FM-ben állítják össze, a megyei vizsgabizottság tagjai sem ismerhetik meg előre. Újabban már szerves része a lövészeti vizsga is, a fonto­sabb „tantárgyak” - mint a vad élőhelyének ismerete, vadgazdál­kodási, vadá­szati felké­szültség, a vadászati jog és etika - maradtak. A szigorra jel­lemző, hogy az írásbeli feladatot jelentő 50 pontos teszt kérdései közül 12 rontása már sikertelen próbát jelent. Ennek is eredménye, hogy a rostán viszonylag erős a kihul­lás. Aki azonban jól szerepel, oklevelet kap; ez bizonyítja ál­lami vadászvizsgájának meg­szerzését, ami azonban csak az egyik feltétele annak, hogy tel­jes jogú nimród lehessen. Kell még hozzá például az egyesü­leti tagság, illetve a rendőrsé­gen jó eredménnyel letett fegyverismereti vizsga is. Áz érdeklődés magyarázata a földtulajdonhoz kötött vadá­szati jog. A szükséges nagy­ságú földterülettel rendelkezők előtt nyílt meg a lehetőség a vadásztatásra, a vadászatra. Bár a megye sportvadászainak lét­száma nagyjából állandó - a bérkilövőkkel együtt mintegy 2500-an vannak -, egy-egy év­ben 150-180 új nimród szerzi meg az oklevelet. Ez pedig azt is jelzi: a „régiek” közül sokan - különösen az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők - nem bírják már az ezzel járó költsé­gek viselését. M. A.

Next

/
Thumbnails
Contents