Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-19 / 166. szám
10 DUmántúli Napló J OGSZARÁL Y-ISMERTETÉS 1997. június 19., csütörtök Jog-forrás Kárpótlás deportálásért és a kényszermunkáért. Hatályba lépett az 1997. évi XXIX. törvény az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról. Az új jogszabály az eredetibe többek között további kárpótlási címeket épített be és szabályozott: „Kárpótlás a deportálásáért”, illetve „Kárpótlás a szovjet kényszermunkára hurcolásért”. Jelzálog-hitelezés. A gazdasági növekedéshez szükséges hosszú lejáratú kölcsönnyújtás lehetőségének javítása érdekében alkotta meg az országgyűlés az 1997. évi XXX. törvényt a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről. A június elején hatályba lépett törvény fogalommagyarázata szerint „a jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, melyhez forrásait jelzálog- levél kibocsátásával gyűjti”. Jelzálog-hitelintézet legalább hárommilliárd forint jegyzett tőkével alapítható. Vadászkamara. Az 1997. évi XLVI. törvény rendelkezik az Országos Magyar Vadászkamara létrehozásáról. A hivatásos és sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseletet is ellátó köztestületének területi szervei is jogi személyek. A törvény július 8-án lép hatályba. Azt követő nyolc napon belül a vadászok érdekképviseleti szervei a földművelésügyi miniszternél bejelenthetik, hogy rész kívánnak venni a kamara megalakulását előkészítő bizottságokban. A határidő elmulasztása jogvesztő! Űrügyi együttműködés. A Kormány 93/1997.(VI.5) Korm. rendelete hatályba léptette az Európai Űrügynökséggel 1991-ben aláírt egyezményt a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában való együttműködésről. Stop a kábítószeres növényeknek A Kormány 94/1997. (VI.5.) Korm. rendelete a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjét szabályozza. A rendelet a mák és a 0,3%-ot meghaladó tetrahidrocanna- bionol (THC) tartalmú rostkender fajták termesztésére, forgalmazására és felhasználására vonatkozik. • Magas alkaloidtartalmú mákot csak koncessziós társaság, azzal szerződő máktermelő, valamint nemesítés, fajtakísérlet és genetikai anyagok tárolása céljából a Földművelésügyi Minisztérium által engedélyezett szervezet termeszthet. Magas alkaloidtartalmú mák kizárólag a koncessziós társasággal kötött szerződésben meghatározott területen termeszthető. Vetőmagját tilos kereskedelmi forgalomba hozni. A termesztéshez szükséges vetőmagot a koncessziós társaság adja át a szerződéses máktermelőknek. Azok kötelesek a zöld tokos állapottól a betakarításig a termő- terület őrzéséről gondoskodni, a kifejteden máktokot teljes mennyiségben a társaság részére átadni. • Egyéb máktermelő kizárólag alacsony alkaloidtartalmú mákfajtát termeszthet. Ehhez - a saját fogyasztásra történő termesztést kivéve - csak igazolt származású, minősített vetőmagot használhat fel. Köteles a feldolgozás után az összes mákszalmát égetéssel, vagy talajba forgatással azonnal ártalmatlanítani, vagy a koncessziós társaságnak átvételre felajánlani. •A virágkötészeti exportra termesztett mák termőterületének helyét és nagyságát a nem szerződéses máktermelő köteles a vetés előtt a Népjóléti Minisztériumnak bejelenteni. Az ilyen célra előállított mákszárat, gubót a felhasználás előtt olyan eljárással kell kezelni, amely kábítószerként való fel- használásra alkalmatlanná teszi. A fel nem használt mákszalmát ártalmatlanítani kell. Kizárólag maximum alkaloidatartalomnak való megfelelőséget igazoló bizonyítvánnyal lehet mákot az országba beléptetni. Nem kereskedelmi forgalomban a mákszem kivételével a máknövény semmilyen része nem hozható be, nem vihető ki, nem vihető át az országon. • Kizárólag a minisztérium által engedélyezett intézet állíthat elő és termeltethet 1,3%-ot meghaladó THC-tartalmú kendert és annak vetőmagját; végezheti a 0,3%-ot meghaladó THC-tartalmú kender nemesítését és fajtafenntartását kizárólag gyógyászati és tudományos célra a Népjóléti Minisztérium előzetes egyetértésével. Az intézet nyilvántartást vezet a vele szerződő felekről, azok termőterületeinek helyéről és nagyságáról. A kendertermelő a termőterület őrzéséről a virágzástól a betakarításig gondoskodik; a megtermelt teljes, friss és száraz növénymennyiA virágkötészetben is használják FOTÓ: MÜLLER A. séget átadja az intézetnek. A vetőmag-előállítás során a vetőmag tisztítási aljat zárt téri égetéssel ártalmatlanítani kell. • Nem kereskedelmi forgalomban - fajtaminősítő és kutatóintézeti tevékenységek kivételével - a kendemövény semmilyen része nem hozható be az országba, illetve nem vihető ki az országból. 