Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-14 / 161. szám

1997. június 14., szombat Háttér - Riport Dlmántúli Napló 9 A pszichografológus magántitkai A Pécs város lakóit sokáig izgalomban tartó palahegyi gyil­kosság (egyedül élő, idős hölgyet öltek meg brutálisan, s ma sincs meg az elkövető) nyomozói egy papírcetlit is találtak a helyszínen, mely nem az áldozat írása volt. Természetesen írás- szakértőket vontak be, s szóltak egy grafológusnak is. Utóbbi megállapította, az írás női kéztől ered. A gyilkostól. Pedig akkoriban, vagy harminc esztendeje a grafológia hivata­losan a megbélyegzett sarlatán- ságok kategóriájába tartozott, művelői nem léphettek ki a tár­sadalom elé. Titkos szakma volt. És lám, a rendőrség néha, hogy tovább fonhassa a nyo­mozás fonalát, segítségül hívta az íráselemzőt. Az említett palahegyi üzenet megfejtője Lépőid Józsefné volt, aki ma méltán a hazai és nemzetközi grafológia elismert szaktekintélye, s akinek sok harcot meg kellett vívnia ah­hoz, hogy elismertesse a szak­mát és önmagát. Ma törvényszéki szakértő, s illetékességi területe nem egy- egy megye vagy tájegység, ha­nem az egész ország. Ha vala­hol büntető ügyben grafológus szakértői véleményről hallunk, akkor az az ő véleménye. Kézenfekvő volt, hogy meg­kérdezzük:- Hogy kezdődött?- Még gyermekkoromban. Valamiféle furcsa vonzódást éreztem az írások után, gyűjtöt­tem a hozzánk érkező leveleket, s ebből vagy abból kiéreztem, hogy valószínűleg jóságos em­ber írhatta. Időnként említettem is édesanyámnak.- A környezete mit szólt hozzá?- Többnyire furcsállották, hi­tetlenkedve és érdeklődéssel fi­gyelték.-A grafológiának a hatva­nas években nemigen lehetett hazai szakirodalma. Hogyan i tanult? Elképzeléseim szerint ' hzért némi ismeretekre szükség van, ugye?-Gondoltam egyet, megke­restem levélben Acs Klárát, a neves pszichografológust, aki több szakkönyvet is írt a háború előtt, ő volt, aki többek között Karinthy Frigyessel (a társasá­gába tartozott) először közölte a súlyos betegségét, s aki utó­lag, Semmelweis írásából is ki­derítette amit a kutatók később megerősítettek, hogy nem volt elmebeteg a neves orvos. Tehát nagyon tudta azt, amit csinált. Ma egy kicsit példaképem is.- És Acs Klára mit válaszolt a levélre? '-Hát igen. Nem is tudom miért, de nem mertem a magam nevében írni hozzá, ezért az egyik szomszédunk mintáját adtam, hogy két gyermekem van, miegymás. A válasz ter­mészetesen az volt, hogy ked­ves kisasszony, kár volt eltit­kolnod a valóságot, én tudom, hogy neked nincsenek gyerme­keid, hogy más vagy, mint amit a levélben leírtál. De sebaj, ke­ress fel, mert szeretnék talál­kozni veled.- Tehát Acs Klára az Ön írá­sából rájött a turpisságra. Ez nem boszorkányság?- Akkor én is azt hittem. Hi­szen elképesztően pontos jel­lemzést adott rólam, vesémbe látva. Beleborzongtam első ol­vasatra. Később aztán, megle­hetősen szívós munkával, az ő, és sok más ember segítségével, férjem türelmével és megérté­sével sikerült kitanulnom a szakmát.-Aminek ezek szerint akad­nak megtanulható elemei, s van, amihez veleszületett adott­ság kell.- Valahogy így.-Én tudom, hogy ezt nem mondhatja ki, de a szakma első embere. Sokan megismerve Önt, elképednek a tudásán. Ta- lálkozott-e már Magyarorszá­gon hasonló kvalitásokkal ren­delkező grafológussal?- Próbáltam keresni őket, kérve, hogy egy független bi­zottság előtt mérjük össze tudá­sunk, hiszen mindenki előtt is­mert, hogy ma a grafológia re­neszánszát éli nálunk is, meg­annyi tanfolyam és tovább­képző kurzust szerveznek az országban, de nem sikerült ez a sajátos párbaj, összevetés. Kap­tunk volna néhány írásmintát, olyan emberektől, akikről a zsűri mindent tud, s tessék, ki­ki mondja el, hogy mit olvasott ki a betűkből.