Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-18 / 165. szám
16 Dünántúli Napló Kistermelők 1997. június 18., szerda Nagyüzem a kiskertekben - Baranya szerte megkezdődtek a nyári munkák a háztáji kertekben és gyümölcsösökben. A meleg, ami jót tesz a termésnek, sajnos a gyomnövények növekedését is serkenti, ezért a legfontosabb feladatok közé tartozik az öntözés mellett a kapálás és gyomirtás is. Felvételünk Sásd határában készült. fotö: müller andrea Másodvetések a zöldségeskertekben Az idei, meglehetősen szeszélyes időjárás nem kedvez a konyhakerti növényeknek. Ennek hatását a piaci árakon keresztül a pénztárcánk érzékeli. Lassú volt a kitavaszodás, a felmelegedés, így a melegigényes szabadföldi zöldségféleségek tenyészi- deje meghosszabbodott. A csírázást késleltető késői kitavaszodás mellé megérkezett a kora tavaszi szárazság is, így érthető, hogy a zöldségfélék piaci árai igen magasra szöktek. Gazdahírek Fehér cseresznye. Kérjük azt a kiskerttulajdonost, aki tavaly ilyenkor lapunk hasábjain „igazi” fehér cseresznyét keresett és kapott, szíveskedjék közölni címét az Új Dunántúli Napló szerkesztőségével, mert Pécsett is van érdeklődő. Fellendülőben a zalai gyümölcstermesztés. Zalában nagy hagyománya van a zártkerti gyümölcskultúrának, ám az utóbbi években a hagyományos fajták piaca összeomlott. Ezért több egyéni gazda társult és telepítésekbe kezdett, noha ez igen költséges, viszont a korai termőre fordulás, a piac- képesség a befektetés gyors megtérülését teszi lehetővé. Miután az igények a nagy gyümölcsű, Nyugat-Euró- pában közkedvelt fajták iránt nőttek meg, ez szabja meg a termesztés irányát. Az Agrárium - a Magyar Agrárkamarák lapja - híradása szerint Zalában almából az intenzív művelésre alkalmas alanyokra oltott, nagy gyümölcsű (Idared, Jonagold, Golden, Junago- red, Elstar) fajták hektáronkénti faállománya a korábbinak az öt-tízszeresére, esetenként hússzorosára emelkedett. A költéseket általában 6-8 méteres sor-, és 4—5 méteres tőtávolsággal telepítették. Területük zömét a vadkörte alapra oltott Vilmos, Bőse kobak és a Clapp ked- veltje adja. A szilvásokat a tíz évnél fiatalabb, myroba- lán alanyra oltott, 8 méteres sor-, és 5 méteres tőtávolsággal telepített, különféle korszerű fajták - például a Stanley, a Bluefre, Tulev gras - uralják. A tervek szerint továbbra is élénk ütemben folytatódnak a telepítések. Az oldalt szerkesztette: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN Kistermelők rovatunkkal legközelebb július 2-án jelentkezünk FŰNYÍRÓVÁSÁR! Elektromos 800-1600 W-lg 12.900 Ft-től Benzinmotoros 3,5-5,5 LE 27.900 Ft-tól Szegélynylrók 4.900 Ft-tól Motoros kaszák 25.900 Ft-tól Fűnyíró traktorok 10-18,5 LE 245.000 Ft-tól Kapálógépek 3,5-8 LE 50.900 Ft-tól Egyéb kerti gépek teljes választéka. AGRO-GÉP CENTER Pécs, Szigeti út 94. Tel.: 72/312-891 Követelmények A gondok enyhítésére, a család jobb ellátásának biztosítására javasolható a hobbikertészetekben is a másodvetések megvalósítása. Ehhez azonban több, igen fontos követelményt kell figyelembe venni. Az elővetemény időben kerüljön le a területről, hogy a talajt megfelelően előkészíthessük. Különösen fontos ez az aprómagvak esetében - sárgarépa, petrezselyem stb., -, mivel az ilyen magvak csak megfelelően ülepedett talajba vethetők el. A talajelőkészítés során ne feledkezzünk meg a termesztendő növény tápanyagigényének pótlásáról. A másodvetésű zöldbab, zöldborsó alá például nem kell szervestrágyát adagolnunk, de a káposztafélék alá igen. A másodvetések ideje a legszárazabb nyári hónapokra esik, így az öntözési lehetőségről feltétlenül gondoskodni kell. Öntözés nélkül egyes növények esetében sikeres termesztésről alig beszélhetünk. Ismernünk kell a másodvetésre alkalmas zöldségfajokat és fajtákat. A másodvetésre alkalmas zöldségféleségek közül néhányat - a teljesség igénye nélkül - az alábbiakban ismertetünk. Fejeskáposzta A fejeskáposztának igen nagy a