2003. január 1- jéig ipari feldolgozás céljára 0,3%-ot meghaladó THC-tartalmú rostkender fajtákat csak a minisztérium engedélyével lehet termeszteni. • A mák- és a kendertermelők kötelesek minden különleges esetet a a rendőrhatóságnak és a termeltetőnek jelenteni. PORTRÉK A JOG ÁSZAI KÖRÉBŐL: DR. MOSDÓSI LÁSZLÓ (IX.) A segítésre esküdtünk fel Ha az ötvenes évek elején nem törekszik annyi válogatott élsportoló testnevelőtanári diplomát szerezni, lehet, hogy dr. Mosdósi László, a Baranya Megyei Ügyvédi Kamara elnöke a jogászi pálya közelébe sem kerül. Ám mivel akkoriban az 1000 jelentkező közül mindössze 80-at vettek fel a TF-re, a nagykanizsai fiú sorsa úgy kanyarodott, hogy kamarai tisztségéből következően 1983 óta előtte tesznek ügyvédi esküt a hivatás újoncai Pécsett. Sőt több, mint három évtizedes pályájának a szakmai közélet újabb elismeréssel adózott: június óta az Országos Ügyvédi Kamara alelnöke. Nem anekdotázó típus, s nem harsány retorikával szerzett hímevet. Az eskütételek után nem szokta elmesélni az új kollégáknak, hogyan lett jogász.- Véletlenül. Negyedikes gimnazista voltam, amikor két pécsi joghallgató jelent meg nálunk az iskolában. Toborozták a diákokat. A jogi pálya szépségéről beszéltek: akkor érlelődött bennem, hogy ha nem vesznek fel a TF-re, jogász leszek. Ezt sikerült beváltanom. Ha újra pályát választhatnék, most már csak azt mondanám: ügyvéd szeretnék lenni.- Miért éppen az?- Közösségi embernek érzem magam és már egyetemistaként is úgy láttam, ha az emberek széles körével szeretnék megismerkedni a hivatásom révén, akkor ennek az ügyvédi pálya felel meg leginkább. Azért az első szerelméhez sem lett hűtlen: 1970-ig sportolt a PEAC-ban, edzőként is működött, később a megyei röplabdaszövetség főtitkára volt. Nosztalgiával említi ezt a korszakot, amely részben egybeesett a pályakezdettel.- Pécsett tanultam, alapítottam családot, lettem ügyvédjelölt, ám a pályám Komlón kezdődött. A legszebb éveimben 12 évet ott dolgoztam. Szép emlékeket őrzök róla: igazi bányászokkal kerülhettem szorosabb emberi kapcsolatba. 1970-ben lett pécsi ügyvéd, és 1972-től belekerült a szakmai közélet sűrűjébe: 1983 októberétől kamarai titkár volt.- Mi a szakmai sikerélmény?- Az ügyvédnek saját magával szemben igényesnek kell lenni. Ha bejönnek hozzám, hogy képviseljek egy ügyet, és az a véleményem szerint nem nyerhető meg, akkor sem vállalom el, ha prognózisom ellenére és minden költségvonzattal együtt is ragaszkodnának hozzá. Én nem adom a nevem ilyen ügyekhez. Persze így is előfordul, hogy az ember bízik a szakmai felkészültségében, s hogy nyerni fog, s aztán mégis pert veszít, mert a jogban rengeteg a tévedési lehetőség. A siker természetesen az, amikor az ügyfél igényét maradéktalanul érvényesíteni tudom a perben. A legnagyobb sikerélmény pedig - hál' istennek, szép számmal fordult elő -, amikor olyan valaki kér fel képviseletre, aki ellen korábban pert nyertem.-A jogi felkészültségen túl mi a jó ügyvéd ismérve?- Kapcsolatteremtő képesség és emberi tisztesség. Elsősorban nem pénzkereseti forrásként kell tekinteni az ügyvédi pályát, hanem olyan hivatásnak, amelynek gyakorlásakor az ember az ügyfelek érdekében hasznosítja a szakértelmét. Aki másként tesz, az feléli a hivatását s nem pedig kamatoztatja. Az kötelességünk, hogy az embereken segítsünk, hiszen erre esküdtünk fel. D. I. Az erdőkárok enyhítése A földművelésügyi miniszter 29/1997.(IV.30.) FM rendelete az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtási szabályairól az erdőkárok enyhítésére szolgáló állami támogatás feltételeit is meghatározza. Az erdőt érő azonosítható káros hatások mérséklése és az erdőkárok felszámolása céljából állami támogatás igényelhető, ameny- nyiben az erdőkárok megelőzésére a szükséges megelőző intézkedéseket az erdőgazdálkodó végrehajtotta. A támogatás az alábbiakban felsorolt azonosítható biotikus és abioti- kus eredetű erdőkárok mérséklése és felszámolása címén igényelhető: vírus, baktérium, gomba, rovar, vadászható állatfajnak nem minősülő vadon élő emlős, hó, jég, szél, tűz, légszennyezés, árvíz, talajvízszint változása, fagy, aszály. Az erdőgazdálkodó jogosult támogatást igényelni a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a környezeti hatásokkal közvetlen összefüggésben, de nem azonosítható okok miatt bekövetkezett faegyedek elhalásából keletkező kára mérséklése céljából. Az