-Sokáig különféle grafoló­guscsoportokkal „perben ” és haragban volt. Miért?- Mert vallom, tudom, hogy az íráselemzést három félév alatt nem lehet megtanulni. El­ítélem a gyorstalpaló tanfolya­mokat és azokat, akik ilyeneket szerveznek.- Ön mennyit tanult?- Rendkívül szívós munká­val, odafigyeléssel is évtize­dekbe telik, amíg az ember odáig elér, hogy biztonsággal kimondhat valamit. Az írás ugyanis az agy lenyomata: a be­tűket nem a kéz rajzolja elsőd­legesen, a kéz csak a végre­hajtó. Az igazi íráselemzőnek a lélekhez is értenie illik, ezért nevezik ma a grafológiát in­kább pszichografológiának.- Szokta a saját írását ele­mezni?- Jó kérdés. Nemrégiben egyszer sor került rá, ugyanis régi, szüléimhez írt leveleimet nézegettem, s az egyik olvasá­sakor, amiben azt írtam, hogy jól vagyunk, egészségesek, szinte kirázott a hideg. Mert éreztem mögötte, hogy kislá­nyom súlyos beteg. Végül is megnéztem naplómban a dátu­mot, s kiderült, hogy ebben az időben volt a kicsi mumpszos.- Ma már teljesen e szakmá­nak él?- Igen. Talán ismert, hogy a TVR-Hét-ben különféle rova­tokat vezetek, vezettem. Renge­teg levelet kapok az emberek­től, hozzám fordulnak gondja­ikban, bajaikban.- Ez már több: amolyan lelki szolgálat.- Hasonló, hiszen a levelek között akad néhány, amire azonnal válaszolnom kell, mert a háttérben egy esetleges tragé­dia keletkezésének körvonalai bontakozódnak ki. Egyébként az írásból kideríthető az illető kora, jelleme, egészségi álla­pota, lehet belőle következtetni cselekedeteire. Megesik, hogy hajnalig írok, mert minden le­vélre illik válaszolni, ugye?- Nagyon érdekelne, hogy miként vélekedik. Tudomány a pszichografológia ?- A segédtudományok kö­rébe sorolható, legalábbis a nagyvilágban mindenki így gondolja. Az, hogy időnként akadnak megmagyarázhatatlan vagy kevésbé megmagyaráz­ható vetületei is, ez természe­tes. Ezért van aztán az, hogy időnként harcolni kell a követ­keztetéseim igazáért.-Nemrégiben lapunkban is megírtuk, hogy Szekszárdon ár­tatlanul ítéltek el egy embert, pedig önmaga is „ beismerte " a gyilkosságot.- Ez jó példa arra, amit mondani szerettem volna. Én ennek az embernek az írását elemezve rájöttem, hogy nem ölt, hiába mondja, hiába vál­lalja magára. Valószínűleg azért vallotta magát bűnösnek, mert egyéb gondjai lehettek. Mindenesetre két évet ült, s én e két év alatt tudtam, és sajnál­tam, hogy ártatlanul.-Az ellenkezője is igaz le­het?- Tudnék a közelmúltból élő példát mondani erre is, de majd egy későbbi időpontban, ami­kor a felmentő ítélet ellenke­zője kiderül, elmondom. Ne­kem nem az a dolgom, hogy minősítsem a bíróságokat és az ítélkező bírót, hanem, hogy a szakértői véleményemet az asz­talra letegyem. Az már nem az én dolgom, hogy ezt a nyomozó vagy a bíró, miképpen értékeli.- S megérti azt, ha nem hisz Önnek?- Természetesen, sőt néha teljesen érthető számomra. Van úgy, hogy talán én se hinnék, az ő helyében, olyan furcsa, szo­katlan helyzeteket is produkál az élet.-Mennyi időre jár az igaz­ságügyi szakértői megbízatás?- A visszavonásig. — E beszélgetés után meges­het, hogy újra a támadások kö­zéppontjába kerül, hiszen mi tagadás, akadnak riválisai, el­lenérdekűfelek. A grafológusok és ál-grafológusok között köt­hetőfegyverszünet?