tápanyagigénye, ezért csak bőséges szerves és műtrágyával ellátott, öntözési lehetőséget biztosítva termeszthető sikerrel. Delphi F,. Igen rövid tenyészidejű fajta. Kifejlődéséhez mindössze 57-60 napra van szükség. Ha tehát június végén elültetjük, úgy szeptember elején már szedhető is a zöldszínű, kerekfejű, 1—1,5 kg-os termés. Ültetési távolsága: 60x50 cm. Menza Fr Ha savanyításra is szeretnénk termeszteni, úgy ez a fajta javasolható. Tenyész- ideje 110-120 nap. Nagy, hosz- szú, rövid szárú, sok bontólevelet fejleszt. A fajta átlagsúlya a 4-8 kg-ot is eléri darabonként. Ültetési távolság: 60x60 cm. Fornax F,. Téli savanyításra is kiválóan alkalmas, hosszú tenyészidejű fajta. Kifejlődéséhez 145-150 nap szükséges. Ha június végén július elején ültetjük ki, úgy novemberben szedhető a 2,7-7 kg-os termés. Kelkáposzta Ugyancsak bőséges tápanyagellátást és öntözést igényel. Javasolható a rövid, közép és hosszú tenyészidejű fajták ültetése, hogy az ellátás folyamatos legyen. Sanguna F;. Mindössze 50- 55 nap alatt fejlődik ki. A termés súlya 0,7-1,5 kg. Ültetési távolság: 40x40 cm. Santana Ff. 90-110 napos fajta. A fej átlagsúlya 1,5-2,5 kg. Ültetési távolság: 60x40 cm. Sindria F,. Kifejezetten téli tárolásra alkalmas fajta. Tenyészideje 130-135 nap. Fej-átlagsúlya 1-2 kg. Ültetési távolság: 60x50 cm. Karalábé . Szentesi kék. Rövid tenyészidejű fajta, mindössze 40-50 nap alatt fejlődik ki. Gumója gömbalakú, liláskék színű, fásodásra nem hajlamos. Ipari fehér. 70-80 nap alatt fejlődik ki a gömbalakú, almazöld színű, repedésre és fásodásra nem hajlamos fajta. Kék szalonna, kifejezetten téli tárolásra alkalmas késői fajta. Sárgarépa, petrezselyem Ugyancsak termeszthető másodnövényként mindkettő, és a fajták között megtalálható a korai, középkorai és a hosszú tenyészidejű. De tudni kell, hogy a rövid tenyészidejű fajták téli tárolásra nem alkalmasak. Másodnövényként termeszthető még a zöldbab, cékla, nyári és téli retek, spárgátok, uborka, őszi fejessaláta, cukkini és patisszon, áttelelő vörösha- gya. Velük a család zöldségszükségletéhez a hobbikertészkedéssel is nagyban hozzájárulhatunk. Dr. Tamcsu József Legyengült növények Egyre veszélyesebb a levéltetvek felszaporodása A kertészeti növények termesztése az idei évben - a korai felmelegedés, majd ezt követő nagymérvű lehűlés - nagyon sok termesztéstechnológiai problémát vet fel. A médiákon keresztül megjelenő nyilatkozatok (például „új betegség a dinnyénél”) a termesztő felelősségét próbálja csökkenteni. Jó példa erre a hozzám behozott és megvizsgált minták nagy többségénél a növény gyengültsége, a nem megfelelő agrotechnika és növény- védelmi eljárások alkalmazása okozta a kialakult helyzetet, ilyen például a korai ültetés, a nem megfelelő talajelőkészítés, a rosszul megválasztott lombtrágyák alkalmazása, a túlzott nitrogénadagolás, az öntözéssel kapcsolatos problémák, és nem utolsósorban a változékony időjárás. Hajszálgyökérhiányok A növények lankadásakor legtöbben csak a fuzárium megjelenésére gondolnak és elkezdik ellene a védekezést különböző növényvédő szerekkel, pedig a növények alaposabb vizsgálatakor köny- nyen felismerhető, hogy a növények gyökérzetén nem található a tápanyagfelvételt biztosító fehér hajszálgyökerek tömege. Ilyen tünetek a melegkedvelő növények bármelyikén előfordulnak (ko- bakosok, paprika, paradicsom, tojásgyümölcs stb.). Ez az elmúlt időszak lehűlésének, a hideg talajnak tudható be. Tüzetesebb vizsgálattal észlelhetjük a gyökértani részen általánosan megjelenő repedéseket (lehűlés miatt keletkezett), a gyökéren előforduló rágásnyomokat, melyek közül bármelyik okozhat a zöld növényi részeken lanka- dási tünetet, elsődleges fertőzési forrásként jöhet számításba a legyengült növénynél. Nitrogén túladagolás Az ilyen állapotban kijuttatott általános, főleg a nitrogén túlsúlyos lombtrágyázással még tovább ronthatunk a helyzeten, előidézhetünk egy olyan tápanyagzavart a