erdőgazdálkodó a támogatást az őshonos lombos erdőállományát alkotó fő fafajok: a kocsányos tölgy, a kocsánytalan tölgy, a bükk, a cser és a hazai nyárak tömeges elhalása miatt kitermelt faanyag után igényelheti. Magunknak és gyermekeinknek vigyázzuk a természetet! fotó: Müller a. Az elszálló szavak ereje Szerződésszabvány és nyelvtani értelmezés A hatályos polgári jogi szabályozás szerint szerződést tikár szóban, akár írásban lehet kötni, sőt szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. Ha a megállapodás bizonyítható, a joghatás attól függetlenül bekövetkezik, hogy a felek milyen formáját választották a szerződéskötésnek. Ä bizonyítás viszont akkor a legegyszerűbb, ha a szerződést írásba foglalták. Ezért e formák közül különös jelentősége az írásbeliségnek van, hisz „a szó elszáll, az írás megmarad”, és abból pontosan lehet tudni, hogy mi. volt a szerződés tartalma. Jogszabály persze kötelezően előírhatja az írásbeliséget. Ilyen esetben ennek hiányában érvényesen nem jön létre a szerződés. Ha viszont a felek „csak” maguk kötik ki az írásbeli formát, akkor a formai hibás szerződés csak akkor semmis, ha ezt külön így kötötték ki, de a szerződési tartalom részben vagy egészben való teljesítése esetén a szerződés - a teljesítés révén — akkor is érvényessé válik, ha a kikötött alakiságot mellőzték. H a a jogszabály, vagy a felek megállapodása az írásbeli formát úja elő, akkor legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. Ha a szerződők kellő körültekintéssel járnak el, nemcsak a jogszabály által lényegesnek minősített kérdésekre vonatkozó megállapodást foglalják írásba - például egy lakás adásvételénél, hogy melyik lakásra vonatkozik, mi a vételár stb. -, hanem mindazt, amit bármelyikük lényegesnek tart. Az írásbeli forma másik lényeges kérdése, hogy a megállapodás tartalmát, a kikötéseket a felek hogyan fogalmazzák meg. Sokan úgy vélik a szerződéseknek „önálló nyelve” van, s azt e nyelvet jól ismerők tudják megfelelően alkalmazni. Különösen akkor látszik ez igaznak, ha blanketta szerződési ajánlatot - tehát efféle típusszöveget - kezdünk olvasni. Nemegyszer ez külön magyarázatra szorul, s amikor a szerződést aláírják, akkor ez alapján értelmezzük azt. Később ebből jogvita keletkezik, mert a másik fél ekkor a szöveget másként magyarázza. K ülönös jelentőségű ezért a Legfelsőbb Bíróság - közelmúltban BH 1997. 178. számon közzétett határozata, mely a nyelvtani szabályok szerepéről szól a szerződési nyilatkozat értelmezése körében. A Polgári Törvénykönyv 207. § (1) bek. szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ebből pedig következik egy értelmezési logikai sor: abból kell kiindulni, amit a szerződésbe, annak szövegébe leírtak. Ide vonatkozik a „szavak általános elfogadott jelentése”, amely magában foglalja a nyelvtan szabályait is. A konkrét példában is erről volt szó, mert egy biztosítási szerződési kikötés tartalmát kellett kibontani. A nyelvész szakértő meg tudta határozni a szerződésből kiemelt szöveg pontos tartalmát, de ezt nem lehet mindig azonosítani a szerződési tartalommal is. A nyelvészeti kérdésen túl vizsgálni kell azt is, hogy a konkrét esetben ezt hogyan értelmezhette a szerződéskötéskor a másik fél az eset összes körülményeire tekintettel. E bben a körben nagyon lényeges az a szóbeli kiegészítés, amely a szerződéskötéskor magyarázta a kérdéses szövegrészeket. Ezért kimondta a Legfelsőbb Bíróság: „a nyelvész szakértő nyelvtani meghatározása helyes, tartalmilag azonban nem lehet olyan szerződési akaratra következtetni ebből, amely ... ellentétes lenne a . .. kiegészítőnek tekinthető körülményekkel”. Mindebből az a tanulság, hogy a szóra is oda kell figyelni, mert nemegyszer az írott papírt csak a szóbeli kiegészítések tudják szerződési tartalommá tenni. 25 USA dollár A Kormány 88/1997.(V.28) Korm. rendelete a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII.27.) Korm. rendeletet módosította: A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott a külszolgálat címén kapott bevételéből igazolás nélkül elismert költségként napi 25 USA dollárnak megfelelő összeget vonhat le, feltéve, hogy ezen kívül csak a jármű külföldi üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó igazolt költségeket számolja el. Ez esetben nem számít elismert költségnek a szállásra és lakásbérletre fordított összeg. Ugyanez vonatkozik ilyen tevékenység esetén azon magánszemélyre is, aki adott utazással összefüggésben külföldi kiküldetésként bevételt nem kap.
