Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-15 / 162. szám
1997. június 15., vasárnap Magazin E^faántúli Napló 7 ■S • ti' Hobbikertészeknek! Szomjasak a növények A hűvösebb, reggeli órákban öntözzünk FOTÓ: TÓTH L. Ránk tört a kánikula. A konyhakerti növények közül a paprika, az uborka, és a paradicsom nem bírja sokáig a szárazságot. Az uborka öntözésétől sokan tartanak, mondván, hogy keserű lesz, ám a hibrid, keseredésmentes magról keltetett növényeknél ettől nem kell tartani. Alapszabály, hogy csak a kora reggeli, vagy a késő esti órákban szabad öntözni, illetve permetezni, különben - főként a kéntartalmú szerek kijuttatásával - leperzselődhet a levél- zet. Ilyenkor a műtrágya-adagolást is vissza kell fogni, mert felgyorsulhat a vegetáció, és a növény rövid időn belül teljesen elöregedhet. A kultúrnövények gondozása mellett az érzékenyebb típusú pázsitfűféléknek és az örökzöldeknek is szükségük van a folyamatos öntözésre. Az sem mindegy, hogy milyen módszerrel öntözünk. Aki teheti, olyan jellegű vízkijuttatást válasszon, amely hasonlít a csendes esőhöz. Az öntözési berendezések között vannak csepegtető, szivárogtató rendszerűek is, amelyek főleg a sorba vetett kultúrnövényeknél alkalmazhatók. Ez az jelenti, hogy a sorközökbe úgynevezett könnyeztető csöveket kell elhelyezni, amelyek lassú szivárogtatással a növények gyökérzónájába juttatják a vizet, s így folyamatosan biztosítják a nedvességet, segítik a tápanyagutánpótlást. T. É. Az öntözéshez szükséges felszerelések széles választékát kínálja Pécsett a Kertbarátok Boltja, amely a Béri Balogh Ádám u. 1. sz. alatt található. Telefon: 313-961. (X) Idealizált hős, vagy „svindler”? Ki is volt lényegében Oskar Schindler? Közismert, hogy Steven Spielberg Schindler listája (1993) című - 3 órás - sikerfilmje milliók tudatába véste be, hogy a német származású Oskar Schindler a II. világháború folyamán mintegy 1200 zsidónak az életét mentette meg. Veszélyes akciói révén a náci haláltáborokba irányított zsidók egy részét kiváltotta és a morvaországi (Svitavy) gyáraiba mentette át. Csehországban évek óta folyik a vita, hogy tulajdonképpen ki is volt az az Oskar Schindler, aki a háború után Izrael államtól az Igaz Ember kitüntetést kapta, amit kevés német mondhat magáénak. Schindler személye és tette körül kialakult vélemények „ütköztetésére” újabb alkalmat adott néhány hónapja Schindler volt felesége - Emilie Schindler - „keserű és kegyetlen” emlékiratainak a megjelentetése. Csehországban már 1994 elején ilyen vélemények is megjelentek a sajtóban az exférjről: „Nehéz megérteni, hogy valami nagy és igazi cselekedetet hajtson végre az a Schindler, aki közismert csaló, nőcsábász és alkoholista volt”. Oskar Schindler 1928-ban vette feleségül Emiliet, aki hosszú hallgatás után „újraértékelte” azt az embert, akit Spielberg az említett filmjében túlságosan „retusált”. .. A feleség szerint a férje „nem volt hős”, de érett férfi sem, mert mindig légvárakat épített és alakosko- dott. A háború alatt nemegyszer leitta magát a sárga földig az Emilie Schindler SS-katonákkal. Még az erotikus kilengéseit is tolerálta a feleség. Emiliet még az sem izgatja különösebben, hogy Spielberg filmjében neki csak epizódszerep jutott. A „bűnös jótevődként emlegetett Oskar Schindler tehát korának túlságosan összetett figurája, aki elől valamikor a Brünntől északra fekvő Svitavy városka családanyái bezárták a lányaikat; ugyanakkor a haláltáborokból zsidó nőket mentett ki és vitte át őket a bmeneci gyárába a hozzátartozóikhoz. Emilie szerepéről a Los Angelesben élő Leopold Pfefferberg, Schindler egykori „zsidója” így nyilatkozott; - Schindler mellett állt és segített neki befejezni azt, amibe a férje belefogott. Emilie segítsége nélkül sok ember pusztult volna el. Hajzer Lajos L(ÍP ÁlomwUnit Gyöngyök, szakadékok Az álmok előrevetíthetik sorsunk alakulását, különös elő- érzethez hasonlóan jelezhetnek bekövetkező eseményeket, de vannak olyan álmok is, melyek a szervezetünkben lappangó betegségekről árulkodnak. A szakadékok, sziklák az álomban egyes elemzők szerint gyakran