Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-19 / 166. szám

1997. június 19., csütörtök Hitélet Dunántúli Napló 7 Boldog Gizella Katolikus Általános Iskola Mohácson Oktatás a szeretet szigorával E mohácsi, Gólya utcai épületben, ahoi a katolikus általános iskola otthonra lelt, 1948-ig hasonlóan a ferencesek iskolája működött. A visszatalálás hosszú időt vett igénybe, s e visszata­lálnak egyik kovászolója Lajdi Antalné volt. Ő indította el öt évvel ezelőtt a helyi Park utcai Általános Iskolában a „feleke­zeti tagozatot”, s ezzel újra alapozta a katolikus iskolát. A prófétai hivatás Ha ezt a szót halljuk „próféta”, akaratlanul is a jövőbelátó, jövendőmondó fogalma jelenik meg előttünk. Pedig ez a tulajdonságuk csak másodlagos jellegű volt és csupán alátámasz­tásul szolgált elsődleges küldetésükhöz: hir­dessék a népnek az örökkévaló Isten akaratát és ébren tartsák az egy igaz Istenben való hi­tet. Az igaz prófétákat mindig Isten Lelke ve­zette és olyan összefüggésekre hívták fel a fi­gyelmet, amire az ember saját magától nem jöhetne rá: monda­nivalójuk sokszínű és mégis egységes: az üdvösség terve Jézus Krisztusban teljesedik be. Június 24-én Keresztelő János születésére emlékezünk. A Megváltó előhírnöke, prófétája és keresztelője, Zakariás és Er­zsébet gyermek volt. A szentek közül Szűz Márián kívül csak az ő születésnapját ünnepeljük meg: „Nagy lesz az Úr előtt: bort és részegítő italt nem iszik, és már anyja méhétől betelik Szentlélekkel. Izrael fiai közül sokat térít meg Istenükhöz, az Úrhoz. Illés szellemében és erejével fog színe előtt járni, hogy az atyák szívét a fiakba oltsa, és az engedetleneket az igazak lelkületére vezesse, és az Úr iránt készségessé tegye a népet. Luk. 1,15-17. Rajta is beteljesedik a próféták sorsa: az igazság bátor ki­mondása miatt Heródes megöleti, ővele lezárult a nagy ószö­vetségi próféták sora. A kereszténység első évszázadaiban a prófétai hivatás át­öröklődött az újszövetség egyházába. Ez az adomány az aposto­lok, evangélisták, pásztorok és tanítók tevékenységével együtt az Isten kegyelmi ajándékai, vagyis a karizmák közé tartozik. „... aki prófétái, emberek épülésére, buzdítására és vigaszta­lására beszéljen.” Mindig a közösség javát szolgálja. Az egyházban számtalan próféta támadt a történelem során, akikben tovább élt az ószövetségiek szelleme és hivatástudata. Hisszük, hogy Isten továbbra is támaszt ilyen prófétákat az ő Egyházának építésére, erősítésére és megszilárdítására és az emberek üdvösségének munkálására. Csak mi helyesen ismer­jük föl az igaz prófétákat, kövessük útmutatásaikat és meg ne keményítsük szívünket. Gulybán Tibor paróchus A megbékélés Isten adománya Emlékeztető Imafélórákat tartanak mindennap Pécsett, az Ágoston téri templomban. Hétfőn és vasárnap 12 órá­tól 18 óráig, a hét többi nap­ján pedig reggel 8-tól 18-ig lesz folyamatos szentség- imádás. (a) Ezüstmiséjét tartja Csősz István plébános jú­nius 22-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel a mohácsi Fogadalmi templomban. Az eseményre a kökényi, a kertvárosi és a Pius temp­lom plébániahivatalai szer­veznek autóbuszt, náluk le­het érdeklődni. (a) Horvát illetve magyar mise és egész napos prog­ram várja az érdeldődőket a pogányi Béke Királynője templomban 25-én, szerdán. A horvát mise fél 11-kor, a magyar este 7-kor kezdődik. (a) Papszentelés. Mayer Mi­hály megyés püspök négy diakónust szentel pappá 21- én, szombaton 10 órai kez­dettel a pécsi Bazilikában. (a) Új ablakokat kapott felújí­tása során a hívek adomá­nyaképpen a kökényi Szent Anna templom. (a) Pécsi Keresztény