Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-15 / 162. szám
1997. június 15., vasárnap Magazin dunántúli Napló 9 A test csodái Az emberi test elképesztő csodákra képes. Azokat, akik másokat a bőrük színe miatt ítélnek el, nyilván megdöbbentené, ha mondjuk saját bőrszínük egyik napról a másikra a lenézettekéhez válna hasonlatossá. Pedig a dolog egyáltalán nem lehetetlen. 1970-ben Alphons du Tóit, egy dél-afrikai fehér férfi Johannesburg közepén besétált egy méhrajba, s a méhek felis- merhetetlenné összecsípték. A bőre teljesen elfeketedett. A mentők a nem-fehéreknek fenntartott kocsival egy nem-fehéreknek való kórházba vitték. Amikor rájöttek, hogy fehér, átszállították egy másik kórházba. Az előítélet győzött, s még az sem számított, hogy eközben a beteg állapota élet- veszélyesre fordult. Millió megaláztatást kellett elszenvednie Mrs. Rita Hoeflingnek is, aki mellékvese műtétje után kezdett el befeketedni. Leszállították a buszról, s egyre inkább néger cselédként bántak vele. Fordított eset is létezik persze. 1959-ben a New York-i Eddie Mae Keamey lett feketéből fehér, s bőre csak 1981-ben kezdet el ismét visszasötétülni. A világ népességének bőrszíne nem örök időktől fogva olyan, amilyen. A több százezer éves emberfejlődés során csak mintegy 50 ezer éve kezdett az addig egységesen kö- zépbama színű emberiség alkalmazkodni az éghajlati körülményekhez. H. I. Gy. Horgászvilágbajnokság Június 20-tól 22-ig rendezik meg a Velencei-tó 1820 méter hosszú evezős versenypályájának partszakaszán a 44. Horgász-világbajnokságot. Miután összesen 33 országból neveztek be csapatok, akár egy kis „horgászolimpiának” is nevezhető a rendezvény, melyre mintegy húsz ezer nézőt várnak. Hazánk csapatán kívül a nagy horgászmúlttal rendelkező országok, mint pld. az amerikaiak, az olaszok, az angolok, a franciák, a belgák jelen lesznek, de eljönnek a volt Jugoszlávia utódállamainak képviselői is. Az is eldől majd, hogy ki a világ legjobb horgásza, hiszen az egyéni eredményességi sorrendet is közzéteszik. A verseny ünnepélyes megnyitására Gál Zoltánt, az országgyűlés elnökét kérték fel, aki elvállalta a megtisztelő feladatot. (w) Linda Evangelista szupermodell már Sydneyben készül az ausztrál divathétre. Egyelőre ékszereket próbál: 18 karátos fehérarany nyakéket Stefano Canturi ékszerész segítségével. A nyaklánc 27 000 dollárt ér, a hozzávaló diádéin értékét nem adták meg. fotó: feb- Reuters Viccparádé Modern kor FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Lassan. Miért veszett ösz- sze két csiga? Nem tudták, hogy hol tartsák a házibulit. Költözik a mókus. Odú- dott az alkalom (B. L.). Lassan 2. Két csiga beszélget: „Miért késtél?” „Jöt- tem-jöttem az erdőben, csak közben kinőtt előttem egy gomba.” Cigaretták zárjegyének ellenőrzése. Trafikpax (B. L.). Leértékelődés. A tudás - öt alom (B. L.). Ikrek. „Nem volt kellemetlensége, hogy ennyire hasonlít a testvérére?” „De. Jól tanultam, őt vették fel az egyetemre, ő sikkasztott, engem csuktak le. Bosszút álltam.” „Hogyan?” „Én haltam meg, és őt temették el.” Vége az iskolának. „Apus sok pénzt spóroltam neked.” „Hogyhogy?” „Az idei tankönyveim jók lesznek jövőre is.” Koldusok. „Maga tegnap mint süketnéma koldult, ma meg vak?! „Nézze, az ember alig gyógyul ki az egyik betegségből, belesik a másikba.” Várjuk rövid (ennél is jobb) vicceiket lapunk címére (Pécs, Rákóczi út 34.). Összeállította: Bozsik László VDN Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés június 20-án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON a következő címre: 7601 Pf: 134. ÚVDN Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., Vin. emelet 801-es szoba. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „ Amióta azt képzeli, hogy ő donald kacsa reinkarnációja felénk se néz.” Nyerteseink: Balázs Eszter - Pécs, Danka Ká- rolyné - Pécs, Geizler Lászlóné - Nagykanizsa, Varga Józsefné - Balatonboglár, Weiczl Pétemé Nagytótfalu. A nyereményeket postán küldjük el. Az akváriumházak ártalmai Az üvegből és betonból épült „akváriumházak” károsak az egészségre. Erre a következtetésre jutott egy francia szakemberekből álló csoport, amely „a felhőkarcolókban dolgozók szindrómájának” nevezte el a jelenséget. Az üvegből és betonból épült felhőkarcolókban kétezer embertől kértek véleményt. Vizsgálatukból az az eredmény származott, hogy a válaszolók 40%-a szemgyulladásra, a látásélesség csökkenésére, gyakori náthára és torokgyulladásra panaszkodik, 46%-uk pedig szívműködési zavarokra. Az újabb vizsgálatok aztán azt is kiderítették, hogy a szindróma elnevezése csak részben találó: a toronyházakhoz közvetlenül nem a magasságuk miatt van kötődése, hanem azért, mert azok tipikus építőanyaga az üveg és a beton, felszereltségük pedig uniformizáltan természetellenes. Ilyen jellemzőkkel bír az utóbbi háromnégy évtizedben épült iroda- és üzletházak zöme. A mesterségesen megvilágított és klimatizált levegőjű helyiségekben tartózkodó emberek szervezete kevésbé tud ellenállni a különböző mikrobák támadásának. A napfénynek természetes fertőtlenítő hatása van. Azokban a helyiségekben tehát, ahová nem süt be a nap, gyors szaporodásnak indulnak a kórokozó baktériumok. Ha a légszűrőket nem tisztítják rendszeresen, akkor a légkondicionáló berendezések is a mikrobák melegágyává válhatnak, és a kórokozók az egész épületben elterjedhetnek a fűtési szezonban és a nyaranta bevetett léghűtéskor egyaránt. A légkondicionáló berendezések működése nyomán gyakran helyi áramlatok és jelentős hőfokkülönbségek alakulnak ki a szobákban. Ez a hőingadozás gyakran segít előidézni szív- és érrendszeri zavarokat is. A világítás is sok panaszra ad okot: a ragyogó felületek és asztallapok, a zavaró tükröződések, a hunyorgó fénycsövek fáradékonyságot, fejfájást és látászavarokat válthatnak ki. Ám e hatások kivédéséhez az egyébként gazdaságos technológiát kellene sutba dobni. Ez pedig nem érdeke az építtetőknek. Azt még nem számolták ki, hogy a beruházok ilyen megtakarításaihoz képest mennyit költenek patikára az „akváriumházakban” dolgozók. D. I. Homályban a pompa fénye A világ nyolcadik csodájának is említik a königsbergi borostyánszobát. Közel 300 éve, hogy I. Frigyes porosz király ötlete alapján az udvar építésze, Andreas Schlüter elkezdte a terv megvalósítását. Abban az időben - szinte rabszolgatartói szigor és követelmények eredményeként - a Balti-ten- ger meghatározott partvidékei „ontották” a borostyánt. Frigyes azonban meghalt, fölöttébb fösvény utóda pedig a bő borostyánkincs ellenére sem akarta folytatni a munkát, 1716-ban odaaj ándékozta a borostyánszobát I. Péternek és azt Pétervárra szállították. Péter sem igen foglalkozott vele, három évtizeden át szinte elfeledkeztek róla. Jelazevita cámő fejezte be Frigyes és Schlüter álmát. A cári család nyaralójába került a mintegy 100 négyzetméter alapterületű, nyolc méter belmagasságú mestermű, ami végül is - generációk munkájának eredményeként - 1770-re már teljes pompájában ragyogott. Ä II. világháború utolsó éveiben - miután Kalinying- rádba (Königsberg) szállították -, nyoma veszett. Állították, hogy elégett, a borostyán végül is gyanta. Más verzió szerint valamelyik sóbánya mélyében süllyesztették el, s ma is rejtekhelyén van. Szóba került egy német hajó is, amelynek a fedélzetén szállították volna, ám a hajó elsüly- lyedt. A történészek, kutatók azonban egyre azon a véleményen voltak, hogy valahol meg kell lennie a felbecsülhetetlen értékű kincsnek. A napokban két darabja valóban előkerült. Egy enyves kezű német katonai sofőr fia ajánlott megvételre egy komódot és egy mozaikképet. Kiderült azonban, hogy ezeket még 1941-ben elemelte a Wermacht katonája, vagyis nem az ismeretlen helyen lévő kollekcióból került elő. A két darab azonban önmagában is 2,5 millió dollárt ér. Érthető, hogy felerősödött az érdeklődés a borostyánszoba iránt. Mint mindennek, ennek is van politikai vetülete. Meglehet, a „fejesek” tudnak a kincs hollétéről és alku tárgya lehet Német- és Oroszország között. Gondoljunk a Duma műkincs- törvényére! M. A. A horgászsport helyzete Baranyában A közelmúltban tartotta közgyűlését a Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége, mely áttekintette a horgászmozgalom megyei helyzetét és a feladatokat. Megállapították, hogy a horgászsportban újabb feszültségek jelentkeztek, ezek között jelentős gond, hogy megkezdődtek olyan folyamatok (privatizáció, víztározók halastavakká minősítése, stb.), melyek bizonytalanná teszik több horgászvíz jövőbeni hasznosítását. Ugyanakkor örvendetes, s az országban a megye egyedülálló abban, 19 HE 26 tava egyesületi tulajdonba került, vagy ön- kormányzatokkal közösen működik. A másik nagy gond a halárak drasztikus emelkedése, mely szigorú és következetes gazdálkodásra kényszeríti az egyesületeket, s egyre növekvő kiadásokat jelent a horgászoknak. Sajnos a legtöbb helyen emelkedtek a területi jegyek árai, csak így lehet a korábbihoz hasonló mértékben biztosítani a horgásztavak halasítását. Erre vezethető vissza, hogy romlott a horgászerkölcs, egyre gyakoribbak a durva szabálytalanságok. A nehézségek ellenére a megyében alig csökkent a horgászlétszám, de csökkent a fogások mennyisége. Jelenleg Baranyában 39 HE-ben 14.430 tag van. Míg 1995-ben a megyei horgászok összesen 315.027 kg halat fogtak, addig ez tavaly 285.189 kg volt. Az egy főre jutó átlag 1995-ben 27.5 kg volt, az elmúlt évben 25.6 kg. (Ugyanakkor az országos átlag: 18.1 kg.) A horgász egyesületek, még a bizonytalan tényezők ellenére is, továbbra is sajátjuknak tekintik a víz- és környezetvédelmet, a tavak haleltartó képességének megőrzését, a kifogott halállomány pótlását. Évek óta komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a tavak élővilágát megkíméljék a károsodástól. Gondot jelent, hogy az utóbbi csapadékos időszak hatására a vízszintek emelkedtek, ezzel együtt a kártevők, kormonárok, vidrák, nagymértékben elszaporodtak. Sajnos az állam a tavak rekonstrukciójához nem ad támogatást, ma pedig a felújítás, a partvédelem az egyesületek részére megfizethetetlen, egyre nehezebb helyzetben vannak.-V 4