növényeknél, amit csak hosszadalmas, csak mono (egy elemet tartalmazó) mű-, illetve lombtrágya adagolásával tudunk korrigálni, közben azonban a főleg öntözetlen területeken más károsodást is előidézhetünk. Védekezéseknél alapvető szempont, hogy olyan növényvédő szerrel kezeljük legyengült növényeinket, mely több betegség ellen is véd (TOPSIN M-70 WP, CHINOIN FUNDAZOL 50 WP, a talajlakó gombák elleni védekezésnél a PREVICUR 607 SL). Baktériumos betegségek A kobakosoknál az esős, csapadékos időjárásnál, vagy öntözéses termesztésnél védekeznünk kell a baktériumos szögletes levélfoltosság és a peronoszpóra ellen. A baktériumos betegségek elleni védekezésre felhasználható a KASUMIN 2 L és a réztartalmú szerek (CHAMPION, CUPROXAT FW, RÉZ- OXIKLORID 50 WP, BOR- DÓILÉ, BORDÓI POR stb.). Uborkánál a KASUMIN 2 L és a réztartalmú szerek kombinációja javasolt. Gyümölcsfáinkon, zöldség és dísznövényeinken egyre veszélyesebbé válik a levéltetvek felszaporodása, kártételének fokozódása. Az ösz- szesodródott leveleken és deformálódott hajtásokon megjelenő mézgabevonat szembetűnővé teszi. Védekezés ebben az állapotban már csak részleges eredményekkel kecsegtet. Nem a növényvédő szer hatástalansága okozza, hogy a kezelés után csak még marad a kezelt fákon levéltetű, hanem az, hogy a permetezésnél kijuttatott szer nem „találkozott” a kártevővel. Gáztenziós készítmények A hatékonyság növelése érdekében a gáztenziós készítményeket helyezzük előtérben (UNIFOSZ 50 EC, HOSTAQUICK 50 EC, DE- CIS QUICK, II. forgalmi kategóriás szerek). A piretroi- dok alkalmazása esetén számítanunk kell két-három kezelésre (DECIS 2,5 EC, FENDONA 2 EC, (10 EC), KARATE 2,5 EC, SHERPA, SUMI-ALFA stb.). A permetezéseknél ügyeljünk az egyenletes teljes felületet „befedő” permetezésre, valamint a csomagolóanyagon feltüntetett élelmezésegészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idők betartására. Czigány Csaba (F. viridis), eurázsiai faj, a mo- susz szamóca (F. moschata), amely hegyvidéken él, a Chiléből Európába került chilei szamóca (F. chiloensis), és az észak-amerikai skarlát szamóca (F. virginiana). EPER (2. sz. kép). Kétféle eperfa él Magyarországon, a fehér eper (Moms alba) és a fekete eper (M. nigra). A fehér eper Kínából, a fekete eper Perzsiából származik. Az eperfa reneszánsza a selyemhernyó tenyésztésének idején volt, hiszen levelével etették a hernyókat. Még a Gyümölcstermesztés - korszerűen Szamóca? Eper? Szeder? második világháború előtt is szinte minden gazdasági udvarban állt eperfa, sűrű lombja kitűnő árnyékot adott, termését felették az apró állatok, és kitűnő pálinkát is főztek belőle. Gyümölcse sokkal értékesebb, mint gondolnánk, sokkal nagyobb becsben kellene tartanunk, termése nagyon sokoldalúan használható fel. SZEDER (3. sz. kép). A termesztett fajták ősei a Rubus fruticosus és a R. caesius. Kúszónövények, erős szárakkal, melyek tüskések. A nemesítők ma már tüskéden szárú változatokat kínálnak termesztésre, ezek jól beváltak. Fekete, fényes termése kitűnő ízű, nagyon jól tárolható mélyhűtve. Értékét növeli, hogy levele értékes gyógynövény! (Télen a vadak is szívesen rágcsálják a kicsit szúrós leveleit.) Buzássy Lajos Most, napjainkban van a szamócaszedés csúcsa, potyog már az eperfa termése is, és nemsokára érni fog a szeder. Ennek a három gyümölcsnek a nevét gyakran keveri a köznyelv, pedig botanikailag még csak rokonságban sem álló növényekről van szó, sőt a keveredést még csak fokozza, hogy a „nevezéktan” kibővül még a földieper, földiszeder, faszeder nevekkel, melyek végképp helytelenek. Tisztázzuk hát, hogy melyik gyümölcsnek melyik a helyes elnevezése, hiszen nemcsak rendszertanilag, de nyelvtanilag is pontosan elhatárolhatók. SZAMÓCA (1. sz. kép). Az egyik legkorábban érő gyümölcsünk. A ma használatos móca (Fragaria vesca), ez ősfajták nemesítésében öt faj ját- honos Eurázsiában és Ameriszott szerepet: az erdei sza- kában is, a csattanó szamóca