Ka­pocs címmel programis­mertetőt jelentetett meg Pé­csett a Keresztény Kör. A kiadvány havi rendszeres­séggel jelzi a kiemelt öku­menikus illetve egyházi eseményeket. (a) A Jézus című ingyenes vi­deo kapható Pécsett, a Jan- nus Pannonius 11 sz. alatti Katolikus Ifjúsági Irodában. A video kapcsolódik a kö­zelmúltban megrendezett sportcsamoki „TŰZ" evan- gelizációhoz. Telefon: 210- 661, délelőtt. (a) Ökumenikus istentiszte­let. A Recski Szövetség jú­nius 22-én, vasárnap délután 15 órakor ökumenikus isten- tiszteletre várja tagjait Pé­csett, a Szabadság út 35. szám alatti református gyü­lekezeti teremben, hogy megemlékezzenek elhurco­lásuk évfordulójáról. (aa) Karán táboroznak a Pécs-Belváros Református Gyülekezetének 14—15 éves ifjai június 23-tól 27-ig. A Bajához közeli településen a fiatalok számára mód nyílik testi és lelki „edzésekre”, sportolás és bibliaismeret várja őket. (a) Néhány évnyi ilyen felekezeti tagozatra tellett csak (mint ahogyan másutt is így kezdték), hiszen később minisztériumi rendelet mondta ki, hogy az ál­lami iskolákat ideológiamen­tessé kell tenni. Ez azt jelen­tette, hogy vagy be kell fejez­niük áldásos működésüket, vagy kiköltözve a Park utcából, má­sutt kell sátrat ver­niük. Nos, ez utóbbi sikerült. Mint azt az első önálló oktatási évét bezáró, Gólya utcai Boldog Gi­zella Katolikus Ál­talános Iskola igazgatónője, Cserdi Antalné (képünkön) mon­dotta lapunknak, e rendelkezés jegyé­ben készítették elő tavaly őszre e régi épületet, s ebben fejezi be e hét vé­gén tanulmányait immáron pontosan 98 gyermek. Azért azt tudni kell, hogy patrónust kerestek, s ezt Budapesten talál­ták meg, s azóta a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Rend- tartomány iskolája a mohácsi. Kézenfekvő volt, hogy meg­kérdezzük: Sikerült-e a honfog­lalás, azaz beilleszkedett-e az iskola a város többi oktatási in­tézményeinek sorába, befogad­ták-e őket. Természetesen sikerült. Mint azt az igazgatónő el­mondotta, jók a kapcsolataik, egyre többen figyelnek fel munkájukra. Bár katolikus álta­Az 1997-es évet az Egyházak Világtanácsának és az Európai Egyházak Konferenciájának javaslatára a Gyökértelen em­berek évének nevezték el. Nem pusztán egy elnevezésről van szó, hanem figyelemfelhívás­képpen arról az egyre inkább világméretűvé váló, égető kér­désről, amit a menekültek, a menedéket kérők, a lakhelyük­ről elűzött emberek sokasága jelent. Jelzésképpen: az Egyhá­zak Világtanácsának támogatá­sával a gyökértelen emberek megsegítésére összehívott első páneurópai konferenciát az idén tartották Londonban, s lános iskoláról van szó, tulaj­donképpen minden ide jelent­kező gyermek előtt, felekezetre való tekintet nélkül, szélesre tárják kapuikat. (Természete­sen a lehetőségeikhez képest, hiszen 35 fő körüli gyerekkel számolhatnak évfolyamon­ként.) Egy feltétel van, hogy nevelésükkel, a keresztény er- kölcsiséggel azonosulni tudja­nak az ide érkezők. S tegyük hozzá: mivel ferences iskoláról van szó, a szeretet szigorával oktatnak, ami magyarán azt je­lenti, hogy fegyelmet és fi­gyelmet követelnek. Egyébként a mohácsi polgá­rok szándéka hozta létre a kato­likus iskolát, a tagozat elindí­tása szülői kezdeményezés volt. S mivel éppen a millecentená- rium alapozta az oktatást, ezért névadónknak István király fele­ségét, Gizellát választották az csaknem minden európai egy­ház képviseltette magát e kon­ferencián. Szomorú, de az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatalos felmérése szerint 125 millió ember él a földön gyökértelen életet. Menekültként a mene­dékjog oltalmában, a lakóhe­lyéről elűzöttként. Ez