jelenthetnek légúti panaszokat, különösen ha az álmodó fölé magasodó hatalmas sziklákat fojtó levegőjű, katlanszerű hasadékok szabdalják. Van, aki ilyenkor elviselhetetlen teher nyomását érzi, s ébredéskor fuldokolva kap levegő után. A sziklás rémálmok légúti elváltozásokra figyelmeztethetik az embert, a hörgőket fenyegető olyan veszélyekre, mint a dohányzás, az asztma, a házipor, a virágpor okozta allergia. Az álomban tapasztalt nyomás a léghólyagocskák, légcsövek görcsét tükrözheti. A kutatások szerint a szakadékos álmok 80 százalékban a hörgők, a tüdők betegségeire utalnak. Érdekesség, hogy az álom- fejtők tapasztalatai szerint az is jelezhet bajt, ha valaki gyöngyökkel álmodik. Mindegy, hogy a szépen fénylő gyöngyszemeket egy kagylóban pihenve, a tengerfenéken, vagy egy kincsesládikában, esetleg gyöngysorként látja-e az álmodó. Az apró fehér gömbök hólyag- és vesebán- talmakra, vesekövekre utalhatnak, s az olyan tünet, mint a nyomásérzés, a fájdalom, a kisugárzó görcs sokszor csak jóval az álom után jelentkezik. Az álmodás nem független az ember lelki, testi állapotától. Ha valaki mellett álmában víz csobog, hajlamos tengerről, tóról, úszásról, csónakázásról álmodni, míg egy meleg hősugárzó okozhat izzasztó álomélményeket sivatagi vándorlásról például. Az álom azonban nemcsak a test külső állapotából szerzi be „nyersanyagát”. A szervek belső állapota, a vérnyomás, az izmok feszültsége s persze a betegségek is visszaköszönnek benne. Arra természetesen ügyelni kell, hogy az álom sajátos képekben és szimbólumokkal dolgozik, s az üzeneteket szó szerint csak ritkán fordíthatjuk le. Mindenesetre gyakori, ismétlődő sziklás, gyöngyös álmok esetén jobb felkeresni egy szakembert, aki vizsgálatokkal, laborleletek elemzésével ki tudja szűrni a problémákat. Aki azt mondja, hogy ő nem szokott álmodni, téved. Minden ember álmodik, legfeljebb ébredés után nem emlékszik rá. Az éjszakai alvás alkalmával átlagosan két órát álmodunk, több ciklusban. Álmodás nélkül az agyműködésben már néhány nap után is komoly zavarok lépnek fel. Hodnik I. Gy. Főzzünk változatosan! A gyors fogyasztású üdítőket érdemes házilag készíteni. Az ilyen ital nem tartalmaz ételfestéket, vitamintartalma magas, egészségesebb és olcsóbb, mint a legtöbb gyári készítmény. Fűszeres tea. Két liter vízbe tegyünk 5-6 darabka fahéjat, 5 szem szegfűszeget, kis körömnyi babért, késhegynyi majoránnát és ha van, kevés friss vagy szárított bodzavirágot. Forraljuk föl. Egy percre lógassunk bele 4 bármilyen filter teát (gyümölcsös, garzon, grúz, vietnami vagy kínai), vagy szórjunk bele 3 kávéskanál teafüvet. Ez utóbbit lefedve, 3-5 percig hagyjuk a forró vízben, majd szűrjük le. Tegyünk bele csipetnyi sót, cukrozzuk, s ha kihűlt, üvegekbe töltve a hűtőben tartsuk. Fogyasztáskor frissen nyomjuk bele a citromlevet, s a tea tetejére egy citromkarikát tegyünk. Ä nagy nyári forróságban szívesen fogadják vendégeink a hideg, üdítő fűszeres teát. Citromszörp. Egy kiló cukorból fél liter vízzel főzzünk szirupot, közben a keletkező habot szedjük le róla. A forró szirupba reszeljük 3-4 citrom sárga héját, ha kihűlt, bele- csavaijuk a citromok levét is. Elkeverünk benne 1 mokkás- kanálnyi borkősavat vagy 7 szem citrompótló tablettát. Hagyjuk fölolvadni, majd finom szűrőn leszűrjük, és üvegbe töltve hűtőben tartjuk. Vízzel, szódavízzel hígítva kellemes üdítőital. W. M. Duplaharcsák Pogányból Mondják: a pogányi Kiss László szerencsés horgász. Az idén már a második nagy harcsát fogta ki a Pogányi. tóból. Nem is akármilyeneket. Az elsőt március végén, akkor egy 75 kilogrammos akadt a gilisztacsokorral csalizott horgára, egyedül fárasztotta és csák- lyázta meg. A másodikat június 7-én fogta, Rapala wobblerre kapott a 48 kilogrammos harcsa. Negyedórás fárasztás után adta meg magát, akkor lehetett vágóhoroggal kiemelni. Kiss László módszeresen dolgozik. Tudja, hol tartózkodnak a nagybajuszosok, azt a helyet addig horgássza, míg ki nem fogja a kapitális példányt. Azt mondja, most már nem hagyja abba: háromig meg sem áll. Mert szerinte még van néhány nagy harcsa