- Nem tudom. Ezt még egyetlen írásból sem olvastam ki. Mindenesetre én már békét kötöttem és nem harcolok sen­kivel, hiszen örömöm teljes. Azt csinálom, amihez értek és amit szeretek. Kozma Ferenc A TVR-Hét kapcsán is rengeteg levelet kap fotó: Tóth Katasztrófák, 130 ezer áldozat A természeti katasztrófák következtében évente mint­egy 130 ezer ember veszti életét világszerte. Hatvan százalékuk a szárazság és éhség miatt hal meg - áll a Vöröskereszt és Vörös Fél­hold Társaságok nemzet­közi szövetségének Géni­ben közzétett, 1997-es ka­tasztrófajelentésében. 1995-ben világszerte 3 milliárd dollárt költöttek ka­tasztrófasegélyekre. A vö­röskereszt adatai szerint a kormányok a közvetlen se­gélynyújtás helyett egyre inkább teret engednek a nemzetközi segélyszerveze­tek működésének, vagyis inkább azokon keresztül igyekeznek segíteni. B emondta a rádió, hogy öt évvel ezelőtt gyógyítha­tatlan betegségben elhunyt egy öregasszony, akit felboncoltak kétszer is - s aki azóta egy tep­siben, fagyasztva morzsolja az éveket - a hozzátartozók állí­tása szerint még mindig él. A biztonság kedvéért évekig nyugdíjat kapott, sőt a fagyasz­tóban uralkodó nagy hidegre való tekintettel szociális se­gélyben is részesült. Megszólaltatták azokat, akiknek szerepük volt ebben az eget verő ostoba történetben. Kétségbeejtő volt hallgatni a gyáva, egymásra mutogató nyi­latkozatokat, melyben ezt a pár­ját ritkító ostobaságot magya­rázni igyekeztek. Kiváló orvos­kollégánk például mondaniva­lója csúcspontjának azt jelölte meg, hogy a boncmesterek már orrukat húzogatják, (jég ide, jég oda) a fagyasztóban oszlásnak induló hulla láttán, de azt senki Nyugdíjas hulla nem hangsúlyozta kellően, hogy aki meghalt, el kell te­metni. Öt év után pláne. Pedig mi nagyon tudunk temetni. Hát még újratemetni. Megtudhattuk, hogy peres­kednek a hozzátartozókkal. Va­lamelyiküket gondnokság alá akarták helyezni, nyilván azért, mert az állítja, hogy kétszeri boncolás után, szervek nélkül bárki egy jégszekrényben 5 évig elélhet. Szerintem az egy zseni. Aki kijárja évekig egy hulla számára a nyugdíjat, meg a szociális segélyt (cipőre, ru­hára, jobb táplálkozásra), azt meg kell tenni közgazdasági fő­tanácsadónak. Talán megszün­teti a forint csúszóleértékelését. Amikor élő nyugdíjasaink eltar­tása a mai idők problémája, va­lószínűbb, hogy az a szellemi fogyatékos, aki 5 évig egy ha­lottnak fizet. Azon aggódom, hogy megtudják az Európai Unióban, mert akkor még 3000-ben sem vesznek fel ben­nünket. De akadt egy-két mentő ötletem. Szép hazánkban min­den hullára adót kellene ki­vetni, aki élni merészel. Másik ötletem alapja, hogy nem ember, akinek nincs TAJ- kártyája. Nos, történetünk élő hullájának biztos nincs, mert 5 évvel ezelőtt még ilyesmi nem létezett, tehát ő sem létezik.- De van egy aggodalmam (el ne mondják senkinek!) A rokonság a pécsi vásárban vesz egy TAJ-kártyát. Hogy kinél. Hát akinél útlevelet, személyi igazolványt, forgalmi enge­délyt szoktak venni. S ha jó vevő, ráadásnak ingyen kap egy nyelvvizsgabizonyítványt is. Afgán nyelvűt. Dr. Szalai István Kozma Ferenc jegyzete A légy Terehegy szép lankájának egyik présházában beszélget­tünk a minap az alkoholiz­musról (mit tesz Isten és a hely szelleme), miközben egy igen becsületes borissza „hegykerülő” hörpintett ki két decit tisztán, az egészsé­günkre. Nincs állása és pénze, de itt a hegyen, az italra nem is kell költeni. Nyitva a pin­ceajtó és a baráti szív. Szóval, az egészségünkre hörpintett. Hát ez az. Egészség. Mintha azt kérdezném, hogy merre tűnt a tavalyi hó? Mivelhogy meglehetősen ramaty a halálozási statiszti­kánk. A középkorú férfiak úgy hullanak, mint ősszel a legyek. Sőt még jobban. Sőt a középkort már el sem érik so­kan: a vese, a máj és a tüdő kipurcan, vagy a szív nem búja már és