azt je­lenti, hogy bolygónkon minden ötven ember közül egy emig­ráns, és többségük nő, fiatal és gyermek. A legtöbben a földke­rekség déli féltekének országa­iból menekültek el. Megdöbbentő adat: az elmúlt évtizedben a menekültek száma iskolák alapí­tásának ezre­dik évében. Mohácsi kö­tődésük meg­nyilvánulása az is, hogy cserkészcsa­patukat ter­mészetesen a szerencsétlen sorsú királyunk­ról, a Csele patakba fulladt n. Lajosról nevezték el. Az igazgatónő úgy értékeli az első évet, hogy meglepően jó, mondhatni családias hangu­lat alakult ki a falak között, a gyermekek szeretik az iskolát. Bizonyíték erre, hogy nem tör­tént semmi rendbontás, a fo­lyosó függönyei nem szakad­tak, a falakra nem firkáltak, a berendezést óvták a gyerekek. Másrészt nemcsak Mohács­ról jelentkeztek immár a követ­kező tanévre, hanem a kör­nyező településekből is, meg­tudva, meghallva, hogy német nemzetiségi tagozat is működik (főleg a nyelv és a kultúra ápo­lásának céljával) az általános iskolában. K. F, megduplázódott. Életük nem örömsztori, többségükben fáj­dalom, kín és megaláztatás tör­ténete, amelyben sok minden benne van, még az is, hogy gyakorta olvasni ilyen monda­tokat is a házak falán: Idegenek, menjetek haza! A legtöbb menekült álma, hogy egyszer hazatér. Nos, a londoni konferencia résztvevői kifejezték szolidaritásukat a vi­lág bármely pontján élő gyökér­telen emberek iránt, és nyoma­tékosan felszólították a világ ál­lami és egyházi vezetőit a me­nekültügyi problémák megol­dására. K. F. Századunk kereszténységének egyik jellemző vonása, hogy szeretne véget verni a kereszté­nyek megosztottságának. Kere­sik egymás kezét, hogy testvéri szeretetben egymásra találva tegyenek tanúságot Jézus Krisztusról, aki a világ megvál­tója. Az első nagy nemzetközi ökumenikus találkozó 1989- ben volt Báselben. Már akkor egyértelművé lett, hogy tovább kell keresni a megbékélést Is­tennel és egymással. E felisme­rés gyümölcseként készítették elő az idei nagy találkozót Grazban, június 23. és 29-e kö­zött. Az európai rendezőkkel együtt az Osztrák Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Ró­mai Katolikus Egyház Osztrák Püspöki Konferenciája várja a résztvevőket. Graz és környéke megnyi­totta kapuit. Egyházi és világi intézmények, szállodák, ven­dégszerető családok várják a vendégeket, akiket filléres vo­natok szállítanak Európa min­den irányából Grazba. A talál­kozás lehetőséget ad egymás jobb megismerésére, az egyhá­zak közötti kiépítendő egység kialakítására, párbeszédek kez­deményezésére vallások és kul­túrák között, továbbá az hogy erősítsék a társadalmi igazsá­gosságot, főleg a szegénység, a kiközösítés és a hátrányos megkülönböztetés megszünte­tését. Minden területen a meg­békélést szeretnék érvényre jut­tatni, mert a megbékélés Isten adománya és új élet forrása. A célkitűzések sokfélesége arra utal, hogy a vallások kö­zötti ökumenikus megmozdulás ma már nem szorítkozhat csak vallási területre. A megbékélés és az egymásra találás szükség­szerűen arra ösztönöz, hogy az emberiség egyéb problémáinak megoldásában is részt vegyen. Az egyesült kereszténység tud majd igazán tanúságot tenni és hitelesen képviselni Isten üze­netét a világban. A történelmi sebeket - ilyeneket adtunk is, kaptunk is - nem felszaggatni kell, hanem tovább segíteni be- gyógyulásukat. A keresztény egyházak fele­lős vezetői ezért keresik a meg­békélés útját a színpompás grazi ökumenikus találkozón is. Reméljük nem eredménytele­nül. Kele Pál plébános Vidám gyerekhad a katolikus iskola udvarán fotó: Tóth l. A gyökértelen emberek éve: 1997 Törékeny kincs a boldog