a tóban. B. G. Horgászhírek A Pécsi Városi Televízió horgászai a Balatonon megrendezett országos horgászversenyen a 9. helyezést érték el. Bede Sándor a legjobb újságíró csapattag díját, a legsportszerűbb versenyzőnek járó jutalmat pedig Botos Zsolt vehette át. Az Új Dunántúli Napló csapata (Békéssy Gábor, Horváth László és Mészáros Attila) az Axel Springer versenyen - amelyet most Békés megyében rendeztek - a harmadik helyen végeztek. Egyéniben Mitzki Ervin a második lett. A bissei tavon 21-én zártkörű versenyt rendeznek, napkeltétől 14 óráig a horgászat szünetel. A gör- csönyi tavon szintén 21-én rendeznek nyílt versenyt. (/) RÁDIÓ MELLETT JEGYZET Hitét vesztő ember dilemmája: ki mikor mondott igazat? Azt mondja múltkor egy ismerősöm, a kerthelyiség öreg vadgesztenyefái alatt, hogy ... „az emberek lassan elvesztik a hitüket”. Rábólintottam: „Bizony el”. Nem a vallási hitről volt szó, hanem csak úgy általában, hiszen az ember mindig hisz valamiben, talán ugyanabban életén keresztül, ha csak közben nem éri zuhanásszerű csalódás. De elég gyakran éri kisebb-nagyobb mélységben és akkor dühöng, pirul, szégyelli magát és át- kozódik. Aztán ezt is - megszokni ugyan nem - de elviseli és szkeptikussá válik. Amikor a rádió hírt adott arról, hogy a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette az Agrobank két vezetőjét, Kunos Pétert és Kovács Mihályt, erőteljesen rombolta amúgy is ingatag bizalmamat a nyomozati, illetve ügyészi szervek iránt. Mert „... oly korban éltem én . . ”(is) amikor hamis vádak alapján tettek félre embereket - sokaknak életüket is veszejtve - hogy már megriad az ember, ha valahol, valakik sértik, mélységesen sértik az igazságot. Jóhiszemű vagyok úgy általában és ezért nem tételezek fel rosszindulatot sem a nyomozást végző zsarukban, sem a vádiratot összeállító ügyészekben. És lám, még sincs igazuk, állításuk hitelét veszítette, pedig a két bankos ügye annak idején - 1994 őszén - nagy port vert fel, hiszen még a tévé is közvetítette letartóztatásuk pillanatát, amint bilincsbe verve kísérték őket a rendőrségi kocsiig . Ám a dilemma nem hagy nyugton. Hiszen ahogy tévedhettek a nyomozók-ügyészek, éppen úgy tévedhetnek most a bírók is, amikor meghozták a felmentő ítéletet. S az előbbiek, sem az utóbbiak tisztességében nem kételkedem, már pedig valamelyiküknek nincs igazuk, és ez riasztó. Az utóbbi években eltűnődhettünk: bizonyos emberek - ismerve már mai hitvallásukat - tulajdonképpen mikor mondtak igazat, vagy hát mikor hazudtak? Mert ugyan igaz, hogy csak az ostoba ember ragaszkodik görcsösen olyan nézetekhez, magatartáshoz, amelyről később kiderült, téves és hamis volt. És most - már a rendszerváltozás után - ugyanolyan szögletesen állt ki ágálva új világképe mellé, minden kritikai érzéket mellőzve, mint annak idején. Nincs más, csak fekete és fehér. A dilemmára az óvatosság iránt. Nem biztos, hogy az állami szervek mindig, minden esetben csalhatatlanok. Egy kicsit hajlik arra, hogy a bíróságnak van igaza és nem az „elnyomó szerveknek”, talán azért is, mert az emberben ösztönösen él valamiféle ellenszenv a pandúr iránt, ami miatt persze akár szégyellhet- ném is magamat. De mondom, ez csak futó gondolat, mindjárt el is kell hesseget- nem, hiszen azt az igazságot várom másoktól, amelyet jómagam sem tartok be. Az ügyészség fellebbezett a Legfelsőbb Bírósághoz, ahol majd végül is végső döntés születik. Majd. Következésképpen előfordulhat, hogy a felmentést semmisnek mondják és újra kezdődik a per. És akkor újra meg kell változtatnunk a véleményünket? Mert a bizalom megilleti a Legfelsőbb Bíróság taláros bíróit is. Kiket, ha őket nem? Pedig valahol nagyot tévedtek. Az egyik ex-vádlott azt nyilatkozta, hogy körülbelül negyvenmillió forint követelése lesz az államtól, jó két és fél évi fizetése, illetve ilyen meg olyan végkielégítés címén. Nem vágja zsebre, hanem alapítványt létesít rendőrök szakmai továbbképzésére. Nem rossz vicc, de az átlagember bizonytalanságát ez nem oszlatja szét. Az átlagember csak néz maga elé és gondolkozni próbál. Amint éppen hitét veszti. f*. )