infarktust mond, kora reggel. Körorvosok tudnának re­gélni róla, hogy naponta hány fiatalkorú öregemberrel (rok­kantnyugdíjas) találkoznak, s milyen mentálhigiénés közál­lapotok uralkodnak települé­seinken, akár városról, akár faluról van szó. Igaza van a pécsi belgyógyász profesz­szomak, amikor azt mondja, miért foglalkozik a sajtó ma­napság oly vehemenciával az eutanázia kérdéskörével, ami a nem kívánt halálozások mellé téve, legfeljebb csepp a tengerben. Manapság inkább a korai, elkerülhető halálokról kéne szólni, azokról a férfiak­ról (és nőkről is), akik élni szeretnének még, élvezni oly­kor a napfényt, olykor a diófa árnyékát, s ehelyett kórter­mekben botladoznak erőtle­nül és útjuk onnan egyenesen a temetőbe vezet. Foglalkozzunk avval, hogy egy Magyarországon születő gyermek életkilátásai miért gyengébbek 15-20 évvel az amerikai gyerekekénél. Vajon ennek mi az oka? Gondolom, a gazdaságilag és társadalmilag oly megké­sett (elmaradott) régiónk má­ban mérhető áldozatairól van szó. Azokról az emberekről, akik rengeteg okból válhattak nyomorulttá, szakmát és hitet vesztetté, s akik különféle egészségromboló pótcselek­vésben próbálnak kérész életű nyugalmat lelni serdülő de­mokráciánkban. És ebbe, a nem rokkantnyugdíjasok is belehaltak már. Kenyér kétféle éhség ellen Az inkák birodalmában széles körben ismert volt az a nö­vény, amelyet most a tudo­mány „újra felfedezett”. Bolí­viai és belga egyetemek szak­értői vizsgálják a kecsua nyelven „iszanyo” néven em­legetett gumókat, amelyekről a mai latin-amerikai városla­kók nagy része nem is hallott, bár az Andok bolíviai terüle­tein és Amazónia peremvidé­kein évszázadok óta termesz­tik azokat a parasztok. Az iszanyo nagy tápértékű, lisztes gumói bárhol megte­remnek. A növény jól tűri a szélsőséges éghajlati viszo­nyokat, jól tárolható, sőt az Andok lakói más eredetű lisz­tekhez is keverik, hogy azokat megóvják a kártevőktől. A gumók legfigyelemre­méltóbb tulajdonsága a nemi vágyat csökkentő hatásuk. Az inka korban az otthonukból hosszú időre távozó férfiak iszanyogumók lisztjéből sü­tött kenyeret hagytak otthon feleségüknek, hogy csökkent­sék a hölgyek esetleg felpezs­dülő vágyait - idézte a cocha- bambai egyetem élelmiszerku­tató szakemberének, Gonzalo Alfarónak a tájékoztatását az EFE spanyol hírügynökség. teljesítmény a fontos ! Akkor Önt is várjuk június 21-22-én a ROAD SHOW-ra, ahol bemutatkozik a nagyközönség előtt is az új DAF 95XF típusú tehergépkocsi, melyet Ön is kipróbálhat! Alacsony üzemeltetsési költségek és a gépkocsivezető lehető legnagyobb kényelme- ezek voltak a legfontosabb szempontok a DAF nehéztehergépkocsik új generációjának kifejlesztésekor. A fejlesztőmunka eredménye: a DAF 95XF. Olyan tehergépkocsi-széria, amely új követelményrendszert állít fel a távolsági szállításban. Kifejlesztése a legújabb szemléletnek megfelelően történt, így külseje meglepően újszerű, belső tere teljesen új. 12,6 literes, hathengeres dízelmotorral van felszerelve, amely- a 24 szelepes rendszernek köszönhetően-kis fogyasztás mellett szolgáltat nagy teljesítményt. A DAF 95XF kifejlesztése a nagy követelményeket támasztó nemzetközi közúti fuvarozás igényeinek megfelelően a legmodernebb fejlesztői háttér bevonásával történt, és ezáltal nagy termelékenységet biztosít alacsony üzemelési költségek mellett. Jöjjön el és győződjön meg a fen­tiekről személyesen 1997. június 21 és 22 között a ROAD SHOW-n. (Pécs,Kövágószőlős 6-os út 206 km. Telefon/: 72/315-777, 314- 336) Legyen a vendégünk egy pohár italra és egy próbaútra! Üdvözlettel V l i »

Next

/
Thumbnails
Contents