házasság A pécsi Megújulás Családte­rápiás Intézet vezetője dr. Székely Ilona CSJ pszicholó­gus, szerzetes nővér, aki a Szent József Nővérek Kong­regáció tagja. A rendszervál­tás idején tért haza Magyaror­szágra az Egyesült Államok­ból, s öt esztendeje alapította az Anna utca 20-ban lévő in­tézetet. Áldásos működésük sok eredménye közül egy: a na­pokban jelent meg a Vigilia Kiadó gondozásában az a hat­részes videófilm-kazettasoro- zat és a hozzá való munkafü­zet, mely a Törékeny kincs - A boldog házasság címeket viseli, s melyet a pszicholó­gusnő állított össze. Célja a családok, a családokon belüli konfliktushelyzetek oldásá­nak segítése. A kiadványban a házastársi viszony szinte minden területét érintő szitu­ációk és megoldásaik találha­tók, melyek a házasság-ápo­lásban fontos szerepet játsz­hatnak. Székely Ilona ajánlja a kazettát minden családnak, családalapítás előtt álló fia­talnak éppúgy, mint a csalá­dokkal foglalkozó szakembe­reknek, s minden olyan plé­bániahivatalnak, ahol csalá­dos foglalkozásokat tartanak. A kazettasorozat az Anna utca 20-ban (telefon: 72/311- 480) megkapható. K. F. Magyar Fészek-ben a jövőnk? Nem valamiféle nacionalista szervezkedésről van szó, ami­kor a nemzet fönnmaradásának kérdése kerül terítékre (a jelen­legi igen szomorú demográfiai mutatók mellett), hanem a kul- túrértékeink megmentésének nemes szándéka búvik meg a háttérben. Minderről Bóka András református esperes, a Magyar Fészek alapítvány ügyvezető alelnöke (képünkön) és Erdélyi Lajos baptista lel­kész, alapítványi titkár szólt azon a sajtótájékoztatón, me­lyet tegnap tartottak Pécsett. Már néhány hónapja foglal­koztunk a témával: akkor, a start napján arról számolhat­tunk be, hogy Péterfia Zoltán tanár úr látva az öregedő ma­gyar korfát, látva a családok szétesését, a fogyó magyarsá­got, elhatározta, hogy alapít­ványával próbálja a figyelmet a magyarság felé fordítani, a huszonne­gyedik órá­ban megkon­gatva a vész­harangot. A Magyar Fé­szek alapít­vány az élet igenlését, a gyermekvál­lalás örömét, a nagycsalád mintáját nyújtja minden arra fogékony embernek, s nyitott szívvel próbál az értelemre és érzelemre hatni. A kuratórium tagjait is ekképpen gyűjtötte egybe a tanár úr, elnöknek Fe­kete Gyula írót, alelnököknek dr. Andrásfaly Bertalan egye­temi tanárt, a rendszerváltás időszakának első kultuszmi­niszterét és Bóka András re­formátus esperest, tagjainak pedig dr. Filó Erika egyetemi docenst, dr. Kellermayer Mik­lós egyetemi professzort, Varga Domokos írót és fiát, Péterfia Tamás gazdasági szakembert. Az alapítvány számláját a Szentlőrinc és Vidéke Takarék- szövetkezetnél nyitotta meg, száma: 50700114-16103937. Oly szép az a kultúra, ami itt a Kárpát-medencében megho­nosodott az évszázadok során és oly egyedi (akár nyelvében, akár hagyományaiban), hogy megmentésére mindent meg kell tenni, az ifjúság és család felé fordulva. Hogy ne legyünk az abortusz és az öngyilkosok országa. Sokféle civil szervezet és szervezkedés célja rokonítható a Magyar Fészek alapítvánnyal, törekvéseikkel bizonyára egy­másra is találnak. Ilyen körök és klubok szervezése, kiadvá­nyokkal való megjelenés, elő­adások tartása, a figyelemfelhí­vás az amire vállalkozhatnak, a politikától távol tartva magu­kat, s egyetlen egyházi feleke- zethez sem kötődve, de Isten segítségével. Első lépésként Pé­terfia Karola nagysikerű csa­ládregényét az Egyéves há- ború-1 adja ki a református Kálvin János Kiadó, s rövide­sen a nagycsaládot és a gyer- mekszeretetet megjelenítő fo­tópályázatot hirdetnek. K. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents